"Ez az irány nyitott és biztonságos. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy az orosz fegyveres erők csak katonai létesítményeket támadnak. A civileket nem fenyegeti veszély"
- mondta Igor Konasenkov vezérőrnagy, a védelmi minisztérium szóvivője.
Az orosz védelmi minisztérium hétfőn közölte,
a Kijevben tartózkodó civilek szabadon elhagyhatják a várost a Kijev-Vaszilkiv autópályán keresztül
Magyar Péter: Elérkezett az a bizonyos megbillenés
A Tisza Párt vezetője politikai fordulatról beszélt a 21 Kutatóközpont legújabb felmérésére hivatkozva a választások előtt. Szerinte most jön a kampány legfontosabb időszaka, amikor minden segítség duplán számít.
Magyar Péter szerda reggel arról írt a Facebookon, hogy a 21 Kutatóközpontnál az eddigi legnagyobb különbséget mérték a pártja javára.
„Elérkezett az a bizonyos megbillenés. A magyar vidék fellázadt Orbánék korrupt és embertelen hatalma ellen”
– jelentette ki a politikus.
Emlékeztetett, hogy 11 nap van hátra a sorsdöntő választásig, ezért arra kért mindenkit, hogy használják ki a hátralévő napokat és pillanatokat, jussanak el mindenkihez és beszélgessenek minél többekkel.
„Most jön a kampány legfontosabb időszaka. Tudom, hogy sokan fáradtok, de ilyenkor minden segítség duplán számít!” – írta Magyar, aki posztját azzal zárta, hogy „Munka, derű, békesség és egy nagy adag hazaszeretet.” Megköszönte a segítséget, és úgy fogalmazott: „Fel, győzelemre!”
A 21 Kutatóközpont szerda reggel megjelent, március végi felmérése a teljes mintában 12 százalékpontos Tisza-előnyt regisztrált. A Mi Hazánk 6 százalékon, a DK és az MKKP 1-1 százalékon áll.
A Magyar Péter által is hivatkozott friss felmérésről ebben a cikkben írtunk:
Buda Péter a Gundalf-ügyről: Ha kivizsgálás nélkül, büntetlenül eltűnik, az egy olyan seb, amiből a magyar demokrácia soha nem fog felgyógyulni
A 24.hu szakértőket kért arra, hogy vágjanak egy kis rendet a Tisza Párt körüli titkosszolgálati kavarás káoszában. Gatter László szerint Gundalfnak jogi értelemben nincs félnivalója, viszont az ügyet soha nem fogják kivizsgálni, aminek Buda szerint végzetes következményei lehetnek a harmadik magyar köztársaságra nézve.
Gundalf néven ismertté vált fiatal informatikus megszólalásával tovább bonyolódott a Tisza Párt munkatársai ellen indított nyomozás, melynek részleteit és lehetséges következményeit Buda Péter biztonságpolitikai szakértő és Gatter László ügyvéd, a Fővárosi Bíróság korábbi elnöke elemezte a 24.hu-nak.
Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda századosa a nyilvánosság előtt beszélt a titkosszolgálat által az NNI-re gyakorolt nyomásról, majd a kormány egy megvágott videót tett közzé Gundalf meghallgatásáról, azt sugallva, hogy az informatikust beszervezték az ukránok. Gundalf ezt követően a 444.hu-nak adott interjúban azt állította, szándékosan félrevezette a hatóságokat.
Buda Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a hétfői interjú után két fő következtetés vonható le. Egyrészt úgy véli,
„az interjú a fiatal informatikussal kapcsolatos kémvádat nem tisztázta minden kétséget kizáróan, de nem is erősítette – sőt, valamelyest még gyengítette is”, mivel Gundalf egy sikeres poligráfos vizsgálatra hivatkozott.
A szakértő ugyanakkor kiemelte, érdemes átgondolni, hogy ha az informatikus dolgozott is idegen titkosszolgálatokkal, az feltehetően Ukrajna védelmében történt, nem pedig Magyarország ellen.
„Olyan vád, hogy Magyarország ellen kémkedett volna a fiatal, még a meghallgatás során sem hangzott el”
– vélekedik Buda Péter.
Másrészt szerinte erősödött az a hipotézis, hogy a Gundalf beszervezésével próbálkozó, Henry nevű személy magyar állami háttérrel dolgozhatott.
„Az interjú során sem szűnt meg az a rossz érzése az embernek, hogy a magyar állami hatóságok az ügynek ezt a második szálát nem akarják kivizsgálni” – mondta a szakértő, aki szerint ez azért lehet, mert „a magyar állam valamilyen szinten érintett ebben a kérdésben”.
Gundalf szavahihetőségével kapcsolatban Buda Péter óvatosságra intett, mondván: „Nyilvánvalóan nem kell és nem is szabad pusztán azért elfogadni valamit, mert valaki azt mondja, pláne akkor, hogyha gyakorlatilag azt állítja, hogy az előző alkalommal végig hazudott”. Ugyanakkor hozzátette, hogy a fiatalember állításai között vannak olyanok, mint a poligráfos vizsgálat ténye és eredménye, amelyek állami szervek segítségével könnyen ellenőrizhetőek lennének.
A szakértő szerint az Alkotmányvédelmi Hivatalnak nem lett volna szabad manipulált felvételeket nyilvánosságra hoznia, amíg nem tudja egzakt módon bizonyítani az állításait. Véleménye szerint a döntés a videó közzétételéről nem szakmai, hanem politikai szinten született, majd hozzátette: „Kizártnak tartom, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai ne tiltakoztak volna kézzel-lábbal ez ellen”.
Az ügy dekonspirálódása miatt a szakmai eljárásnak gyakorlatilag vége. „Olyan szinten dekonspirálódott az eljárás, hogy attól eredményeket várni már nagyon-nagyon nehéz lenne” – emelte ki Buda, aki szerint
az ügyet propagandacélra használták fel. Arra a kérdésre, hogy ez mennyire rengeti meg a titkosszolgálatokba vetett bizalmat, úgy felelt: „Sajnos maximális mértékben”. Úgy látja, „a titkosszolgálatokat a politika jelenleg lábtörlőnek használja, emiatt elvesztik a hitelüket, és ebből a politika sem jön ki jól”.
Ezzel a véleménnyel Gatter László is egyetértett. „Meglep, hogy egy ilyen ügy titkosságát feloldotta, és a nyilvánosság elé tárta azt az Alkotmányvédelmi Hivatal, ezzel pedig lejáratta magát” – mondta az ügyvéd, aki szerint „ez alkalmas arra, hogy aláássa a titkosszolgálatokba vetett bizalmat”. Az eljárást megengedhetetlennek és a titkosszolgálati működés elveivel ellentétesnek tartja. „Tették ezt azért, hogy megpróbálják befeketíteni ezt a fiatalembert és megpróbáljanak belőle egy ukrán kémet gyártani” – fogalmazott.
Gatter László szerint Gundalfnak jogi értelemben nincs félnivalója. „Ezt helyesen mondta a hétfői interjúban: olyan szempontból nincs félnivalója, hogyha a kormány nyilvánosságra hozta a meghallgatás részleteit, annak megszűnt a titkossága” – magyarázta. Az ügyvéd szerint a meghallgatás nem minősül sem tanú-, sem gyanúsítotti vallomásnak, így az informatikus bármit mondhatott. „Valószínűleg információt akart szerezni így a hivatal, egyébiránt nehéz értelmezni ezt a meghallgatást” – vélekedett, és elképzelhetőnek tartja, hogy Gundalf „hülyét csinált a titkosszolgálatokból”.
Arra a kérdésre, hogy kiderülhet-e valaha a teljes igazság, Gatter László pesszimistán válaszolt.
„Soha nem fogunk tisztán látni. Biztos vagyok benne, hogy nem fogják tudni ezt kivizsgálni, még egy esetleges Tisza-győzelem esetén sem”
– mondta a Fővárosi Bíróság egykori elnöke.
Ezzel szemben Buda Péter úgy gondolja, egy kormányváltás esetén az új vezetés megpróbálna az ügy végére járni. A biztonságpolitikai szakértő szerint a Henry-szállal kapcsolatban több bűncselekmény is felmerülhet, a legsúlyosabb a választás rendje elleni bűncselekmény. Buda Péter szerint ha az ügy következmények nélkül marad, az a magyar demokrácián maradandó sebet ejt.
„Ha ez a kémügy kivizsgálás nélkül, büntetlenül, szankciók nélkül el tud tűnni, el tud halványulni, akkor az a magyar demokrácián egy olyan seb, amelyből szerintem soha nem fog felgyógyulni”
Gundalf néven ismertté vált fiatal informatikus megszólalásával tovább bonyolódott a Tisza Párt munkatársai ellen indított nyomozás, melynek részleteit és lehetséges következményeit Buda Péter biztonságpolitikai szakértő és Gatter László ügyvéd, a Fővárosi Bíróság korábbi elnöke elemezte a 24.hu-nak.
Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda századosa a nyilvánosság előtt beszélt a titkosszolgálat által az NNI-re gyakorolt nyomásról, majd a kormány egy megvágott videót tett közzé Gundalf meghallgatásáról, azt sugallva, hogy az informatikust beszervezték az ukránok. Gundalf ezt követően a 444.hu-nak adott interjúban azt állította, szándékosan félrevezette a hatóságokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jeszenkszy Géza: Olyan szervilis hangnem Szijjártó és Lavrov között, amit még a kommunista korszak magyar külügyminiszterei is legfeljebb a hatvanas, hetvenes években használtak
A volt külügyminiszter a VSquare által nyilvánosságra hozott hangfelvételekre reagált, amelyeken Szijjártó Péter orosz kérésekre ígér közbenjárást.
„Valami rosszat mondtam?” – kérdezte Szijjártó Péter magyar külügyminiszter orosz kollégájától, Szergej Lavrovtól egy 2024 augusztusában lehallgatott telefonbeszélgetésen. A hívásról, amelyben Lavrov egy Kreml-közeli oligarcha rokonának sorsáról érdeklődött, az RTL Híradó is beszámolt egy nemzetközi oknyomozó-csoport által megszerzett hangfelvétel alapján.
A beszélgetésben az orosz külügyminiszter arra kérte Szijjártót, segítsen levenni Aliser Uszmanov oligarcha testvérét, Gulbahor Iszmailovát az Európai Unió szankciós listájáról. A magyar miniszter a felvétel szerint lelkesen igent mondott, és megígérte, hogy „természetesen segít, mégpedig a szlovákokkal együtt”. A nő hét hónappal később, 2025 márciusában valóban lekerült a listáról.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró szerint a hangfelvétel súlyos bizonyíték. „Ez az első konkrét bizonyíték arra, hogy nemcsak arról van szó: a magyar kormány a szlovákokkal kiegészülve olyan lépéseket tesz, és próbál szankcióktól megmenteni oroszokat, amelyek az orosz érdekeket szolgálják, hanem ez direkt orosz kérésre, illetve az oroszokkal egyeztetve történik” – magyarázta. Az újságíró szerint a beszélgetés hangvétele is árulkodó: egy nyugati biztonsági tisztnek megmutatva a felvételt, az illető úgy reagált, ha nem tudná, kik beszélnek, azt hinné, egy tartótiszt ad utasításokat az ügynökének.
Az ügyre a politikai élet szereplői is hevesen reagáltak. Jeszenszky Géza volt külügyminiszter szerint Magyarország gyakorlatilag szövetségest váltott. Úgy fogalmazott, a magyar és a szlovák kormány „olyan szervilis hangnemben” lobbizik az orosz érdekekért, „amit szerintem még a kommunista korszak magyar külügyminiszterei is legfeljebb a hatvanas–hetvenes években használtak”.
Szijjártó Péter nem tagadta a beszélgetés létét, de a lehallgatást és annak nyilvánosságra hozását botránynak tartja. „Óriásbotrány. Egy nagyon durva óriásbotrány, hogy külföldi titkosszolgálatok folyamatosan lehallgatták a telefonhívásaimat” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a felvétel választások előtti kiszivárogtatása „minden idők legdurvább, legsúlyosabb, leggátlástalanabb titkosszolgálati beavatkozása a magyar parlamenti választásba”. A miniszter azzal védekezett, hogy Iszmailovának jogalap nélkül kellett volna a listán maradnia, és szerinte a diplomácia lényege éppen a párbeszéd fenntartása.
A Demokratikus Koalíció szerint a külügyminiszternek azonnal le kell mondania. Rónai Sándor, a párt politikusa azt mondta: „végre bizonyíték is van rá, hogy Szijjártó Péter hazaárulást követett el”, és szerinte bebizonyosodott, hogy Vlagyimir Putyin utasításait követte, miközben „közvetlenül az orosz külügyminiszter rángatta őt dróton”.
Arató László brüsszeli újságíró szerint a magyar kormány azért lehetett sikeres az orosz személyek érdekében folytatott lobbiban, mert az EU-nak sokszor fontosabb volt egy-egy szankciós csomag elfogadása, mint néhány név miatt megakasztani a folyamatot.
A nemzetközi oknyomozó cikkből az is kiderül, hogy Szijjártó nemcsak Lavrovval, hanem az orosz energiaügyi miniszterrel is rendszeresen egyeztetett, sőt, esetenként kérés nélkül is felajánlotta a segítségét szankciókkal fenyegetett orosz bankok ügyében. Az ügynek pedig Panyi Szabolcs szerint várhatóan lesz még folytatása.
„Valami rosszat mondtam?” – kérdezte Szijjártó Péter magyar külügyminiszter orosz kollégájától, Szergej Lavrovtól egy 2024 augusztusában lehallgatott telefonbeszélgetésen. A hívásról, amelyben Lavrov egy Kreml-közeli oligarcha rokonának sorsáról érdeklődött, az RTL Híradó is beszámolt egy nemzetközi oknyomozó-csoport által megszerzett hangfelvétel alapján.
A beszélgetésben az orosz külügyminiszter arra kérte Szijjártót, segítsen levenni Aliser Uszmanov oligarcha testvérét, Gulbahor Iszmailovát az Európai Unió szankciós listájáról. A magyar miniszter a felvétel szerint lelkesen igent mondott, és megígérte, hogy „természetesen segít, mégpedig a szlovákokkal együtt”. A nő hét hónappal később, 2025 márciusában valóban lekerült a listáról.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró szerint a hangfelvétel súlyos bizonyíték. „Ez az első konkrét bizonyíték arra, hogy nemcsak arról van szó: a magyar kormány a szlovákokkal kiegészülve olyan lépéseket tesz, és próbál szankcióktól megmenteni oroszokat, amelyek az orosz érdekeket szolgálják, hanem ez direkt orosz kérésre, illetve az oroszokkal egyeztetve történik” – magyarázta. Az újságíró szerint a beszélgetés hangvétele is árulkodó: egy nyugati biztonsági tisztnek megmutatva a felvételt, az illető úgy reagált, ha nem tudná, kik beszélnek, azt hinné, egy tartótiszt ad utasításokat az ügynökének.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Tusk: Orbán és Szijjártó már rég elhagyták Európát
A lengyel miniszterelnök azután tette közzé véleményét az X-en, hogy újabb hangfelvételek jelentek meg Szijjártó Péter és Szergej Lavrov beszélgetéseiről. A kiszivárgott anyagok szerint a magyar külügyminiszter segítséget ígért orosz szereplők uniós szankciós listáról való levételéhez.
„Magyarország az Európai Unió tagja, és az is marad. Orbán Viktor és külügyminisztere azonban már régen elhagyták Európát”
– írta kedd este Donald Tusk lengyel miniszterelnök az X-en, miután újabb hanganyagok kerültek nyilvánosságra Szijjártó Péter és Szergej Lavrov beszélgetéseiről – írta a Népszava.
A kedden publikált anyagok szerint a magyar külgazdasági és külügyminiszter több alkalommal, informális csatornákon egyeztetett orosz kollégájával. A felvételeken hallható, ahogy Szijjártó Péter segítséget ígér uniós szankciós listákról való lekerüléshez, és olyan fordulatokat használ, mint hogy „mindig a rendelkezésedre állok”. A nemzetközi oknyomozó konzorcium által közzétett beszélgetések stílusa a magyar külpolitika eddig nem ismert közvetlenségét tükrözi.
Szijjártó Péter és a kormányoldal politikailag motivált beavatkozásnak és álhírnek minősítette a vádakat. A külügyminiszter azzal érvelt, hogy az ilyen egyeztetés a diplomácia része. A kormány emellett vizsgálatot helyezett kilátásba a lehallgatás miatt, amely mögött külföldi titkosszolgálati szerepet sejtenek.
A kiszivárgott hangfelvételek miatt a DK Szijjártó Péter azonnali lemondását követeli. A nemzetközi visszhang is jelentős, Tusk mellett több más európai politikus is aggasztónak nevezte a magyar–orosz külügyi kapcsolatok most feltárt jellegét. A bírálatok elsősorban az uniós szankciós politika megkerülésének gyanújára összpontosítanak.
A Washington Post egy tényfeltáró cikkben arról írt a múlt héten, hogy magyar kormányzati szereplők rendszeresen osztottak meg érzékeny uniós információkat Moszkvával. Bár a külügyminiszter ezt akkor szintén álhírnek nevezte, két nappal később Brüsszelben elismerte, hogy rendszeresen hívta Lavrovot az uniós miniszteri találkozók szüneteiben.
„Magyarország az Európai Unió tagja, és az is marad. Orbán Viktor és külügyminisztere azonban már régen elhagyták Európát”
– írta kedd este Donald Tusk lengyel miniszterelnök az X-en, miután újabb hanganyagok kerültek nyilvánosságra Szijjártó Péter és Szergej Lavrov beszélgetéseiről – írta a Népszava.
A kedden publikált anyagok szerint a magyar külgazdasági és külügyminiszter több alkalommal, informális csatornákon egyeztetett orosz kollégájával. A felvételeken hallható, ahogy Szijjártó Péter segítséget ígér uniós szankciós listákról való lekerüléshez, és olyan fordulatokat használ, mint hogy „mindig a rendelkezésedre állok”. A nemzetközi oknyomozó konzorcium által közzétett beszélgetések stílusa a magyar külpolitika eddig nem ismert közvetlenségét tükrözi.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
