A szakszervezet nem tudja, milyen számokra alapozta a kormány a bölcsődék nyitvatartását
Az érdekképviseleti szervezet szerint utoljára decemberben volt átfogó tesztelés a bölcsődei dolgozók körében. Szerintük a megoldás a soron kívüli oltás lenne.
Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke a Szeretlek Magyarországnak reagált Orbán Viktor reggeli nyilatkozatára.
A miniszterelnök bejelentette, hogy a bölcsődék nyitva maradnak, mert a számok nem alapozzák meg a bezárásukat.
A szakszervezeti vezető állítja: ők nem tudnak róla, hogy lenne a bölcsődei dolgozókra vonatkozó olyan statisztika az elmúlt időszakból, amely alapján a kormány megalapozott döntést tudott volna hozni a nyitvatartásukkal kapcsolatban.
"Utoljára ugyanis decemberben volt átfogó tesztelés a bölcsődei dolgozók körében, pedig a jogszabály előírja a kötelező koronavírus-szűrésüket"
- fogalmazott az elnök.
A szakszervezet vezetője azt is elmondta, hogy míg az óvodás korú gyerekek 98 százaléka jár valamilyen intézménybe, addig ez a böcsődéseknél (0-3év) mindössze 17-18 százalék, főleg a férőhelyek hiánya miatt. Az összehasonlítás már csak ezért is nehéz, de ez nem jelenti azt, hogy a bölcsődéket elkerülte volna a koronavírus.
"Egyre többen esnek ki a bölcsődei dolgozók közül is a munkából, van olyan gondozó, aki 7 hétig nem tudott dolgozni, miután elkapta a koronavírust"
- mondta Szűcs Viktória.
A szakszervezeti vezető szerint a megoldás egyértelműen az oltás és a tesztelés lenne, ahogy ezt délelőtti közleményükben is írták:
ha már a kormány nem záratja be a bölcsődéket, akkor legalább soron kívül oltsák és teszteljék az ott dolgozókat,
ahogy ezt az Európai Bizottság oltási stratégiája is ajánlja.
Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke a Szeretlek Magyarországnak reagált Orbán Viktor reggeli nyilatkozatára.
A miniszterelnök bejelentette, hogy a bölcsődék nyitva maradnak, mert a számok nem alapozzák meg a bezárásukat.
A szakszervezeti vezető állítja: ők nem tudnak róla, hogy lenne a bölcsődei dolgozókra vonatkozó olyan statisztika az elmúlt időszakból, amely alapján a kormány megalapozott döntést tudott volna hozni a nyitvatartásukkal kapcsolatban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Durva változások a magyar nyugdíjrendszerben: két lépés, amin egész Európa ledöbben
A magyar férfiaknak már nincs lehetőségük korkedvezményes vagy rokkantsági nyugdíjra. Szakértők szerint ez súlyos következményekkel járhat több százezer emberre nézve.
Egyedi magyar vonás, hogy a hazai nyugdíjrendszerben jelenleg nincs lehetőség sem korkedvezményes, sem rokkantsági nyugdíjra – áll Farkas András nyugdíjszakértő hírlevelében, amit a férfiaknak címzett, és megjegyzi: ez korábban nem így volt.
Farkas emlékeztet rá, hogy 2010-ben és 2011-ben négy jelentős változtatás ment végbe a nyugdíjrendszerben, amelyek érezhetően befolyásolták annak fenntarthatóságát. A nyugdíjkorhatárt a korábbi 62-ről 65 évre emelték, a magánnyugdíjpénztári rendszert 2010 szeptemberében gyakorlatilag visszaállamosították, majd 2012. január 1-jétől megszűntek a korhatár előtti nyugdíjak és a rokkantsági nyugdíjak.
Ezzel párhuzamosan a nők valamivel jobban jártak: 2011. január 1-jével bevezették számukra a kedvezményes nyugdíjformát, a Nők40 programot.
Farkas András szerint bár más országokban is előfordulhat, hogy nincs külön tőkefedezeti pillér, és több helyen is emelkedik a nyugdíjkorhatár, Magyarország ebből a szempontból unikum. Nálunk például az egészségre ártalmas vagy veszélyes munkakörökben sem lehet korkedvezményt szerezni, és a rokkantsági nyugdíjakat teljesen kivezették a rendszerből.
A szakértő felhívta rá a figyelmet, hogy a 2011 végén megszűnt korhatár előtti, szolgálati és rokkantsági nyugdíjak évente átlagosan a GDP 0,4 százalékával javították a nyugdíjkassza egyenlegét, de ezt az összeget túlszárnyalja a Nők40 program költsége, amely évente a GDP 0,57 százalékával rontja a mérleget.
Farkas András szerint a jövőbeni nyugdíjreform egyik központi kérdése lehet a Nők40 program. Emellett fontosnak tartja annak lehetővé tételét, hogy a férfiak újra igénybe vehessenek rugalmas nyugdíjba vonulási lehetőségeket.
Az OECD korábban javasolt is ilyen irányú változtatásokat, de a magyar kormány nem támogatta őket.
A szakértő szerint a rugalmas nyugdíjra való jogosultság egyik feltétele lehetne, hogy a korhatár előtt megigényelt nyugdíjakat levonás terhelje. A levonás mértéke attól függne, hány évvel korábban igényli valaki az ellátást. Mindeközben a nők esetében az Alaptörvényben rögzített pozitív diszkrimináció miatt a levonás kisebb mértékű lehetne.
Farkas külön felhívta a figyelmet arra is, hogy a 65. életévüket betöltött magyar férfiak várható élettartama több mint négy évvel marad el az EU-átlagtól, a gazdagabb államok átlagához képest pedig a különbség meghaladja a hat évet is.
A 65 éves korban egészségben várható élettartam a férfiaknál alig haladja meg a négy évet.
Egyedi magyar vonás, hogy a hazai nyugdíjrendszerben jelenleg nincs lehetőség sem korkedvezményes, sem rokkantsági nyugdíjra – áll Farkas András nyugdíjszakértő hírlevelében, amit a férfiaknak címzett, és megjegyzi: ez korábban nem így volt.
Farkas emlékeztet rá, hogy 2010-ben és 2011-ben négy jelentős változtatás ment végbe a nyugdíjrendszerben, amelyek érezhetően befolyásolták annak fenntarthatóságát. A nyugdíjkorhatárt a korábbi 62-ről 65 évre emelték, a magánnyugdíjpénztári rendszert 2010 szeptemberében gyakorlatilag visszaállamosították, majd 2012. január 1-jétől megszűntek a korhatár előtti nyugdíjak és a rokkantsági nyugdíjak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotókon: Így gyülekeznek a tüntetők Hadházy Ákos Kossuth téri demonstrációján
A független képviselő azt írta, hogy a megmozdulás célja, hogy követeljék a kínai arcfelismerő rendszert engedélyező technofasiszta törvény visszavonását.
Hadházy Ákos május 1-re is beadta kérvényét, hogy az Erzsébet hídon tüntethessenek. Ám az engedélyt nem kapta meg, ezért végül a Kossuth térre hívta a tiltakozókat. Az eseményről azt írta:
"Május 1-én 15 órakor a Kossuth téren követeljük a kínai arcfelismerő rendszert engedélyező technofasiszta törvény visszavonását! A hatalom zagyva ürügyekkel megtiltotta, hogy az Erzsébet hídon tüntessünk, de a Kossuth téren EGYELŐRE megtehetjük. Jöjjenek el minél többen – a hatalom ugyanis nem a balhétól fél, hanem a békés, de határozott tömegektől.
Az internetes szavazáson Önök úgy döntöttek (75:25 arányban), hogy a gyűlést ne a betiltott helyen hirdessem meg. Azt azért érdemes tudni, hogy a nagygyűlés után – ha van rá spontán akarat – törvényesen tovább is vonulhatunk. Jól kell viszont érteni: bárhol is vagyunk és bármit is teszünk, a siker csak attól függ, hogy hányan leszünk!" - üzente.
A helyszínen már gyülekeznek a tiltakozók.
Képgaléria:
Hadházy Ákos délután pár fotót is megosztott, amin látszik, hogy milyen rendőri készültséggel várták a rendzvényt:
Hadházy Ákos május 1-re is beadta kérvényét, hogy az Erzsébet hídon tüntethessenek. Ám az engedélyt nem kapta meg, ezért végül a Kossuth térre hívta a tiltakozókat. Az eseményről azt írta:
"Május 1-én 15 órakor a Kossuth téren követeljük a kínai arcfelismerő rendszert engedélyező technofasiszta törvény visszavonását! A hatalom zagyva ürügyekkel megtiltotta, hogy az Erzsébet hídon tüntessünk, de a Kossuth téren EGYELŐRE megtehetjük. Jöjjenek el minél többen – a hatalom ugyanis nem a balhétól fél, hanem a békés, de határozott tömegektől.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A városligeti programok mindig sok embert vonzanak, egy nagy vurstlivá változik ilyenkor a terület.
Megnéztük, hogy mi mennyibe kerül a kitelepült árusoknál, és azt láttuk, hogy egy kétgyerekes család simán otthagyhat vagy 15-20 ezer forintot, ha mindenki eszik egy lángost vagy kürtőskalácsot, és iszik egy sört vagy egy üdítőt. És akkor még nem volt ugrálóvár és egyéb finomságok, amit a gyerekek úgyis kikönyörögnek maguknak, az esendő szülők pedig nyilván kifizetik, mert jófejek.
Mutatjuk az árakat, kíváncsiak lennénk, hogy Bécsben például mennyi az annyi.
Képgaléria:
A városligeti programok mindig sok embert vonzanak, egy nagy vurstlivá változik ilyenkor a terület.
Megnéztük, hogy mi mennyibe kerül a kitelepült árusoknál, és azt láttuk, hogy egy kétgyerekes család simán otthagyhat vagy 15-20 ezer forintot, ha mindenki eszik egy lángost vagy kürtőskalácsot, és iszik egy sört vagy egy üdítőt. És akkor még nem volt ugrálóvár és egyéb finomságok, amit a gyerekek úgyis kikönyörögnek maguknak, az esendő szülők pedig nyilván kifizetik, mert jófejek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Drogbotrány után a Fidesz válaszul TISZÁ-s telefonlopást emleget – Egymásnak üzengetnek a politikusok
A Fideszt kérdezték arról, hogy mit gondol Törő Gábor fiának drogbotrányáról. Válasz helyett Magyar Pétert hozták szóba, akit korábban telefonlopással vádoltak meg.
A rendőrség hétfőn egy garázdaságról szóló bejelentés miatt vonult ki egy fideszes országgyűlési képviselő fiának otthonához. A Telex információi szerint
a férfinál egy gáz- és riasztófegyvert, valamint kis mennyiségű kábítószert találtak, ezért előállították.
"A mai napon megjelent hírek szerint rendőrségi eljárás indult a fiammal szemben. Tény, hogy az elmúlt időszakban fiam és élettársa között akadtak összezördülések, hangos viták, a legutóbb a rendőrséget is értesítették. Az ügy kivizsgálása zajlik. A jelen helyzetben is kitartok a fiam mellett. A gyermekeinket úgy neveltük, hogy tetteikért vállalniuk kell a felelősséget, a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, így rájuk is. Bízom az igazságszolgáltatásban! Kérem a sajtó munkatársainak megértését".
A történtek idején Törő Gábor épp a kábítószerekkel kapcsolatos törvények szigorításáról szóló javaslatról szavazott. A jogszabály kimondja: „Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos”. A képviselő a javaslatot megszavazta, ahogy pár hete egy, a drogügyeket szintén érintő Alaptörvény-módosítást is támogatott.
A Fidesz sajtóosztálya a portál megkeresésére, hogy lehet-e következménye az ügynek, illetve hogy maradhat-e Törő Gábor országgyűlési képviselő, ha a nyomozás során egyértelművé válik, hogy a fiánál valóban kábítószer volt, azt közölték:
„A kérdést javasoljuk először egy másik képviselőnek feltenni – annak, aki korábban telefont lopott”.
A válaszból egyértelműen Magyar Péterre lehet következtetni. Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója korábban több alkalommal is azt állította, hogy a Tisza párt vezetője lopott el egy telefont. Az eset még 2023 nyarán történt, amikor a rendőrség rongálás és garázdaság gyanújával indított nyomozást. A gyanú szerint Magyar Péter a Dunába dobta annak a férfinak a telefonját, aki egy belvárosi szórakozóhelyen videózni kezdte őt. Az ügyben a Legfőbb Ügyészség szeptemberben kezdeményezte Magyar mentelmi jogának felfüggesztését az Európai Parlamentnél, ez azonban eddig nem történt meg.
Ugyanazokat a kérdéseket feltették Magyar Péternek is, amelyeket korábban a kormánypártnak küldtünk el. A Tisza sajtóosztálya azt válaszolta: „a Tisza Magyar Péter tegnapi FB bejegyzésén túl nem kívánja kommentálni az esetet”.
„van annak egy diszkrét bája, hogy a Fidesz móri országgyűlési képviselője pár órával azután szavazta meg a drogtörvény szigorítását, hogy a rendőrök drogot találtak a fiánál és előállították”.
A rendőrség hétfőn egy garázdaságról szóló bejelentés miatt vonult ki egy fideszes országgyűlési képviselő fiának otthonához. A Telex információi szerint
a férfinál egy gáz- és riasztófegyvert, valamint kis mennyiségű kábítószert találtak, ezért előállították.
