„Nehezebb lesz, de maradunk” – mi vár a Brexit után az angliai magyarokra?
A bizonytalanság volt talán a legjellemzőbb válasz, amikor Nagy-Britanniában élő magyarokat kérdeztünk arról, milyen hatással lesz rájuk a bő három és fél éves kínlódás után végül mégiscsak megtörténő Brexit.
"Engem és a baráti körömet egyelőre nem foglalkoztat, nem is tartottuk számon a kilépés dátumát. Már csak azért se, mert még mindig nem lehet tudni egy csomó mindent, a konkrétumok sincsenek meg" – mondta egyik forrásunk, és ez a vélemény többeknél is visszaköszönt.
Volt, aki még azt is hozzátette, hogy a koronavírus és Harry hercegék lelépése sok embert jobban izgat, mint az ország kilépése az Európai Unióból.
Nem csoda, hiszen mint azt megírtuk, nagyon sok szál maradt még elvarratlan: az idei év eleve átmeneti időszak, ezalatt semmiféle érdemi változás nem lesz érzékelhető olyan kulcsterületeken, mint például az utazás, a bevándorlási szabályok, a légiközlekedés vagy a kereskedelem.
Vannak azért olyanok is, akik sötétebben látják a helyzetet.
„A britek is csak veszíthetnek”
Felsorolni is nehéz az összes tényezőt, amiben a britek veszítenek ezzel a lépéssel – mondja Balázs, aki több mint 10 éve költözött Angliába.
Elsősorban az emberek (családtagok, barátok, szakmai tapasztalatok), áruk (gyógyszerek, ételek, alkatrészek, építőanyagok), információ (EU-s titkosszolgálati hírszerzés) szabad áramlását említi, továbbá az európai törvények védelmét, ezzel pedig bizonyos ügyek európai bíróságra vitelét és kérdőre vonását.
Szerinte az sem mellékes, hogy az EU-n belül az EU országaival világháborúkban megtörtént szörnyűségek is elkerülhetőek (persze ez elvileg NATO-nak is feladata, ahol ezután is megmarad a brit tagság).
„Nyerni ezzel szemben semmit nem fognak: egyedül lesznek Európában és várhatják, hogy Amerika, Kína, az EU egyes országai és egyéb nagyobb gazdaságú államok valamiféle kereskedelmi egyezséget kössön velük”
– fejti ki, hozzátéve: az az érzése, hogy a kilépés után Amerika, Szingapúr példáit követve még kevesebbet fognak fordítani az egészségügyi, szociális ellátásokra és oktatásra: inkább privatizálják ezeket, és az adózási rendszerrel a gazdagoknak kedveznek majd.
Árnyalja a fenti képet János, aki 2011 végén költözött ki, és jelenleg részlegvezető Anglia legnagyobb építőanyagokat forgalmazó cégénél. Ők egy éve beleugrottak egy jelzáloghitelbe és vettek egy házat.
"A piaci helyzetet azóta is figyeljük, hogy megbizonyosodjunk, jól döntöttünk-e, és a válasz IGEN. A bizonytalan helyzet ellenére is növekedett az angol piac, csupán a növekedés mértéke lassult le a korábbi évekhez képest, de a jelenlegi előrejelzések nagyon bizakodóak és ahogy közeledik a Brexit, ez a folyamat egyre erősödik" – magyarázza.
Balázsnak személyes negatív tapasztalatai még nem voltak, viszont hírekből és más EU állampolgároktól tudja, hogy a referendum óta megnövekedett a rasszizmus, a gyűlölködés és az erőszak a bevándorlók ellen.
„Szerintem én azért nem szembesültem ilyesmivel, mert Londonban általánosságban toleránsabbak az emberek, illetve a szakmám is jobban elismert, ahol az emberek nem tesznek negatív kommenteket a hovatartozásomról” – indokolja Balázs, aki szociális munkásként évekig autista középiskolásokkal foglalkozott, jelenleg pedig állami gondozott gyerekek tartoznak a felügyelete alá.