HÍREK
A Rovatból

Az ellenzék olyan, mint a kolbász, Európát pedig a liberalizmus pusztítja – Orbán Viktor esszét írt

A Magyar Nemzet hasábjain megjelenő egész írás tulajdonképpen egy hosszú kifakadás a liberalizmus ellen az egykor a liberális táborból indult miniszterelnöktől.


Lenne mit megbeszélni, de a koronavírus miatt elmaradt rendezvények helyett marad az írás, előadás helyett az esszé - kezdi a hétfői Magyar Nemzetben közölt cikkét Orbán Vikor.

Mint írja, a régiónkban már egyre többen ismerik fel, hogy az illiberális demokráciának van létjogosultsága, hogy a „demokrácia csak liberális lehet” doktrínája, az érinthetetlen bálvány, a nagy fétis ledőlt. Szerinte annak, aki ma erről beszél, még szembe kell néznie a kirekesztettség érzésével, de már „egyre többen és egyre bátrabban lépnek ki a már fojtogatóan szűk egyetlen helyes beszédmód, egyetlen helyes demokráciafölfogás, egyetlen helyes Európa- és Nyugat-értelmezés kalodájából”.

A miniszterelnök szerint a liberálisok és konzervatívok egy táborba kerülése annak volt köszönhető, hogy a totalitárius rendszerek elleni szövetség összekovácsolta őket, ám az ilyen veszélyek elmúltával felszínre törnek az egyre nyilvánvalóbb különbségek.

Szerinte „a konzervatívok és kereszténydemokraták számára a legnagyobb kihívást és ellenfelet ma és újra a liberalizmus és a liberálisok jelentik”, akik támadják az olyan alapértékeket, „mint a nemzet, a család, a vallási hagyomány”.

Arról is értekezik, hogy elsősorban Magyarország és Lengyelország igyekezett és igyekszik ma is „visszarántani a kereszténydemokraták és konzervatívok európai politikai otthonát, az Európai Néppártot a szakadék széléről”. A Németországban időről-időre működő nagykoalíciót, a konzervatívok és baloldalaik együtt kormányzását kifejezetten kerülendő veszélynek tatja.

Orbán végül kimondja a verdiktet az általa következetesen "libernyákoknak" nevezett liberálisok eszméjéről:

„a kereszténydemokrácia egyetlen esélye, ha beleáll a nyílt szellemi és politikai küzdelembe. Ha felhagy a mellébeszéléssel és nem tetteti magát fajankónak, aki nem látja és nem érti, mi zajlik körülötte. Ha a sarkára áll és kimondja az egész európai politikát megváltoztatni képes négy mondatot:

1. A mi nemzeti és keresztény alapelveink nem liberálisak.

2. A liberalizmus előtt jöttek létre.

3. Szemben állnak a liberalizmussal.

4. A liberalizmus ma elpusztítja őket.”

Az írásban kitér arra is, hogy támogatja Donald Trump elnököt újraválasztásában, „mert jól ismerjük az amerikai demokrata kormányok morális imperializmusra épülő külpolitikáját. Ha kényszerítve is, de megkóstoltuk. Nem ízlett, nem kérünk repetát.”

Orbán a liberálisokban azért is lát veszélyt, mert szerinte ők a Soros-féle civil szervezeteket támogatják a nemzeti politikákkal szemben. Pedig szerinte a „mások tönkretétele útján gazdagodó pénzügyi spekuláns [nem] azért császkál a brüsszeli folyosókon, hogy felajánlja önzetlen segítségét Európának.”

A miniszterelnök természetesen kitér másik kedvenc témája, a migráció kérdésére is.

Szerinte a liberálisok „emberkísérletet” hajtanak végre, amikor integrálni akarják a menekülteket az európai többségi társadalomba, míg ő úgy látja, egyértelműen egy „lakosságcsere” történik.

Az oktatásban is feloldhatatlan ellentét feszül szerinte a liberális és konzervatív értékrend között. Úgy véli, az előbbiek „iskolai oktatásának célja [...] nem lehet más, mint hogy elvezessük a gyermeket önmagához, képessé tegyük az önmegvalósításra” - ezt valamiért a miniszterelnök károsnak látja, mondván, hogy ezzel lerombolnák a nagy- és dédszülőktől kapott örökséget. Míg „a konzervatívok szerint a karakteres nemzeti hagyományokra kell összpontosítani, s a nevelés célja, hogy a bevált hagyományainkat tovább vinni képes hazafiak lehessenek gyermekeinkből” - ezt azonban valamiért szembe állítja a korábban írtakkal.

A koronavírus elleni harcról szólva Orbán megemlíti, hogy „az országnak működnie kell”, e mellett tette le a garast a nemzeti konzultációt kitöltő közel kétmillió állampolgár is. Azonban ezt a témát is inkább az ellenfélen való újabb ütésre használja: „Csak a fúrás-faragás, a nemzeti erők és összefogás gyengítése, orvlövészet az ország védekezését irányító szakemberekre és politikai vezetőkre, be- és elárulás Brüsszelben, gáncs és cselvetés” - írja a baloldali ellenzékről. Szerinte egyébként a kormánnyal szemben álló oldalon a pártok elveszítették karaktereiket, olyanok, mint a bedarált, betöltött kolbász, „az egykor önálló identitással bíró közösségeket felváltotta a Soros-hálózatot kiszolgáló baloldali népfront.”

Végül még egyszer nemzetközi vizekre evez, amikor kijelenti:

„A nemzeti önrendelkezésre a legnagyobb veszélyt ma a globális, nyílt társadalmat hirdető, a nemzeti kereteket felszámolni akaró világhálózat jelenti. A Soros György-féle korlátlan anyagi és humán erőforrásokkal rendelkező network céljai világosak. A migráció felgyorsításával kevert etnikumú, nyílt társadalmakat létrehozni, a nemzeti döntéshozatalt lebontani és azt a globális elit kezébe adni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Behívták egy ablaktalan szobába és megzsarolták az Erste vezetőjét a jegybankban - állítja Simor András volt MNB-elnök
Simor András szerint az egyik jegybanki alelnök így kényszerítette őt arra, hogy távozzon az Erste Group felügyelőbizottságából 2023-ban. Eddig hallgatott, de most mindent elmondott az ATV Egyenes adás című műsorában. Szerinte ami történt, bűncselekmény.


Simor András, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt arról, miért mondott le 2024 januárjában az Erste Group Bank bécsi, anyabanki felügyelőbizottsági tagságáról, mindössze hat hónappal azután, hogy a mandátumát újabb három évre meghosszabbították. Mint mondta, eddig nem beszélt a lemondása okairól, mert nem akart senkinek bajt okozni. „De most már azt hiszem, hogy ha elmondom az igazságot, azzal csak annak okozok bajt, aki megérdemli” – fogalmazott.

Simor András elmondása szerint a történet 2023 decemberében kezdődött. Nem sokkal azután, hogy nyilvánosan kritizálta a Matolcsy György vezette jegybankot, az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója, Jelasity Radován felkereste őt egy „nagyon kellemetlen ügyben”.

„Megkérdeztem, miről van szó, jó viszonyban voltunk egymással.” A volt jegybankelnök állítása szerint a magyar Erste vezére elmondta neki, hogy behívták őt Magyar Nemzeti Bankba, ahol az egyik alelnökkel kellett tárgyalnia, aki a pénzügyi felügyeletet is vezeti.

A megbeszélésre, Simor elmondása alapján, egy „ablaktalan, zárt, biztonsági helyiségbe” vitték Jelasity Radovánt, a telefonját pedig le kellett tennie a titkárnőnél.

A beszélgetésen a jegybanki alelnök állítólag közölte a bankvezetővel, hogy „ameddig én az Erste Group bécsi felügyelőbizottságának tagja vagyok, addig a bankfelügyelet rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül fog eljárni az Erste Bank Magyarországgal szemben”.

„Lefordítva magyarra, ezt én úgy hívom, hogy zsarolás” – jelentette ki Simor, hozzátéve, hogy bár nem jogász, de megnézte a büntető törvénykönyvet. „Én azt gondolom, hogy ez hivatali visszaélés, amit három évig terjedő szabadságvesztéssel büntet a törvény” – mondta.

A volt MNB-elnök elmondása szerint a történtek után elgondolkodott, mi a teendő, és arra jutott, hogy nem kárt akar okozni a banknak, hanem hasznot hozni, ezért döntött a lemondás mellett. De néhány hetet gondolkodott rajta. „Azt mondtam, hogy most karácsony és újév között a fű sem fog nőni, tehát nem kellett sietni a döntésemmel.”

Azonban amikor januárban felhívta telefonon Jelasity Radovánt, a vezérigazgató arról számolt be neki, hogy karácsony és újév között „elkezdett a bankfelügyelet mindenféle szokatlan adatokat kérni a banktól, és szokatlan vizsgálatokat indított”.

Simor szerint amikor az Erste munkatársai az MNB-s kontaktjuknál érdeklődtek a szokatlan eljárásról, azt a választ kapták: „a te főnököd pontosan tudja, mit kell mondania az én főnökömnek, hogy ez az egész abba maradjon”.

„Akkor döntöttem el, hogy nekem jobb, ha lemondok” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy miért nem tett feljelentést, Simor azt válaszolta, hogy az elkövetők szerinte gondosan jártak el. „Egy olyan helyiségbe vitték őt be, amit nem lehet lehallgatni, a telefonját kint letették vele, tehát ezt bármikor le fogják tagadni” – magyarázta.

Hozzátette, a szokatlan adatigényléseket és vizsgálatokat viszont „többen is észlelték”. Kijelentette: „Én nem fogok feljelentést tenni, mert úgy gondolom, hogy nem én voltam az, akit ott megzsaroltak.”

Simor András arról is beszélt, hogy lemondása után megkereste őt az Európai Központi Bank két vezetője, mert aggódtak, hogy a mandátum közepén történő távozása a bankon belüli problémákra utalhat.

„Mondtam nekik, hogy itt félreértés van: nem a bank miatt mondtam le, hanem a bank védelmében mondtam le” – idézte fel a beszélgetést.

Elmondása szerint amikor elmesélte nekik a teljes történetet, a videókonferencián résztvevő vezetőit sokkolták az elhangzottak. „Néztek rám, mint borjú az új kapura, hogy mit akarok mondani” – fogalmazott. A reakciójuk Simor szerint az volt: „ne haragudjak, de ők ilyet Európában – pedig egyik sem nyeretlen kétéves volt – még nem hallottak.”

A teljes beszélgetés


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a fideszes vezetőknek üzent Orbán Viktor sokat emlegetett szavaival
A leendő miniszterelnök a Facebookon osztott meg egy rövid üzenetetet. Már nem először hangoztatja azt, amit elődje mondott a tavalyi kötcsei pikniken.


Magyar Péter egy rövid posztot osztott meg csütörtök reggel a Facebook-oldalán, amelyben a Fidesz vezetőinek üzent. Orbán Viktor szavait idézte a Tisza Párt elnöke, aki maga is sokszor hangoztatta már ezeket a választási kampány során.

„A most már alkudozni akaró, üzengető fideszes vezetőknek a maffiafőnök szavaival tudok válaszolni: »semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lett jegyezve, minden el lesz rendezve«.”

A napokban a BBC arról írt, hogy a Tisza Párthoz olyan hivatalnokoktól érkeznek megkeresések, akik pendrive-okon adnának át digitális másolatokat, ha cserébe megtarthatják az állásukat vagy büntetlenséget kapnak. A brit közmédia két, Tisza Pártból származó forrásra hivatkozva közölte az értesülést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kubatov Gábor négy év alatt egyszer sem szólalt fel a parlamentben, míg Rétvári Bence több mint 53 órán át beszélt
A fideszes Kovács Zsolt és Kubatov Gábor, valamint a jobbikos Szabó Hajnalka egyáltalán nem kért szót a most záruló ciklusban. A rekorder a KDNP-s államtitkár, Rétvári Bence, aki 847 alkalommal szólalt fel.


A végéhez közeledik a 2022–2026-os parlamenti ciklus, a végső mérleg pedig megmutatja, ki beszélt a legtöbbet, és ki hallgatott négy éven át. A statisztikák szerint Rétvári Bence, a Belügyminisztérium KDNP-s államtitkára volt a legaktívabb képviselő, míg a Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor egyszer sem szólalt fel.

Az Országgyűlés honlapján elérhető adatok alapján a HVG azt írja,

Rétvári 847 alkalommal szólalt fel, és összesen több mint 53 órán át beszélt a Házban. Őt a fideszes Fónagy János, a nemzetgazdasági tárca államtitkára követi 501 felszólalással és nagyjából 35 órás beszédidővel.

A harmadik helyen a jobbikos Z. Kárpát Dániel végzett, aki 379 felszólalásával több mint 38 órát beszélt, ezzel időtartamban meg is előzte Fónagyot. Z. Kárpát az új ciklusban már nem lesz képviselő. Orbán Viktor miniszterelnök a hetedik lett a listán 261 felszólalással és 12 órányi beszédidővel.

A lista másik végén három olyan képviselő áll, aki a teljes ciklus alatt egyáltalán nem szólalt fel: a fideszes Kovács Zsolt és Kubatov Gábor, valamint a jobbikos Szabó Hajnalka.

Mellettük hárman is csak egyszer kértek szót. A fideszes Csuzda Gábor egy EU-s rendelettervezettel kapcsolatos vitában ismertette a törvényalkotási bizottság véleményét, és hasonlóan tett a szintén fideszes Demeter András is az Integritás Hatósággal összefüggő költségvetési módosításnál.

Stummer János, aki a ciklusban a Jobbikból a Momentumba igazolt, az egyetlen, egyperces felszólalását mentelmi joga felfüggesztésekor mondta el.

A statisztikák jól mutatják a parlamenti munkamegosztást, ahol a kormányzati javaslatok vitáját és az ellenzéki kérdések megválaszolását a miniszterek helyett jellemzően a parlamenti államtitkárok végzik.

A képviselői aktivitás értelmezése régóta politikai viták tárgya. Kormánypárti oldalról azzal érvelnek, hogy a magas államtitkári felszólalásszám a hatékony kormányzati képviselet jele, míg a miniszterek a végrehajtói munkára koncentrálnak. Az ellenzék szerint viszont a „néma képviselők” nagy száma a parlamenti kontroll és az érdemi vita kiüresedésére utal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Molnár Áron Szijjártó Péternek: A szó, amit nem találtok, az a bocsánat
A színész-aktivista Instagram-sztoriban kommentálta a távozó külügyminiszter interjúját, és nem finomkodott. Szerinte a Fidesz lett az új DK.


Molnár Áron egy korlátozott ideig elérhető Instagram-történetben reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerda esti, a Telexnek adott interjújára.

„Huh… ment a gulyásgerizés. Nem volt ott, nem hallott róla… A szó, amit nem találtok a Fideszben, az a bocsánat! Bocsánat, hogy átbasztuk a szavazóinkat. De nem, te még mindig nyomod az ukránellenes, felelősséghárítós propagandát. Csináld tovább! A Fidesz az új DK!”

– jelentette ki a színész-aktivista.

Szijjártó Péter a szerda este a Telexnek adott, több mint háromórás élő interjúban beszélt többek között arról, hogy külföldi beavatkozást sejt a választásba Ukrajna és „brüsszeli intézmények” részéről. Azt is kijelentette, hogy „már a feltételezést is sértőnek tartja”, hogy az oroszok „fognák” őt vagy Orbán Viktort. A Fidesz háborús tematikájú kampányával kapcsolatban arról beszélt, reméli, nem lesz katonai behívás, de egy „háborús világkorszak” közeledtét vetítette előre. A Lady MRD jachton való nyaralását baráti meghívásnak nevezte, és tagadta, hogy összefüggés lenne a tulajdonosok állami támogatásai és a vendéglátás között.

A Fidesz jövőjéről pedig úgy fogalmazott: „Az Orbán utáni Fidesznek biztosan nem én leszek a vezetője”.


Link másolása
KÖVESS MINKET: