HÍREK
A Rovatból

Az évszázad aszálya pusztít most már, a következő napokban se lesz elég eső

A folyókon még mindig igen alacsony a vízállás, sok helyen a valaha mért legkisebbhez közeli vagy azt alul is múló értékeket mértek. Jelenleg a tizenkét vízügyi igazgatóságból tizenegy területén rendeltek el vízhiány elleni készültségi fokozatot.


Tovább folytatódik az aszály, a legfontosabb az ivóvíz biztosítása, de sorra készülnek el az ütemezett öntözési menetrendek is a mezőgazdasági felhasználók bevonásával - tájékoztatta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) kedden az MTI-t.

A közlemény szerint az ország túlnyomó részén továbbra is erős vagy rendkívüli aszály van, a hétvégi front nem hozott annyi esőt, amennyi enyhítette volna a szárazságot, és a napokban sem várható az aszályt érdemben mérséklő eső, jelentős mennyiség ugyanis csak lokálisan fordulhat elő.

Jelenleg a tizenkét vízügyi igazgatóságból tizenegy területén rendeltek el vízhiány elleni készültségi fokozatot: tizenkét vízhiánykezelő körzetben elsőfokú, nyolcban másodfokú, huszonkettőben harmadfokú - vagyis a legmagasabb - készültség van érvényben

- közölte az OVF.

Kiemelték, a rendkívüli aszályhelyzetben az ivóvíz biztosítása mindenhol elsőbbséget élvez a mezőgazdasági és az ipari vízigényekkel szemben. Annak érdekében, hogy a Tisza-tó vízkészletének jelentős csökkenése ellenére Szolnok vízellátását garantálni tudják, a vízügy munkatársai ideiglenes szivattyús úszóművet telepítettek a tiszai felszíni ivóvízkivételhez. Ennek segítségével a város és a környező települések mintegy 91 ezer lakosának ivóvízellátása még abban az esetben is folyamatosan biztosított, ha a Tisza szintje a kritikus alá csökkenne.

A megnövekedett vízigények kielégítése érdekében a vízügyi igazgatóságok folyamatosan egyeztetnek a vízszolgáltatási szerződéssel rendelkező gazdákkal az ütemezett öntözési menetrendről, amelynek köszönhetően a terhelés jobban eloszlik a vízfolyásokon. A vízügy munkatársai rendszeresen ellenőrzik, hogy az érintettek betartják-e az időrendet, valamint az engedélyezett mennyiségeket. Amennyiben eltérést, vagy illegális vízkivételt észlelnek, a katasztrófavédelem munkatársaival közösen felszólítják a vízhasználót, hogy szüntesse meg, ellenkező esetben hatósági intézkedést kérnek - írták a közleményben.

Kitértek arra is, hogy a folyókon még mindig igen alacsony a vízállás, sok helyen a valaha mért legkisebbhez közeli vagy azt alul is múló értékeket mértek. A Duna Budapestnél kedd reggel 98 centiméteren állt, a vízjárás stagnáló. A Ráckevei-Soroksári-Duna-ág vizét már majdnem két hete pótolják a Kvassay- és a Tassi-zsilipek szivattyúinak segítségével, de amennyiben szükséges, mobilszivattyúkat is üzembe állítanak.

Megjegyezték, hogy a Tiszán kialakult rendkívül alacsony vízállás lehetővé teszi, hogy ritkán megvalósítható méréseket végezzenek el a szakemberek. Hétfőn megkezdték az úgynevezett kisvízszint-rögzítést, amelynek eredményeit felhasználva biztonságosabbá tudják tenni a hajózást, pontosabbá a hidrológiai előrejelzést és a rendelkezésre álló vízkészletek meghatározását. Mivel a szélsőséges vízháztartási helyzetek felülírják a korábban épült vízügyi létesítmények üzemrendjét, az új adatoknak a pontosítása rendkívül fontos a gyors cselekvéshez.

A rendkívüli aszállyal sújtott területek nagysága jelentős csapadék hiányában tovább nőtt és már az ország nyugati felét is elérte. A Balaton átlagvízállása kedd reggel 85 centiméter volt. A tó vízminőségét heti rendszerességgel ellenőrzik, a legfrissebb adatok nem mutattak semmilyen határérték-túllépést vagy egyéb problémát. A Velencei-tó Agárdnál 64 centiméter, ami mindössze 1 centiméterre van a valaha mért legkisebb vízállástól. A tavon továbbra is zajlik a levegőztetés: minden reggel 4 és 10 óra között egy nagy teljesítményű uszályos és három úszó munkagépre szerelt mobil eszköz dolgozik a halak oxigénellátásának támogatásán - közölte az OVF.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Erősebbek vagyunk az oroszoknál, mégis félünk, mert silányak a vezetőink
A miniszterelnök szerint Európa diplomáciai kudarcot vallott. Brüsszel a tárgyalás elutasításával kiszorult a döntéshozatalból.


Orbán Viktor szerint Európa nem tudta megakadályozni az ukrajnai háború kitörését, pedig ez az európai diplomácia feladata lett volna. A miniszterelnök erről római látogatása során beszélt egy interjúban, amelyet a ReteQuattro olasz televíziócsatornának adott, szemlézte az MTI.

A kormányfő úgy fogalmazott: ha nem Joe Biden, hanem Donald Trump lett volna az Egyesült Államok elnöke, a háború nem tört volna ki. Hozzátette: Európának az amerikai belpolitikától függetlenül is többet kellett volna tennie, de szerinte ez most sem történik meg.

Úgy véli, Európa minden diplomáciai csatornát lezárt Oroszországgal a háború kitörése után, így viszont lehetetlen megállítani a konfliktust. Azt mondta:

„Brüsszel jelentéktelenné válik azzal, hogy úgy dönt, nem tárgyal”.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok és Oroszország nemcsak Ukrajnáról, hanem Európa védelmi szerkezetéről is egyeztet.

Hozzátette: hasonló történt a második világháború után is, amikor Európa sorsáról külső szereplők döntöttek.

A kormányfő szerint ma már nem elég a háború két szembenálló fele a béke eléréséhez, szükség van egy harmadik szereplőre is.

Úgy fogalmazott: „az európaiak kivonták magukat, így az egyetlen szereplő Trump maradt, az első amerikai elnök, aki a békének szenteli magát, és ezért támogatnunk kell”.

A szankciókkal kapcsolatban kijelentette: „Nem az Oroszországgal szembeni szankciók, hanem a szankciók magyarokra gyakorolt hatása érdekel”. Kifejtette, hogy Magyarországnak nincs tengere, így nem tud cseppfolyósított gázt fogadni, ezért

az orosz import elengedhetetlen az otthonok fűtéséhez és a gazdaság működéséhez.

Orbán Viktor a brüsszeli döntéshozókat is bírálta. Szerinte az unió több területen is kudarcot vallott, például a gazdaságpolitika, a zöld átmenet, a háború és a szankciók kezelésében. Úgy fogalmazott: „az ipari ágazattal szemben evez, ahelyett hogy együttműködne vele, ez káros, itt meg kellene állnunk, és visszafordítani az irányt”.

A római látogatás során Orbán Viktor Giorgia Meloni olasz kormányfővel is találkozott. Az interjúban elmondta, hogy vannak nézetkülönbségek közöttük, de számos kérdésben egyetértenek, például abban, hogy a brüsszeli hatalmi központnak reformra van szüksége.

Meloni kapcsán azt is megjegyezte, hogy az olasz miniszterelnök is a nemzeti érdekeket képviseli, és szerinte

„büszke nemzetállamok nélkül Európának nincsen jövője”.

Az interjú végén az Európai Parlamentbe beválasztott Ilaria Salis ügyéről is szó esett. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban azt mondta: Magyarország mindig szívesen látja az olaszokat, kivéve, ha bűncselekményt követnek el.

Orbán Viktor az európai vezetők felelősségéről is beszélt. Kijelentette: „Az európaiak sokkal erősebbek, mint az oroszok”, majd hozzátette, hogy az európai GDP és védelmi kiadások is meghaladják az oroszokét. Úgy fogalmazott: „A kérdés az, hogy ha erősebbek vagyunk, mitől félünk. A válasz pedig az, hogy silányak a vezetőink.”

via Index


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor azt akarja Trumpnál elérni, hogy mentesítsék Magyarországot az orosz olajat érintő összes szankció alól – ezt Gulyás Gergely árulta el az RTL-nek
A tét: olcsóbb energia és nagyobb mozgástér. Szijjártó szerint Moszkva kész, a szakértők pedig emlékeztetnek: az Adria-vezetéken is jöhet olaj, ha új megállapodások születnek.


Orbán Viktor jövő héten Washingtonban próbál nagyot húzni: a kabinet teljes felmentést szeretne az orosz olaj- és gázszankciók alól – számolt be róla az RTL Híradó. A cél világos, a tét hatalmas, a kormány pedig már ütemezi a tárgyalásokat.

„Azt szeretnénk, ha Magyarországot minden, az orosz olaj- és földgázbeszerzést érintő szankció alól mentesítenék” – mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kabinet érve egyszerű: több lábon akarnak állni, nem cserélnének egyik függőséget a másikra.

„Azt szeretnénk, ha Magyarországnak mindig lenne lehetősége alternatívák közül választani, amikor energiaforrást szerez be – akár kőolajról, akár földgázról van szó. Így a kormánynak mindig meglesz a lehetősége, hogy a lehető legkedvezőbbet válassza” – fogalmazott Gulyás.

A diplomáciai előkészítés pörög: Szijjártó Péter Minszkben egyeztetett Szergej Lavrovval. „Az ehhez szükséges együttműködésre az oroszok készen állnak, és az ezzel kapcsolatos kérdéseket az amerikaiakkal jövő héten meg fogjuk vitatni” – közölte a külgazdasági és külügyminiszter.

Közben az amerikai háttér is kemény: október 22-én az USA szankciókat jelentett be a két legnagyobb orosz olajcégre, a Rosznyefty-re és a Lukoilra, egy rövid, november 21-ig tartó átmeneti engedéllyel.

Orbán Viktor közben a La Repubblicának röviden így reagált arra a kérdésre, hogy Donald Trump túl messzire ment-e a korlátozásokban: „Magyarország tekintetében igen” – jelezte a miniszterelnök.

A hazai mozgástér sem nulla: a szakértők szerint az ország a Barátság (Druzsba) és az Adria vezetéken is tud olajat behozni, csak az arány a döntés kérdése. „Az, hogy ezen a két importútvonalon milyen arányban hozunk be ilyet vagy olyat, már a magyar kormány döntése. A kormány úgy döntött, hogy inkább a Druzsbán hoz be többet; erre lehet azt mondani, hogy ez botor dolog, akár erkölcsileg, akár ellátásbiztonságilag, de kétségtelen, hogy ez az olcsóbb” – mondta Deák András energiapiaci szakértő a csatornának.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Izrael ismét légicsapásokat mért Gázára – alig három hete lépett érvénybe a tűzszünet
Netanjahu szerint a Hamász megsértette a tűzszünetet, ezért elrendelte az izraeli hadsereg azonnali válaszát. A Sifa kórház közelében is becsapódás történt.


Izraeli harci repülők kedden több ponton is csapásokat mértek Gáza városára. A támadásokat Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök rendelte el, miután azt állította, hogy a Hamász megsértette a palesztin területen érvényben lévő tűzszünetet. A kormányfő „erőteljes támadásokat” kért a hadseregtől.

A gázai hatóságok, szemtanúk és a Hamászhoz köthető média szerint legalább két ember életét vesztette, négyen pedig megsérültek, amikor találat ért egy lakóépületet a Sabra nevű városrészben. A légicsapás egy másik területet is eltalált a Sifa kórház közelében – ez az északi Gázai övezet legnagyobb, még működő egészségügyi intézménye.

Az izraeli hadsereg nem fűzött kommentárt az eseményekhez. A támadások egyébként egy három hete érvényben lévő tűzszünet alatt történtek. Netanjahu irodája közölte, hogy a miniszterelnök „azonnali támadásokat” rendelt el.

A közlemény nem részletezte, mi váltotta ki a katonai akciót, de egy izraeli tisztviselő szerint a Hamász megsértette a tűzszünetet azzal, hogy megtámadta az izraeli erőket a Gázai övezet izraeli ellenőrzés alatt álló részén.

A tisztviselő úgy fogalmazott: „Ez újabb nyílt megsértése a tűzszünetnek.”

A jelenleg is érvényben lévő, amerikai támogatással létrejött tűzszünet október 10-én lépett életbe. Ennek célja az volt, hogy véget vessen annak a két éve tartó háborúnak, amely 2023. október 7-én kezdődött, amikor a Hamász halálos támadást indított Izrael ellen. A harcok hatalmas pusztítást okoztak a térségben. A tűzszünet óta mindkét fél azzal vádolja a másikat, hogy megsértette a megállapodást.

Kedden reggel izraeli lapok tűzharcról számoltak be Rafah városából, Gáza déli részéről, ahol izraeli katonák és Hamász-harcosok csaptak össze. Az izraeli hadsereg nem reagált a beszámolókra.

A Hamász tagadta, hogy felelősség terhelné az izraeli csapatok elleni támadásért Rafahban. Közleményükben hangsúlyozták, hogy továbbra is elkötelezettek a gázai tűzszünet betartása mellett.

A mostani légicsapásokat megelőzően Izrael szombaton is végrehajtott egy katonai akciót: egy gázai férfi ellen indítottak „célzott csapást”, mert szerintük támadást tervezett izraeli katonák ellen.

(via The Guardian, BBC)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ilyen 2010 óta nem volt: csökkenhet az MTVA költségvetése - évi 155 milliárdra
Kedden a parlament költségvetési bizottsága benyújtotta a közmédia 2026-os pénztervét. Meglepetésre mintegy tízmilliárd forintot spórolna a kormány az MTVA-n, és kilencet az NMHH-n.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. október 28.



A parlament költségvetési bizottsága benyújtotta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2026-os költségvetési tervezetét.

A közmédiát működtető MTVA a dokumentum szerint 154,7 milliárd forintból gazdálkodhatna, míg az NMHH számára 50,4 milliárd forintot irányoznak elő a jövő évre.

A terv kifejezetten meglepő: ha elfogadják, akkor a Fidesz-KDNP 2010-es hatalomra kerülése óta először csökken az MTVA költségvetése, ahelyett, hogy jelentősen nőne, ahogy eddig minden egyes évben történt – jegyzi meg a Telex.

A közmédia ebben az évben 165 milliárd forintból működik, vagyis parlamenti jóváhagyás esetén jövőre mintegy 10 milliárddal kevesebb pénzből kell majd gazdálkodniuk.

Az NMHH működésére egyébként 50,4 milliárd jutna a javaslat szerint, ami szintén jelentősen, mintegy 9 milliárd forinttal kevesebb, mint a 2024-es törvényben erre az évre előirányzott főösszeg.


Link másolása
KÖVESS MINKET: