HÍREK
A Rovatból

Az évszázad aszálya pusztít most már, a következő napokban se lesz elég eső

A folyókon még mindig igen alacsony a vízállás, sok helyen a valaha mért legkisebbhez közeli vagy azt alul is múló értékeket mértek. Jelenleg a tizenkét vízügyi igazgatóságból tizenegy területén rendeltek el vízhiány elleni készültségi fokozatot.


Tovább folytatódik az aszály, a legfontosabb az ivóvíz biztosítása, de sorra készülnek el az ütemezett öntözési menetrendek is a mezőgazdasági felhasználók bevonásával - tájékoztatta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) kedden az MTI-t.

A közlemény szerint az ország túlnyomó részén továbbra is erős vagy rendkívüli aszály van, a hétvégi front nem hozott annyi esőt, amennyi enyhítette volna a szárazságot, és a napokban sem várható az aszályt érdemben mérséklő eső, jelentős mennyiség ugyanis csak lokálisan fordulhat elő.

Jelenleg a tizenkét vízügyi igazgatóságból tizenegy területén rendeltek el vízhiány elleni készültségi fokozatot: tizenkét vízhiánykezelő körzetben elsőfokú, nyolcban másodfokú, huszonkettőben harmadfokú - vagyis a legmagasabb - készültség van érvényben

- közölte az OVF.

Kiemelték, a rendkívüli aszályhelyzetben az ivóvíz biztosítása mindenhol elsőbbséget élvez a mezőgazdasági és az ipari vízigényekkel szemben. Annak érdekében, hogy a Tisza-tó vízkészletének jelentős csökkenése ellenére Szolnok vízellátását garantálni tudják, a vízügy munkatársai ideiglenes szivattyús úszóművet telepítettek a tiszai felszíni ivóvízkivételhez. Ennek segítségével a város és a környező települések mintegy 91 ezer lakosának ivóvízellátása még abban az esetben is folyamatosan biztosított, ha a Tisza szintje a kritikus alá csökkenne.

A megnövekedett vízigények kielégítése érdekében a vízügyi igazgatóságok folyamatosan egyeztetnek a vízszolgáltatási szerződéssel rendelkező gazdákkal az ütemezett öntözési menetrendről, amelynek köszönhetően a terhelés jobban eloszlik a vízfolyásokon. A vízügy munkatársai rendszeresen ellenőrzik, hogy az érintettek betartják-e az időrendet, valamint az engedélyezett mennyiségeket. Amennyiben eltérést, vagy illegális vízkivételt észlelnek, a katasztrófavédelem munkatársaival közösen felszólítják a vízhasználót, hogy szüntesse meg, ellenkező esetben hatósági intézkedést kérnek - írták a közleményben.

Kitértek arra is, hogy a folyókon még mindig igen alacsony a vízállás, sok helyen a valaha mért legkisebbhez közeli vagy azt alul is múló értékeket mértek. A Duna Budapestnél kedd reggel 98 centiméteren állt, a vízjárás stagnáló. A Ráckevei-Soroksári-Duna-ág vizét már majdnem két hete pótolják a Kvassay- és a Tassi-zsilipek szivattyúinak segítségével, de amennyiben szükséges, mobilszivattyúkat is üzembe állítanak.

Megjegyezték, hogy a Tiszán kialakult rendkívül alacsony vízállás lehetővé teszi, hogy ritkán megvalósítható méréseket végezzenek el a szakemberek. Hétfőn megkezdték az úgynevezett kisvízszint-rögzítést, amelynek eredményeit felhasználva biztonságosabbá tudják tenni a hajózást, pontosabbá a hidrológiai előrejelzést és a rendelkezésre álló vízkészletek meghatározását. Mivel a szélsőséges vízháztartási helyzetek felülírják a korábban épült vízügyi létesítmények üzemrendjét, az új adatoknak a pontosítása rendkívül fontos a gyors cselekvéshez.

A rendkívüli aszállyal sújtott területek nagysága jelentős csapadék hiányában tovább nőtt és már az ország nyugati felét is elérte. A Balaton átlagvízállása kedd reggel 85 centiméter volt. A tó vízminőségét heti rendszerességgel ellenőrzik, a legfrissebb adatok nem mutattak semmilyen határérték-túllépést vagy egyéb problémát. A Velencei-tó Agárdnál 64 centiméter, ami mindössze 1 centiméterre van a valaha mért legkisebb vízállástól. A tavon továbbra is zajlik a levegőztetés: minden reggel 4 és 10 óra között egy nagy teljesítményű uszályos és három úszó munkagépre szerelt mobil eszköz dolgozik a halak oxigénellátásának támogatásán - közölte az OVF.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Döntött a kormány: már többen jogosultak az ingyenpénzre
A kabinet újabb rendeletével az önkormányzati tűzoltók és a hitoktatók is jogosulttá váltak az évi nettó 1 millió forintos támogatásra. Az igénylést február 15-ig lehet benyújtani.


Azonnali hatállyal, több ponton is módosította a kormány az otthontámogatási programot. A legfontosabb változások között van az igénylési határidő meghosszabbítása, a jogosultak körének bővítése, és egy 180 milliárd forintos azonnali költségvetési átcsoportosítás a programra – írja a 24.hu.

Az évi nettó 1 millió forintos vissza nem térítendő támogatásnál „a nagy érdeklődésre való tekintettel” február 15-ig hosszabbították meg az igénylés határidejét, ami már jogvesztőnek számít.

Bővült a jogosultak köre is: mostantól az önkormányzati tűzoltóságoknál dolgozók, a parlamenti képviselők és nemzetiségi szószólók alkalmazottai, valamint a bevett egyházaknál dolgozó hitoktatók is igényelhetik a támogatást.

A programot a munkáltatói kölcsönökre is kiterjesztették, feltéve, hogy a munkáltatóval az írásbeli megállapodás január 26-ig létrejött, és a kölcsön célja magyarországi lakóingatlan vásárlása, építése vagy ilyen célú hitel kiváltása.

A munkáltatóknak az igénybejelentéseket február 25-ig kell benyújtaniuk. Ezek alapján a Magyar Államkincstár március 15-ig folyósítja a fedezetet, a munkáltató pedig március 30-ig utalja a 2026. évi teljes keretösszeget a jogosultaknak. Ha valakinek a hátralévő teljes törlesztőrészlete ennél kevesebb, akkor azt az összeget kapja meg. A rendelet azt is rögzíti, hogy a vezénylésben dolgozók a fogadó szervnél is benyújthatják az igénylésüket.

A rendelet mellett kormányhatározat is született a program finanszírozásáról. Míg korábban évi 100 milliárd forint körüli összegről volt szó, a kormány most 180 milliárd forint azonnali átcsoportosításáról döntött a Gazdaságfejlesztési Keretből. Ez alapján úgy számolnak, hogy 180 ezren élhetnek a támogatás lehetőségével.

A program védelmében a kormány a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva a bírósági végrehajtásról szóló törvényt is felülírta.

A módosítás szerint mától az otthontámogatás teljes összege mentes a végrehajtás alól.

„Az Otthontámogatás összegének végrehajtás alá vonására irányuló intézkedések hatálytalanok, az Otthontámogatás végrehajtás alá vont összege az adós részére visszajár” – áll a jogszabályban. Ezt a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, kivéve, ha a végrehajtás a támogatás jogosulatlan felvételéből adódó visszafizetési kötelezettséget biztosítja


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megszólalt a MÁV-vécéket takarító cég Lázár János cigányokról tett kijelentése után
A miniszter nagy felháborodást kiváltó mondatai után a MÁV-vécék takarítását végző B+N Csoport elismerte a munkaerőhiányt, a bérekről azonban nem nyilatkoztak. Inkább a ROBIN takarítórobotot emelték ki.


Nem kívánta kommentálni a MÁV vonatainak tisztítását végző B+N-csoport Lázár János kijelentését, amelyben arról beszélt, hogy a vonatvécék takarítására a cigányság köréből kellene munkaerőt toborozni. A kijelentést számos roma szervezet és közszereplő elítélte, és bár a miniszter először kiállt a szavai mellett, 41 órával később, a szombati DPK-gyűlésen már bocsánatot kért.

A Telexnek adott válaszában a vonatvécék takarítását végző B+N Csoport ugyanakkor felhívta a figyelmet a 2020-ban indított „Vedd észre!” kampányukra, amely a mindennapi tisztaságért dolgozók szakmai és társadalmi megbecsülését hivatott erősíteni.

Válaszában a cég kifejtette, hogy

a létesítményüzemeltetéshez kapcsolódó fizikai munkakörökben általános munkaerőpiaci kihívásokat tapasztalnak nemcsak Magyarországon, de a cégcsoport több országban működő leányvállalatainál is.

Érdekes kivételként Olaszországot említették, ahol a tapasztalataik szerint a szakmában dolgozók megbecsültsége magas, ezért alacsony a fluktuáció és könnyebb a toborzás. A munkaerőhiány enyhítésére és a munkakörülmények javítására fejlesztették ki a ROBIN nevű takarítórobotot, ami szerintük „jelentősen javítja a munkavégzés körülményeit és hatékonyságát is”.

A cég arról már nem nyilatkozott, mekkora átlagfizetést biztosítanak a vonatok vécéit takarító személyzetnek,

és a munkatársak reakcióiról is csak annyit közöltek: „Minden kollégánknak joga van a saját véleményhez, de elsődleges célunk, hogy olyan munkakörnyezetet biztosítsunk, ahol a fókusz a feladatok magas színvonalú ellátásán van és nem a közéleti témákon.”

A 9 országban jelen lévő, magyar tulajdonú cégcsoport hazai leányvállalata, a B+N Magyarország Kft. közel 16 ezer embert foglalkoztat, akik közül mindössze 165-en nem magyar állampolgárok; közülük több mint 70 fő a környező országokból érkezett.

A 2011-ben alapított B+N Referencia Zrt. az elmúlt években több százmilliárd forintnyi takarítási közbeszerzést nyert el. A cég takarít számos magyarországi kórházban, közintézményben, a Volánbusznál, kártevő-mentesítést végez a készenléti rendőrségnél, és tavaly óta az ő feladatuk a MÁV InterCity vonatainak tisztán tartása is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Elmarasztalta Magyarországot az EU Bírósága, mert a kannabisz-ügyben nem úgy szavazott a kormány, mint az unió
Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a magyar kormány megsértette az uniós jogot egy 2020-as ENSZ-szavazáson. Az ítéletet haladéktalanul teljesíteni kell, különben a Bizottság pénzügyi szankciót kérhet.


Elmarasztalta Magyarországot kedden az Európai Unió Bírósága, mert az ország egy 2020-as ENSZ-szavazáson megsértette az uniós jogot. Az ítélet szerint a magyar kormánynak a lehető leghamarabb teljesítenie kell a döntést, ellenkező esetben pénzbüntetésre számíthat – olvasható a határozatban.

2020 decemberében az ENSZ arról szavazott, hogy a kannabiszt és a kannabiszgyantát levegyék-e a legveszélyesebb kábítószerek listájáról, elismerve ezzel gyógyászati felhasználásának lehetőségét.

Az Európai Unió nem teljes jogú tagja az ENSZ-nek, ezért a közösen kialakított álláspontot a tagállamok képviselik. Ezt az álláspontot az EU miniszteri Tanácsa előre elfogadta; itt a magyar kormány ugyan nemmel szavazott, de a döntéshez nem kellett egyhangúság.

Magyarország azonban később, az ENSZ-szavazáson is a közös uniós állásponttal ellentétesen voksolt. Emiatt indult kötelezettségszegési eljárás, majd az Európai Bizottság 2023-ban pert indított az ügyben.

„Ítéletében a Bíróság a Bizottságnak ad igazat, és megállapítja, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit” – áll a bíróság közleményében. Mint írják, egy tagállam egy ilyen eljárás során nem hivatkozhat egy uniós jogi aktus jogellenességére. „A kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset keretében a tagállam semmilyen uniós intézmény, szerv vagy hivatal jogi aktusának jogellenességére nem hivatkozhat eredményesen”, kivéve, ha a vitatott jogi aktus „különösen súlyos és nyilvánvaló hibákat tartalmaz”. A bíróság szerint erre azért van szükség, mert enélkül bármely tagállam szándékosan megsérthetné az uniós jogot, majd egyszerűen megvárná, hogy kötelezettségszegési eljárást indítsanak ellene.

Az ítélet szerint a magyar kormány megsértette az EU kizárólagos hatáskörét és az uniós alapszerződésekben lefektetett őszinte együttműködés elvét is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt: 15–20 MRI gépet vagy több ezer protézisműtétet lehetett volna finanszírozni abból a pénzből, amit a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultációra költöttek
A Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa szerint egy ország nem plakátoktól, hanem egészséges emberektől lesz erős. Hegedűs Zsolt úgy véli, ezért kell a rendszerváltás.


Dr. Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa Facebook-posztjában bírálta a kormányt. Bejegyzésében arra reagált, hogy kiderült, a kormány összesen 12,3 milliárd forintot költött a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultációra.

„12,3 milliárd forint. Ennyibe került a kormánynak a TISZA adóról szóló »nemzeti konzultáció« – egy színtiszta hazugságkampány” – kezdte Hegedűs Zsolt.

Szerinte ugyanez az összeg 15–20 darab MRI gépet jelentett volna az egészségügynek, vagy több mint 4 000 csípő-, vagy térdprotézis-műtétet, ami állítása szerint gyakorlatilag egy teljes évnyi várólista eltüntetését jelentené ezen a területen.

A politikus úgy látja, hogy „emberek ezrei szenvednek fájdalomban, mozgáskorlátozottsággal, miközben az állam hazug propagandára költi a pénzt, nem gyógyításra.”

A posztjában azt írja,

a hazugságok finanszírozása helyett befektetésre van szükség az emberekbe, az egészségbe és a jövőbe.

„Ezért kell rendszerváltás. Mert egy ország nem plakátoktól lesz erős, hanem egészséges emberektől” – zárta gondolatait Hegedűs Zsolt.

Ahogy már írtunk róla, hónapokig tartó közérdekű adatigénylések után a 24.hu betekintést kapott a Miniszterelnöki Kabinetiroda irataiba, amelyek szerint a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultáció teljes költsége 12,3 milliárd forint lett. Ebből a reklámokra bruttó 8,29 milliárd forint ment, a postázás és a nyomdai munkálatok pedig további körülbelül 4 milliárd forintot tettek ki. A megrendelések Balásy Gyula cégeinél, a New Land Mediánál és a Lounge Designnál futottak. A kormány a kampányt egy héttel meghosszabbította, ami önmagában több mint egymilliárdos extra hirdetési költséget okozott. A konzultáció 2025 október elején indult és december elején zárult.

A kommunikációs kampány alapját az Index 2025 augusztusában közölt, „kiszivárgott anyagra” hivatkozó cikke adta, amely a Tisza Párt állítólagos adóemelési terveiről szólt. A bíróság megismételt elsőfokú eljárásban helyreigazításra kötelezte a lapot, mert a cikk valótlanul állította, hogy a feljegyzést a Tisza Párt gazdasági kabinetje készítette, és a dokumentumból nem lehet következtetni a párt hivatalos SZJA-terveire. Első fokon a Ripostot és a Magyar Nemzetet is helyreigazításra kötelezték.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk