HÍREK
A Rovatból

„Az emberek azt hiszik, hogy marslakó vagy” – az ukrajnai oroszok harcolnak az ukrán útlevélért

James Waterhouse riportja orosz nőket szólaltat meg. Olyan orosz nőket, akik Ukrajnát választották hazájuknak, akkor is, ha nem könnyű elérni az áhított állampolgárságot.


A BBC News két történeten keresztül mutatja be, milyen különösen érzékeny és nehéz helyzetbe kerül az, aki orosz állampolgárként él Ukrajnában.

Galina Ukrajnában született. Ukránul beszél, férje az ukrán hadseregben szolgál, és a közép-ukrajnai Vinnicja városától délre fekvő faluban él. De Galina jogilag orosz. Gyermekként került Ukrajnába.

Ez azt jelenti, hogy ő, több ezer más ukrajnai oroszhoz hasonlóan, jogi bizonytalanságban van.

„Amikor megmutatod a dokumentumaidat, az emberek azt hiszik, hogy marslakó vagy” – mondja nekem a konyhájában, ahol sebesült ukrán katonák pólóinak varrásával tölti az idejét. Az ukrán állami migrációs szolgálat ragaszkodik ahhoz, hogy minden külföldinek Ukrajnában egyenlő jogai vannak, és egyetlen nemzetiséget sem diszkriminálnak, azonban néhányan azt állítják, hogy ez nem így van. Az ukrajnai oroszokkal dolgozó ügyvédek például azt mondták a BBC-nek, hogy ügyfeleiknek azzal kell szembenézniük, hogy befagyaszthatják a számláikat.

Miután Oroszország megindította teljes körű invázióját, az ukrán nemzeti bank korlátozta a pénzügyi szolgáltatásokat minden orosz és fehérorosz állampolgár számára, bár állítólag ez a tartózkodási engedéllyel rendelkezőket nem érinti.

Galina azt mondja, hogy az útlevele miatt nem tud munkát találni, és attól tart, hogy bankszámláját is blokkolhatják. Hét hónapos terhes, azonban mivel jogilag nem ukrán,

nem jár neki az ingyenes állami egészségügyi ellátás.

Amiatt is aggódik, hogy nem tudja majd anyakönyveztetni gyermeke születését: miután feleségül ment ukrán férjéhez, Makszimhoz a templomi esküvőt követően

a hivatalnokok nem voltak hajlandók elismerni a házasságot, rendezetlen státusza miatt.

„Azt mondták: 'Menj haza, ha van útleveled'” – magyarázza Galina. „Nem értik, ki vagyok.” Az ukrán törvények tiltják a kettős állampolgárságot, bár egyesek ennek ellenére kettős állampolgárok.

Elindította az ukrán állampolgárság megszerzését, de nem tudta befejezni a folyamatot Oroszország teljes körű inváziója miatt. Most, hogy Galina ideiglenes ukrán igazolványa lejárt, azt mondja, úgy érzi magát, mint „Oroszország túsza”.

”Az útlevél cseréje már a háború előtt is nehéz volt, de most lehetetlen” - mondja.

Kijev központjában, a Povitroflotszkij sugárúton egy háromszintes fehér épület található, elgazosodott kerttel. Magas, szögesdrót kerítés veszi körül, és a redőnyök le vannak húzva. Tavaly február 23. óta van így, amikor az orosz nagykövetség személyzetét „biztonsági okokból” evakuálták. Egy nappal később Moszkva megindította teljes körű invázióját, és ami még megmaradt a Kijev és Moszkva közötti diplomáciai kapcsolatokból, az is szétesett.

Ez azt jelenti, hogy Ukrajnában több ezer ember, mint Galina, teljes bizonytalanságban él.

Jelenleg több mint 150 000 orosz rendelkezik állandó tartózkodási engedéllyel Ukrajnában, körülbelül 17 000-nek van ideiglenes papírja.

Ahhoz, hogy sikeresen kérelmezhessék az ukrán útlevelet vagy állampolgárságot, először fizikailag fel kell adniuk orosz állampolgárságukat. Azonban Moszkva ezt jócskán megnehezítette: le kellett adniuk papírjaikat vagy egy külföldi orosz konzulátuson, vagy Oroszországban. Nincs garancia arra, hogy Galinát nem tartóztatják le az eljárás közben, vagy nem reked Ukrajnán kívül.

Amikor Galina gyermekei visszatérnek az iskolából, ott látni a gyötrelmet a szemében. A szorongást, amit megpróbál elrejteni a gyermekei elől. De nem hibáztatja Ukrajnát. Minden felelősséget Oroszországra hárít a helyzetéért, valamint orosz családtagjaira, akik úgy döntöttek, hogy támogatják országukat az úgynevezett „különleges katonai műveletben”.

„Hogyan támogathatnék egy rablót, egy erőszaktevőt és egy gyilkost, aki betör az otthonomba?” – kérdezi.

Miután Galina befejez egy videohívást a férjével, Makszimmal, megkérdezem tőle, mi történne a családjával, ha Makszim elesne a fronton. Kezét a szájára teszi.

„Nagyon ijesztő” – mondja. „Még ha meg is sebesülne,

nem tudnám meglátogatni a kórházban, mert technikailag nem vagyunk házasok.”

„A világ többi része számára idegenek vagyunk.”

„Ukrajnát választottam”

Amikor az orosz Anasztaszija Leonova 2015-ben Moszkvából Kijevbe költözött, barátai figyelmeztették, hogy „nem beszélhet oroszul”, és hogy „ott csak nácik vannak”. Az orosz propaganda narratívája bosszantotta, mivel nagybátyjai és unokatestvérei Ukrajnában éltek. Anasztázia azután költözött át, hogy online kritizálta a Krím 2014-es orosz annektálását és a szeparatista milíciák támogatását, miután elvesztette oroszországi állását, és halálos fenyegetéseket kapott.

Tavaly február 24-én, amikor az orosz csapatok Kijev felé vonultak, Anasztázia azt mondta,

csak egy gondolata volt: maradni és harcolni.

„A vérem részben ukrán” – mondja. „Ukrajna részeként születtem. Ukrajnát választottam hazámnak; Nem tudtam elárulni ezt a választást.”

Önként jelentkezett harci orvosnak az ukrán erőknél, mivel azok megvédték a fővárost a saját országának csapataival szemben. Megkérdezem, hogy másképp bánnak-e vele azért, mert orosz.

„Senki sem kérte az útlevelemet, amikor dolgoztam”

– mondja mosolyogva. „Az biztos, hogy a kollégáim tudják.” Elismeri, hogy kezdetben nagyon nehéz volt kezelni a sebesült oroszokat amiatt, amit csináltak. De később rájött, hogy a velük való bánásmód „a módja annak, hogy visszaszerezzük népünket, az oroszok által elfogott ukránokat. Amióta az első napomtól idejöttem, arról álmodoztam, hogy ukrán útlevelem lesz” – mondja. „Ezért harcolok. Nemcsak a szabadságért, hanem az útlevelemért is.”

A teljeskörű invázió óta eltelt 18 hónapban mindössze néhány száz orosz kapott ukrán állampolgárságot, szemben az előző évi 1 700-zal. Galinával szemben Anastasia úgy érzi, közelebb van az álmához.

A hadsereg szolgálata valószínűleg segítette az ügyét.

A katonai szolgálatot, az ukránnal kötött házasságot és a tartózkodási időt mind figyelembe veszik az állampolgársági kérelmekben.

Ez a háború több ezer oroszt, például Galinát és Anasztáziát hozott nehéz helyzetbe Ukrajnán belül. Az ukrán Állami Migrációs Szolgálat vezetője, Natalja Naumenko azt mondta, hogy egyetlen állampolgárságot sem diszkriminálnak, amikor állampolgárságot szereznek. Új törvényt dolgoznak ki, amely egyszerűsítené az Ukrajnáért harcolók állampolgársági és tartózkodási kérelmét. Naumenko azonban rámutat, hogy a teljes körű inváziónak köszönhetően a folyamat biztosan nem lesz könnyebb az oroszok számára.

„Már egyszerűsítettük azok számára, akik Ukrajnáért harcolnak” – mondja. „Miért kell Ukrajnának egyszerűsítenie ezt minden orosz számára általában?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lebontanák a zuglói buszpályaudvart: a NER-es cég 1,5 milliárdot és egy szakrendelőt ad, de két telket kér ingyen
A ZVK Development Kft. a Bosnyák téri beruházás vitáinak lezárására tett ajánlatot Zuglónak. A testület csütörtökön dönt a napi 32 ezer utast kiszolgáló végállomás sorsáról.


Lakóház a buszpályaudvar helyén, szakrendelő a földszinten – ezzel az ajánlattal próbálja peren kívül lezárni a vitát a zuglói önkormányzattal a kormányközeli ingatlanfejlesztő. Balázs Attila cége, a ZVK Development Kft. másfél milliárd forintot fizetne a kerületnek a megállapodástól számított 30 napon belül, és vállalná egy új szakrendelő teljes körű megépítését is. Ennek azonban komoly ára van: a cég két önkormányzati telket kér cserébe, ingyen - írja a Népszava.

Az ajánlat szerint a fejlesztő először az Örs vezér terén, az Ikea és a Sugár üzletház előtti, jelenleg buszpályaudvarként működő területet kapná meg. Ide építenének egy lakóházat, amelynek alsó szintjein alakítanák ki az új szakrendelőt, közvetlenül a nagy forgalmú Kerepesi és Nagy Lajos Király útja torkolatában.

Amikor az új intézmény elkészül és átköltözik, az önkormányzatnak át kellene adnia a jelenlegi szakrendelő ingatlanát is, amelynek helyére szintén lakóházat húzna fel a cég. A Népszava szerint a két lakóprojekt üzleti eredménye biztosítaná a szakrendelő létesítésének fedezetét.

Az érintett Örs vezér téri buszpályaudvarról jelenleg tucatnyi troli és busz indul, egy átlagos munkanapon csaknem 850 járat hagyja el a végállomást, és hozzávetőleg 32 ezer fel- és leszállás történik itt.

„Az ajánlat a két fél között fennálló viszony peren kívüli rendezésére tett javaslatként értékelhető, így kell mérlegelni” – idézte a lap Rózsa Andrást, Zugló momentumos polgármesterét. A kerületvezető szerint a döntés előtt az önkormányzatnak előbb arról kell határoznia, hogy a meglévő szakrendelő felújításával vagy egy új építésével oldja-e meg a kérdést. Ha az utóbbit választják, csak utána következhet a helyszín kijelölése. A javaslatról a zuglói képviselő-testület csütörtökön tárgyal.

A fejlesztő az idővel is sürgeti a kerületet: jelezte, hogy az év elején befejezik a Bosnyák téri beruházást és levonulnak a területről, így addig van reális esély az együttműködésre.

A vita hátterében a Bosnyák tér mögött felépült, az állam által 244 milliárd forintért felvásárolt irodakomplexum áll. A beruházó gyakorlatilag a projekt indulása óta vitatja a kerülettel kötött előzetes megállapodásban foglaltakat. A cég 2023-ban, még Horváth Csaba (MSZP) polgármestersége idején 2,9 milliárd forintot ajánlott, de azt a testület akkor nem fogadta el. A mostani, másfél milliárdos ajánlatot a cég azzal indokolja, hogy időközben 1,3 milliárdot költöttek 13 kerületi iskola udvarának felújítására, amit hivatalosan adományként végeztek.

Tavaly májusban a kerület határozatban erősítette meg, hogy a beruházást nem támogatják, mert az túlterjeszkedik a helyi építési szabályzat és a telekeladási szerződés keretein, továbbá további közlekedési fejlesztéseket is várnak a cégtől.

Rózsa András korábban azt is kilátásba helyezte, hogy beperlik a céget, ha nem sikerül aláírni a településrendezési szerződést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Nyílt levélben üzent Magyar Péternek a Magyarországon menedékjogot kapott volt lengyel miniszter
A politikus szerint őt és minisztertársát politikai bosszúból üldözik, mert korábban Tusk emberei ellen nyomoztak. Most nyílt levélben intette óva a magyarokat Magyar Pétertől.


Nyílt levélben fordult Magyar Péterhez Zbigniew Ziobro, Lengyelország volt igazságügyi minisztere, aki a közelmúltban Magyarországon kapott menedékjogot. A politikus szerint Magyarország nem „körözött bűnözőket” rejteget, hanem a bűnözők által üldözött személyeket védi.

„Sem én, sem Marcin Romanowski miniszter úr soha nem követtünk el semmilyen bűncselekményt, és semmiért nem ítéltek el minket. Ehelyett mi vagyunk a Tusk-diktatúra bűnözői akcióinak célpontjai”

– írta a bejegyzésben Ziobro.

A volt miniszter azt állítja, hogy Donald Tusk egy „bűnözői struktúrát” hozott létre a barátaiból, akik szerinte pénzt sikkasztottak és kenőpénzt fogadtak el. Állítása szerint az általa irányított ügyészség pont ezeket az embereket üldözte és tartóztatta le, sőt, olyan ügyeket is felügyelt, amelyekben a kenőpénzek állítólag magához Tuskhoz jutottak volna. Ziobro szerint most bosszúból emelnek ellene hamis vádakat.

„Az én »bűnöm« állítólag az, hogy az általam felügyelt Igazságügyi Minisztérium, törvényesen eljárva, forrásokat juttatott modern felszerelésekre az állami kórházak és a tűzoltóság számára, a bűnüldözéshez használt modern elektronikus eszközökre, valamint az ügyészség felújítására. Az ő szemükben bűncselekmény az, hogy a pénz megszűnt kizárólag a kiváltságos, LGBT-ideológiát képviselő szervezetek felé áramlani, és jutott belőle a korábban mellőzött és diszkriminált keresztény, katolikus és konzervatív szervezeteknek is.”

A volt lengyel miniszter szerint Tusk az ügyészséget és a bíróságokat felhasználva simítja el párttársai korrupciós ügyeit. Levelében feltette a kérdést, hogy Magyar Péter elmondja-e a magyaroknak, mivel járt Lengyelországnak Tusk visszatérése.

„Segítek – például belenyugvást abba, hogy Németország mindenféle ellenőrzés nélkül, ezrével küld vissza illegális migránsokat Lengyelországba. Német rendőrautók az ő beleegyezésével, egyszerűen kitették a migránsokat a lengyel utcákra! Tusk két évnyi kormányzása alatt Lengyelország államadóssága több mint 600 milliárd złotyval (körülbelül 60 000 milliárd forinttal) ugrott meg. Ez példátlan eladósodás, amely arra a drámára emlékeztet, amelyet egykor Gyurcsány Ferenc okozott Magyarországnak.”

Ziobro azt is írta, hogy Tusk miatt a lengyelek fizetik a legmagasabb villanyszámlákat az EU-ban, be akarja vezetni a homoszexuális házasságot és az örökbefogadást, valamint összeomlást idézett elő az egészségügyben, ahol szerinte rákbetegek halnak meg a leállított kezelések miatt.

„Ezért, Magyar Úr, Magyarország számára nem én vagyok a probléma, hanem az olyan emberek, mint Ön és Donald Tusk – akik engednek a külső érdekeknek, és országaikat a Brüsszelnek való alávetettség állapota felé vezetik. Teljes szívemből intem óva a magyarokat Tusk utánzóitól, mert ez a katasztrófa útja, amit a magyar testvéreknek semmiképpen nem kívánok!”

– zárta gondolatait, majd köszönetet mondott Orbán Viktornak, aki szerinte „szembe szállt a jogtalansággal, a hazugsággal és a politikai üldöztetéssel”.

Zbigniew Ziobro január 12-én jelentette be, hogy a magyar kormány politikai menedékjogot adott neki. A lengyel ügyészség 26 bűncselekmény, köztük bűnszervezet létrehozása és az Igazságügyi Alap forrásainak politikai célú felhasználása miatt indítana eljárást ellene. Utóbbiak között szerepel a Pegasus kémszoftver megvásárlása is. A lengyel Szejm tavaly novemberben felfüggesztette a mentelmi jogát, útleveleit pedig decemberben érvénytelenítették. A magyar kormány hivatalosan annyit közölt, hogy „több” lengyel állampolgár kapott menedéket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter kókler fideszes bűnözőnek nevezte Takács Pétert, aki szerinte tönkretette a magyar egészségügyet
A Tisza Párt elnöke szerint az államtitkár hazudik a tervezett kórházbezárásokról. Úgy látja, hogy pont az Orbán-kormány tett tönkre 225 osztályt és hagyott 40 ezres ápolóhiányt maga után.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. január 27.



Magyar Péter a Facebookon bírálta Takács Pétert. A Tisza Párt elnöke szerint az egészségügyi államtitkár arról „hazudozik”, hogy egy kormányváltás után bezárásra kerülne egy-egy vidéki kórház, amiből állítása szerint „egy szó sem igaz”.

Magyar Péter úgy véli, felháborító, hogy

„pont egy olyan kókler fideszes bűnöző hazudja ezt, aki tönkretette a magyar állami egészségügyet”.

Posztjában azt írja: „Az Orbán-kormány 10 ezer kórházi ágyat szüntetett meg, bezárt 225 kórházi osztályt, köztük rengeteg szülészetet. 1010 betöltetlen háziorvosi praxist és 40 ezres ápolóhiányt, valamint tragikus egészségügyi adatokat hagynak maguk után Takácsék. Évente negyvenezer honfitársunk hal meg jelenleg megelőzhető és kezelhető betegségben, a magyarok öt évvel rövidebb ideig élnek, mint az uniós átlag.”

A Tisza Párt elnöke szerint „Orbán hazug janicsárjának” ezek után van képe a Tiszát vádolni. Ezzel szemben azt ígéri:

„A TISZA-kormány minden vidéki kórházat fejleszteni fog a hazahozott uniós forrásokból és minden régióban szuperkórházat fejlesztünk. Évente minimum 500 milliárd forinttal fogunk többet költeni az állami egészségügyre. Ennek a forrása pedig pont az Orbán-kormány propaganda költéseinek megszüntetése lesz.”

Bejegyzését azzal zárta, hogy Takács Péter „mehet nemsokára szakvizsgára készülni és egy hazugság elvonókúrára”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Oroszország elhúzott Kína mellett a legújabb katonai rangsorban, miközben a világ eszeveszett fegyverkezésbe kezdett
A Global Firepower 2026-os listáján Oroszország megelőzte Kínát, miután a két ország tavaly még holtversenyben állt. A rangsor a rekordot döntő, 2,44 billió dolláros globális katonai költések idején jelent meg.


Ha a puszta számok döntik el a katonai erősorrendet, akkor a Global Firepower frissen közzétett januári listája egyértelmű jelzést küld a világnak: Oroszország már nemcsak helyezésben, hanem a rangsor alapját adó pontszámban is egyértelműen a második helyre lépett, elhúzva Kína elől. A lista első helyén továbbra is az Egyesült Államok áll, jelentős előnnyel. A változás azért figyelemre méltó, mert a tavalyi évben Oroszország és Kína még azonos pontszámmal, holtversenyben osztozott a második helyen.

A sokat hivatkozott rangsor alapját több mint hatvan különböző mennyiségi mutatója adja, köztük az elérhető emberi erőforrás, a szárazföldi, légi és tengeri haderőnemek eszközeinek száma, a logisztikai képességek, a pénzügyi stabilitás és a földrajzi adottságok.

A módszertan egy összetett képlet alapján egy úgynevezett PowerIndex (PwrIndx) értéket számol minden vizsgált országra. A logika fordított: minél alacsonyabb egy ország pontszáma, annál nagyobb a feltételezett hagyományos katonai ütőképessége. A nukleáris fegyverarzenált a számítás nem veszi figyelembe, a lista a konvencionális hadviselési potenciált igyekszik megragadni.

A januári lista szerint

a világ tíz legerősebb hadereje a következő: az Egyesült Államok (0,0741 PwrIndx), a második Oroszország (0,0791), a harmadik Kína (0,0919),

aztán India, Dél-Korea, Franciaország, Japán, az Egyesült Királyság, Törökország és Olaszország következik a sorban. A top tízben kisebb átrendeződés is történt, Franciaország a hatodik helyre lépett előre. A leglátványosabb változás azonban a második és harmadik hely közötti rés kinyílása. Míg tavaly Oroszország és Kína egyaránt 0,0788-as pontszámmal állt, addig idén az orosz index minimálisan romlott, a kínai viszont látványosabban, így a sorrend egyértelművé vált.

A rangsor kritikusai ugyanakkor óvatosságra intenek.

A Bellingcat oknyomozó portál egy korábbi cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Global Firepower egyik társhálózatának jogi nyilatkozata szerint a közzétett tartalom „történeti és szórakoztató” célt szolgál. Szakmai fórumokon ennél is keményebb vélemények fogalmazódnak meg. „A Global Firepower használhatatlan szemét” – írta egy magasan értékelt hozzászólás a Reddit r/WarCollege nevű, katonai szakértők és érdeklődők által látogatott fórumán. A kritikusok szerint a módszertan nem eléggé átlátható, és nem veszi figyelembe a minőségi tényezőket, mint a kiképzés színvonala, a harci tapasztalat vagy a fegyverrendszerek technológiai fejlettsége.

A lista egy olyan időszakban jelent meg, amikor a világ fegyverkezési kiadásai történelmi csúcson vannak. A globális katonai költések 2023-ban elérték a 2,44 billió dollárt, ami az előző évihez képest közel 7 százalékos növekedést jelent. A 2024-es adatok szerint az Egyesült Államok 997 milliárd dollárt (körülbelül 321 433 milliárd forintot), Kína 314 milliárd dollárt (mintegy 101 234 milliárd forintot), Oroszország pedig 149 milliárd dollárt (hozzávetőleg 48 038 milliárd forintot) fordított védelmi célokra a január 26-i dollár-forint középárfolyamon számolva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk