HÍREK
A Rovatból

Az oroszok katonai bázisként használhatnak Moszkva-barát templomokat, ettől tartanak Nyugat-Ukrajnában

Egy kolomjiai templomban ukrán katonák jelentős élelmiszerkészletet és fegyvereket is találtak. Pocsajiv lakosai is attól félnek, hogy az ország egyik legősibb, legnagyobb és legfontosabb kolostora is orosz kézre kerülhet.


Ugyan az ukrán ortodox egyház három évvel ezelőtt formálisan kivált az orosz vezetés alól, de számos történelmi templom és kolostor továbbra is lojális maradt Oroszországhoz mind a vallási gyakorlatot, mind a politikai hovatartozást illetően. Ez most a háború idején is tapasztalható: az ukránok azt gyanítják, hogy sok kolostor és templom az ellenséges megszálló csapatok katonai bázisai és raktárai lettek - írja a Guardian.

Amikor egy Ukrajna nyugati részén lévő katonai repülőtér katonái elindultak megkeresni azt a lézer pointert, amelyről azt feltételezték, hogy célpontokat jelöltek ki vele a bázisukon, egy közeli templomban kötöttek ki. Bár az eszközt nem találták meg, de azt a helyet igen, ahol szerintük használták.

"Egy lyuk a falon a megfelelő irányba. Nincs kétségem afelől, hogy ha orosz ejtőernyősök szállnak le itt, akkor a templom lesz a bázisuk"

- mondta a templomot átkutató egység lelkésze, Mikhajlo Arszenics atya.

De nemcsak erre bukkantak a kolomjiai épület vastag falai mögött, hanem nagy élelmiszer- és alkoholkészletre, sőt három fegyvert - két pisztolyt és egy Kalasnyikovból átalakított vadászpuskát - is fefedeztek. Az élelem legalább 60-65 embernek volt elegendő hosszú időre, és láthatóan katonai használatra csomagolták.

Arszenics atya azt mondta, megdöbbentő volt számukra ez a felfedezés, hiszen egy kolostorban leltek rá a jelentős katonai készletekre. A Moszkvához hű szerzetesek nem tudtak választ adni arra, miért volt szükségük a fegyverekre.

A fegyverek egyébként nyilvántartásba vannak véve, tehát nem illegálisak, ahogy az élelmiszerkészlet sem. De az, hogy ilyen dolgokat találtak egy templomban, felerősítettea helyiek azon aggodalmát, hogy a repülőtértől mindössze 300 méterre lévő templom az oroszok katonai bázisa lehet.

Sokan attól tartanak, hogy a híres pocsajivi kolostort és székesegyházat is katonai bázisként használhatják az oroszok. Ez Nyugat-Ukrajna egyik legszentebb helye ókori templomokkal, barlangkápolnákkal és egy történelmi harangtoronnyal. A komplexum általában nyüzsög a zarándokoktól, ám most szinte teljesen üres. Sokan azért maradnak távol tőle, mert félnek, hogy Moszkva szimbólumaként célba vehetik, mások pedig az Oroszországhoz fűződő viszonya miatt akarnak elhatárolódni a Lavrától.

Egy, a közelben zarándokszállót vezető nő attól tart, hogy "támadás lesz". Szálláshelyén most üresek a szobák, pedig általában nagy forgalom szokott lenni. A templomot azonban nagyon hosszú idő után most először bezárták a külföldi látogatók előtt, csak istentiszteletekre lehet bemenni. Az egyetlen szerzetes, aki hajlandó volt nyilatkozni, azt mondta, ez a háborús helyzet miatt van.

Egy helyi vallásos férfi, Juir tíz éve már azért nem jár gyónni a temlomba, mert nem nézi jó szemmel, hogy a szerzetesek "erősen részt vesznek az oroszbarát politikában". Kirill moszkvai orosz ortodox pátriárkáról sincs jó véleménnyel, aki a szovjet archívumból származó anyagok szerint a Szovjetunió bukása előtt kormánymegbízott volt.

"Kirill KGB-s és minden Ukrajna elleni agressziót támogat. Ő egy barom, nem egy vallási vezető"

- mondta az üzletember, aki csak név nélkül volt hajlandó nyilatkozni, mert sokan aggódnak a városban az egyházzal kapcsolatos feszültségek miatt.

Egy, a kolostor közelében élő asszony azt nehezményezi, hogy a helyi egyház nem törődik a közösségével, és elzárja őket a komplexumban található alagutaktól, amelyek menedékként szolgálhatnának a helyieknek egy légitámadás esetén. Mint mondta, a székesegyház Pocsajiv legbombabiztosabb helye, ahol sok jó állapotú, védett földalatti alagút található. Sok más lakossal együtt Nadja is kíváncsi arra, vajon mi rejtőzhet az alagutakban, ahová a városlakókat nem akarják beengedni.

A helyiek közül sokan úgy vélik, akár eléri a városukat a háború erőszaka, akár nem, az orosz invázió megváltoztatja a jövőjüket, az idei év borzalmai pedig elkerülhetetlenné teszik a vallási elszakadást Moszkvától.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orosz megbízásból robbantottak volna ukránok - Bukarestben és Varsóban fogták el őket
A nyomozók úgy tudják, a szállítmány útvonala Ukrajna felé vezetett volna. A csomagok látszólag hétköznapi holmikat rejtettek, a detonációt távolról indították volna.


Román–lengyel akció: orosz titkosszolgálathoz köthető ukrán állampolgárokat fogtak el Bukarestben és Varsóban kedden, írja a HVG a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közlése alapján.

Két gyanúsított a bukaresti, ukrán tulajdonú Nova-Post csomagküldő szolgálatnál több robbanószerkezetet rejtett el.

A bombákat távirányítással akarták működésbe hozni, látszólag ártalmatlan csomagokba autóalkatrészek, fejhallgatók és GPS-lokátorok közé bújtatva.

Az SRI szerint az ukrán állampolgárok Lengyelországból érkeztek Romániába, és október 14-15-én adták fel a gyanús küldeményeket. A szolgálat azt is jelezte, hogy a megbízás orosz félhez köthető, és a Nova-Post kiterjedt hálózatát több helyszínen tervezett merényletekhez használták volna.

A lengyel titkosszolgálat szóvivője, Jacek Dobrzynski szerint a többfős hálózat Románián és Lengyelországon át Ukrajna felé akart robbanóanyagot továbbítani. A hatóságok termitet, vas-oxidot és bárium-nitrátot tartalmazó pirotechnikai eszközöket foglaltak le, amelyek alkalmasak szabotázsakciók sorozatára.

A mostani nyolc letartóztatáson túl Lengyelországban további 55 embert állítottak elő. A gyanú szerint az orosz titkosszolgálat megbízásából szabotázsakciók előkészítésén dolgoztak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Lengyel külügyminiszter: Nem tudjuk garantálni, hogy nem tartóztatják le Putyint, ha a légterünkön át repülne Budapestre
Radoslaw Sikorski szerint ha Oroszország nem akar problémát, akkor más útvonalat választanak a budapesti találkozóra repüléshez.


Lengyelország egyértelműen jelezte: Vlagyimir Putyin nem számíthat arra, hogy minden gond nélkül átrepülhet a lengyel légtéren, amikor Budapestre repül, hogy találkozzon Donald Trumppal. Radoslaw Sikorski külügyminiszter ugyanis kedden a Radio Rodzinak azt nyilatkozta:

„Nem tudjuk garantálni, hogy egy független lengyel bíróság nem fogja utasítani a kormányt arra, hogy leszállítsuk a gépét és átadjuk a gyanúsítottat a hágai bíróságnak.”

A miniszter hozzátette: „ha ez a csúcstalálkozó megvalósul, akkor a repülőgép más útvonalon fog közlekedni.”

Azért nem mindegy, melyik országon keresztül repül Putyin Magyarországra, mert a háború miatt az Európai Unió megtiltotta, hogy orosz repülőgépek uniós ország légterébe repüljenek. Ráadásul a Nemzetközi Büntetőbíróság korábban elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen, mert a vád szerint jogtalanul hurcolt el több száz ukrán gyermeket. Oroszország nem ismeri el a bíróság joghatóságát, és tagadja a vádat.

Az elfogatóparancs kötelezi a tagállamokat arra, hogy le kell tartóztatniuk az orosz elnököt, ha a területükre lép. Az összes uniós ország tagja a hágai bíróságnak – Magyarország ugyan éppen kilépni készül, de a nemzetközi jog kötelezi arra, hogy 2026 nyaráig végrehajtsa a korábban kiadott elfogatóparancsokat.

A magyar kormány ennek ellenére jelezte: garantálja Putyin beutazását a budapesti találkozóra és a hazautat is. Erre is reagált a lengyel külügyminiszter, azt mondta:

„visszatetszést kelt, hogy egy, a Nemzetközi Büntetőbírósághoz kötődő EU-tagállam meghívja magához Putyin elnököt”. Sikorski szerint ez azt mutatja, hogy „Magyarország nem a Nyugat részeként, hanem a Nyugat és Oroszország között helyezkedik el”.

Elképzelhető, hogy Bulgária lesz a megoldás Putyin problémájára, ugyanis Georg Georgiev bolgár külügyminiszter jelezte: engednék, hogy Putyin az ország légterét használja, ha ez közelebb vihet a békéhez.

„Ha ennek az a feltétele, hogy megvalósuljon ez a találkozó, akkor a legészszerűbb, ha egy ilyen találkozót minden lehetséges módon segítünk”

– fogalmazott Georgiev.

A bolgár külügyminisztérium közlése szerint azonban Oroszországtól még nem érkezett légi közlekedési engedély iránti kérelem.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Utolsó gyárát is bezárja a Zalakerámia: száz év után megszűnik a csempegyártás Magyarországon
Az osztrák tulajdonos a piaci igényekre hivatkozva döntött a tófeji gyártás megszüntetéséről. Azt nem tudni, hány dolgozó veszíti el a munkáját.


A Zalakerámia augusztus végén leállította a termelést a tófeji gyárában – értesült a HVG. Az osztrák Lasselsberger csoport tulajdonában lévő vállalat a lap megkeresésére azt közölte, a gyáregységben már csak logisztikai tevékenység és egyéb támogató tevékenységek működnek.

Ezzel véget ért a Magyarországon százéves múltra visszatekintő csempegyártás.

A vállalat az év elején a magasabb technológiai színvonalú romhányi gyárát Romániába költöztette. Most a piaci igényekre hivatkozva döntöttek a tófeji gyártás megszüntetéséről. Az építőipar évek óta tartó visszaesése az árbevételt is visszahúzta, ezért a Lasselsberger cégcsoport termelésoptimalizálást hajtott végre és hajt végre.

A Zalakerámia nem közölte, hány dolgozó elbocsátásával jár a leállás, és nem tudni, mi lesz a termelőeszközök sorsa.

A tófeji önkormányzat nem válaszolt a HVG-nek a helyi iparűzési adóbevételek kiesésével vagy a dolgozók támogatásával kapcsolatos kérdésekre.

A gondok nem most kezdődtek a Zalakerámiánál: 2023 májusában Tófejen csoportos leépítést rendeltek el, a több mint 200 munkavállaló közel 90 százalékát elküldték, a gyártást pedig a romhányi egységbe vitték. A szektort terhelte a bányajáradék kiterjesztése, az energia- és munkaerőköltségek megugrása, valamint a jelentős forgalomcsökkenés.

A számok is ezt mutatják: a cég árbevétele 2021-ben 15 milliárd forint volt, 2022-ben egyszeri hatások miatt 32 milliárdra ugrott, 2023-ban viszont 12 milliárdra esett, 2024-ben pedig 9,2 milliárdra olvadt. A társaság 2021 óta veszteséges, az utóbbi két évben rendre nagyjából 2,1 milliárd forint mínuszt termelt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Török Gábor a megyei lapok Magyar Pétert gúnyoló AI-képes akciójáról: Régen biztosan távozott volna legalább a fél szerkesztőség
A politológus szerint ha a közpénzekből működő állami sajtó terjeszt ilyen tartalmat, jogosan merül fel a kérdés, hogy nevezhetőek-e ezek a lapok újságnak és az ott dolgozók újságírónak.


Mint azt megírtuk, a minap a fideszes médiabirodalomhoz tartozó megyei lapokban egy időpontban jelent meg egy olyan mesterséges intelligencia által generált kép, amelyen Magyar Pétert gyakorlatilag kutyaként ábrázolják. A TISZA Párt elnöke négykézláb látható pórázra kötve, nyakörvvel a nyakán, a póráz végét Manfred Weber, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának vezetője tartja, mögötte pedig ukrán zászlókat lobogtató emberek. A kép bal oldalán ezzel szemben Orbán Viktor szerepel magyar zászlókat lengető tömeg előtt.

Magyar Péter erre így reagált kedden: „Orbán Viktor a legrosszabb náci és kommunista propagandát is túlszárnyaló gyűlölet- és dehumanizáló kampányt folytat a valódi kihívói ellen. Ezzel a minden részletében hamis fotóval férfiként, apaként, politikusként és emberként akarnak megalázni”.

Török Gábor politológus sem hagyta szó nélkül a megyei lapok összehangolt akcióját. Facebook-bejegyzésében azt írta, ha egy politikai szereplő saját oldalára kitesz egy ilyen képet, azzal magát minősíti, a politikai kockázat és a felelősség az övé. Más a helyzet azonban, ha egy médiumnál fordul ez elő:

„Voltak már bunkó és színvonaltalan képek, posztok, mondatok sokfelé, lelkük és persze támogatottságuk rajta.

Ha azonban egy megyei napilap vagy éppen a közpénzekből működő állami sajtó mutatja, hirdeti, terjeszti tovább, ott bizony jogosan merül fel a kérdés, hogy nevezhető-e még újságnak és az ott dolgozók újságírónak. Fiatalon három-négy évig dolgoztam egy megyei napilapnál, azt biztosan tudom mondani,

ha akkor egy ilyen megjelent volna az újságban mondjuk Antall Józsefről, Orbán Viktorról vagy akár Horn Gyuláról, pártállástól függetlenül biztosan távozott volna legalább a fél szerkesztőség”.

A politológus végül egy latin mondással zárta sorait: „Tempora mutantur, et nos mutamur in illis [Az idő változik, és vele változunk mi is – a szerk.] Sajnos”.


Link másolása
KÖVESS MINKET: