HÍREK
A Rovatból

A Nádasdy-kastély, a Festetics-kastély, a Károlyi-kastély – itt a lista az első 8 kastélyról, ami ingyen magánkézbe kerül

Az államtitkár azt bizonygatja, hogy a kastélyokat nem „ingyen osztogatja” az állam, hanem komoly teherrel és kötelezettségekkel együtt.


Nyolc kastély megpályáztatásával kezdődik meg jövő héten az állami tulajdonú kastélyok, kúriák, udvarházak, parkok és kertek, valamint a hozzájuk tartozó ingóságok tulajdonjogának ingyenes átruházását lehetővé tevő, úgynevezett kastélytörvény végrehajtása – írta meg az MTI.

Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára az MTI-nek pénteken elmondta: a jogszabály végrehajtását egy „próbaévvel” kezdik, ennek során nyolc ingatlanra írnak ki pályázatot:

a bajnai Sándor-Metternich-kastélyra, a füzérradványi Károlyi-kastélyra, a nádasdladányi Nádasdy-kastélyra, a sümegi püspöki palotára, a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyra, a tatai Esterházy-kastélyra, a dégi Festetics-kastélyra, valamint a majki kamalduli remeteségre és a hozzá kapcsolódó Esterházy-kastélyra.

Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a XX. század közepén a magyar kastélyokat államosították, elvették eredeti tulajdonosaiktól, azzal az ígérettel, hogy azok mindenkié lesznek. Ezzel szemben inkább „senkié lettek”, a legszebb kastélyokban is traktorgarázsokat, gabonatárolókat helyeztek el, és hagyták azokat lepusztulni – mondta.

Hozzátette, ezen időszak alatt a magyarországi kastélyállomány több mint egyharmada jóvátehetetlenül elpusztult, de a maradék is nagyon komoly állagromlást szenvedett el. Az 1990-es évektől aztán több környékbeli országban megtörtént a kastélyok restitúciója, Magyarországon azonban úgy döntött az állam, hogy ezeket nem adja vissza a korábbi tulajdonosoknak - jegyezte meg.

Lánszki Regő felidézte: a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény (kastélytörvény) első változatát 2023 decemberében fogadta el az Országgyűlés, erre az Alkotmánybíróság tett néhány megjegyzést, és további garanciákat kért a hosszú távú vagyonkezeléssel és a tulajdonba adással kapcsolatban. A tavasz folyamán a tárca pontosította és szigorította a jogszabályt, amelyet júniusban fogadott el ismét az Országgyűlés.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a törvényben nagyon szigorú kikötéseket határoztak meg: a kastélyparkokat például az év 300 napján ingyenesen látogathatóvá kell tenni, a kastélyokban őrzött közgyűjteményeket – „értelmezhető” jegyár mellett – be kell mutatni, mindemellett természetesen fenn kell tartani az épületet - sorolta.

Ezeket a kastélyokat tehát nem „ingyen osztogatja” az állam, hanem komoly teherrel és kötelezettségekkel együtt – fogalmazott.

Tájékoztatása szerint a minisztérium azt vállalta, hogy augusztus 31-ig elkészül a kastélyok elsőkörös átvizsgálásával, felmérve melyek azok a kastélyok, amelyek nincsenek megfelelő állapotban vagy megfelelően működtetve. A törvény melléklete 48 kastélyt sorol fel, ezekből első körben nyolcnak a teljes körű – műszaki, működésbeli, művészettörténeti és stratégiai – dokumentációját készítették el, ezekkel az ingatlanokkal indul a próbaév.

Lánszki Regő azt mondta, nagyon bízik benne, hogy vannak olyan hazai tulajdonú vállalkozások, egyházak, önkormányzatok vagy akár magánszemélyek, akik éreznek egyfajta közös felelősségvállalást, és megéri nekik pénzt fordítani a kastélyokra, hogy azok ne legyenek az enyészeté.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Brüsszelben már azt javasolják a Tiszának, hogy mondjanak le 3,9 milliárd eurónyi uniós pénzről
A Politico és a Népszava értesülései szerint az Európai Bizottság azt javasolja a leendő magyar vezetésnek, hogy ne is próbálja meg lehívni a teljes helyreállítási alapot. A testület szerint a 3,9 milliárd eurós hitelkeret megszerzéséhez szükséges jogállami feltételek teljesítésére már nincs elég idő a nyári határidőig.


Versenyt fut az idővel a felálló Tisza-kormány, hogy a nyár végéig lehívja a Magyarországnak járó, 10,4 milliárd eurós (körülbelül 3800 milliárd forintos) uniós helyreállítási csomag minél nagyobb részét. Az Európai Bizottságban azonban többen kételkednek abban, hogy a teljes összeg felhasználása sikerülhet a szűkös határidőig – írja a Népszava. A szabályok szerint a vállalt mérföldköveket és célokat augusztus 31-ig kell teljesíteni, ami ezután történik, azt már nem lehet elszámolni.

Hasonlóról írt a Politico is brüsszeli hírlevelében, amit a 24.hu szemlézett. A lap úgy tudja,

az Európai Bizottság azt javasolja a leendő kormánynak, hogy a 6,5 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatásra összpontosítson, a 3,9 milliárd eurós hitelkeretet pedig engedje el, mert már nem maradt elég idő a teljes csomag lehívásához szükséges jogállami reformok végrehajtására.

A Népszava szerint Magyar Péterék a tárgyalásokon egy, a teljes keretet meghaladó projektlistával készülnek, hogy a rendelkezésre álló néhány hónap alatt a lehető legnagyobb összeget tudják felhasználni. A párt stratégiájának középpontjában a hosszú távú beruházások állnak.

„A legfontosabb prioritás a Tisza számára, hogy a lehető legtöbb uniós pénzt olyan projektekre hívják le, amelyek hosszú távú befektetést jelentenek” – mondta a lapnak egy pártbeli forrás.

Másodlagos stratégiaként felmerült, hogy már megvalósult projekteket számoljanak el az alap terhére. Egy bizottsági forrás szerint mintegy 800 millió euró értékben már tervben is van korábbi energiahatékonysági beruházások átcímkézése.

Magyarország az egyedüli tagállam, amelyik még el sem kezdte a Covid-járvány után létrehozott helyreállítási alap (RRF) forrásainak lehívását. Ennek oka, hogy a leköszönő Orbán-kormány nem teljesítette kielégítően azokat a korrupcióellenes és átláthatósági feltételeket, az úgynevezett 27 szupermérföldkövet, amelyek a kifizetések előfeltételei. Bár korábban születtek elvi megegyezések a pénzek egy részéről, az Európai Parlament képviselői többször is jelezték, hogy a magyar kormány intézkedései nem elegendőek.

A Tisza Párt a választások óta intenzív tárgyalásokat folytat Brüsszelben. Magyar Péter több konkrét jogállamisági vállalást is tett, köztük az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, valamint az igazságszolgáltatás, a sajtó és a felsőoktatás függetlenségének helyreállítását.

A technikai szintű egyeztetések most arról szólnak, hogy a korábbi helyreállítási tervből mi tartható, és milyen új célokat tud teljesíteni az új kabinet.

Az informálisan már jóváhagyott módosításokat várhatóan május végén mutatja be az új kormány, a tervet pedig a tagállamokat képviselő Tanácsnak is jóvá kell hagynia.

Vannak olyan nagyszabású projektek, mint a HÉV-vonalak felújítása, amelyeket nyilvánvalóan nem lehet néhány hónap alatt végrehajtani. Ezekre a feladatokra egy külön szervezet jöhet létre, amely az augusztusi határidő után vezényelné le a munkát, erre a megoldásra Magyar Péter is utalt korábban.

Bod Péter Ákos közgazdász szerint ha az uniós források megérkeznek, 2027-re lendületet vehet a gazdaság.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Videó: Megnéztük mit épít Balásy Gyula Máriaremetén – Akkora luxusvillát találtunk, amihez még a hegyet is el kellett hordani
Megtekintettük, hogy milyen ingatlan épül pontosan Máriaremetén, amiről Balásy Gyula elcsukló hangon állította, hogy az egy többgenerációs családi ház. A munkások egy idő után megtiltották a videózást, és a helyszínen köröző autókból is érdeklődtek, miért vagyunk ott.


Miután Balásy Gyula maga sem tudta eldönteni, mit is jelent a „luxizás”, a Szeretlek Magyarország megnézte a vállalkozó Máriaremetén épülő házát. A helyszínre Hadházy Ákos útmutatása alapján jutottunk el, aki azt mondta,

„nem fogjuk tudni eltéveszteni, mert akkora építkezés lesz, hogy olyat még nem láttunk”.

Egy hatalmas toronydaru dolgozik a hegyoldalban, ahová annyira meredek út vezet, hogy a riporterünk csak lábujjhegyen tudott felfelé menni.

Balásy Gyula a Kontrollnak azt mondta, hogy „Igen, egy többgenerációs házat szerettünk volna építeni magunknak”, majd elcsukló hangon hozzátette, hogy nem tudja, hogy ez valaha megvalósul-e.

A helyszínen viszont úgy láttuk, hogy a beruházás léptéke messze meghaladja egy átlagos házét.

Az építkezéshez szemmel láthatóan el kellett hordani a hegy egy részét.

A forgatásunkat nem nézték jó szemmel a helyszínen. A  munkások egy idő után megtiltották a videózást. Emellett riporterünk mellett több autó is megállt, hogy megkérdezzék, mi járatban van.

@szeretlekmagyarorszag.hu #balásygyula #ner #luxizás #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Máris a vagyonon vitatkozik feleségével a válófélben lévő Matolcsy György
Kilenc év után ér véget a volt jegybankelnök és Vajda Zita házassága, a bontópert szerdán tartották. A nő korábban Matolcsy titkára volt, bruttó 1,7 milliós fizetéssel.
DP - szmo.hu
2026. május 07.



Kilenc év után véget ér Matolcsy György és második felesége, Vajda Zita házassága. A bontóper tárgyalását tegnap tartották a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon, de a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke nem jelent meg az ülésen. A válás nem tűnik zökkenőmentesnek, a Blikk szerint ugyanis a felek nem tudtak megegyezni a vagyonmegosztásról – írta a lap.

Vajda Zita korábban Matolcsy nemzetközi titkáraként dolgozott a jegybankban, később pedig a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítványnál tevékenykedett kutatóként. A nő civilben jógaoktatással is foglalkozik. Kapcsolatukat 2016-ban vállalták fel a nyilvánosság előtt, majd 2017 augusztusában házasodtak össze.

Vajda az esküvő után lemondott az MNB alapítványánál betöltött tisztségéről.

A kapcsolatuk kezdetén Vajda Zita bruttó 1,7 milliós fizetése és a Matolcsyval közös külföldi útjai is a sajtó érdeklődésének középpontjába kerültek. Amikor 2016-ban a Figyelő a viszonyukról kérdezte, Vajda Zita annyit mondott: „Nem bujkálunk, felvállaljuk”.

A válás híre abban az időszakban érkezett, amikor Matolcsy György és családja az MNB-alapítványok körüli ügyek miatt került a figyelem középpontjába. Hadházy Ákos független képviselő az elmúlt hónapokban több fotót is közzétett a jegybank luxusfelújításáról, bemutatva többek között Matolcsy szerinte 30 millió forintos mosdóját is.

Később a Legfőbb Ügyészség hatáskörbe vonta a nyomozást. Matolcsy György egy közleményben visszautasította a vádakat, szerinte a 270 milliárdos „veszteség” csupán értékelési módszertani kérdés.

Az ügy a legmagasabb politikai szinteket is elérte. Hajdú Péter egy interjúban azt a kérdést szegezte Orbán Viktornak: „Matolcsyék hogyhogy nincsenek még börtönben?”.

Magyar Péter pedig egy nagykanizsai fórumon üzent a volt jegybankelnöknek. Annyit mondott: "Bilincs, bilincs, rács, rács."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Videó: Giorgia Meloni lenyűgöző palotában fogadta Magyar Pétert és Orbán Anitát
A leendő miniszterelnök Rómában járt, ahol találkozott az olasz kormányfővel, Giorgia Melonival. A fogadtatás Magyar szerint „ünnepélyes és szívélyes” volt.


Giorgia Meloni impozáns római hivatalában fogadta a leendő magyar miniszterelnököt és Orbán Anitát, aki a Tisza-kormány külügyminisztere lesz. Magyar Péternek egyébként ez volt az első személyes találkozója egy ország vezetőjével az áprilisi választási győzelem után.

Magyar a találkozóról megosztott videómontázshoz annyit írt: „Ünnepélyes és szívélyes fogadtatás Rómában.”

Korábban egyébként azt is elárulta, hogy miről egyeztettek az Európai Unió egyik vezető gazdaságának első emberével. Magyar szerint Melonival folytatott találkozója „sikeres és előremutató” volt. Megállapították, hogy Olaszország és Magyarország nagyon sok kérdésben hasonló álláspontot képvisel. Példaként említette az illegális migráció elleni határozott fellépést, a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását és a tagállamok versenyképességének erősítését.

Emellett meghívta Melonit Magyarországra.

Giorgia Meloni egyébként Orbán Viktor egyik fő szövetségesének számított. A jobboldali kormányfő 3 és fél éve van hivatalban, ami kifejezetten hosszú időnek számít az instabil kormánykoalícióiról híres Olaszországban.


Link másolása
KÖVESS MINKET: