HÍREK
A Rovatból

Agykárosodást okozhat a magzatokban és a fejlődő gyerekekben a szer, amit a kémiai szúnyoggyérítéshez használnak Magyarországon

Kemenesi Gábor virológus a deltametrin nevű hatóanyag, amit Magyarországon is használnak, még az engedélyezett dózis mellett is káros lehet.


Hiába száraz az idő és kevés a szúnyog, több hazai térségben már hetek óta zajlik a kémiai gyérítés. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) akkor is végzi a permetezést, ha alacsony a szúnyogártalom. Azt ugyanakkor nem lehet tudni, hogy az OKF milyen adatok alapján rendeli el a gyérítést, ezek az információk ugyanis nem nyilvánosak.

Az utóbbi napok esőzései miatt viszont főként a városi területeken megnőhet a rovarszám a következő hónapokban, ezért újabb kémiai gyérítést rendelhetnek el. Annak ellenére is, hogy a Pesticide Action Network Europe friss felhívása szerint, amelyben számos tudományos eredményre hivatkoznak, az ilyen szúnyoggyérítésekkor Magyarországon is használt szer, a deltametrin, fejlődési rendellenességet okozhat.

Kemenesi Gábor virológus a Telexnek arról beszélt: sok település elutasítja a kémiai gyérítést. „Sorra mondják le a kémiai gyérítést a települések, például Gárdony, Törökbálint, Pomáz, a XI. kerület, a Dunakanyar is a V4 Fesztivál előtt” – mondta. – „Ők mind vagy tárgyalnak a lemondásról, vagy már vissza is utasították a kémiai gyérítést.” Pécsett például a város fizeti a biológiai kezelést.

Kemenesi Gábor arról is beszélt, hogy a deltametrin nevű hatóanyag, amit Magyarországon is használnak, még az engedélyezett dózis mellett is káros lehet.

„A kutatók összeszedtek több mint harminc, egymástól független tanulmányt, és mindegyik megjelöli a fejlődési neurotoxicitást a deltametrinnél, még a megengedett dózisnál kevesebb esetében is. Ez azt jelenti, hogy potenciálisan a fejlődő magzatokban, a kisgyerekekben, minden olyan élőlényben, akinek fejlődő idegrendszere van, súlyosan káros tud lenni”

– fogalmazott Kemenesi.

A deltametrin-alapú permetezés nem egyezik az európai irányelvekkel, és sok esetben nem támasztják alá a biológiai monitoringeredmények sem. A Pécsi szúnyog tudományos oldal szerint a szer még halakat és beporzó rovarokat is károsíthat. A PAN Europe ezért keresetet nyújtott be az Európai Uniónak.

A virológus szerint nem tűntek el azok a problémák sem, amik miatt már jó ideje nem ajánlják biológusok a kémiai gyérítés módszerét, méghozzá a rezisztencia.

„Úgy tűnik, hogy a nyugat-nílusi lázat terjesztő nagyvárosi szúnyogok 30-50 százaléka rezisztens a szerre. Ez azt jelenti, hogy ha az autó leködöli a területet, a szúnyogok, amik maradnak, jól érzik magukat. Sokaknak feltűnt, hogy a gyérítés után néha még több is a rovar, ennek ez lehet az egyik oka.

Európai és hazai probléma, hogy azoknak az endemikus betegségeknek, mint például a bőrférgesség vagy a szívférgesség, a humán esetszámai növekednek, ennek klimatikus okai lehetnek. A tigrisszúnyog és más inváziós fajok pedig terjesztik a trópusi betegségeket, például a chikungunya-lázat, a Dengue-lázat és a zikát. Tavaly 300-nál több dengue-lázas eset volt Európában” – mondta a szakértő.

Kemenesi szerint az ártereken alig van szúnyog, a városi példányok pedig főként házak körül fejlődnek ki. Ezek jellemzően inváziós fajok, amelyek nem akkor aktívak, amikor a gyérítést végzik.

„Ezek a szúnyogok nagyon jól megvannak akkor is, ha este 8–9 óra között jön a ködölő autó. Ez csak arra jó, hogy a honos szúnyog még rezisztens is legyen a gyérítésre.”

A kutató azt tanácsolta, hogy aki aggódik, az ne tartózkodjon a szabadban a permetezés idején.

„Aki aggódik, az OKF ajánlására hallgatva ne menjen ki a szabadba gyérítés alatt, ne sétáljon bele a ködbe, és a használati tárgyakat, főként a gyerekekhez köthetőket vigye be ilyenkor zárt térbe.”

Hozzátette: „A katasztrófavédelem ilyenkor tesz ajánlásokat, amik jók is, csak ugye nem fejtik ki, hogy mi van a hátterében.”

A szakértő szerint az is gond, hogy nincs nyilvános adat arról, mennyire hatékony a gyérítés. „Semmit nem látunk. 2013 óta csak szórják ki a nagyvilágba a deltametrint. Nincs stabil mérés. Mi Pécsett automata csapdákat használunk, amire azt tudom mondani, hogy egy megismételhető mérés. De a csípésszámlálásos felmérés nem az, az attól is függ például, hogy valaki mennyire izzad, milyen szappant vagy dezodort használ.”

Ráadásul a piacon is gondok vannak. A közbeszerzések miatt évek óta ugyanaz a kör végzi a gyérítéseket. Emiatt kevés olyan hazai szakember maradt, aki a modern módszereket alkalmazni tudná. Kemenesi szerint „12 évig bebetonozták a rendszert, és most már nehezen tudunk majd váltani”.

A virológus szerint Nyugat-Európában már máshogy működik a szúnyogirtás. Németországban, Ausztriában, Spanyolországban csak nagyon indokolt esetben permeteznek. „Sőt, már Szerbiában is ez a helyzet, velük együtt dolgozunk, ott már régen megelőztek minket ebben – mondta. – Németországban, Ausztriában, Spanyolországban csak akkor használnak kémiai gyérítést, ha, mondjuk, egy beutazással összefüggő, véletlenül behurcolt dengue-s eset környékén akarják a tigrisszúnyogokat irtani, de ez egy-két háztömbnyi terület ilyenkor, és azt szolgálja, hogy ne legyen helyi járvány.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Hang: 4,4 milliárd forintot tettek át Mészáros Lőrinc egyik cégéből a magántőkealapjába
Az Envirotis Holdingból kivett pénz a Status Next Környezetvédelmi Magántőkealapba került. Közben a cégcsoportnál a vagyonelemek értékesítése is elindult, és a dolgozóktól a gépek felértékelését kérték.


A Magyar Hang információi szerint az elmúlt napokban mintegy 4,4 milliárd forintot vontak ki a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Envirotis Holding Zrt.-ből. A lap úgy tudja, az összeg a Status Next Környezetvédelmi Magántőkealapba került, amely szintén Mészáros Lőrinc tulajdona.

A cikk szerint ez gyakorlatilag a cégcsoport szinte teljes likvid vagyona volt.

Egy informátor azt mondta a lapnak, az Envirotis számláin alig két-három havi bér kifizetésére elég pénz maradhatott.

Az Opten céginformációs rendszer adatai alapján a társaság az elmúlt években jelentős nyereséget termelt. A Magyar Hang azt írta, hogy 2021-ben 6,9 milliárd, 2022-ben 4,9 milliárd, 2023-ban pedig 6,5 milliárd forint adózás utáni eredményt ért el a cég. Tavaly ez 690 millió forintra csökkent.

A lap szerint közben a cég vagyonelemeinek értékesítése is elindult. Úgy tudják, az elmúlt napokban a holding tatai és oroszlányi cégeitől 200-300 millió forint értékben vittek el gépeket, főként földmunkagépeket, valamint más berendezéseket. Azt is írták, hogy a dolgozóknak utasításba adták: becsüljék fel minden értékesíthetőnek tűnő gép értékét, hogy gyorsabban menjen egy későbbi eladás.

„Ezzel lenullázták az Envirotist, innentől ez már egy zombi-cég, idő kérdése, hogy mikor szűnik meg. Ha a holding minden tagja bedől, akár 200-250 ember is utcára kerülhet”

– mondta a lapnak egy volt dolgozó.

A Magyar Hang azt is írta, hogy a vagyonmentés a Mészáros-csoport tagjaiból már a választások előtt elkezdődött. Felidézték, hogy a G7 akkor arról számolt be: a vasútiparban érdekelt V-Híd Network Kft.-ből 4,5 milliárd forintot vontak ki.

Az Envirotis környezetvédelmi profilú cég, egyik leányvállalata pedig a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft., amely a Cicahomok bánya „rekultivációját” is végzi. A Magyar Hang szerint ennek során bizonyíthatóan veszélyes hulladékot is tartalmazó sittel és földdel töltik fel a természetvédelmi területen álló egykori bányát. A cikk azt is írja, hogy a gödörben az elmúlt évtizedekben egy tengerszem jött létre, benne védett állatokkal, például tarajos gőtével.

A lap arról is beszámolt, hogy munkatársaik nemrég a Greenpeace aktivistáival jártak a kft. Oroszlány melletti telephelyén. Azt írták, olyan információkat kaptak, amelyek szerint a szennyező anyagok már a telep területén kívül folyó Pénzes patakot is elérték. Hozzátették, hogy erről a helyszínen saját szemükkel is meggyőződtek, a Greenpeace pedig mintát vett. Ennek eredménye a cikk szerint hamarosan ismert lesz.

A Magyar Hang kereste az ügyben az Envirotist, de a társaság a cikk megjelenéséig nem válaszolt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Csepeli Fidesz-jelölt: Bocsánatot kérek az elmúlt évek, hónapok gyűlöletkampányáért
Király Nóra a párt elmúlt években folytatott kommunikációjáért kért bocsánatot egy Facebook-posztban. A politikus szerint a gyűlöletkeltés miatt családok mentek tönkre, és ez a választási vereség egyik fő oka.


Király Nóra, a Fidesz csepeli képviselő-jelöltje a párt belső viszonyait kritizálva kezdi pénteki bejegyzését, mely szerint „…és ha kell, egy külön egy példányszámos Pravdát nyomtatnak a főnöknek, hogy nyugodt legyen.” Király Nóra szerint komoly a baj, ha a Fideszt azok akarják megújítani, akik a jelenlegi helyzetért felelősek.

„Amennyiben kötelező feladatban kiadott uszítással, torz szembesítéssel, lejáratással, párton belüli fenyegetéssel és megfélemlítéssel megyünk tovább, akkor semmit nem tanultunk a vasárnapi csúfos vereségből.”

A politikus úgy látja, a pártvezetésben nincs jele annak a felismerésnek, hogy az ország a választás estéjén a gyógyulás útjára lépett. „Aki meg akarja gátolni ezt a folyamatot, hazánk és a magyar emberek lelki békéje ellen dolgozik. Sokan vagyunk a Fideszen belül, akik ezt nem akarjuk engedni.” Kifejtette, hogy a pártra szavazó közel 2,4 millió ember megfelelő képviselete hatalmas felelősség. „Ehhez teljes megújulás szükséges.” Álláspontja szerint „Választóink képviseletének alapja nem lehet gáncsoskodás és gyűlölködés.” Úgy véli, sokan azért pártoltak el tőlük, mert elegük lett a gyűlöletkeltő közbeszédből és a következmények nélküli országból. „Tökéletesen igazuk van abban, hogy ez a mi felelősségünk.”

„Az április 12-i választás eredménye megmutatta, hogy a gyűlöletkeltés nagyon nem jó irány, hiszen családok mentek tönkre, barátságok szűntek meg a kampány miatt és ez a legutolsó, amit egy keresztény, konzervatív, nemzeti érzelmű közéleti szereplő kívánhat az országnak.”

Hozzáteszi, a választás eredménye is igazolta, hogy a gyűlöletkeltés rossz stratégia volt. Elmondása szerint a párton belülről többen is jelezték, hogy másfajta kampányt szeretnének. „Sokan, sokszor könyörögtünk, hogy ne ilyen kampány legyen, de szokás szerint semmibe vették a kérésünket. A saját embereink, segítőink közül sem találtunk olyat, aki azonosulni tudott ezzel a bénító kampánnyal. Mit vártunk vajon a bizonytalanoktól?” Király Nóra szerint sajnálatos, hogy a vereségért még senki nem kért bocsánatot a szavazóktól, ezért ő maga teszi ezt meg: „bocsásson meg mindenki, akinek az elmúlt évek, hónapok gyűlölet kampányát el kellett viselnie.” Posztját egy felhívással zárja. „Az utolsó órájában vagyunk annak, hogy változtatni tudjunk a hozzáállásunkon. Teljesen új alapokra és fiatalításra van szükség, a parlamenten belül és kívül egyaránt!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Máris hárommal több képviselői helyünk van
Az átjelentkező és a külföldi választók szavazatainak megszámlálása után három körzetben is fordított a Tisza. Erre reagált egy rövid üzenetben a pártelnök.


A Facebookon reagált arra Magyar Péter, hogy péntek este három újabb egyéni mandátumot szerzett a Tisza Párt. Miután elkezdték megszámolni az átjelentkező és a külföldi választók szavazatait, kiderült, hogy Pakson, Dombóváron és Nyírbátorban is a tiszás jelölt kapta a legtöbb voksot, nem pedig az addig vezető fideszes jelölt.

„Folyik a fennmaradó szavazatok összesítése, és máris hárommal több képviselői helyünk van. És még hol a vége…” - írta a rövid üzenet elején a jövendőbeli miniszterelnök. Hozzátette:

„Kezdődik az első szabad hétvége a rendszerváltás után.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Nyírbátorban is fordítottak Magyar Péterék, megvan a Tisza 140. mandátuma
Dr. Barna-Szabó Tímea végül 24 831 szavazatot kapott. Ez 1118-cal több, mint a fideszes dr. Simon Miklós szavazatainak száma.


Ahogy korábban már megírtuk, pénteken elkezdték megszámolni az átjelentkező és a külföldi választók szavazatait. Ennek köszönhetően a Tisza Párt előbb Pakson, majd Dombóváron is megfordította az egyéni képviselőjelöltek versenyét.

PÉntek este kiderült: ugyanez történt Nyírbátorban is, ahol a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 6-os választókerületben jött össze a fordítás.

Barna-Szabó Tímea végül 24 831 szavazattal zárt, fideszes ellenfele, Simon Miklós pedig 23 713-mal.

Ez azt jelenti, hogy Barna-Szabóé lett a Tisza 140. országgyűlési mandátuma.


Link másolása
KÖVESS MINKET: