Baden-Württembergben a Zöldek és a CDU után a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak következik (AfD) 9,7 százalékos eredménnyel, amely gyengülés a 2016-os 15,1 százalékhoz képest. Az SPD baden-württembergi tartományi szervezete ugyancsak a szavazatok 11 százalékát szerezte meg, gyengülve az öt évvel ezelőtti eredményükhöz - 12 százalék - képest. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) erősödött, a szavazatok 10,5 százalékát kapta az öt évvel korábbi 8,3 százalék után.
Rajna-vidék-Pfalzban az SPD és a CDU után a harmadik számú erőt jelentő Zöldek 9,3 százalékot szereztek a 2016-os 5,3 százalék után. Negyedik helyen az AfD végzett 8,3 százalékos eredménnyel, gyengülve a 2016-os 12,6 százalékhoz képest.
Az FPD öt éve 6,2 százalékot ért el, most 5,5 százalékot. Az 5 százalékos bejutási küszöböt átlépte a Szabad Választók (FW) pártja is, 5,4 százalékkal szerezve képviseletet a mainzi Landtagban.
Winfried Kretschmann baden-württembergi miniszterelnök, a Zöldek vezetője az urnazárás után közzétett első eredménybecsléseket követő nyilatkozatában jelezte, hogy nem ragaszkodik eddigi koalíciós partneréhez, a CDU-hoz, amellyel végig feszült viszonyban dolgoztak.
A németországi Baden-Württemberg tartományban a Zöldek, Rajna-vidék-Pfalz tartományban a szociáldemokraták (SPD) kapták a legtöbb szavazatot a vasárnap tartott helyi törvényhozási (Landtag-) választáson a hétfőre virradóra ismertetett előzetes hivatalos végeredmények szerint.
Az előbbi tartományt 2011 óta nagyobbik kormánypártként vezető Zöldek a szavazatok 32,6 százalékát gyűjtötték össze, előrelépve a legutóbbi, 2016-os választáson szerzett 30,3 százalékhoz képest. A Rajna-vidék-Pfalzot 2006 óta az éppen aktuális koalíció legnagyobb pártjaként kormányzó SPD 35,7 százalékot kapott, gyengülve a 2016-os 36,2 százalékhoz képest.
A két párt így várhatóan ismét megszerzi a kormányalakítás lehetőségét e két tartományban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Balhés ülésen dőlt el: nem oszlott fel a győri közgyűlés, fegyelmi eljárás indul a polgármester ellen
A városvezető Pintér Bence a Győr-Szol városi cég átláthatatlan gazdálkodása miatt kezdeményezte a testület feloszlatását. A javaslatot a fideszes többség elutasította, és eljárást indított a polgármester ellen.
Késő estébe nyúló, bekiabálásoktól hangos ülésen döntött szerdán a győri közgyűlés: nem oszlatja fel magát. A név szerinti szavazáson öten támogatták az indítványt, tizennégyen ellenezték, hárman pedig a szavazás idején már nem voltak a teremben. A Telex tudósítása szerint Pintér Bence polgármester az eredmény után bejelentette, hogy a kérdést a következő közgyűlésen újra napirendre veszi.
A 22 fős testületben a Fidesz–KDNP 14 fős frakciója van többségben, az ellenzéki oldalon Pintér Bencével együtt öten ülnek. Rajtuk kívül három független képviselő is tagja a közgyűlésnek, köztük a város korábbi polgármestere, Borkai Zsolt. A konfliktus egyik gyökere egy 2024 őszén elfogadott szervezeti és működési szabályzat, amellyel a fideszes többség elvonta a polgármester legfontosabb döntési jogköreit.
Pintér Bence a feloszlatási javaslatát azzal indokolta, hogy a városvezetés működésképtelen, és fennáll a vagyonvesztés veszélye. „Győrben nem jó ez a felállás, olyan szinten megnyirbálta a polgármesteri hatáskört még az előző közgyűlés, milliárdok tűnhetnek el, mint kés a a vajon; szóval ilyen működési problémák és vagyonvesztés mellett ez a helyzet már nem fenntartható” – mondta a polgármester.
Hozzátette, neki „1,7 milliárdnyi indoka van a feloszlatására”, amivel a Győr-Szol városi cégnél eltűntnek vélt összegre célzott. A Fidesz-frakciónak címezve pedig kijelentette:
„Arra megy ki minden, hogy kimondhassák: nekem le kell mondanom. Nem sokkal tisztább azt mondani, hogy visszaadjuk a győriek kezébe a döntést? Akkor ugyanis emelt fővel, tiszta szívvel sétálhatnának ki önök is a városházáról.”
Fekete Dávid, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője szerint Pintér „pártpolitikai céllal folytat hazug, lejárató kampányt”, amivel „sok kárt okoz a városnak”. A feloszlatási javaslatot „színjátéknak” nevezte, mondván, „2024-ben a győriek döntöttek”.
A kormánypárti többség megszavazta a Pintér Bence elleni fegyelmi eljárást, és újabb feljelentések bejelentésével vágott vissza.
Az ülésen a polgármester meghívására nagy számban jelentek meg győriek, a díszterem és az aula is megtelt. A hangulat pattanásig feszült volt, a karzatról mindkét politikai oldal szimpatizánsai bekiabáltak.
Az egyik felszólalás alatt egy jelenlévő győri a Fidesz-frakciónak címezve azt kiabálta be: „Legyetek bátorak!”
A vita középpontjában két városi cég, a Győr-Szol és a Győr Projekt áll, mindkettőnél rendőrségi nyomozás folyik. A Győr Projekt vezetője, Szombati-Serfőző Eszter visszautasította a vádakat. Elmondta, hogy a cégnél belső ellenőrzés volt, ahol „négyest kaptunk, semmilyen jelentős hibát nem találtak”, és kijelentette: „Nálunk minden esetben alapvetés a törvények szerinti működés.” A Győr-Szol elnök-vezérigazgatója, Sárkány Péter egy friss banki kivonatot mutatott fel, ami szerint 2 milliárd 188 millió forint van a cég számláján. „Itt a győriek pénze” – mutatta a papírt a polgármesternek. Pintér Bence nem fogadta el a magyarázatot, szerinte a hitelkeretet nem lehet ideszámolni, és tavaly szeptember 30-án a pénz nem volt a számlán.
A mostani nem az első feszült ülés volt Pintér Bence másfél éves polgármestersége alatt. Korábban a polgármesteri jogköröket szűkítő szabályzat, majd a 2025 februári költségvetés elfogadásakor is megtelt civilekkel a városháza.
Késő estébe nyúló, bekiabálásoktól hangos ülésen döntött szerdán a győri közgyűlés: nem oszlatja fel magát. A név szerinti szavazáson öten támogatták az indítványt, tizennégyen ellenezték, hárman pedig a szavazás idején már nem voltak a teremben. A Telex tudósítása szerint Pintér Bence polgármester az eredmény után bejelentette, hogy a kérdést a következő közgyűlésen újra napirendre veszi.
A 22 fős testületben a Fidesz–KDNP 14 fős frakciója van többségben, az ellenzéki oldalon Pintér Bencével együtt öten ülnek. Rajtuk kívül három független képviselő is tagja a közgyűlésnek, köztük a város korábbi polgármestere, Borkai Zsolt. A konfliktus egyik gyökere egy 2024 őszén elfogadott szervezeti és működési szabályzat, amellyel a fideszes többség elvonta a polgármester legfontosabb döntési jogköreit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás: A főpolgármester rablásról sikítozik, de a kormányrendelet csak az alkotmánybírósági döntés végrehajtását szolgálja
A közmédia munkatársa kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert arról, hogy avatkozhat bele a kormány olyan módon az igazságszolgáltatás munkájába, ahogy azt tették a szociális hozzájárulás ügyében. Gulyás szerint egy politikai vita zajlik, amelyet az Alkotmánybíróság a döntésével le is zárt.
Mindannyiunk érdeke, hogy Budapest ne menjen csődbe, de az is mindannyiunk érdeke lenne, hogy a Főváros a saját kötelezettségeinek eleget tegyen – jelentette ki Gulyás Gergely a csütörtök délelőtti kormányinfón.
A közmédia munkatársa, Csuhaj Ildikó arról a kormányrendeletről kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, amely egy tollvonással véget vet a szolidaritási hozzájárulás körüli vitának. Ez ugyanis visszamenőleges hatállyal zárja le az önkormányzatokat sújtó hozzájárulással kapcsolatos ügyeket, és kifejezetten előírja a már folyamatban lévő perek megszüntetését is.
A közmédia nevében kérdező riporter feltette a kérdést: hogy avatkozhat bele a kormány ilyen módon az igazságszolgáltatás munkájába?
Gulyás Gergely azt mondta, amit a most megjelent kormányrendelet rögzít, az az Alkotmánybíróság döntésének megfelel.
„Mi mindig is azt képviseltük, hogy nem egy közigazgatási eljárásról van szó. Az Alkotmánybíróság a két héttel ezelőtti döntésével ezt egyértelművé tette. Ez csupán a döntés végrehajtását szolgálja”
– magyarázta.
A riporter megemlítette, hogy a Fővárosi Törvényszék ítélete szerint a szolidaritási hozzájárulás elkobzó és aránytalan Budapest esetében, amire a miniszter azt mondta, ez tévedés, „a főváros fordítva ül a lovon”.
„Eljutottunk oda, hogy a Főváros egy közteher befizetése kapcsán rablást kiállt. Már úgy kommunikál, hogy egy közterherviselési kötelezettség teljesítése számukra elfogadhatatlan, nem tesznek ennek eleget. Majd amikor az állam ugyanúgy érvényesíti a közteherviselési kötelezettséget, mint bármely más polgárával szemben, akkor a főpolgármester úr rablásról sikítozik”
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a közterhek megfizetése minden normális állami működés része.
Kijelentette, hogy az Alkotmánybíróság ítélete mindenkire nézve kötelező, elég, ha ezt érvényesítik a bíróságok, ehhez nem kell kormányzati szabályozás. Szerinte egy politikai vita zajlik az ügyben, amelyben egyébként is az eljárási szabályokat kérdőjelezték, ezt azonban az Alkotmánybíróság a döntésével lezárta.
Mindannyiunk érdeke, hogy Budapest ne menjen csődbe, de az is mindannyiunk érdeke lenne, hogy a Főváros a saját kötelezettségeinek eleget tegyen – jelentette ki Gulyás Gergely a csütörtök délelőtti kormányinfón.
A közmédia munkatársa, Csuhaj Ildikó arról a kormányrendeletről kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, amely egy tollvonással véget vet a szolidaritási hozzájárulás körüli vitának. Ez ugyanis visszamenőleges hatállyal zárja le az önkormányzatokat sújtó hozzájárulással kapcsolatos ügyeket, és kifejezetten előírja a már folyamatban lévő perek megszüntetését is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás szerint a rendőrség nem Lázár Jánost, hanem az RTL-t cáfolta meg a romák adatai ügyében
A miniszter szerint az RTL állította azt, hogy a botrányba fulladt gyöngyösi Lázárinfón rendőri igazoltatások történtek, ezt cáfolta meg a hatóság. Gulyás szerint már nincs is semmiféle Lázár-ügy.
Nem Lázár Jánost cáfolta meg a rendőrség a gyöngyösi Lázárinfón történt állítólagos igazoltatások kapcsán, hanem az RTL-t – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.
A Miniszterelnökséget vezető minisztertől a közmédia riportere kérdezte meg, hogy lezártnak tekintik-e a Lázár-ügyet a Fideszben, mire a tárcavezető úgy felelt: nincs ilyen ügy.
Szerinte a miniszter „mondott egy szerencsétlen mondatot”, ezért elnézést kért.
A riporter ezután emlékeztetett, bár Lázár János hogy a keddi pusztaszabolcsi fóruma után újságíróknak azt nyilatkozta, a rendőri igazoltatás révén jutott a kormány az ellene tiltakozó román bűnügyi adataihoz, a Heves vármegyei rendőrség azt közölte, senkit nem igazoltattak a helyszínen.
„Az, hogy ott igazoltatások voltak, azt az RTL Klub közölte. A rendőrség az RTL Klub információját cáfolta”
– mondta erre Gulyás.
Hozzátette, hogy a Magyar Nemzet cikkében jelent meg, hogy a Lázár ellen tüntetők milyen bűncselekményeket követtek el. Szerinte az természetes, hogy bizonyos állami vezetők, így a kormány tagjai is nemzetbiztonsági védelem alatt állnak.
Tehát ha egy olyan rendezvényen, ahol ilyen személy van jelen, és ahol „bűnözők jelennek meg tömegesen”, a nemzetbiztonsági, hatósági feladatok közé tartozik, hogy ezeket a kockázatokat beazonosítsák
Nem Lázár Jánost cáfolta meg a rendőrség a gyöngyösi Lázárinfón történt állítólagos igazoltatások kapcsán, hanem az RTL-t – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.
A Miniszterelnökséget vezető minisztertől a közmédia riportere kérdezte meg, hogy lezártnak tekintik-e a Lázár-ügyet a Fideszben, mire a tárcavezető úgy felelt: nincs ilyen ügy.
Szerinte a miniszter „mondott egy szerencsétlen mondatot”, ezért elnézést kért.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Korrupciókutató Központ: a médiahatóság 254 közbeszerzésből 253-at adott oda verseny nélkül
A Korrupciókutató Központ Budapest jelentése szerint az NMHH korrupciós kockázati szintje 0,992-re ugrott. Ez a kirívó adat az ismét romló országos trendek csúcspontja.
Szinte hihetetlen adatot tett közzé legfrissebb jelentésében a Korrupciókutató Központ Budapest: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tavaly 254 közbeszerzési szerződést kötött, ám ezek közül
mindössze egyetlen esetben volt valódi verseny, azaz legalább két ajánlattevő. A többi 253 eljárásban egyetlen induló volt, így a hatóság korrupciós kockázati szintje rekordmagas, 0,992-es értéket ért el.
A 2024-es kedvezőbb folyamatok után tavaly ismét romlott a helyzet a magyar közbeszerzések terén: nőttek a korrupciós kockázatok és az egyetlen ajánlattevővel lezárt eljárások aránya
– írta a 444.hu a Korrupciókutató Központ Budapest jelentése nyomán.
A szervezet 1998 óta vizsgálja a magyar közbeszerzéseket, mostani elemzésük a tavaly szeptember 30-ig terjedő időszak adatait dolgozza fel, közel 437 ezer tender eredménye alapján. Tavaly az első három negyedévben
az uniós és a hazai finanszírozású szerződéseknél egyaránt nőtt a korrupciós kockázat. Az uniós források esetében a mutató – 2023 után ismét – átlépte az Európai Bizottság által meghatározott 0,1-es kritikus értéket.
A minisztériumi közbeszerzéseknél 2022 és 2024 között enyhén csökkent, a védelmi célú beszerzéseknél pedig enyhén nőtt a kockázat, tavaly azonban mindkét területen meredek emelkedés kezdődött. Szeptember végére a minisztériumoknál 0,395-ös, a katonai beszerzéseknél pedig 0,616-os értéket mértek. Eközben a MÁV-nál 2015 óta 0,15-0,29 ponttal magasabb a korrupciós kockázat a hazai átlagnál, és ez az elmúlt két évben sem változott. Kedvezőbb a kép viszont a kórházaknál és az egyetemeken, ahol 2021 óta mindkét területen csökken a kockázati szint.
A jelentés külön foglalkozik 13, a kormányhoz köthető kulcsszereplő szerződéseivel. A tendereken kiosztott pénzek több mint 7 százaléka, az uniós forrásból finanszírozott közbeszerzéseknek pedig mintegy 13 százaléka landolt ezeknél a vállalatoknál.
Bár e cégek súlya tavaly és tavalyelőtt kisebb volt a közbeszerzésekben, mint korábban, a hozzájuk kapcsolódó, verseny nélkül elnyert tenderek aránya jelentősen nőtt. Ez különösen az uniós finanszírozású szerződéseknél volt látványos: a mutató a 2023-as 0,025-ös szintről tavaly szeptemberre 0,568-ra lőtt ki. Ez azt jelenti, hogy az uniós pénzekből kiírt tendereknek már több mint a fele verseny nélkül került a NER-közeli cégekhez.
Az elemzés szerint „a politikai favoritizmus intenzitását jól mutatja, hogy 2025-ben a 13 legnagyobb szereplőhöz kapcsolódó vállalatok nyerési esélyei elérték a 2,4-et – ez négyszerese a többi magyar vállalatnál megfigyelt mediánértéknek (0,6)”.
Az uniós finanszírozású szerződéseknél a különbség még nagyobb: a kleptokráciához kötődő cégek nyerési esélyei 4,125-re emelkedtek, ami több mint nyolcszorosa a többi magyar vállalaténak.
A magyar kormány az uniós helyreállítási tervben vállalta, hogy az egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányát tartósan 15 százalék alatt tartja mind a hazai, mind az uniós finanszírozású tendereknél. Az Európai Bizottság saját értékelőrendszere szerint a 10 százalék alatti arány számít alacsony kockázatúnak, míg a 20 százalék feletti már magas kockázatot jelez.
Szinte hihetetlen adatot tett közzé legfrissebb jelentésében a Korrupciókutató Központ Budapest: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tavaly 254 közbeszerzési szerződést kötött, ám ezek közül
mindössze egyetlen esetben volt valódi verseny, azaz legalább két ajánlattevő. A többi 253 eljárásban egyetlen induló volt, így a hatóság korrupciós kockázati szintje rekordmagas, 0,992-es értéket ért el.
A 2024-es kedvezőbb folyamatok után tavaly ismét romlott a helyzet a magyar közbeszerzések terén: nőttek a korrupciós kockázatok és az egyetlen ajánlattevővel lezárt eljárások aránya
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
