HÍREK
A Rovatból

„Az emberek azt hiszik, hogy marslakó vagy” – az ukrajnai oroszok harcolnak az ukrán útlevélért

James Waterhouse riportja orosz nőket szólaltat meg. Olyan orosz nőket, akik Ukrajnát választották hazájuknak, akkor is, ha nem könnyű elérni az áhított állampolgárságot.


A BBC News két történeten keresztül mutatja be, milyen különösen érzékeny és nehéz helyzetbe kerül az, aki orosz állampolgárként él Ukrajnában.

Galina Ukrajnában született. Ukránul beszél, férje az ukrán hadseregben szolgál, és a közép-ukrajnai Vinnicja városától délre fekvő faluban él. De Galina jogilag orosz. Gyermekként került Ukrajnába.

Ez azt jelenti, hogy ő, több ezer más ukrajnai oroszhoz hasonlóan, jogi bizonytalanságban van.

„Amikor megmutatod a dokumentumaidat, az emberek azt hiszik, hogy marslakó vagy” – mondja nekem a konyhájában, ahol sebesült ukrán katonák pólóinak varrásával tölti az idejét. Az ukrán állami migrációs szolgálat ragaszkodik ahhoz, hogy minden külföldinek Ukrajnában egyenlő jogai vannak, és egyetlen nemzetiséget sem diszkriminálnak, azonban néhányan azt állítják, hogy ez nem így van. Az ukrajnai oroszokkal dolgozó ügyvédek például azt mondták a BBC-nek, hogy ügyfeleiknek azzal kell szembenézniük, hogy befagyaszthatják a számláikat.

Miután Oroszország megindította teljes körű invázióját, az ukrán nemzeti bank korlátozta a pénzügyi szolgáltatásokat minden orosz és fehérorosz állampolgár számára, bár állítólag ez a tartózkodási engedéllyel rendelkezőket nem érinti.

Galina azt mondja, hogy az útlevele miatt nem tud munkát találni, és attól tart, hogy bankszámláját is blokkolhatják. Hét hónapos terhes, azonban mivel jogilag nem ukrán,

nem jár neki az ingyenes állami egészségügyi ellátás.

Amiatt is aggódik, hogy nem tudja majd anyakönyveztetni gyermeke születését: miután feleségül ment ukrán férjéhez, Makszimhoz a templomi esküvőt követően

a hivatalnokok nem voltak hajlandók elismerni a házasságot, rendezetlen státusza miatt.

„Azt mondták: 'Menj haza, ha van útleveled'” – magyarázza Galina. „Nem értik, ki vagyok.” Az ukrán törvények tiltják a kettős állampolgárságot, bár egyesek ennek ellenére kettős állampolgárok.

Elindította az ukrán állampolgárság megszerzését, de nem tudta befejezni a folyamatot Oroszország teljes körű inváziója miatt. Most, hogy Galina ideiglenes ukrán igazolványa lejárt, azt mondja, úgy érzi magát, mint „Oroszország túsza”.

”Az útlevél cseréje már a háború előtt is nehéz volt, de most lehetetlen” - mondja.

Kijev központjában, a Povitroflotszkij sugárúton egy háromszintes fehér épület található, elgazosodott kerttel. Magas, szögesdrót kerítés veszi körül, és a redőnyök le vannak húzva. Tavaly február 23. óta van így, amikor az orosz nagykövetség személyzetét „biztonsági okokból” evakuálták. Egy nappal később Moszkva megindította teljes körű invázióját, és ami még megmaradt a Kijev és Moszkva közötti diplomáciai kapcsolatokból, az is szétesett.

Ez azt jelenti, hogy Ukrajnában több ezer ember, mint Galina, teljes bizonytalanságban él.

Jelenleg több mint 150 000 orosz rendelkezik állandó tartózkodási engedéllyel Ukrajnában, körülbelül 17 000-nek van ideiglenes papírja.

Ahhoz, hogy sikeresen kérelmezhessék az ukrán útlevelet vagy állampolgárságot, először fizikailag fel kell adniuk orosz állampolgárságukat. Azonban Moszkva ezt jócskán megnehezítette: le kellett adniuk papírjaikat vagy egy külföldi orosz konzulátuson, vagy Oroszországban. Nincs garancia arra, hogy Galinát nem tartóztatják le az eljárás közben, vagy nem reked Ukrajnán kívül.

Amikor Galina gyermekei visszatérnek az iskolából, ott látni a gyötrelmet a szemében. A szorongást, amit megpróbál elrejteni a gyermekei elől. De nem hibáztatja Ukrajnát. Minden felelősséget Oroszországra hárít a helyzetéért, valamint orosz családtagjaira, akik úgy döntöttek, hogy támogatják országukat az úgynevezett „különleges katonai műveletben”.

„Hogyan támogathatnék egy rablót, egy erőszaktevőt és egy gyilkost, aki betör az otthonomba?” – kérdezi.

Miután Galina befejez egy videohívást a férjével, Makszimmal, megkérdezem tőle, mi történne a családjával, ha Makszim elesne a fronton. Kezét a szájára teszi.

„Nagyon ijesztő” – mondja. „Még ha meg is sebesülne,

nem tudnám meglátogatni a kórházban, mert technikailag nem vagyunk házasok.”

„A világ többi része számára idegenek vagyunk.”

„Ukrajnát választottam”

Amikor az orosz Anasztaszija Leonova 2015-ben Moszkvából Kijevbe költözött, barátai figyelmeztették, hogy „nem beszélhet oroszul”, és hogy „ott csak nácik vannak”. Az orosz propaganda narratívája bosszantotta, mivel nagybátyjai és unokatestvérei Ukrajnában éltek. Anasztázia azután költözött át, hogy online kritizálta a Krím 2014-es orosz annektálását és a szeparatista milíciák támogatását, miután elvesztette oroszországi állását, és halálos fenyegetéseket kapott.

Tavaly február 24-én, amikor az orosz csapatok Kijev felé vonultak, Anasztázia azt mondta,

csak egy gondolata volt: maradni és harcolni.

„A vérem részben ukrán” – mondja. „Ukrajna részeként születtem. Ukrajnát választottam hazámnak; Nem tudtam elárulni ezt a választást.”

Önként jelentkezett harci orvosnak az ukrán erőknél, mivel azok megvédték a fővárost a saját országának csapataival szemben. Megkérdezem, hogy másképp bánnak-e vele azért, mert orosz.

„Senki sem kérte az útlevelemet, amikor dolgoztam”

– mondja mosolyogva. „Az biztos, hogy a kollégáim tudják.” Elismeri, hogy kezdetben nagyon nehéz volt kezelni a sebesült oroszokat amiatt, amit csináltak. De később rájött, hogy a velük való bánásmód „a módja annak, hogy visszaszerezzük népünket, az oroszok által elfogott ukránokat. Amióta az első napomtól idejöttem, arról álmodoztam, hogy ukrán útlevelem lesz” – mondja. „Ezért harcolok. Nemcsak a szabadságért, hanem az útlevelemért is.”

A teljeskörű invázió óta eltelt 18 hónapban mindössze néhány száz orosz kapott ukrán állampolgárságot, szemben az előző évi 1 700-zal. Galinával szemben Anastasia úgy érzi, közelebb van az álmához.

A hadsereg szolgálata valószínűleg segítette az ügyét.

A katonai szolgálatot, az ukránnal kötött házasságot és a tartózkodási időt mind figyelembe veszik az állampolgársági kérelmekben.

Ez a háború több ezer oroszt, például Galinát és Anasztáziát hozott nehéz helyzetbe Ukrajnán belül. Az ukrán Állami Migrációs Szolgálat vezetője, Natalja Naumenko azt mondta, hogy egyetlen állampolgárságot sem diszkriminálnak, amikor állampolgárságot szereznek. Új törvényt dolgoznak ki, amely egyszerűsítené az Ukrajnáért harcolók állampolgársági és tartózkodási kérelmét. Naumenko azonban rámutat, hogy a teljes körű inváziónak köszönhetően a folyamat biztosan nem lesz könnyebb az oroszok számára.

„Már egyszerűsítettük azok számára, akik Ukrajnáért harcolnak” – mondja. „Miért kell Ukrajnának egyszerűsítenie ezt minden orosz számára általában?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Az operatív törzs szerint a Békemeneten 80 ezren voltak, míg Magyar Péter beszédét mindössze 45 ezren hallgatták
A mobilszolgáltatók adatai alapján mérték a tömeget. Szabó Andrea szociológus ezzel szemben a Békemenetre 85–92 ezret, a Tisza-rendezvényre 160–170 ezret becsült.


A Kormányzati Tájékoztatási Központ pénteken összefoglalta, hányan vettek részt az október 23-i programokon, írja a 24.hu. Az operatív törzs szerint „cellainformációk alapján” a beszédek idején

a Kossuth téren – ahová a Békemenet érkezett, és ahol Orbán Viktor szólt a tömeghez – több mint 80 ezren, a Tisza Párt Hősök terei rendezvényén pedig 45 ezren voltak.

A kormányzati számok összhangban vannak azzal, amit Orbán Viktor már csütörtökön, Magyar Péter felszólalása előtt jelzett: a Békemeneten nagyjából kétszer annyian lehettek, mint a Tisza menetén. A miniszterelnök ehhez egy olyan fotót mellékelt, amely még a Tisza Párt elnökének beszéde előtt készült a Hősök terén.

Más becslést tett közzé Szabó Andrea szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese. Szerinte a Békemeneten körülbelül 85–92 ezren, a Tisza rendezvényén viszont nagyjából 160–170 ezren lehettek.

A Kossuth térre megadott 80 ezres adat azért is érdekes, mert a miniszterelnök és a kormánypárti sajtó napközben azt hangsúlyozta, hogy ez volt minden idők legnagyobb Békemenete. Ezzel szemben korábban, az első – 2012. januári – Békemenet után a Belügyminisztérium közel 400 ezer résztvevőről írt, a 2014. márciusi felvonulás után pedig 440–460 ezres hallgatóságról adott ki közleményt.

Az online közvetítések nézettségénél október 23-án Magyar Péter vezetett: a streamjét nagyjából négyszer annyian követték, mint a miniszterelnökét.

A KTK a többi ünnepi eseményről is közölt létszámokat. Október 22-én a Műegyetem épületében tartott megemlékezésen 250 fő jelent meg, az ’56-os hősök műegyetemi emlékművénél tartott koszorúzáson, a fáklyás felvonuláson és a Bem téri ünnepségen 3000-en voltak. Október 23-án a reggeli zászlófelvonáson 250-en vettek részt, az esti díszünnepségen a Müpában több mint 1200-an. A Nyitott Parlament program keretében 15 és 20 óra között közel 2700 látogató nézte meg a Kupolacsarnokot, a Díszlépcsőházat és a Szent Koronát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Ez szégyen” – Dobrev Klára kezdeményezi Nagy Feró Kossuth-díjának visszavonását
A politikus a Szőlő utcai emberkereskedelmi ügy kapcsán tett nyilatkozat miatt lépne, miután a zenész az áldozatokról szerinte elfogadhatatlanul beszélt.


Dobrev Klára a közösségi oldalán jelezte, hogy kezdeményezi Nagy Feró Kossuth-díjának visszavonását, vette észre az Ellenszél. A DK elnökének indoklása szerint a zenész mondatai a javítóintézeti igazgatóval kapcsolatos emberkereskedelmi ügy kapcsán elfogadhatatlanok.

A Beatrice frontembere az Alap nevű TikTok-csatornának beszélt a Szőlő utcai esetről: „Ő csak kereste a pénzt ezzel, lányokat futtatott, a lányok is keresnek pénzt, mindenki jól járt, nem?”

Dobrev Facebook-bejegyzésében így fogalmazott:

„Erre egyszerűen nincsen mentség. A Szőlő utcai borzalmakról beszélt így. Arról az ügyről, ahol a javítóintézet igazgatóját azzal gyanúsítják, hogy lányokat futtatott, miközben az intézményben alkalmazta őket.

Emberkereskedelemről és kényszermunkáról van szó, fiatal lányok kiszolgáltatottságáról – és erre egy Kossuth-díjas művész ennyit tud mondani? Ez szégyen.”

Hozzátette: „Aki így beszél az áldozatokról, az nem méltó sem a Kossuth-díjra, sem arra, hogy példaként állítsák bárki elé. Ezért kezdeményezem a Kossuth-díj visszavonását.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Letarolja a Benjamin-ciklon az országot: sokfelé nincs áram, fák dőltek az utakra, épületek teteje rongálódott meg
A tűzoltókat kora délutánig már 300 káresethez riasztották. Derecskén egy kétszáz négyzetméteres rendezvénysátrat kapott fel a szél.


Viharos széllel vonul át az országon a Benjamin elnevezésű ciklon, amely már most sok kárt okozott. A Blikk arról számolt be, hogy

több Pest vármegyei településen, például Halásztelken, Ócsán, Kistarcsán és Maglódon is áramkimaradás van.

Egy halásztelki lakos azt a választ kapta az E.ON-tól, hogy egyelőre nem is tudják megjósolni, mikor állhat helyre az áramszolgáltatás.

A tűzoltók kora délutánig országosan 300 káresetet számoltak fel – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI-vel.

A komoly széllökések sok helyen fákat döntöttek az utakra, méretes ágakat szakítottak le, és nem egy esetben épületek tetejét rongálták meg.

A Hajdú-Bihar vármegyei Derecskén egy kétszáz négyzetméteres rendezvénysátrat kapott fel a szél, amit a tűzoltók rögzítettek, majd visszabontanak. A rendezvény nagyjából félezer résztvevőjét biztonságos helyre irányították.

A Hungaromet előrejelzése szerint az ország északkeleti felén még délután erős lökések kísérhetik a nyugatias szelet (45-65 km/h), de fokozatosan veszít erejéből a légmozgás, este inkább már csak élénk lökések fordulhatnak elő ezeken a területeken is. Baranya, Somogy és Vas vármegyében előfordulhat egy-egy zivatar, melyet átmeneti szélerősödés, jégdara kísérhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Csőgör Pétert bilincsbe verve vitték el a Kossuth térről, szerinte hamis tanúvallomások alapján hallgatták ki
Bejegyzése szerint barátjával és egy magyar zászlóval várakozott Orbán Viktor beszédére, amikor a biztonsági cég munkatársai minden ok nélkül kiemelték, majd a kiérkező rendőrök előállították. Hét órával később engedték el.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 24.



Csőgör Péter arról posztolt, hogy ismét összetűzésbe keveredett a rendfenntartókkal a Fidesz október 23-i rendezvényén. A bejegyzés szerint a volt rendőrtiszt az Orbán Viktor beszédére váró tömegben állt barátjával, amikor erőszakkal kiemelték a sorból, majd előállították.

Azt írta, először a biztonsági cég alkalmazottai léptek fel vele szemben.

„A tömegből erőszakkal kiemeltek, majd a kerítéselemhez löktek oda, hogy az ráborult a mögötte álló mentőgépkocsira.”

Szerinte erre nem volt semmi okuk, mindössze egy magyaz zászlót tartott a kezében. Igaz, a korábbi tüntetésekről már tudhatták, hogy „nem a rendszer barátja.”

Tavaly október 23-án is elvitték a rendőrök, akkor a Millenáris Parkból, mert egy tiltakozó táblát csempészett be, aminek a fedőlapját állítása szerint egy sniccerrel akarta levágni. Ezt azonban megtalálták nála, és eljárást indítottak ellene. 2023-ban is előállították, akkor egy Karmelita előtti tüntetésről, ahol átlépett egy kordonon. Az egész éjjelt a rendőrségi fogdán töltötte, majd kihallgatás nélkül elengedték, mondván nincs elég bizonyíték ellene.

Csőgör 2022 augusztusáig gazdasági főnyomozó volt, akkor kirúgták, többek közt arra hivatkozva, hogy magáncélra is használta a hivatali netet. Ő azonban úgy gondolja, valójában a Magyar Triatlon Szövetségben végzett munkája miatt küldték el, ahol az ellenőrző testület elnökeként több gyanús ügyre bukkant, és feljelentette a szövetség akkori elnökét, Orbán Viktor fogorvosát. A feljelentésből azonban semmi sem lett, Csőgört pedig jó hírnév megsértése miatt elmarasztalta a bíróság.

A friss bejegyzés szerint a mostani ünnepen több biztonsági ember visszatartotta őt és a társát. „Utána az engem körülvevő 6 fő secus testi kényszerrel „marasztalt” (csakúgy, mint barátomat) egészen addig, amíg rendőri segítségért nem kiáltottam.”

Csőgör azt írja, a rendőrök megérkeztek, de nem neki segítettek, hanem előállították.

Csőgőr elhurcolásáról Lőcsei Lajos, a Momentum országgyűlési képviselője is videót posztolt. Ezen az látszik, hogy a volt rendőrtisztet 6-7 rendőr és bíztonsági őr közösen cipeli a kezénél és a lábánál fogva. Lőcsei Lajos a művelet közben arról érdeklődik, hogy miért viszik el Csőgört, a férfit cipelők azonban nem válaszolnak. Csőgör azt mondja a felvételen, nem érti, miért emelték ki a tömegből, és nyomták oda a falhoz.

A videó alapján az V. kerületi rendőrkapitányságra vitték. A bejegyzésből az is kiderül, hogy nem működött együtt a rendőrökkel.

„Az előállításban természetesen nem működtem együtt, mivel az teljesen törvénytelen volt.” Azt írja, hét óra fogda után meghallgatták, majd rendzavarás szabálysértés gyanújával eljárást indítottak ellene, szerinte egy hamis tanúvallomás és egy „hamis rendőri jelentés” alapján.

Csőgör válaszul több feljelentést is tett.

„Meghallgatásomon öt feljelentést tettem hivatali visszaélés, bántalmazás hivatalos eljárásban, személyi szabadság megsértése és csoportos garázdaság bűntett elkövetése miatt, de kétség nem fér hozzá, hogy ezekből semmi nem lesz.”

Az ügyben kerestük a rendőrséget, amint válaszolnak, a cikkünket frissítjük.


Link másolása
KÖVESS MINKET: