Az EP szerint a melegellenes törvény „egy újabb szándékos és előre kitervelt lépés az alapvető jogok fokozatos leépítése felé”

Ugyan bizonyos területeken van némi javulás, „a legtöbb területen a helyzet továbbra is riasztó”, és van, ahol tovább romlott – erre jutott az Európai Parlament. Az állásfoglalást 399-en megszavazták, 117 nemmel és 28 tartózkodással szemben.

A tervezetet öt frakció – köztük a jobbközép, a KDNP-t is sorai közt tudó Európai Néppárt – nevében adták be – írja a Telex.

A parlamenti állásfoglalás szerint a tavaly elfogadott igazságügyi reform ellenére súlyos jogállami hiányosságok maradtak ezen a téren. Példaként említik, hogy a Kúria jelenlegi elnöke tulajdonképpen elmozdíthatatlan a helyéről. A szöveg szerint Magyarországon politikailag beavatkoznak „az ügyészi szolgálatok és az egyes ügyészek munkájába”, valamint nyomást gyakorolnak az Országos Bírói Tanács tagjaira.

Az igazságügyi követelmények azért különösen fontosak, mert ezek miatt az Európai Bizottság a 22 milliárd eurónyi uniós felzárkóztatási támogatások szinte egészét befagyasztotta – említi meg a portál.

Az állásfoglalásban immár szerepel a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétel is, amin a volt igazságügyi miniszter, Varga Judit arról beszél, hogy belenyúlhattak az ügyészségen a Schadl-Völner-ügy peranyagába, és abból kormányhoz közeli szereplők neveit húzhatták ki.

Az állásfoglalás

A határozat pontokba szedett más problémákat is:

• a Szuverenitásvédelmi Hivatal civilek és a média elleni lehetséges vizsgálataitól kezdve
• a kormány médiára gyakorolt túlzott befolyásán át
• „az Integritás Hatóság megfelelő hatáskörének, felhatalmazásának, információkhoz való hozzáférésének” hiányáig.

A szuverenitási törvényt külön elítéli az állásfoglalás, mert úgy véli, uniós jogszabályok mellett a demokrácia normáit is alapjaiban sért. A szöveg ezen felül „sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország visszaélt vétójogával a Tanácsban, és az EU stratégiai érdekeit aláásva megakadályozta a létfontosságú támogatás nyújtását Ukrajnának”. Emellett „elítéli a magyar kormány Oroszországgal kapcsolatos általános politikáját”.

Felháborító, személyes kérdéseket tettek fel a Semmelweis Egyetemen a felvételizőknek, ami miatt vizsgálat is indult az intézményben – írta meg az Eduline.

Az egyetem élt azzal a lehetőséggel, hogy a hozzájuk jelentkezőket szóbeli beszélgetésen is meghallgassák. Ezekre a beszélgetésekre április 12-18 között került sor. A mintegy 3500 jelentkezőt az intézmény öt karának 93 bizottsága hallgatta meg – számol be a portál.

A Helga álnéven nyilatkozó gimnazista felvételiző régi álma volt az orvosi pálya. Április 15-én került sor a felvételijére, amire két órát kellett várnia, majd elmondása szerint a vizsgáztatók be sem mutatkoztak, hanem rögtön a kérdésekre tértek. A lány elmondása szerint az egyik vizsgáztató a beszélgetés elején oda sem figyelve telefonált valakivel.

Amikor „visszatért” a vizsgához, szakmai kérdések során eljutottak a diabétesz témaköréig.

– mesélte a megdöbbentő részleteket Helga.

Mint kiderült, nem a ő volt az egyetlen, aki hasonlóan járt. A Kölcsey Ferenc Gimnáziumból tavaly elbocsátott Palya Tamás egy Facebook-csoportban írta meg, hogy magánóráin több diákja panaszkodott a Semmelweis eljárására. A többórás várakozás mellett volt olyan lány, akitől azt kérdezték, van-e barátja, egy másik, iszlám vallású, hidzsábban érkező felvételizőt pedig az palesztin-izraeli konfliktusról kérdezgették. Az egyik érintett felvételizőnek pedig egy olyan szituációs feladatot kellett megoldania, aminek a lényege az volt, mit tenne, ha férfiorvosként egy fiatal lány hallgatója rákérdezne, hogy feljöhet-e a lakására.

Az eset után az Eduline megkereste a Semmelweis Egyetemet, ahol azt válaszolták: „az egyik bizottság két tagjától is panasz érkezett a bizottsági elnök túlságosan kritikus megnyilvánulásai miatt”.

— tette hozzá az intézmény.

Mint kiderült, nem mondott túl nagyot Magyar Péter akkor, amikor arról beszélt TikTokon és írt a Facebookon: 26 százalékra mérik pártját.

Az Iránytű Intézet legfrissebb kutatása szerint a TISZA Párt valóban 26 százalékon áll a biztos pártválasztók körében.

Az intézet szerint a teljes lakosság körében a Fidesz népszerűsége 27 százalék, ami nagyjából 2,2 millió szavazót jelent. Ez azonban körülbelül 600 ezer fővel kevesebb, mint a 2022-es választások alkalmával belföldön megszerzett szavazatok száma.

A teljes népesség körében a legerősebb ellenzéki párt Magyar Péter Tisza Pártja 13 százalékos népszerűséggel (körülbelül 1 millió szavazóval), a DK-MSZP-Párbeszéd koalíciót pedig a teljes népesség 5 százaléka támogatja.

Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a bizonytalanok és a biztosan nem szavazók aránya továbbra is igen magas: 37 százalék.

A biztos pártválasztók körében a Fidesz előnye tetemes: az EP-választáson a szavazatok 49%-ára számíthatnak. Itt az Iránytű szerint Magyar Péter pártja a szavazatok közel negyedével (23%) számolhat.

A pártot választani tudó biztos szavazók között pedig a Fidesz-KDNP támogatottsága 50, a Tisza Párt 26 százalék, a DK 10 százalék.

Az előzetes számítás szerint azonban rajtuk kívül más nem szerezne mandátumot: sem a Mi Hazánk, sem a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, sem a Momentum nem érné el az ötszázalékos küszöböt.

A felmérés szerint a Tisza jelenlegi szavazóinak 53 százaléka volt az ellenzéki összefogás szavazója, 13–14 százalékuk a Fideszre szavazott, 3, illetve 4 százalékuk a Mi Hazánkra és a Kétfarkú Kutya Pártra, 14 százaléka pedig mostanában (vagy eddig soha) nem szavazott.

Orbán Viktor is meghallgatta a hangfelvételt, amin Varga Judit arról beszélt, hogy Rogán Antalék belenyúltak az ügyészség irataiba - írja a Telex. Majd többször hozzátette, hogy ő a legfőbb ügyésznek hisz, aki szerint nem lehet nyomtalanul manipulálni ügyészségi iratokat.

Hogy töretlen-e a bizalma Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter iránt, leszögezte:

A Tisza Párt alelnökével kapcsolatos kérdésekre azt ismételgette, hogy Magyar Péter a baloldal belügye.