„A magánban olyan ellátást kap az ember, aminek alanyi jogon járnia kellene” – egyre többen választják a magánszülészeteket
Robbanásszerűen, közel másfélszeresére nőtt a magánklinikán szülő anyukák száma a tavaly. Ma már minden ötödik baba magánban jön világra Budapesten - derül ki egy frissen megjelent kutatásból. De vajon miért fordítanak hátat egyre többen az állami intézményeknek? Mit nyújthatnak a magánklinikák, amit a közkórházak nem? És mi az, amiben az állami intézmények még mindig verhetetlenek? Szakértővel és anyukákkal is beszélgettünk.
A 40 éves Tímea négy babája közül az első egy budai állami kórházban, további három azonban már magánklinikán született.
Az anyuka nem titkolja: az alapcsomagért legutóbb 700 ezer forintot fizetett, míg a szülésznő kiválasztásának díja plusz százezer forint volt. Mindez ma tipikusnak mondható egy magánintézményben, az árakat illetően ugyanis nem nagy a szórás.
- mondja az édesanya, aki második várandóssága előtt inszemináción esett át, már csak ezért is fokozottan ügyelt a magánintézmény kiválasztásakor.
„Ott nem találkoztam olyan szülésznővel, aki ne lett volna kedves és segítőkész. Mindenki foglalkozott velem, nem éreztem magam egy futószalagra téve. Nem kellett pénzt dugdosni az orvos zsebébe, mivel a teljes összeg őt illette, és egyébként is volt benne elhivatottság.”
Tímea hozzáteszi, bizalmat keltett benne a tisztaság és az atmoszféra is: nem fogta el az a lehangoló érzés, mint az állami kórházban. Bármit kért, azonnal hozták, ráadásul legfeljebb kétágyas szobában helyezték el a kismamákat. Egyedüli hátrányként azt emeli ki, hogy koraszülés esetén nem tudták volna vállalni a szülés levezetését.
„Az állami kórházban hajlamosak sürgetni és sok szempontból beleavatkozni a szülésbe. Persze, ez néha orvosilag indokolt, de nem minden esetben. Ha fizet az ember egy szolgáltatásért, elvárhatja, hogy a szülés háborítatlan legyen” - mondja az anyuka, aki távolról sincs egyedül, hiszen az utóbbi években közel másfélszeresére nőtt a privát klinikán szülő nők száma. Ma már nemcsak a kifejezetten jómódú kismamák döntenek emellett, hanem gyakran azok is, akik a félretett forintjaikat költik el a klinikán.
De mi állhat a hirtelen növekedés hátterében?
Talán a növekvő tudatosság is: érdekes adat, hogy egy nem reprezentatív kutatás szerint a magánban szülő nők 87 százaléka felsőfokú végzettségű. Vannak azonban ennél nyomósabb gyakorlati okok is.
- mondja Lengyel Lívia közgazdász, a “TOP30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben” című kiadvány szerkesztője.
Lengyel Lívia. Fotó: Erdős JuciEgy százalék sem meri már odacsúsztatni a borítékot
Lengyel Lívia szerint a nők általában nem ragaszkodnak egy konkrét nőgyógyászhoz – jellemzően egészen a pozitív terhességi tesztig. Azután jóval érzékenyebbé válnak a kérdés iránt, az orvosválasztás ugyanis gyakran enyhíti a kiszolgáltatottság érzését.
A közkórházakban korábban hallgatólagos megegyezés alapján a szülés utáni kontroll alkalmával cserélt gazdát a boríték. Ma már az orvosok és a betegek is tartanak ettől: egy nemrég megjelent kutatás szerint 1 százalék alá szorult a hálapénzforgalom” - hangsúlyozza a szakértő, aki 15 évet töltött a privát egészségügyben, többek közt nőgyógyászati területen is, jelenleg pedig tanácsadóként dolgozik.
Ezzel egybecseng a 34 éves Barbara tapasztalata is, aki mindkét kislányát egy budai állami kórházban hozta világra.
Ha azonban a kismama a választását nem tudja a hálapénz formájában kifejezni, az sok esetben nem teremt kellő érzelmi biztonságot a számára. A közgazdász ennek tulajdonítja, hogy 2020 és 2021 közt nem kevesebb, mint 46 százalékos emelkedés történt a magánklinikán szülő nők számában. Hozzáteszi, ezzel együtt még mindig rengetegen szülnek államiban, nem “lázadtak fel” a kismamák.
A magánintézményekben továbbra is kiválaszthatjuk a számunkra szimpatikus orvost. Igaz, az átlagosan 7-900 ezer forintos alapcsomagnak ez nem része: jellemzően extra díjat számolnak fel, ha egy adott személyhez ragaszkodunk, ekkor egymillió forint feletti összköltséggel számolhatunk - mondja Lívia.
A megkérdezett nők több mint fele már az első pillanatban eldöntötte, hogy magánszülészeten tervezi világrahozni a gyermekét. Ezután választott intézményt, csomagot és esetenként orvost. A terhesgondozást azonban a kismamák 70 százaléka máshol veszi igénybe, akár közfinanszírozott formában - így kicsivel többet kell várniuk, de jelentős összeget spórolhatnak.
„Ma az orvosok mintegy 70 százalékának van praxisa az állami és a magánszférában is. A szülészet azonban kissé kilóg a sorból, ott inkább jellemző, hogy az orvosok otthagyják az állami kórházakat.”
A magánorvosok kis része pedig már csak terhesgondozást, illetve műtéteket vállal, ami teljesen tervezhetővé teszi a munkát és magánéletet. Persze, az sem elhanyagolható, hogy a magánszektorban transzparens módon kereshetnek annyit, mint régen a hálapénzes rendszerben” - mondja Lengyel Lívia.
„A mennyország kapuja, ahol még a takarítónéni is kedves”
Barbarának az állami kórházban voltak rendkívül jó tapasztalatai - ám más szempontból nagyon rosszak is.
„Az első szülésem során minden flottul ment. Az ingyenes szülésfelkészítőn megismertem azokat, akikkel később a szülés során is találkoztam, így nem vettek körül vadidegenek. A budai, hegyvidéki kórház általános állapotához képest a szülészet a mennyország kapuja: a legutolsó takarítónéni is kedves, előzékeny. Még ingyenes genetikai vizsgálat is volt akkoriban, mint a felkapott helyeken” - meséli. A második szülése ugyanitt azonban már nem volt ilyen szívderítő élmény.
„A kórházi kaja is felháborító volt: mivel 12:53-kor szültem, már nem járt nekem ebéd. Délután kaptam egy szelet kenyeret és egy almát, meg valami zavaros folyadékot egy tégelyben.”
Barbara hozzáteszi: „A magánban szerintem olyan ellátást kap az ember, aminek alanyi jogon járnia kellene. Ha kérsz fájdalomcsillapítót, kapsz. Van ideje rád a szülésznőnek, nem szaladgál. Az apa bent aludhat veletek, így egyből elkezdhet kialakulni a kötődés. Megvan az intimitása annak, hogy csak ti vagytok ott hármasban.”
A fenti rossz példa ugyanakkor nem általános. Lengyel Lívia hangsúlyozza: egy felújított, minden eszközzel felszerelt egyetemi klinika szülészete tudásban és tapasztalatban is olyan hátteret nyújt, amelynek hála minden felmerülő komplikáció kezelhető.
A szakértő azonban hozzáteszi: megérti, ha egy egészséges, komplikációtól mentes terhesség után a kismamák szép környezetben, kellemes szobában szeretnének szülni. Ahol nincs tömeg, és ahol kiemelten gondoskodnak róluk, szeretgetik őket. Ha pedig bármilyen plusz igény felmerül, azt is megoldják és kiszámlázzák.
„A kutatásunkban feltűnően sokan a VBAC (vaginal birth after caesarean section) szülés lehetősége miatt mentek magánba. Ez ma már szinte egy mozgalom: azt jelenti, hogy egy császáros szülés után a következő babát természetes úton szeretnék világra hozni. Magánban könnyebb olyan klinikát, orvost találni, aki nyitott az ilyesmire, míg államiban sokan szóbahozni sem mernék” - mondja Lengyel Lívia.
A magánszülészetek azonban - Pécs kivételével - csak Budapesten elérhetők. „Aki ragaszkodik a magánhoz, annak akár többszáz kilométert is utaznia kell érte. Aki azonban maradna az államinál, az nagyon jó állapotú, jól felszerelt kórházakat talál akár a megyeszékhelyeken is.”
