HÍREK
A Rovatból

„A tevékenység az újságírás, nem pedig a hírszerzés, mint amit sugallni próbál a hivatal” – Reagált az Átlátszó a Szuverenitásvédelmi Hivatal vádjaira

A Szuverenitásvédelmi Hivatal hétfői jelentésében azt állítják, hogy az Átlátszó súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz.


Reagált az Átlátszó a Szuverenitásvédelmi Hivatal vádjaira. A Szuverenitásvédelmi Hivatal hétfői közleményében ugyanis azt írták:

"egyértelművé vált, hogy az Átlátszó - külföldi finanszírozás bevonásával - az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat, Magyarország számára súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz".

Az Átlátszó főszerkesztőjét, Bodoky Tamást a Telex kereste meg az ügyben. Bodoky a lapnak elmondta, hogy érintettként nem kapták meg előzetesen a hivatal jelentését.

A hivatal jelentésében arról ír, hogy az általuk lefolytatott vizsgálat során "bizonyítást nyert, hogy a magát oknyomozó portálként definiáló szervezet egy összetett nemzetközi hálózatnak a tagja, amely a világ minden pontján a finanszírozók érdekeit képviseli a célország érdekeivel szemben". Bodoky Tamás ezzel kapcsolatban úgy reagált: az Átlátszó újságíró hálózatok tagja, teljesen transzparens módon, ilyen például a szervezett bűnözéssel és korrupcióval foglalkozó OCCRP projekt, vagy a GIJN, a Globális Oknyomozó Újságírás Hálózat, ezeket az Átlátszó honlapján fel is tüntetik.

"Ezekben különböző országokban élő újságírók dolgoznak együtt sztorikon, de ennek nem valamiféle hírszerzés az eredménye, hanem mindig nyilvános cikkek, amik az adott országokban megjelennek. Tehát a tevékenység az újságírás, nem pedig a hírszerzés, mint amit sugallni próbál a hivatal" – fogalmazott Bodoky Tamás.

A hivatal szerint a vizsgálat során azt is megállapították, hogy "az Átlátszó összetett, több szervezetet érintő finanszírozása nem átlátható, az Asimov Alapítvány, az Átlátszónet Alapítvány és az atlatszo.hu Nkft. pénzügyi elszámolásai helyenként zavarosak és ellentmondásosak, a támogatások és felhasználásuk összefüggése sok esetben nem követhető".

Bodoky Tamás erről a Telexnek azt mondta, hogy nem egyszerű áttekinteni az Átlátszó finanszírozását, mert évi 100-200 millió forintot több forrásból kell minden évben összegyűjteniük, ezt pedig nemzetközi donorok egyre bővülő körétől tudják megtenni. "Ez a bevételünk 50 százaléka körülbelül, amit egyébként a hivatal sem vitat, a másik fele az olvasóktól érkezik mikroadományok és egy százalékos felajánlások formájában. De nem igaz, hogy ez nem átlátható, hiszen a pénzügyi beszámolóinkban mindig leírjuk, hogy az adott évben milyen donor mire és mekkora támogatást nyújtott." Az Átlátszó főszerkesztője azt is hozzátette, hogy a saját ötleteik megvalósítására keresnek támogatót, és nem fogadnak megrendeléseket a donoroktól.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentésében azt is állítják, hogy az Átlátszó "szisztematikusan visszaél a közérdekű adatokkal. Eddig több mint 9000 dokumentumot töltött fel a hálózat amerikai központjának szerverére, és ezzel eszközt biztosít külföldi befolyásolási kísérletekhez. Komoly kockázatot jelent, hogy a feltöltött dokumentumokban az állami és önkormányzati intézmények, magyar magánvállalkozások és magánszemélyek közötti szerződések, levelezések mellett több száz telefonszám, valamint más személyes, szenzitív információk is szerepelnek"

"Hazugság, hogy mi feltöltjük bárhová ezeket a dokumentumokat. Arról van szó, hogy a KiMitTud-adatbázisra kerülnek, ami egy közérdekű adatigénylő rendszer. Az adatigénylésre válaszul a magyar állami intézmények feltöltenek közérdekű adatokat, amik így nyilvánosságra kerülnek, ezeket mindenki láthatja. Az OCCRP Aleph adatbázis, amit ők megtaláltak, valóban létezik, de erre nem mi töltünk fel dokumentumokat, hanem a rendszer nyílt forrásból szedi össze mindenhonnan a dokumentumokat. Ezek az adatbázisok kereshetők, és valóban van az OCCRP-nek egy olyan dataszetje, ami az Átlátszóról leszedett nyilvános dokumentumokból áll, de ebben mi nem működtünk közre. Azt egyébként, hogy ezeket a dokumentumokhoz hozzáférjen, bárki megteheti, onnantól, hogy a közadat nyilvánosságra kerül, és fent van az interneten. Tehát egyrészt mi ebben nem működtünk közre, másrészt pedig, mivel közérdekű adatokról van szó, nem mi töltöttük őket fel, hanem az állami intézmények, és ezek szabadon terjeszthetők, így még ha mi is csinálnánk ilyen adatkészleteket, bármilyen szerveren, az sem lenne törvénysértő" – reagált Bodoky Tamás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Meghalt Lehoczki László életmentő, Mancs mentőkutya gazdája
A Spider Mentőcsoport alapítója tavaly esett át egy komoly műtéten, de idén tavasszal még a terveiről beszélt. Neve örökre összeforrt a legendás német juhásszal.


Elhunyt Lehoczki László, a világhírű Mancs mentőkutya gazdája és a miskolci Spider Speciális Mentőcsoport alapítója – adta hírül a család a Facebookon.

Lehoczki neve elválaszthatatlanul összeforrt német juhász kutyájával, Manccsal, akivel nemzetközi hírnevet szereztek Magyarországnak. A páros az 1999-es izmiti földrengés után vált világhírűvé, amikor a katasztrófa után 82 órával Mancs egy hároméves kislányt, Hatírát jelzett a romok alatt, megmentve ezzel az életét. Mancs tiszteletére még életében, 2004-ben szobrot állítottak Miskolc belvárosában.

Lehoczki idén októberben, Mancs halálának 19. évfordulóján emlékezett meg társáról.

„Pontosan ma 19 éve, hogy ‘elment’, itt hagyott a világ egyik leghűségesebb társa, legjobb barátom, mondhatom bátran, a másik felem, Mancs. 40 év szakmai múlttal a hátam mögött állítom, Mancs tökéletes volt! Amíg csak élek, az utolsó lélegzetvételemig az emlékedet mélységes szeretettel a szívemben őrzöm”

– írta egy bejegyzésében.

2023 májusában bejelentette, hogy kilép a mentőcsoportját támogató egyesületből, mert szerinte ellehetetlenítették a munkáját. „A kiképzőpályát lezárták, a zárakat lecserélték, elzárták tőlem a mentéshez és a kiképzéshez nélkülözhetetlen eszközöket, a terület alkalmatlanná vált a kiképzésre, a mentési gyakorlatok végzésére” – mondta korábban Lehoczki.

Lehoczki egészségi állapotáról is érkeztek hírek: 2024 őszén egy műtéten esett át, gégedaganattal operálták, ami után a közösségi médiában számolt be a felépüléséről, idén áprilisban pedig a terveiről is írt. A világhírű életmentő 67 éves volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Adolf Hitler ötödször is választást nyert Afrikában, de megváltoztatja a nevét
A politikus elsöprő fölénnyel, 1275 szavazattal nyert, kihívója mindössze 148 voksot kapott, esélye sem volt. A győzelmével egyidőben nevét megváltoztatta a politikus.


Ötödször is megnyerte a helyhatósági választást saját körzetében a namíbiai Adolf Hitler Uunona – írja a The Namibian. A november 26-án, szerdán tartott regionális választások eredményei csütörtök estére érkeztek meg, ahol Uunona ismét elsöprő győzelmet aratott.

A kormányzó SWAPO párt színeiben induló képviselő az észak-namíbiai Ompundja választókerületben 1275 szavazatot kapott, míg egyetlen kihívója, az ellenzéki IPC jelöltje, Isak Akawa mindössze 148 voksot gyűjtött. Uunona ezzel

2004 óta megszakítás nélkül ötödik mandátumát szerezte meg a körzetben.

Nemzetközi ismertségre a 2020-as választáson tett szert, amikor a szavazatok mintegy 85 százalékát szerezte meg.

A választás előtt néhány nappal Uunona a The Namibian című lapnak adott interjújában közölte, hogy hivatalos irataiból töröltette a „Hitler” nevet.

„A nevem nem Adolf Hitler. Én Adolf Uunona vagyok. Láttam, hogy korábban Adolf Hitlernek szólítanak, és olyasvalakihez próbálnak kötni, akit nem is ismerek”

– mondta. Korábban elmagyarázta, hogy a nevet édesapjától kapta, aki valószínűleg nem volt tisztában annak történelmi jelentőségével.

„Gyerekként teljesen normális névnek láttam. Csak felnőttként értettem meg, hogy ez az ember az egész világot le akarta igázni. Nincs közöm ezekhez a dolgokhoz”

– idézték korábbi szavait a mostani győzelméről szóló beszámolók.

Ompundja választókerület egy 466 négyzetkilométeres, ritkán lakott terület, ahol a legutóbbi adatok szerint nagyjából 4600-an élnek, és a helyi gazdaság alapját az önellátó mezőgazdálkodás adja. A német eredetű nevek a gyarmati múltra utalnak: az ország 1884 és 1915 között Német Délnyugat-Afrika néven német gyarmat volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt nézhető Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozója
Több dologról is szó esik: az energiahordozók kérdése, a béketárgyalások esetleges budapesti helyszíne és az orosz-ukrán háború egyaránt terítéken lesz.


Ahogy arról korábban írtunk, pénteken, valamivel dél után találkozik egymással Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő.

Orbán Viktor pénteken azzal a céllal utazott az orosz fővárosba, hogy bebiztosítsa az ország energiaellátását a télre és a következő évre.

„Azért utazok Moszkvába, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron”

– nyilatkozta a miniszterelnök az indulása előtt. A magyar kormányfő szerint a feladat a megfizethető árú orosz gáz- és olajszállításokról szóló szerződések véglegesítése.

Putyin a találkozó előtt jelezte, hogy bár vannak tisztázandó kérdések, Moszkva nyitott a helyzetre. „Mi ezt nem ellenezzük” – mondta a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, utalva arra, hogy Oroszország nem gördít akadályt az elé, ha Magyarország amerikai forrásból is szerez be fűtőanyagot a paksi blokkokhoz. A megbeszélések hátterét egy összetett diplomáciai és üzleti játszma adja, amelyben Washington is kulcsszerepet játszik.

A találkozót itt lehet követni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor Moszkvában találkozik – mutatjuk a programot
Péntek délután ül tárgyalóasztalhoz a két vezető a Kremlben. A megbeszélés után nem állnak a sajtó elé, így a részletek csak később derülhetnek ki.


„Ma Orbán Viktor miniszterelnökkel folynak tárgyalások, aki Moszkvába érkezik” – jelentette be Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője. A találkozó helyi idő szerint 13 óra után kezdődik a Kremlben, de

a vezetők a megbeszélés után nem terveznek sajtótájékoztatót

írta a Magyar Nemzet.

Ahogy már írtunk róla, Orbán Viktor a közmédiának péntek hajnalban, elindulása előtt nyilatkozott a látogatás céljáról. A magyar kormányfő szerint a tárgyalások célja, hogy továbbra is biztosítsák Magyarország gáz- és olajellátását. „Azért utazom Moszkvába, hogy télre is és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron” – hangsúlyozta a miniszterelnök. Emlékeztetett, hogy nemrég Washingtonban sikerült elérni, hogy Magyarország mentességet kapjon az orosz energiacégekre kivetett amerikai szankciók alól. „Ezt sikerült is elérnünk, ez remek. Most már csak gáz meg olaj kell, ezt meg az oroszoktól lehet megvásárolni” – tette hozzá.

A tárgyalások napirendjén az olaj- és gázszállítások mellett az ukrajnai konfliktus rendezését célzó lépések is szerepelnek. Arra a kérdésre, hogy a béke kérdése szóba kerül-e, Orbán Viktor úgy felelt: „Aligha tudjuk elkerülni.”

A magyar miniszterelnök látogatása azért is számít kivételesnek, mert az ukrajnai háború kirobbanása óta ritkán utazik uniós vezető Moszkvába. Az Európai Unió stratégiai célja az orosz energiafüggőség teljes felszámolása 2027-ig. A magyar kormány ezzel szemben azzal érvel, hogy a hazai energiaárak alacsonyan tartásához elengedhetetlen a nemzetközi árszinthez képest olcsóbb orosz gázhoz és olajhoz való hozzáférés.


Link másolása
KÖVESS MINKET: