HÍREK
A Rovatból

Áder János a klímacsúcson: Magyarországnak semmi oka a szégyenkezésre

Kevés volt a konkrét vállalás, inkább csak ünnepélyes deklarációk hangzottak el Glasgow-ban – értékelte az ENSZ-klímakonferenciát a köztársasági elnök.


Kevés volt a konkrét vállalás, inkább csak ünnepélyes deklarációk hangzottak el Glasgow-ban - értékelte a skóciai nagyvárosban zajló ENSZ-klímakonferenciát Áder János köztársasági elnök szerdán a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Áder János felidézte: a 6 évvel ezelőtti párizsi klímaegyezmény önkéntes volt, ahhoz a Föld valamennyi állama csatlakozott. Abban egyeztek meg, hogy 5 év múlva újra áttekintik, mit teljesítettek a vállalásokból, például, hogy miként alakult a szén-dioxid-kibocsátás. (A Covid-járvány miatt csúszott 2021-re a következő konferencia.) A részes államok vállalták, hogy energiatermelésüket és -felhasználásukat úgy alakítják át, hogy a globális hőmérséklet-növekedés legfeljebb 2 fok legyen. De már Párizsban világos volt, hogy még a minimális cél elérése sem reális, nemhogy a vágyott 1,5 fok - mondta az államfő.

Áder János szerint egyre többet beszélünk a 1,5 fokos célról, miközben egyre távolodunk még a 2 foktól is. Ha ez így folytatódik, akár 2,7 százalékos is lehet a globális hőmérséklet-emelkedés.

Az is kedvezőtlen előjel volt, hogy a glasgow-i konferencia előtt, Rómában a legfejlettebb - s többnyire egyben a legnagyobb károsanyag-kibocsátó - országok, a G20-ak találkozóján sem történt jelentős előrelépés - értékelt az államfő, hozzátéve: Glasgow-ban pedig már ott sem volt a nagy kibocsátó országok közül Kína, Brazília, Oroszország és Törökország. Igaz, Kína a szeptemberi ENSZ-közgyűlésen váratlanul bejelentette, hogy 2060-ra klímasemleges lesz. Ez egy jelentős vállalás - jegyezte meg.

Áder János azt mondta, sokan azt várták, hogy Glasgow-ban megállapodás születik a fosszilis energia termelésére és felhasználására fordított sok száz milliárd dolláros állami támogatások fokozatos csökkentéséről vagy arról, hogy nem épülnek újabb szénerőművek, vagy, hogy végre teljesül az a több mint egy évtizeddel ezelőtti vállalás, amely szerint a fejlett országok évi százmilliárd dollárt adnak össze a fejlődő országoknak a klímacélok teljesülése érdekében. Ebből eddig mintegy 80 milliárd jött össze, az EU 27 tagállama mindenesetre befizette a rá eső részt - jelezte.

Áder János a Glasgow-i konferencia pozitívumai közé sorolta ugyanakkor, hogy az indiai miniszterelnök vállalta: országa 2070-re klímasemleges lesz és 2030-ra áramtermelésük fele megújuló energiából fog származni. Továbbá az is előrelépésnek tekinthető, hogy létrejött egy koalíció az erdők megvédése érdekében: mintegy 100 ország vállalta, hogy 2030-ra beszünteti az erődirtást, és növeli erdőterületeit - hívta fel a figyelmet.

Közölte,

Magyarországnak semmi oka a szégyenkezésre.

A világ károsanyag-kibocsátásának mindössze 0,13 százalékáért felel, de az országok többségével ellentétben konkrét vállalásokat tett konkrét határidőkkel, így például törvényben rögzítette, hogy 2050-ig klímasemleges lesz. Továbbá 2030-ra a városi buszok elektromos meghajtással működnek, és évről évre jelentősen nő a naperőmű-kapacitás.

Magyarország nem most kezdte a zöldítést; miután 100 éve Trianonban elvesztette erdőinek több mint 90 százalékát, politikai kurzusoktól függetlenül folyamatosan növelte erdeit, s jelenleg 22 százaléknál tart. Magyarország nem gazdag, mégis sikerült ilyen döntéseket hoznia és egy ilyen folyamatot tartósan továbbvinnie - fűzte hozzá a köztársasági elnök.

Az államfő a november végén kezdődő Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozóról szólva elmondta, hogy a fenntarthatóság, a klíma- és a vízválság témakörében zajló tudományos tanácskozás mellett a visegrádi országok részvételével vállalati expó is lesz, ahol számos részproblémában kínálnak majd jó megoldásokat.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A Fidesz szerint súlyos tévedés a védett üzemanyagár kivezetése
A frakció azt javasolja, hogy a védett üzemanyagár ne szűnjön meg, hanem árplafonként maradjon érvényben. Magyar Péter miniszterelnök szerda este jelentette be, hogy a kormány kezdeményezi a kivezetést.


A Fidesz parlamenti frakciója szerint súlyos tévedés a védett üzemanyagár kivezetése. A képviselőcsoport úgy látja, nincs semmilyen garancia arra, hogy a törékeny világgazdasági helyzetben az üzemanyagár nem emelkedik meg gyorsan újra.

A frakció az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt javasolta, hogy

a védett üzemanyagár intézményét ne vezessék ki, hanem alakítsák át. Azt szeretnék, hogy a most érvényes védett ár árplafonként maradjon meg.

Az ellenzéki frakció szerint a kormány a védett ár kivezetésével újabb választási ígéretet szeg meg. Mint írták: „Magyar Péter 480 forintos benzinárral kampányolt, a jövedéki adó csökkentését ígérte, de most az Orbán-kormány által bevezetett védett árat is megszünteti”.

A közlemény szerint a védett üzemanyagár az elmúlt négy hónapban több millió magyar családot óvott meg jelentős kiadásoktól. A frakció szerint jó hír a magyar családoknak és a magyar gazdaságnak, hogy az olaj hordónkénti világpiaci ára az elmúlt napokban újra 80 dollár környékére süllyedt.

Magyar Péter miniszterelnök szerda este jelentette be, hogy a kormány kezdeményezi a védett üzemanyagár kivezetését. A bejelentés szerint erre azért kerülhet sor, mert a héten várhatóan már 10-15 forinttal a védett ár alá csökken az üzemanyagok ára a töltőállomásokon.

Az előző kormány idén március 10-i hatállyal vezette be az úgynevezett védett árat. A szabályozás szerint a magyar rendszámmal és forgalmi engedéllyel rendelkező járművek a 95-ös benzint maximum 595 forint/liter, a gázolajat pedig maximum 615 forint/liter áron tankolhatják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Europion: Csak minden második fideszes hiszi el Orbán Viktornak, hogy egy év múlva távozik
A friss felmérés szerint a Fidesz-szavazók mindössze 49 százaléka hiszi el, hogy Orbán Viktor egy év múlva valóban átadja a párt vezetését. A teljes népességen belül még nagyobb a szkepticizmus.


A Fidesz-szavazók kevesebb mint fele hiszi csak el Orbán Viktornak, hogy egy év múlva valóban átadja a párt vezetését, és a többség a beígért megújulás jeleit sem látja – derül ki az Europion kedden felvett reprezentatív felméréséből. A HVG számára készült kutatás szerint a párt hétvégi kongresszusa nem győzte meg az embereket arról, hogy a Fidesz valóban a változás útjára lépett.

A megkérdezettek 42 százaléka szerint a Fidesznek egyáltalán nem sikerült a megújulás útjára lépnie, és további 15 százalék szerint is inkább kudarc volt a próbálkozás.

A pártpreferenciák alapján mély a szakadék: míg a Tisza Párt áprilisi szavazóinak 78 százaléka szerint a Fidesznek egyáltalán nem sikerült a megújulás, addig a Fidesz akkori támogatóinak csupán 6 százaléka vélekedik így. Ugyanakkor a fideszeseknek is mindössze 16 százaléka érzi úgy, hogy a párt teljes mértékben elindult a változás felé.

A kongresszuson Orbán Viktor egy évre kért és kapott elnöki felhatalmazást, amit azzal indokolt, hogy jövőre átadná a vezetést a fiatalabb generációnak. A teljes népesség 49 százaléka azonban nem számít arra, hogy ez valóban megtörténik, és csupán 27 százalék hisz az ígéretben. A Fidesz-szavazók körében is alig magasabb, 49 százalékos azok aránya, akik elhiszik neki, hogy egy év múlva hátrébb lép a fiatalok javára.

„Nem ezek az első olyan ügyek a választások óta, amikor azt lehet látni, hogy az áprilisban még a Fideszre szavazók sokkal kritikusabban állnak a volt kormánypárthoz, mint azt a választást megelőző időszakban tapasztalni lehetett” – kommentálta az adatokat Bojár Ábel, az Europion kutatási igazgatója.

A kongresszus alaphangját Magyar Péter adta meg, aki szombaton dokumentumokat mutatott be arról, hogy az Orbán-kormány Vitnyéd közelében tervezett menekülttábort létrehozni, noha ezt a nyilvánosság előtt következetesen tagadta. A felmérés szerint a válaszadók 47 százaléka tartja jelentősnek az ügyet, míg Orbánék magyarázatát, miszerint ez csak egy trükk volt az Európai Unió megtévesztésére, a társadalom relatív többsége (48 százalék) nem tartja hihetőnek. A Fidesz-szavazók 56 százaléka tartja hihetőnek a magyarázatot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A kormány kezdeményezi az üzemanyagok védett árának kivezetését
A miniszterelnök közölte, hogy erre azért kerülhet sor, mert az üzemanyagok ára a héten várhatóan már 10-15 forinttal a védett ár alá csökken a töltőállomásokon.


Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán azt írta szerda este, hogy a kormány mai ülésén a védett ár kivezetéséről döntött. A poszt szerint a kormány kezdeményezi az Országgyűlésnél a vonatkozó jogszabályok módosítását.

A bejegyzés alapján erre azért kerül sor, mert az üzemanyagok ára a héten várhatóan már 10-15 forinttal a védett ár alá csökken a töltőállomásokon.

Magyar Péter azt is közölte, hogy a Tisza-kormány fenntartja a jövedéki adó csökkentését, a MOL pedig a csökkentett árréseket.

A poszt végén Magyar Péter arról írt, hogy a védett ár intézménye havonta 50 milliárd forintba került a magyar adófizetőknek. A bejegyzésben az 1000 forintos benzinár is szóba került, amellyel szerinte a választások előtt riogatták az embereket.

A védett árat március 10-én vezettek be a Fidesz-kormány a rendkívüli olajpiaci helyzetre hivatkozva, a 95-ös benzin árát 595, a gázolajét 615 forintban maximalizálva. A kormányváltás idején, áprilisban Magyar Péter még az intézkedés fenntartását kérte a leköszönő kabinettől és a Mol-tól, az ellátásbiztonságra hivatkozva.

Az árstop a stratégiai készletek jelentős csökkenéséhez és a benzinkutasok tiltakozásához vezetett, akik a nullára csökkent árrés miatt kerültek nehéz helyzetbe. A Tisza-kormány legutóbb június 9-én módosította a szabályozást, amikor megemelte a stratégiai készletből értékesített üzemanyag nagykereskedelmi árát, de a kutakon fizetendő fogyasztói árat akkor még változatlanul hagyta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter kora reggel már repülőre ült: először vesz részt kormányfőként EU-csúcson
A miniszterelnök Brüsszelbe utazik, ahol az Európai Tanács állam- és kormányfői ülésén vesz részt. Tizenhat év után most először nem Orbán Viktor képviseli hazánkat a csúcstalálkozón.


Magyar Péter csütörtökön kora reggel egy szelfivel jelentkezett be Facebook-oldalán. A kormányfő egy repülő fedélzetén ül a képen, és el is árulta, hova tart.

„Úton Brüsszelbe. Most először képviselem a szeretett hazánkat miniszterelnökként az Európai Tanács állam- és kormányfői ülésén”

– írta a fotóhoz. Kommentben azt is megüzente, hogy ma és holnap rendszeres beszámolókkal jelentkezik majd a négyszemközti és a multilaterális találkozókról.

Az uniós csúcstalálkozót csütörtökön és pénteken tartják Brüsszelben. Az állam- és kormányfők tárgyalnak majd többek közt a migrációs paktum végrehajtásáról és Ukrajna pénzügyi támogatásáról, illetve uniós csatlakozásának kérdéseiről is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk