A Publicus Intézet legfrissebb, a Népszava megbízásából készült közvélemény-kutatása szerint a Tisza Párt átvette a vezetést mind a teljes népesség, mind a biztos szavazók körében. A kutatás alapján a teljes népességben a Tisza 24, a Fidesz pedig 23 százalékon áll, míg a biztos szavazók körében a különbség 39-37 százalék Magyar Péter pártjának javára.
A Publicus felmérése alapján a DK az egyetlen ellenzéki párt, amely biztosan átlépné a parlamenti küszöböt, a teljes népességben 5, a biztos pártválasztóknál 8 százalékon áll. A Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt mindkét kategóriában 4-4 százalékon van, míg a Momentum és az MSZP 2-2, a Jobbik pedig 1 százalékot kapott. Az LMP a teljes népességben 0, a biztos pártválasztók körében 1 százalékot ért el.
A választási hajlandóság magas: a válaszadók 82 százaléka biztosra, további 6 százalékuk valószínűre ígérte a részvételt. Ugyanakkor az ország helyzetével kapcsolatban a megkérdezettek 70 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok, míg mindössze 28 százalékuk elégedett. Még a Fidesz szimpatizánsainak 32 százaléka sem érzi úgy, hogy az ország jó úton haladna.
Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző a Népszavának adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a Tisza Párt erősödése folytatódni fog, és egyelőre nem látni, hogyan tudna a kormány megfordítani ezt a tendenciát. Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy
a Tisza különösen népszerű a fiatalabb választók körében, ami hosszú távon komoly kihívást jelenthet a Fidesz számára. „Aki elveszíti a fiatalokat, előbb-utóbb a választásokat is elveszíti”
– mondta.
Szerdán a 21 Kutatóközpont azt hozta ki, hogy a választásukat biztosra ígérő, pártot választani tudó szavazók között a Tisza 42, a Fidesz 40 százalékon áll. Az ötszázalékos parlamenti küszöböt rajtuk kívül csak a Mi Hazánk tudná megugrani 5 százalékkal. Ha most vasárnap tartanák az országgyűlési választást, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Demokratikus Koalíció 4–4 százalékot kapna. Itt a teljes népesség körében még valamennyivel a Fidesz vezetett.
A Publicus Intézet legfrissebb, a Népszava megbízásából készült közvélemény-kutatása szerint a Tisza Párt átvette a vezetést mind a teljes népesség, mind a biztos szavazók körében. A kutatás alapján a teljes népességben a Tisza 24, a Fidesz pedig 23 százalékon áll, míg a biztos szavazók körében a különbség 39-37 százalék Magyar Péter pártjának javára.
A Publicus felmérése alapján a DK az egyetlen ellenzéki párt, amely biztosan átlépné a parlamenti küszöböt, a teljes népességben 5, a biztos pártválasztóknál 8 százalékon áll. A Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt mindkét kategóriában 4-4 százalékon van, míg a Momentum és az MSZP 2-2, a Jobbik pedig 1 százalékot kapott. Az LMP a teljes népességben 0, a biztos pártválasztók körében 1 százalékot ért el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fordulat a Mediánnál: Magyar Pétert már többen tartják alkalmasnak miniszterelnöknek, mint Orbán Viktort
A januári felmérés szerint a teljes népességben a TISZA elnökét 54, a Fidesz vezérét 46 százalék tartja alkalmasnak. A jelenlegi kormányfőt azonban kétszer annyian vélik „teljesen” alkalmasnak, mint kihívóját.
Fordult a kocka a miniszterelnöki alkalmassági versenyben: bár a Fidesz-tábor elkötelezettsége megingathatatlannak tűnik Orbán Viktor mellett, a teljes népesség körében januárban már többen tartották Magyar Pétert alkalmasnak a kormányfői posztra.
A HVG megbízásából készült friss Medián-felmérés szerint
a Tisza Párt elnökét a szavazókorú népesség 54 százaléka tartja alkalmasnak a kormányfői posztra, míg a hivatalban lévő miniszterelnököt 46 százalék. Lényeges különbség ugyanakkor, hogy Orbán Viktort közel kétszer annyian, a megkérdezettek 31 százaléka tartja "teljesen" alkalmasnak, míg Magyar Pétert csupán 16 százalék. Utóbbit a relatív többség, 38 százalék "inkább" tartja alkalmasnak.
Az eltérést főként a saját táborok hozzáállása okozza. A Fidesz-szavazók 81 százaléka szerint a kormányfő teljesen alkalmas az ország vezetésére, míg a Tisza-szavazók csupán 34 százaléka gondolja ugyanezt Magyar Péterről.
A Tisza Párt szavazói körében ráadásul november óta 10 százalékponttal csökkent azok aránya, akik teljesen alkalmasnak tartják Magyart, miközben 11 százalékponttal nőtt azoké, akik már csak "inkább" vélik annak.
A kisebb pártok szavazói és a párt nélküliek körében azonban jelentősen megváltozott a helyzet novemberhez képest. Míg korábban ebben a csoportban Orbánt 51, Magyart 31 százalék tartotta alkalmasnak, addig januárra a miniszterelnök előnye mindössze 2 százalékpontra olvadt, 44-42-re vezet kihívójával szemben.
A januári adat azért is számít fordulatnak, mert a novemberi mérésben még fej fej mellett állt a két politikus: akkor mindkettőjüket 48-48 százalék tartotta alkalmasnak.
Más kutatások ugyanakkor eltérő képet mutatnak: a Nézőpont Intézet szintén januári felmérése szerint arra a kérdésre, hogy ki a "legalkalmasabb miniszterelnök", Orbán Viktor 46, míg Magyar Péter 35 százalékot kapott.
Fordult a kocka a miniszterelnöki alkalmassági versenyben: bár a Fidesz-tábor elkötelezettsége megingathatatlannak tűnik Orbán Viktor mellett, a teljes népesség körében januárban már többen tartották Magyar Pétert alkalmasnak a kormányfői posztra.
A HVG megbízásából készült friss Medián-felmérés szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Balhés ülésen dőlt el: nem oszlott fel a győri közgyűlés, fegyelmi eljárás indul a polgármester ellen
A városvezető Pintér Bence a Győr-Szol városi cég átláthatatlan gazdálkodása miatt kezdeményezte a testület feloszlatását. A javaslatot a fideszes többség elutasította, és eljárást indított a polgármester ellen.
Késő estébe nyúló, bekiabálásoktól hangos ülésen döntött szerdán a győri közgyűlés: nem oszlatja fel magát. A név szerinti szavazáson öten támogatták az indítványt, tizennégyen ellenezték, hárman pedig a szavazás idején már nem voltak a teremben. A Telex tudósítása szerint Pintér Bence polgármester az eredmény után bejelentette, hogy a kérdést a következő közgyűlésen újra napirendre veszi.
A 22 fős testületben a Fidesz–KDNP 14 fős frakciója van többségben, az ellenzéki oldalon Pintér Bencével együtt öten ülnek. Rajtuk kívül három független képviselő is tagja a közgyűlésnek, köztük a város korábbi polgármestere, Borkai Zsolt. A konfliktus egyik gyökere egy 2024 őszén elfogadott szervezeti és működési szabályzat, amellyel a fideszes többség elvonta a polgármester legfontosabb döntési jogköreit.
Pintér Bence a feloszlatási javaslatát azzal indokolta, hogy a városvezetés működésképtelen, és fennáll a vagyonvesztés veszélye. „Győrben nem jó ez a felállás, olyan szinten megnyirbálta a polgármesteri hatáskört még az előző közgyűlés, milliárdok tűnhetnek el, mint kés a a vajon; szóval ilyen működési problémák és vagyonvesztés mellett ez a helyzet már nem fenntartható” – mondta a polgármester.
Hozzátette, neki „1,7 milliárdnyi indoka van a feloszlatására”, amivel a Győr-Szol városi cégnél eltűntnek vélt összegre célzott. A Fidesz-frakciónak címezve pedig kijelentette:
„Arra megy ki minden, hogy kimondhassák: nekem le kell mondanom. Nem sokkal tisztább azt mondani, hogy visszaadjuk a győriek kezébe a döntést? Akkor ugyanis emelt fővel, tiszta szívvel sétálhatnának ki önök is a városházáról.”
Fekete Dávid, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője szerint Pintér „pártpolitikai céllal folytat hazug, lejárató kampányt”, amivel „sok kárt okoz a városnak”. A feloszlatási javaslatot „színjátéknak” nevezte, mondván, „2024-ben a győriek döntöttek”.
A kormánypárti többség megszavazta a Pintér Bence elleni fegyelmi eljárást, és újabb feljelentések bejelentésével vágott vissza.
Az ülésen a polgármester meghívására nagy számban jelentek meg győriek, a díszterem és az aula is megtelt. A hangulat pattanásig feszült volt, a karzatról mindkét politikai oldal szimpatizánsai bekiabáltak.
Az egyik felszólalás alatt egy jelenlévő győri a Fidesz-frakciónak címezve azt kiabálta be: „Legyetek bátorak!”
A vita középpontjában két városi cég, a Győr-Szol és a Győr Projekt áll, mindkettőnél rendőrségi nyomozás folyik. A Győr Projekt vezetője, Szombati-Serfőző Eszter visszautasította a vádakat. Elmondta, hogy a cégnél belső ellenőrzés volt, ahol „négyest kaptunk, semmilyen jelentős hibát nem találtak”, és kijelentette: „Nálunk minden esetben alapvetés a törvények szerinti működés.” A Győr-Szol elnök-vezérigazgatója, Sárkány Péter egy friss banki kivonatot mutatott fel, ami szerint 2 milliárd 188 millió forint van a cég számláján. „Itt a győriek pénze” – mutatta a papírt a polgármesternek. Pintér Bence nem fogadta el a magyarázatot, szerinte a hitelkeretet nem lehet ideszámolni, és tavaly szeptember 30-án a pénz nem volt a számlán.
A mostani nem az első feszült ülés volt Pintér Bence másfél éves polgármestersége alatt. Korábban a polgármesteri jogköröket szűkítő szabályzat, majd a 2025 februári költségvetés elfogadásakor is megtelt civilekkel a városháza.
Késő estébe nyúló, bekiabálásoktól hangos ülésen döntött szerdán a győri közgyűlés: nem oszlatja fel magát. A név szerinti szavazáson öten támogatták az indítványt, tizennégyen ellenezték, hárman pedig a szavazás idején már nem voltak a teremben. A Telex tudósítása szerint Pintér Bence polgármester az eredmény után bejelentette, hogy a kérdést a következő közgyűlésen újra napirendre veszi.
A 22 fős testületben a Fidesz–KDNP 14 fős frakciója van többségben, az ellenzéki oldalon Pintér Bencével együtt öten ülnek. Rajtuk kívül három független képviselő is tagja a közgyűlésnek, köztük a város korábbi polgármestere, Borkai Zsolt. A konfliktus egyik gyökere egy 2024 őszén elfogadott szervezeti és működési szabályzat, amellyel a fideszes többség elvonta a polgármester legfontosabb döntési jogköreit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás: A főpolgármester rablásról sikítozik, de a kormányrendelet csak az alkotmánybírósági döntés végrehajtását szolgálja
A közmédia munkatársa kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert arról, hogy avatkozhat bele a kormány olyan módon az igazságszolgáltatás munkájába, ahogy azt tették a szociális hozzájárulás ügyében. Gulyás szerint egy politikai vita zajlik, amelyet az Alkotmánybíróság a döntésével le is zárt.
Mindannyiunk érdeke, hogy Budapest ne menjen csődbe, de az is mindannyiunk érdeke lenne, hogy a Főváros a saját kötelezettségeinek eleget tegyen – jelentette ki Gulyás Gergely a csütörtök délelőtti kormányinfón.
A közmédia munkatársa, Csuhaj Ildikó arról a kormányrendeletről kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, amely egy tollvonással véget vet a szolidaritási hozzájárulás körüli vitának. Ez ugyanis visszamenőleges hatállyal zárja le az önkormányzatokat sújtó hozzájárulással kapcsolatos ügyeket, és kifejezetten előírja a már folyamatban lévő perek megszüntetését is.
A közmédia nevében kérdező riporter feltette a kérdést: hogy avatkozhat bele a kormány ilyen módon az igazságszolgáltatás munkájába?
Gulyás Gergely azt mondta, amit a most megjelent kormányrendelet rögzít, az az Alkotmánybíróság döntésének megfelel.
„Mi mindig is azt képviseltük, hogy nem egy közigazgatási eljárásról van szó. Az Alkotmánybíróság a két héttel ezelőtti döntésével ezt egyértelművé tette. Ez csupán a döntés végrehajtását szolgálja”
– magyarázta.
A riporter megemlítette, hogy a Fővárosi Törvényszék ítélete szerint a szolidaritási hozzájárulás elkobzó és aránytalan Budapest esetében, amire a miniszter azt mondta, ez tévedés, „a főváros fordítva ül a lovon”.
„Eljutottunk oda, hogy a Főváros egy közteher befizetése kapcsán rablást kiállt. Már úgy kommunikál, hogy egy közterherviselési kötelezettség teljesítése számukra elfogadhatatlan, nem tesznek ennek eleget. Majd amikor az állam ugyanúgy érvényesíti a közteherviselési kötelezettséget, mint bármely más polgárával szemben, akkor a főpolgármester úr rablásról sikítozik”
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a közterhek megfizetése minden normális állami működés része.
Kijelentette, hogy az Alkotmánybíróság ítélete mindenkire nézve kötelező, elég, ha ezt érvényesítik a bíróságok, ehhez nem kell kormányzati szabályozás. Szerinte egy politikai vita zajlik az ügyben, amelyben egyébként is az eljárási szabályokat kérdőjelezték, ezt azonban az Alkotmánybíróság a döntésével lezárta.
Mindannyiunk érdeke, hogy Budapest ne menjen csődbe, de az is mindannyiunk érdeke lenne, hogy a Főváros a saját kötelezettségeinek eleget tegyen – jelentette ki Gulyás Gergely a csütörtök délelőtti kormányinfón.
A közmédia munkatársa, Csuhaj Ildikó arról a kormányrendeletről kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, amely egy tollvonással véget vet a szolidaritási hozzájárulás körüli vitának. Ez ugyanis visszamenőleges hatállyal zárja le az önkormányzatokat sújtó hozzájárulással kapcsolatos ügyeket, és kifejezetten előírja a már folyamatban lévő perek megszüntetését is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás szerint a rendőrség nem Lázár Jánost, hanem az RTL-t cáfolta meg a romák adatai ügyében
A miniszter szerint az RTL állította azt, hogy a botrányba fulladt gyöngyösi Lázárinfón rendőri igazoltatások történtek, ezt cáfolta meg a hatóság. Gulyás szerint már nincs is semmiféle Lázár-ügy.
Nem Lázár Jánost cáfolta meg a rendőrség a gyöngyösi Lázárinfón történt állítólagos igazoltatások kapcsán, hanem az RTL-t – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.
A Miniszterelnökséget vezető minisztertől a közmédia riportere kérdezte meg, hogy lezártnak tekintik-e a Lázár-ügyet a Fideszben, mire a tárcavezető úgy felelt: nincs ilyen ügy.
Szerinte a miniszter „mondott egy szerencsétlen mondatot”, ezért elnézést kért.
A riporter ezután emlékeztetett, bár Lázár János hogy a keddi pusztaszabolcsi fóruma után újságíróknak azt nyilatkozta, a rendőri igazoltatás révén jutott a kormány az ellene tiltakozó román bűnügyi adataihoz, a Heves vármegyei rendőrség azt közölte, senkit nem igazoltattak a helyszínen.
„Az, hogy ott igazoltatások voltak, azt az RTL Klub közölte. A rendőrség az RTL Klub információját cáfolta”
– mondta erre Gulyás.
Hozzátette, hogy a Magyar Nemzet cikkében jelent meg, hogy a Lázár ellen tüntetők milyen bűncselekményeket követtek el. Szerinte az természetes, hogy bizonyos állami vezetők, így a kormány tagjai is nemzetbiztonsági védelem alatt állnak.
Tehát ha egy olyan rendezvényen, ahol ilyen személy van jelen, és ahol „bűnözők jelennek meg tömegesen”, a nemzetbiztonsági, hatósági feladatok közé tartozik, hogy ezeket a kockázatokat beazonosítsák
Nem Lázár Jánost cáfolta meg a rendőrség a gyöngyösi Lázárinfón történt állítólagos igazoltatások kapcsán, hanem az RTL-t – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.
A Miniszterelnökséget vezető minisztertől a közmédia riportere kérdezte meg, hogy lezártnak tekintik-e a Lázár-ügyet a Fideszben, mire a tárcavezető úgy felelt: nincs ilyen ügy.
Szerinte a miniszter „mondott egy szerencsétlen mondatot”, ezért elnézést kért.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
