Alkotmánybírónak jelöli a Tisza az ELTE jogi karának korábbi dékánját Hende Csaba helyére
A TISZA-frakció Sonnevend Pált, az ELTE jogi karának korábbi dékánját jelöli a megüresedett alkotmánybírói posztra. A parlament már hétfőn szavazhat az új tagról, a Fidesz–KDNP azonban jelezte, hogy nem vesz részt a folyamatban.
A TISZA-frakció megnevezte jelöltjét a Hende Csaba távozásával megüresedett alkotmánybírói posztra: Sonnevend Pált, az ELTE jogi karának professzorát javasolják.
A frakció szombaton 13 órakor hivatalosan is megküldte a jelölést az Országgyűlés illetékes bizottságának.
A jelöltjükről ezt írják: „Sonnevend Pál az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, korábbi dékánja, nemzetközileg elismert alkotmány- és nemzetközi jogász.”
Pályafutása során dolgozott az Alkotmánybíróságon Sólyom László mellett, alkotmányjogi tanácsadóként segítette Mádl Ferenc és Sólyom László köztársasági elnökök munkáját, majd az ELTE oktatójaként és dékánjaként generációk jogászképzésében vett részt. A poszt szerint
tudományos munkássága „az emberi jogok, a nemzetközi jog és a jogállamiság kérdéseire összpontosul.”
A közlemény szerint Sonnevend Pál „Magyarországot képviselte a hágai Nemzetközi Bíróság előtt, számos ügyben járt el az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága előtt, munkáját pedig hazai és nemzetközi szakmai elismerések fémjelzik.”
A frakció szerint „az Alkotmánybíróság feladata az Alaptörvény védelme, a hatalom korlátozása és a polgárok alapvető jogainak őrzése.” Éppen ezért a TISZA-frakció olyan jelöltet állít, „akinek szakmai felkészültsége, nemzetközi tekintélye és alkotmányos elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen.”
A bejegyzést azzal zárták, hogy meggyőződésük szerint Magyarországnak olyan bírákra van szüksége, akik kizárólag a jog, a lelkiismeretük és az alkotmányos értékek alapján döntenek, és „Sonnevend Pál jelölése ezt a szemléletet képviseli.”
A TISZA-frakció megnevezte jelöltjét a Hende Csaba távozásával megüresedett alkotmánybírói posztra: Sonnevend Pált, az ELTE jogi karának professzorát javasolják.
A frakció szombaton 13 órakor hivatalosan is megküldte a jelölést az Országgyűlés illetékes bizottságának.
A jelöltjükről ezt írják: „Sonnevend Pál az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, korábbi dékánja, nemzetközileg elismert alkotmány- és nemzetközi jogász.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A Forma-1-es Magyar Nagydíj óriási lehetőség az ország számára
A miniszterelnök a Forma-1 elnök-vezérigazgatójával és a jogtulajdonos Liberty Media vezetőivel is egyeztetett a Hungaroringen, ahol a magyar futam jövője is szóba került. Magyar semleges nézőként egy izgalmas futamért szurkol ma, de elárulta, melyik versenyző volt korábban a kedvence.
Vasárnap is kilátogatott a Hungaroringre Magyar Péter, aki már szombaton is a helyszínen nézte meg a Forma-1 Magyar Nagydíjának időmérő edzését. A mai futam kezdete előtt az M4 Sportnak adott rövid interjút, amelyben kiemelte, hogy a Hungaroring kivételes szerepet tölt be a száguldó cirkusz versenynaptárában, hiszen 1986 óta folyamatosan rendeznek itt versenyt, amit a legtöbb helyszín nem mondhat el magáról.
„Óriási lehetőség Magyarország számára ez a verseny” – mondta a miniszterelnök.
Kiemelte, hogy most is rekordszámú néző látogatott ki a Hungaroringre a három nap alatt. A több mint 300 ezer szurkoló csaknem 80 százaléka külföldről érkezett, a legnagyobb számban Olaszországból és Hollandiából. Magyar azt is hozzátette, hogy a világ legnagyobb vállalatainak vezetői is Magyaroszágra érkeztek a versenyhétvége alkalmából.
Elmondta, hogy egyeztetett Stefano Domenicalival, a Forma-1 elnök-vezérigazgatójával, aki arról beszélt neki, hogy nagyon elégedettek a Hungaroring vezetésével és az elvégzett munkával. A mogyoródi pályának jelenleg 2032-ig van szerződése egy 5 éves hosszabbítási opcióval, és mindenképpen az a cél, hogy ezt tovább hosszabbítsák, ehhez a kormány is segítséget nyújtana.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy a Magyar Nagydíj nemcsak egy sportesemény, hanem egy óriási lehetőség is Magyarország számára, és úgy kell tárgyalni a hosszabbításról, hogy a turizmus és a gazdaság a lehető legtöbbet érezze ebből. Azt is reméli, hogy a jövőben több hazai szurkoló látogat majd ki a Hungaroringre.
Azt is elárulta, hogy a jogtulajdonos Liberty Media vezetői a jelenlegi négy napos versenyhétvégét egy egyhetes programmá bővítenék, ebbe pedig a Magyarországon jelen lévő nagy európai autógyártókat is bevonnák.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy a Mercedes csapat garázsában is járt, ahol Toto Wolff csapatfőnökkel beszélgetett. Felidézte, hogy gyerekként Nigel Mansellnek szurkolt, és bár nemrég még azt mondta, hogy ha a mostani mezőnyből kellene választani, akkor Max Verstappen számára a legszimpatikusabb, de miniszterelnökként most semleges nézőként érkezett a versenyre. „Azért szurkolok, hogy egy izgalmas verseny legyen” – mondta az interjú végén a miniszterelnök.
Vasárnap is kilátogatott a Hungaroringre Magyar Péter, aki már szombaton is a helyszínen nézte meg a Forma-1 Magyar Nagydíjának időmérő edzését. A mai futam kezdete előtt az M4 Sportnak adott rövid interjút, amelyben kiemelte, hogy a Hungaroring kivételes szerepet tölt be a száguldó cirkusz versenynaptárában, hiszen 1986 óta folyamatosan rendeznek itt versenyt, amit a legtöbb helyszín nem mondhat el magáról.
„Óriási lehetőség Magyarország számára ez a verseny” – mondta a miniszterelnök.
Kiemelte, hogy most is rekordszámú néző látogatott ki a Hungaroringre a három nap alatt. A több mint 300 ezer szurkoló csaknem 80 százaléka külföldről érkezett, a legnagyobb számban Olaszországból és Hollandiából. Magyar azt is hozzátette, hogy a világ legnagyobb vállalatainak vezetői is Magyaroszágra érkeztek a versenyhétvége alkalmából.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Garamvölgyi László kommunikációs főtanácsadóként tér vissza a rendőrséghez
A nyugalmazott dandártábornok főtanácsadóként segíti a rendőrség kommunikációjának megújítását. Alapelve, hogy a titkolózás hiba, és a közvéleményt a nyomozások érdekeit figyelembe véve folyamatosan tájékoztatni kell.
Főtanácsadóként tér vissza Garamvölgyi László nyugalmazott dandártábornok, hogy segítse a rendőrség kommunikációjának megújítását, miután 10 évig nyomozó, majd 23 évig rendőrségi szóvivő volt, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsnál pedig közel másfél évtizeden át dolgozott bűnmegelőzési stratégiákon. A Blikknek nyilatkozva elmondta:
célja a modern, átlátható és emberközeli kommunikáció erősítése, alapelve pedig, hogy a titkolózás hiba, a közvéleményt informálni kell.
Garamvölgyi büszke arra, hogy rendőrként és kommunikációs szakemberként sem hazudott soha, és ezen a jövőben sem kíván változtatni.
A kommunikációs pálya iránti érdeklődése fiatalkorára nyúlik vissza, eredetileg újságíró szeretett volna lenni. Elmondása szerint a tényfeltáró riport műfaja vonzotta leginkább, inspirációként pedig az amerikai Watergate-ügyet említette.
„A botrány feltárása a modern oknyomozó újságírói munka alapja, Szent Grálja, s valami ilyesmit akartam csinálni” – fogalmazott.
A Kádár-korszakban talált is egy témát, amely szerinte feldolgozásra várt. „Akkoriban volt egy botrányos magyar ügy, az ózdi kohászati művekben vasgyári melléktermékként szilikát, vagy más néven gázbeton téglákat gyártottak és forgalmaztak” – idézte fel. Állítása szerint ez az anyag hasonlít a mérgező azbesztre, és a belőle épült, nem megfelelően szellőztetett házakban megnövekedhet a rákkeltő formaldehid koncentrációja. Amikor azonban oknyomozó riportot akart készíteni az ügyből, akkori főszerkesztője elutasította.
„Amikor ezt akartam én kinyomozni mint újságíró, az akkori főszerkesztőm egy legyintéssel elintézte, hogy ha nyomozni akarok, akkor menjek rendőrnek, azoknak az a dolguk. Megrágtam a szavait és lőn, elmentem nyomozni.”
Így lett belőle budai zsaru az 1980-as évek elején. Másfél évig járőrként szolgált, majd tíz évig nyomozóként dolgozott, közben pedig jogi doktorátust szerzett. Elmondása szerint ebben az időszakban ismerte meg a II. kerületnek azt az arcát, „amiről a Kádár-rendszer nem szeretett beszélni”, beleértve a Moszkva téri vagányokat, a piaci tolvajokat és a „szocialista rendszer primitív kábítószerének, a ragasztózásnak, szipuzásnak rabjait”.
A rendszerváltás után, 1990-ben nyílt lehetősége a kommunikációs pályára, amikor a rendőrségen belül sajtóosztályt hoztak létre. Ide olyan embereket kerestek, akik rendőri és újságírói tapasztalattal is rendelkeztek, ami szerinte a rendőrségi kommunikáció alapja. A korábbi, pártállami, ideologikus kommunikációt kellett szerinte gyökeresen megváltoztatni.
Egy hasonlattal érzékeltette, hogyan gondolkodik a rendőrségi kommunikációról. „Ha üzleti szempontból világítunk rá, akkor olyan mint egy jól működő brand, egy termék, amit viszont a marketingnek - jelen esetben a kommunikációs szolgálatnak - el kell adnia.” Úgy véli, ehhez nem sztárokra, hanem eredményekre van szükség, mert egy polgár akkor érzi magát biztonságban, ha ismeri a rendőrség eredményeit.
„Itt nem sztárokra van szükség, hanem márkára, érezhető, látható, olvasható, emberközeli közbiztonságra” – tette hozzá.
Kiemeli, hogy a hírzárlat szerinte eleve tévút. „A titkolózás hiba, hiszen a jó újságírók elől - pláne a mai digitális, bekamerázott, mobil telefonnal közvetített, közösségi oldalakon élő világban - nem lehet eltitkolni a híreket.” Szerinte a rendőrség kommunikátorainak annyi információt kell adniuk, amennyit az adott ügy és a nyomozás érdeke megkíván, a sajtó megkereséseire pedig várakoztatás nélkül kell reagálni.
Felidézett több ügyet, amelyek szerinte próbatételként hatottak a kommunikációra, és elmondása szerint a rendőri vezetéssel állandó konfliktusai voltak amiatt, hogyan tartsák a szervezetet „napi szinten egy jól működő márkaként”. Emlékezetes esetként említette a 2002-es móri mészárlást, amikor pár nap alatt 320 percet szerepelt a képernyőn.
„Az volt egyébként a rendőrségi kommunikáció állatorvosi lova, a létező minden hibával, de egy szóvivő ott is csak azt mondhatta, amiről parancsba kapta, hogy beszélnie kell” – jelentette ki.
Szintén kiemelte az 1995-ös halálkamion ügyét, a 2006-os zavargásokat, valamint a 2007-es Zsanett-ügyet, ami szerinte sokat rontott a rendőrség megítélésén. Hangsúlyozta, hogy parancsot teljesítve mindig csak annyit mondott el, amit a nyomozás érdekében elmondhatott, mert az szerinte nem kommunikáció, hogy nem mondanak semmit. Ugyanakkor hozzátette: „tudok államtitkokat is, amiről soha életemben nem fogok beszélni, baráti körben sem, nem hogy kommunikációsként.” Ezt az elvet tervezi követni új megbízatásánál is, és reméli, hogy jó tanácsokkal támogathatja Mecser Tamás rendőr dandártábornokot, országos rendőrfőkapitányt.
Főtanácsadóként tér vissza Garamvölgyi László nyugalmazott dandártábornok, hogy segítse a rendőrség kommunikációjának megújítását, miután 10 évig nyomozó, majd 23 évig rendőrségi szóvivő volt, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsnál pedig közel másfél évtizeden át dolgozott bűnmegelőzési stratégiákon. A Blikknek nyilatkozva elmondta:
célja a modern, átlátható és emberközeli kommunikáció erősítése, alapelve pedig, hogy a titkolózás hiba, a közvéleményt informálni kell.
Garamvölgyi büszke arra, hogy rendőrként és kommunikációs szakemberként sem hazudott soha, és ezen a jövőben sem kíván változtatni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb hőhullám várható a jövő héten, az első napok még tűrhetőek lesznek, de a hétvége már a kánikuláé
A hét második felétől a derült, száraz időben már jellemzően 33-38 fok között alakul a hőmérséklet napközben, és a hajnalok is egyre kevésbé hoznak felfrissülést.
Újabb hőhullám várható a jövő héten: a hét elején még 30 Celsius-fok körül alakul a csúcshőmérséklet, de a hét második felétől a derült, száraz időben már jellemzően 33-38 fok között alakul a hőmérséklet napközben, és a hajnalok is egyre kevésbé hoznak felfrissülést - derül ki a HungaroMet Zrt. előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez.
Hétfőn a nap első felében még lehetnek felhősebb időszakok, ezt követően napos idő várható fátyol- és gomolyfelhőkkel. Délelőtt még a Dunától keletre, majd egyre inkább északkeleten lehet számítani kevés helyen kisebb esőre, záporra és zivatarra.
Az északnyugati szelet sokfelé kísérhetik erős széllökések, a záporok, zivatarok környezetében viharossá is fokozódhat a szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 29 és 33 fok között várható.
Kedden gomolyfelhős, napos időre lehet számítani, legfeljebb egy-egy zápor alakulhat ki keleten. Az északnyugati szél többnyire mérsékelt marad. Hajnalban 10-19, délután 25-32 fok valószínű.
Szerdán nagyrészt derült időre van kilátás csapadék nélkül, a légmozgás többnyire mérsékelt lesz. A hőmérséklet hajnalban 10 és 19, délután 28 és 34 fok között valószínű.
Csütörtökön túlnyomóan derült, csapadékmentes idő várható, a légmozgás többnyire mérsékelt lesz. A hajnali 12-21 fokról délutánra 30 és 36 fok közé melegszik fel a levegő.
Pénteken nagyrészt derült, száraz idő várható, a délies szél többnyire mérsékelt marad. A hőmérséklet hajnalban 14-22, délután 33 és 38 fok között alakul.
Szombaton döntően derült, csapadékmentes idő várható. A délies szél többnyire mérsékelt marad. A minimum 15 és 23, a maximum 33 és 38 fok között várható.
Vasárnap túlnyomóan derült, csapadékmentes idő várható, a délies szél többnyire mérsékelt marad. A hőmérséklet hajnalban 17 és 24, délután 34, 39 fok között alakul.
Újabb hőhullám várható a jövő héten: a hét elején még 30 Celsius-fok körül alakul a csúcshőmérséklet, de a hét második felétől a derült, száraz időben már jellemzően 33-38 fok között alakul a hőmérséklet napközben, és a hajnalok is egyre kevésbé hoznak felfrissülést - derül ki a HungaroMet Zrt. előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez.
Hétfőn a nap első felében még lehetnek felhősebb időszakok, ezt követően napos idő várható fátyol- és gomolyfelhőkkel. Délelőtt még a Dunától keletre, majd egyre inkább északkeleten lehet számítani kevés helyen kisebb esőre, záporra és zivatarra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tavaly az Iszlám Államhoz akart csatlakozni a berlini Pride-on gázoló merénylő
A berlini gázolásos merénylet gyanúsítottja egy 21 éves, a hatóságok által ismert iszlamista. A férfit idén májusban elítélték terrorcselekmény előkészülete miatt, de felfüggesztett büntetést kapott.
Kiderült, hogy a berlini Pride-felvonuláson szombat este elkövetett gázolásos merénylet gyanúsítottja, a 21 éves Abdul B. már korábban a hatóságok látókörébe került: tavaly megpróbált csatlakozni az Iszlám Államhoz, és idén májusban el is ítélték „az állam biztonságát fenyegető súlyos erőszakcselekmény előkészítéséért”, mégis szabadlábon volt – írja a 444.hu.
A német állampolgárságú férfi ellen országos hajtóvadászat folyik, a rendőrség a lakosság segítségét kérte, de mindenkit óva intenek attól, hogy megközelítsék, mert fegyveres és veszélyes lehet.
A támadás szombat este tíz óra körül történt Berlin központjában, a Tiergartenben. Egy fehér furgon hajtott a Christopher Street Day (CSD) felvonulás után még az utcákon ünneplő tömegbe, majd egy fának csapódott.
A gázolásban egy ember életét vesztette, a sérültek számát a hatóságok vasárnap délutánra 29-re frissítették, többen súlyos állapotban vannak. Szemtanúk szerint a sofőr egy késsel a kezében ugrott ki a járműből, és menekülés közben több embert is megsebesített.
A történtek után Berlin polgármestere, Kai Wegner arról beszélt, hogy a támadás nem csupán a felvonulók, hanem az egész közösség ellen irányult.
„Ez egy támadás a szabad és nyitott társadalmunk ellen – a békés és színes CSD után a toleráns és békés Berlinért összegyűlt közösséget a legbrutálisabb módon támadták meg” – fogalmazott a politikus.
A szövetségi belügyminiszter vasárnap egyértelműen iszlamista terrortámadásnak minősítette a merényletet. A történtekre reagálva Amszterdam bejelentette, hogy a WorldPride eseményein szükség esetén szigorítanak a biztonsági intézkedéseken.
A német sajtó vasárnapi értesülései szerint Abdul B. tavaly próbált Szíriába utazni, hogy csatlakozzon az Iszlám Állam terrorszervezethez. A férfit azonban Libanonban feltartóztatták és őrizetbe vették.
Onnan visszaküldték Németországba, ahol tavaly novemberben, a berlini reptérre érkezésekor azonnal letartóztatták. A rendőrség a helyi iszlamista szcéna ismert alakjaként tartotta számon.
A bíróság felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki rá, és kötelezte, hogy vegyen részt egy deradikalizációs programban.
A férfi ellen eljárás indult, és idén májusban el is ítélték az állam biztonságát fenyegető súlyos erőszakcselekmény előkészítésének vádjával. Ennek ellenére szabadlábon maradt. A nyomozás jelenleg is nagy erőkkel folyik, a hatóságok vizsgálják, hogy a gyanúsítottnak voltak-e társai.
Kiderült, hogy a berlini Pride-felvonuláson szombat este elkövetett gázolásos merénylet gyanúsítottja, a 21 éves Abdul B. már korábban a hatóságok látókörébe került: tavaly megpróbált csatlakozni az Iszlám Államhoz, és idén májusban el is ítélték „az állam biztonságát fenyegető súlyos erőszakcselekmény előkészítéséért”, mégis szabadlábon volt – írja a 444.hu.
A német állampolgárságú férfi ellen országos hajtóvadászat folyik, a rendőrség a lakosság segítségét kérte, de mindenkit óva intenek attól, hogy megközelítsék, mert fegyveres és veszélyes lehet.
A támadás szombat este tíz óra körül történt Berlin központjában, a Tiergartenben. Egy fehér furgon hajtott a Christopher Street Day (CSD) felvonulás után még az utcákon ünneplő tömegbe, majd egy fának csapódott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
