A Nyugat rátapintott Putyin gyenge pontjára: a rubelre
Óriási esést szenvedtek el az orosz részvények a háború kirobbanása óta, sok papír az értékének 80-90 százalékát elveszítette. De a hétköznapi oroszok is egyre inkább érzik Putyin háborújának következményeit.
Oroszországban már vasárnap több városban kitört a pánik, az emberek sorban álltak a bankautomatáknál, hogy kivegyék a pénzüket. Másnap az orosz központi bank weboldalán igyekezett megnyugtatni a lakosságot, miszerint „több mint elegendő” bankjegy áll rendelkezésre az ATM-ek feltöltésére.
A háború előtt 74-78 rubelért adtak egy dollárt, hétfőn volt, hogy 110-et is elkérek érte, aztán visszaerősödött a 90-es szintig, majd ismét 105-ös szintre gyengült.
A New York Times szerint számítani lehet rá, hogy minél gyengébb egy deviza, annál többen próbálják átváltani egy értékállóbbra, ami a további gyengüléséhez vezet.
Az orosz központi bank hétfőn több bizalomerősítő intézkedést is tett: bezárta a moszkvai tőzsdét, több mint kétszeresére, 9,5%-ról 20%-ra emelte a kamatlábat, és felszabadított 7 milliárd dollár értékű tartalékot. Közben a külügyminisztérium utasította a cégeket, hogy adják el külföldi valutáik 80%-át, hogy nagyobb legyen a rubel iránti kereslet.
De ezek a lépések egyelőre nem hozták meg a várt eredményt. A nyugati országok ugyanis két fájó ponton is megtámadták az orosz pénzügyi rendszert. Amellett, hogy egyes orosz bankokat kitiltottak a SWIFT nemzetközi pénzügyi tranzakciós rendszerből, korlátozta az orosz központi bankot is abban, hogy többszáz milliárd dollár értékű nemzetközi tartalékait felhasználja a szankciók ellensúlyozására.
Putyin az olaj- és gázeladásokból 640 milliárd dolláros tartalékot halmozott fel. A modern pénzügyi rendszer működéséből fakadóan azonban hiába vannak ezek a számlák az orosz központi bank tulajdonában, a pénzeszközök valójában a világ minden táján lévő nagy bankokban vannak elhelyezve. Ha az oroszok ezekhez nem férnek hozzá, az inflációspirált és súlyos recessziót indíthat el.
Az olyan országokban, ahol a nemzeti valuta nem annyira stabil, kulcsfontosságú, hogy át lehessen váltani egy erős, megbízható pénznemre, mint a dollár vagy az euró.
Az orosz rubel értékét a külföldi valutakészlete támasztja alá. Biztosítja a cégeket és az egyszerű polgárokat, hogy rubelüket bármikor átválthatják, valamint azt, hogy az ország képes megvédeni árfolyamát más valutákkal szemben.
Michael Bernstam, a Stanford egyetem kutatója a New York Times-nak úgy becsülte, orosz magánszemélyek és cégek összesen 268 milliárd dollárnyi külföldi fizetőeszközt tarthatnak orosz bankokban. A központi bank viszont legfeljebb 12 milliárd dollárnyi készpénzzel rendelkezik. Vagyis már akkor is komoly bajba kerülnének, ha hirtelen mindenki ki akarná venni a külföldi pénznemekben orosz számlákon tartott pénzét.
A kutató úgy becsüli, nagyjából 400 milliárd dollárnyi orosz befektetés lehet külföldön. Ebből 84 milliárd dollár kínai kötvényekben és 139 milliárd dollárban aranyban. Az orosz központi bank megpróbálkozhat azzal, hogy eladja az aranykészletét, de Bernstam szerint kevés vevő lenne rá.
A szakértő ugyanakkor óvatosságra int a rubel elleni nyugati támadással kapcsolatban. „Nem akarjuk elpusztítani őket. Nem akarjuk, hogy a politikai rendszer összeomoljon” – mondja. Az ezt követő káosz ugyanis még a mostani helyzetnél is veszélyesebb lenne egy atomnagyhatalom esetében.
Az is kérdés, hogy az egyre fájdalmasabb intézkedésekre hogyan reagál a mostani orosz vezetés. Dmitrij Medvegyev volt államfő épp ma figyelmeztette a gazdasági és pénzügyi háborúról beszélő francia gazdasági minisztert arra, hogy a történelemben a gazdasági háborúk elég gyakran váltak valódi háborúkká.