Az EU-ban csak Romániában és Bulgáriában rövidebb a várható élettartam, mint Magyarországon
Átfogó kutatás készült Demográfiai Portré 2021 – Jelentés a magyar népesség helyzetéről címmel, amit immár ötödik alkalommal ad ki a KSH Népességtudományi Kutatóintézete. A jelentés – amelyből a Qubit idéz – átfogóan elemzi a párkapcsolat, a házasságkötés, a válás, a szülés, a családpolitika, a népesség egészségi állapota, a halál, a nemzetközi és belföldi vándorlás, a népességszerkezet, az öregedés és a jövőbeli népesedési kilátások magyarországi helyzetét az Európai Unióval vagy más külföldi országokkal összevetve.
A lista másik végén Finnország, Norvégia, Portugália és Spanyolország áll.
2010 és 2018 között kevesebben kötöttek házasságot, mint a korábbi években, valószínűleg ennek is tudható be, hogy mintegy 30 százalékkal csökkent a válások száma. Átlagosan a nők 42, a férfiak 45 évesen váltak el 2019-ben. A magyarok a házasság harmadik évében válnak el a leggyakrabban, de az ötödik év után már hasonlóan tartósnak bizonyulnak az élettársi kapcsolatok, mint a válások.
Európai összehasonlításban a hazai gyerekszülések szintje átlagos, és hiába az elmúlt évek pozitív trendje – 2016 óta a születésszám 3,5 százalékkal nőtt, és 2019-ben például 92 338 gyermek született –, a szülőképes korú nők száma csökken. Ugyanakkor Budapesten az EU átlagához képest is igen kevés gyerek születik (a teljes termékenységi arányszám 1,3).
A 2016-os mikrocenzus adatai szerint Magyarországon a háztartások közel egyharmada (1,2 millió háztartás) volt egyszemélyes. A háztartások közel negyedében ketten élnek párkapcsolatban gyermek nélkül, és 32 százalékukban nevelnek 24 éves vagy fiatalabb gyermeket (1,3 millió háztartás).
A gyermekek többsége (66 százaléka) a két vér szerinti szülővel éli végig élete első tizennégy évét, de 15 éves koráig minden harmadik gyermek vagy egyedülálló anya gyermekeként vagy később, a szülők válása után rövidebb-hosszabb ideig ugyan, de egyszülős családban él.
Egy mutatóban igen rosszul állunk:
A magyarok 20 százaléka (1 millió 942 ezer ember) 65 éves vagy annál idősebb, 439 ezren már a 80., 65 ezren pedig a 90. életévüket is betöltötték, viszont alig van olyan európai ország, ahol olyan alacsony lenne a várható élettartam, mint nálunk: a 65. évüket betöltő férfiak átlagosan további 14,6, míg a nők 18,5 életévre számíthattak 2018-ban, míg az EU átlagában a férfiak 18,1, a nők 21,6 évig éltek még a 65. születésnapjuk után. Ennél rosszabb mutatókkal csak Románia és Bulgária "büszkélkedhet".
Az elmúlt évtizedben a természetes fogyás 35–40 ezer fő volt évente, de 2020-ban a koronavírus-járvány hatására a szám megközelítette az 50 ezret. A legutolsó hivatalos adatok szerint
