HÍREK
A Rovatból

Az MTA elnöke eltörölné az oltási regisztrációt, és még több másik dolgot is javasol a kormánynak

Freund Tamás a negyedik hullámról, a harmadik adag vakcináról és a fiatalok oltásáról is ír állásfoglalásában.


"A környező országok mellett már itthon is elkezdett emelkedni a koronavírus delta-variánsával fertőzöttek száma. A Magyar Tudományos Akadémia elnökeként szakértők szakmai véleménye alapján javaslatokkal kívánom segíteni Magyarország Kormányának, szakembereinek és állampolgárainak a felkészülését a negyedik hullámra és megküzdését a COVID-19-járvánnyal.

Aki még nem oltatta be magát, minél előbb kérje az oltást!

Akik még nem tették meg, minél előbb vegyék fel az első, illetve a második védőoltást.

A védőoltások a járvány elleni védekezés legfontosabb eszközei, jelen tudásunk szerint hatásosak és biztonságosak, a komoly mellékhatások előfordulásának gyakorisága igen alacsony, különösen a COVID-19 életet veszélyeztető és egészségkárosító hatásaival összevetve.

A világ számos országából érkező beszámolók tanúsága szerint a negyedik hullám során kórházba vagy lélegeztetőgépre került COVID-19-betegek csaknem 90%-a az oltatlanok közül kerül ki. Az új koronavírus okozta fertőzésnek egyre jobban ismertek hosszan tartó és súlyos károsító hatásai az érrendszerre, a véralvadásra és az idegrendszerre is, ezért a védőoltások alkalmazása nem csak a halálozások megelőzése érdekében alapvető népegészségügyi feladat.

Kinek javasoljuk a harmadik oltást?

A Magyarországon már elérhető harmadik oltás a szakmai közlemények alapján jelenleg azoknak javasolt, akiknek szervezetében nem mutatható ki ellenanyag. Ennek vizsgálata kiemelten fontos a 60 év felettiek, az immunhiányos vagy csökkent immunitást okozó kórképekben szenvedő betegek és a fertőzésnek fokozottan kitett (pl. egészségügyben dolgozó, közszolgálatot ellátó) állampolgárok esetében.

Fiatalok oltása

Fontosnak tartjuk, hogy a 12–18 éves korosztály tagjai is megkapják a COVID-19 elleni védőoltást (jelenleg a Pfizer és a Moderna vakcinája már megkapta az erre vonatkozó engedélyt). Különös figyelmet kell fordítani azokra, akik krónikus betegségben szenvednek, fogyatékkal élők, valamint akiknek családtagjai immunhiányos vagy egyéb krónikus betegségben szenvednek. A fiatalok szélesebb körű oltásának indokoltságával kapcsolatban hamarosan több adat is várható, így nemsokára erre vonatkozóan is megalapozott javaslat tehető.

Mivel ismertté vált, hogy a fiatalabbak körében is előfordulnak súlyos, esetenként hosszú távú károsodást okozó COVID-19-kórképek, ennek a kérdésnek fokozott figyelmet kell szentelni.

Egyetértünk az iskolákban elindított oltási kampánnyal, és azt támogatjuk.

Javaslatok a Kormánynak

A Kormánynak javasoljuk, mindent tegyen meg annak érdekében, hogy minél több magyar állampolgár megkapja az engedélyezett vakcinák megfelelő adagjait, és így sikerüljön a járvány következő hullámát megelőzni. Ezért az alábbiakat tartjuk megfontolásra érdemesnek:

• a kötelező, az oltási hajlandóságot erősen csökkentő regisztráció eltörlését, az oltások széles körű beadási lehetőségének bővítését, az oltások ajánlásában és beadásában dolgozó orvosok lehetőség szerinti tehermentesítését;

• a veszélyeztetettek és az idős korosztály antitestszint-mérésének lehetővé tételét állami támogatással;

• az elzárt, gyakran szegénységgel küzdő településeken az oltásban való részvétel támogatási lehetőségeinek feltárását és bevezetését;

• vizsgálatok végzését a vakcina visszautasítása okainak jobb megértése, valamint az átoltottság területi, szociális és gazdasági egyenlőtlenségeinek feltárása céljából, majd ezek alapján megtervezett intézkedések végrehajtását;

• a védettségi igazolvány és a maszkviselés előírását a nagyobb tömeget vagy fokozottan érzékeny populációt fogadó, elsősorban zárt terű események látogatásához, amint a járványhelyzet alakulása indokolttá teszi (ez már több európai országban újra gyakorlat, ideértve az éttermek látogatását is).

Hosszú távú kutatások az MTA irányításával

Az ún. hosszú COVID betegség egyre szélesebb körben terheli az egészségügyi rendszert, és komoly gondokat okozhat a felismerése és megfelelő kezelése.

A pszichés problémáktól a súlyos idegrendszeri tünetekig változatos formákban jelentkezik, ezért gyógyításához nélkülözhetetlen a tudományos és klinikai elemzés.

A kórkép megjelenését jelentősen befolyásolhatja az adott ország népességének gazdasági és szociális helyzete, így ezek a kutatások hazánkban is különösen fontosak.

A Magyar Tudományos Akadémia Magyarország miniszterelnökétől kapott felkérést egy poszt-COVID-stratégia, továbbá egy hosszú távú általános pandémiás terv kidolgozására, amire a Kormány az MTA bázisköltségvetésében 2022-től jelentős forrást biztosít. A Kormány ezenfelül négy akadémiai nemzeti program indítását támogatja, amelyek közül az egyik a COVID-kutatásokra alakuló konzorcium lesz. Mindezek első lépése az MTA új kutatási pályázata.

Az álhírek veszélyei

Az Akadémia határozottan állást foglal azok ellen a főleg a közösségi médiában terjedő, hamis, tudománytalan információk ellen, amelyek a védőoltásokról terjesztenek megalapozatlan, esetenként teljesen értelmetlen álhíreket, és ezzel elbizonytalanítják az oltásra jelentkezőket. A védőoltások nem jelentenek százszázalékos védelmet, és előfordulhatnak mellékhatások is, így ezek folyamatos és nyilvános követése kiemelt jelentőségű feladat, ám ez csak szigorú, transzparens tudományos módszertannal végezve szolgálja a lakosság és a népegészségügy érdekeit.

Ma már több százmillió beadott védőoltás követése bizonyítja, hogy a vakcinák hatékonyan védenek a megbetegedéssel szemben, illetve az eddig ismert, esetenként agresszíven fertőző variánsok esetében (lásd delta) jelentősen mérsékelik a megbetegedés súlyosságát.

Az MTA bátorítja a tudományos közösséget, hogy a higgadt, kiegyensúlyozott, tényeken alapuló felvilágosítás eszközeivel lépjen fel a tudománytalan, oltásellenes álhírek terjesztőivel szemben.

Magyarország nemzetközi statisztikák szerint is élen jár a COVID-19 elleni átoltottságban. Meggyőződésünk, hogy javaslataink, ajánlásaink alapján tovább javítható Magyarország népességének védelme."

Forrás: mta.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiengedték az ügyészségről Juhász Pétert, egyetlen mondatot üzent
A volt politikus azt mondja, semmivel sem gyanúsítják, mégis elvitték a mobilját is. Közben egyre több részlet derül ki a „Zsolti bácsis” hangfelvételről.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, péntek délelőtt tanúként hallgatták ki Juhász Pétert a budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen, a Szőlő utcai ügy kapcsán. Az Együtt egykori politikusa a meghallgatásra egy nappal azután ment be, hogy házkutatást tartottak nála, és lefoglalták az adathordozóit, köztük a telefonját is.

A kihallgatás után újságíróknak nyilatkozva így fogalmazott: „Mivel tanúvallomást kellett tennem, ezért mindenre válaszolnom kellett. Egyébként hamis tanúzással állítanának elő, vagy nem tudom. Tehát ezért volt hosszú.”

Hozzátette, hogy nem gyanúsítják semmivel.

„Nem, dehogy gyanúsítanak, úgyhogy én azt mindenképp szeretném, hogy mindenki valahogy tegye közhírré, hogy Kocsis Máté kapja be, semmiféle rágalmazás szóba nem került itt, sem bűncselekmény elkövetésével nem vádolnak, semmi vád nincs ellenem”

– mondta.

Azt is elmondta, hogy részletesen beszámolt arról, honnan és hogyan szerezte meg a „Zsolti bácsiról” szóló hangfelvételt. „Ezt nyilván megtettem, ezen kívül pedig – és ez nagyon fontos azt hiszem –, azokban az ügyekben kértek további információkat, amik hozzám befutottak az elmúlt időszak folyamán. Úgyhogy azt szeretném is jelezni és minél hangosabban elmondani, akik jelentkeztek nálam, pláne azok, akikről már beszéltem a nyilvánosságban, ígéretet kaptak hatóságtól, hogy ennek az ügynek lesz következménye.”

Juhász azt ígérte, hogy jogi és anyagi támogatást is biztosít azoknak, akik érintettek az ügyben: „Akár a magánvagyonom kárára is.”

Arról is beszélt, hogy a kihallgatás hangulata nem volt ellenséges: „Nagyon normálisan, együttműködően viselkedtek. Emberileg és szakmailag is azt gondolom, hogy kifogástalanul zajlott maga a kihallgatás. Bízhatunk abban, hogy bár fölülről próbálják ellehetetleníteni ezeket az eljárásokat, az itt dolgozó ügyészek tényleg fel akarják tárni ezeket az ügyeket.”

A volt politikus egyébként a Facebook-oldalán mindössze egyetlen mondatot üzent (amihez hasonlót tegnap is megfogalmazott):

Kocsi Máté kapja be.

(via Index)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kórházban élő kisfiú: miniszteri biztos járt annál a családnál, amely örökbe fogadná a gyereket
A Házon kívül mutatta be múlt vasárnap azt a családot, amely jogi segítséget kért, hogy örökbefogadhassa a pécsi kórházban rácsos ágyban élő kisfiút. Az eset nyomán petíció indult, melyet már több mint 200 ezren írtak alá.
Karkó Ádám - szmo.hu
2025. október 03.



„Fordulat a kórházban élő kisfiú ügyében” – ezzel a címmel tett közzé videót az RTL Házon kívül a Facebookon, miután Gyurkó Katalin, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszteri biztosa ellátogatott ahhoz a családhoz, amely örökbe fogadná a kórházi ágyban élő kisfiút. A műsor felkarolta a történetet, Tapasztó Orsi influenszer pedig petíciót indított az örökbefogadásért, amelyet már több mint kétszázezren írtak alá.

A Házon kívül közlése szerint

a miniszteri biztos csütörtök este érkezett a családhoz, és azt mondta, a születése óta kórházban élő kisgyerek megérdemli, hogy szerető családban nőjön fel, ezért új, független szakértői véleményt kérnek az ügyben.

A műsor múlt vasárnap mutatta be a családot, amely jogi segítséget is kért, hogy örökbe fogadhassa a pécsi kórház rácsos ágyában élő kisfiút. A gyerek veleszületett rendellenességek miatt speciális ápolást igényel, szülei lemondtak róla, és nem találtak számára új szülőket. Egy kórházi ápoló és férje fél éve foglalkozik vele, örökbe is akarták fogadni, de eddig nem tudták - azt mondják, ezt a rendszer nem engedte, noha elvégezték a szükséges képzéseket.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orvos lesz az egészségügyi miniszter, a várólisták 2027-re rövidülnek, jönnek a szuperkórházak
Kormányváltás esetén a kisebb vidéki kórházakban is fejlesztéseket terveznek, és növelnék az orvos- és ápolóképzés kapacitását, hogy tartósan enyhüljön a munkaerőhiány.


Magyar Péter pénteken Vácon, a Tisza egészségügyi konferenciáján ismertette terveit, írja a Telex.

„2030-ra az állami egészségügy az egyik magyar sikerágazat lesz. Transzparencia, őszinteség, emberség, ezek fogják a Tisza-kormány alatt jellemezni az egészségügyet.”

Az „A rendszer és a bizalom újraépítése – Út az egészséges Magyarországhoz” című konferencián délelőtt szakértői előadásokat tartanak. A nap fókuszában a digitalizáció, a kórházi menedzsment, az infrastruktúra fejlesztése, a betegközpontúság és a betegbiztonság áll.

Magyar Péter felidézte, hogy a Tisza a július közepén tartott pártkongresszuson is az egészségügy fejlesztését jelölte meg prioritásként, és jelezte az átalakítás megkezdését.

A tervek szerint a leendő Tisza-kormány Egészségügyi Minisztériumát orvos fogja vezetni. Évente minimum 500 milliárd forinttal emelik az állami egészségügy költségvetését. Fejlesztik az ellátórendszert, és hét régiós szuperkórházat hoznak létre.

Cél a nővér–orvos arány javítása, hogy több ápoló segítse a betegek gyógyulását. Bérrendezést terveznek a nem orvosi munkakörökben is. A szakmai szervezetekkel együttműködve szigorú protokollokat és teljesítményösztönző rendszert vezetnek be.

A várólistákat 2027 végére legfeljebb hat hónaposra rövidítik. Létrehozzák a Semmelweis lovagok hálózatát, és minden intézményben kiemelt figyelmet kap a tisztaság, a fertőtlenítés, valamint az, hogy minden kórházi ágynál legyen kézfertőtlenítő. Fejlesztések várhatók kisebb vidéki kórházakban is, többek között Fehérgyarmaton, Mátészalkán, Keszthelyen és Hévízen. Jelentősen növelik az orvos- és ápolóképzésre szánt forrásokat.

Az orvosi hiányszakmákban – például a háziorvoslásban, a sürgősségi ellátásban, az aneszteziológia–intenzív területen, a radiológiában, a pszichiátriában és a patológiában – 15 milliárd forintos Hugonnai Vilma program indul. A program az egyetemi és rezidensképzésre is kiterjed, és a fiatal orvosokat a hiányszakmák felé ösztönzi.

Az ápolóhiány mérséklésére 15 milliárd forintos Andrássy Katinka képzési és ösztöndíjprogramot indítanak. Önálló Egészségügyi Minisztérium felállítását tervezik, és együttműködnek a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel. Fejlesztik a digitális egészségügyet.

„Az utánam felszólaló Hegedűs Zsolt főorvos úrnak kiemelt szerepe lesz a 16 év után újra felálló Egészségügyi Minisztérium vezetésében, ezért felkérem, hogy november végére véglegesítse a minisztériumot vezető csapatot, akikkel együttműködve a következő 4 év során a nap 24 órájában, az év 365 napjában azért fognak dolgozni, hogy minél több magyar ember minél hosszabb életet tölthessen jó mentális és fizikai egészségi állapotban”

– mondta a Tisza Párt elnöke.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fotók: így lépett trónra Vilmos koronaherceg
Henrik luxemburgi nagyherceg 25 évnyi uralkodás után adta át fiának a trónt. Vilmos 43 éves korával Nyugat-Európa legfiatalabb örökletes államfője.


Henrik luxemburgi nagyherceg 25 év uralkodás után lemondott trónjáról, és átadta a nagyhercegi címet fiának, Vilmosnak, aki hivatalosan is letette az uralkodói esküt a luxembourgi parlament előtt – írta meg az MTI a Luxembourg Times című, angol nyelvű luxemburgi hírportál alapján pénteken.

Vilmos a mintegy 660 ezer lakosú ország fővárosának parlamentjében írta alá az uralkodás átvételéről szóló dokumentumot, amelyet az eskütétel követett a képviselőház előtt, az alkotmányban előírtak szerint. Az eskütételt megelőzően elődje, Henrik a nagyhercegi palotában mondott le uralkodói jogairól európai uralkodóházak, valamint az ország állami képviselőinek jelentlétében. A lemondásról szóló dokumentumot Luc Frieden miniszterelnök ellenjegyezte.

Az 70 éves Henrik egy évvel ezelőtt, 2024. október 8-án adta át az uralkodói feladatok egy részét legidősebb fiának, Vilmos koronahercegnek, aki ettől kezdve apja helyetteseként képviselhette a luxemburgi udvart. A 43 éves Vilmos Nyugat-Európa legfiatalabb örökletes államfője lett.

Vilmos 1981. november 11-én született Luxembourgban, középiskolai tanulmányait Svájcban végezte, majd a brit Sandhurst Királyi Katonai Akadémián tanult. Egyetemi tanulmányait a durhami egyetemen és a londoni Brunel egyetemen kezdte. 2006-tól egy évig tanult filozófiát és antropológiát a svájci Fribourgban. Később politikatudományt tanult a franciaországi Angers egyetemén, ahol 2009-ben diplomát szerzett.

Vilmost fiai, a jelenleg övéves Károly herceg és a most kétéves Ferenc herceg követi az utódlási sorban.

Az önkéntes lemondás és a hatalom átadása Luxemburgban több mint egy évszázados hagyománnyá vált. Henrik nagyherceg és édesapja is hasonló módon örökölte meg a trónt.

A megválasztásról készült fotókat itt nézhetitek meg (kattintás oda galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk