SZEMPONT
A Rovatból

„A magánban olyan ellátást kap az ember, aminek alanyi jogon járnia kellene” – egyre többen választják a magánszülészeteket

Budapesten már minden ötödik baba magánkórházban születik. Akár egymillió forintnál is többe kerülhet egy ilyen szülés, sokan mégis inkább összespórolják a pénzt. Kíváncsiak voltunk, miért.
Rónyai Júlia. Illusztrációk: Lengyel Lívia - szmo.hu
2022. november 03.



Robbanásszerűen, közel másfélszeresére nőtt a magánklinikán szülő anyukák száma a tavaly. Ma már minden ötödik baba magánban jön világra Budapesten - derül ki egy frissen megjelent kutatásból. De vajon miért fordítanak hátat egyre többen az állami intézményeknek? Mit nyújthatnak a magánklinikák, amit a közkórházak nem? És mi az, amiben az állami intézmények még mindig verhetetlenek? Szakértővel és anyukákkal is beszélgettünk.

A 40 éves Tímea négy babája közül az első egy budai állami kórházban, további három azonban már magánklinikán született.

Az anyuka nem titkolja: az alapcsomagért legutóbb 700 ezer forintot fizetett, míg a szülésznő kiválasztásának díja plusz százezer forint volt. Mindez ma tipikusnak mondható egy magánintézményben, az árakat illetően ugyanis nem nagy a szórás.

„Bár az állami kórház nem tűnt annyira ramatynak, mint azt elsőre gondoltam, meg sem közelítette a magán színvonalát. Egy tízes skálán kettesre értékelném”

- mondja az édesanya, aki második várandóssága előtt inszemináción esett át, már csak ezért is fokozottan ügyelt a magánintézmény kiválasztásakor. 

„Ott nem találkoztam olyan szülésznővel, aki ne lett volna kedves és segítőkész. Mindenki foglalkozott velem, nem éreztem magam egy futószalagra téve. Nem kellett pénzt dugdosni az orvos zsebébe, mivel a teljes összeg őt illette, és egyébként is volt benne elhivatottság.”

Tímea hozzáteszi, bizalmat keltett benne a tisztaság és az atmoszféra is: nem fogta el az a lehangoló érzés, mint az állami kórházban. Bármit kért, azonnal hozták, ráadásul legfeljebb kétágyas szobában helyezték el a kismamákat. Egyedüli hátrányként azt emeli ki, hogy koraszülés esetén nem tudták volna vállalni a szülés levezetését.

„Az állami kórházban hajlamosak sürgetni és sok szempontból beleavatkozni a szülésbe. Persze, ez néha orvosilag indokolt, de nem minden esetben. Ha fizet az ember egy szolgáltatásért, elvárhatja, hogy a szülés háborítatlan legyen” - mondja az anyuka, aki távolról sincs egyedül, hiszen az utóbbi években közel másfélszeresére nőtt a privát klinikán szülő nők száma. Ma már nemcsak a kifejezetten jómódú kismamák döntenek emellett, hanem gyakran azok is, akik a félretett forintjaikat költik el a klinikán.

De mi állhat a hirtelen növekedés hátterében?

Talán a növekvő tudatosság is: érdekes adat, hogy egy nem reprezentatív kutatás szerint a magánban szülő nők 87 százaléka felsőfokú végzettségű. Vannak azonban ennél nyomósabb gyakorlati okok is.

„A pandémia idején szerepet játszott a döntésben a koronavírustól való félelem, és az, hogy a közkórházakban sokszor akadályozott volt az ellátás. Ám az igazi fordulatot a hálapénz 2021-es kivezetése jelentette, amivel ellehetetlenült a szabad orvosválasztás”

- mondja Lengyel Lívia közgazdász, a “TOP30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben” című kiadvány szerkesztője.

Lengyel Lívia. Fotó: Erdős Juci

Egy százalék sem meri már odacsúsztatni a borítékot

Lengyel Lívia szerint a nők általában nem ragaszkodnak egy konkrét nőgyógyászhoz – jellemzően egészen a pozitív terhességi tesztig. Azután jóval érzékenyebbé válnak a kérdés iránt, az orvosválasztás ugyanis gyakran enyhíti a kiszolgáltatottság érzését.

„Nőként beidegződésünk volt, hogy minden kismama szülészorvost választ, akinek hálapénz formájában mond köszönetet. Ennek fejében elvárhatja, hogy az orvos a szülés idején jelen legyen. Ha kell, elvégezze a császármetszést, és a terhesség során támogatást nyújtson.

A közkórházakban korábban hallgatólagos megegyezés alapján a szülés utáni kontroll alkalmával cserélt gazdát a boríték. Ma már az orvosok és a betegek is tartanak ettől: egy nemrég megjelent kutatás szerint 1 százalék alá szorult a hálapénzforgalom” - hangsúlyozza a szakértő, aki 15 évet töltött a privát egészségügyben, többek közt nőgyógyászati területen is, jelenleg pedig tanácsadóként dolgozik.

Ezzel egybecseng a 34 éves Barbara tapasztalata is, aki mindkét kislányát egy budai állami kórházban hozta világra.

„Határozottan és hangosan megkérdezték tőlem, hogy ugye sehová nincs pénz bedugva az ajándékzacsiba? A terhesség alatti vizsgálatokat végző orvosom pedig többször, mások füle hallatára hangsúlyozta, hogy a szülést nem ő fogja levezetni.”

Ha azonban a kismama a választását nem tudja a hálapénz formájában kifejezni, az sok esetben nem teremt kellő érzelmi biztonságot a számára. A közgazdász ennek tulajdonítja, hogy 2020 és 2021 közt nem kevesebb, mint 46 százalékos emelkedés történt a magánklinikán szülő nők számában. Hozzáteszi, ezzel együtt még mindig rengetegen szülnek államiban, nem “lázadtak fel” a kismamák.

A magánintézményekben továbbra is kiválaszthatjuk a számunkra szimpatikus orvost. Igaz, az átlagosan 7-900 ezer forintos alapcsomagnak ez nem része: jellemzően extra díjat számolnak fel, ha egy adott személyhez ragaszkodunk, ekkor egymillió forint feletti összköltséggel számolhatunk - mondja Lívia.

A megkérdezett nők több mint fele már az első pillanatban eldöntötte, hogy magánszülészeten tervezi világrahozni a gyermekét. Ezután választott intézményt, csomagot és esetenként orvost. A terhesgondozást azonban a kismamák 70 százaléka máshol veszi igénybe, akár közfinanszírozott formában - így kicsivel többet kell várniuk, de jelentős összeget spórolhatnak.

A “TOP30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben” november 11-én, a Nagy Magánpraxisnapon mutatkozik be, ahol személyesen beszerezhető, illetve a top30eu.hu oldalon postán is megrendelhető lesz. A hagyományteremtő célú kiadvány a legaktuálisabb témákat - most például többek közt a magánszülészetek ügyét - feldolgozva szól a szakmának és a laikusoknak egyaránt. Képet ad arról, kik ma a piac legfontosabb szereplői, és milyen intézmények közt érdemes válogatni a pácienseknek. Témája az is, hogyan oldhatjuk meg az egészségfinanszírozást a jelenlegi környezetben, a növekvő árak mellett, milyen egészségbiztosítási lehetőségek, egészségpénztárak közül érdemes választanunk. Megszólalnak benne szakértők, elemzők és egészségpolitikus is, aki nem a profit, hanem a méltányosság oldaláról vizsgálta a kérdést. Kiderül belőle, hogyan alakult a magánpiac az elmúlt 5 évben, kik veszik igénybe a magánegészségügyet, valamint, hogy mi alapján választanak és mennyi pénzt költenek a páciensek.

„Ma az orvosok mintegy 70 százalékának van praxisa az állami és a magánszférában is. A szülészet azonban kissé kilóg a sorból, ott inkább jellemző, hogy az orvosok otthagyják az állami kórházakat.”

„Ennek oka többek közt, hogy a közkórházakban ügyelni kell, örökké készenlétben állni, akár szabadságról és éjszaka is berohanni. Magánorvosként ugyanakkor nem kell annyi szülést vállalniuk, mint az államiban. Így a munka is kiszámíthatóbb, a programozott császár esetében kifejezetten előre tervezhetők a szülések.”

A magánorvosok kis része pedig már csak terhesgondozást, illetve műtéteket vállal, ami teljesen tervezhetővé teszi a munkát és magánéletet. Persze, az sem elhanyagolható, hogy a magánszektorban transzparens módon kereshetnek annyit, mint régen a hálapénzes rendszerben” - mondja Lengyel Lívia.

„A mennyország kapuja, ahol még a takarítónéni is kedves”

Barbarának az állami kórházban voltak rendkívül jó tapasztalatai - ám más szempontból nagyon rosszak is.

„Az első szülésem során minden flottul ment. Az ingyenes szülésfelkészítőn megismertem azokat, akikkel később a szülés során is találkoztam, így nem vettek körül vadidegenek. A budai, hegyvidéki kórház általános állapotához képest a szülészet a mennyország kapuja: a legutolsó takarítónéni is kedves, előzékeny. Még ingyenes genetikai vizsgálat is volt akkoriban, mint a felkapott helyeken” - meséli. A második szülése ugyanitt azonban már nem volt ilyen szívderítő élmény.

„Egy ponton kértem epidurális érzéstelenítőt, de mire jött az aneszteziológus - amiből összesen kettő volt a kórházban - már megszültem. Ez számomra felfoghatatlan. Bármi történik is a szülés közben, arra azonnal reagálni kell, nincs mese. Ha komplikáció lépett volna fel, akkor meghaltunk volna mind a ketten? Máig sem tudom.”

„A kórházi kaja is felháborító volt: mivel 12:53-kor szültem, már nem járt nekem ebéd. Délután kaptam egy szelet kenyeret és egy almát, meg valami zavaros folyadékot egy tégelyben.”

Barbara hozzáteszi: „A magánban szerintem olyan ellátást kap az ember, aminek alanyi jogon járnia kellene. Ha kérsz fájdalomcsillapítót, kapsz. Van ideje rád a szülésznőnek, nem szaladgál. Az apa bent aludhat veletek, így egyből elkezdhet kialakulni a kötődés. Megvan az intimitása annak, hogy csak ti vagytok ott hármasban.”

A fenti rossz példa ugyanakkor nem általános. Lengyel Lívia hangsúlyozza: egy felújított, minden eszközzel felszerelt egyetemi klinika szülészete tudásban és tapasztalatban is olyan hátteret nyújt, amelynek hála minden felmerülő komplikáció kezelhető.

„Széles tapasztalatom van országosan a nőgyógyászati osztályok látogatásában. A magánklinikák bár jól felszereltek, komplikáció esetén nem tudják ugyanazt az ellátást adni, hiszen nem erre vannak felkészülve. Az egészséges, problémamentes terhességre berendezkedett magánkórháznak nincs olyan széles szakmai apparátusa, hogy például a koraszülött ellátásban hátteret biztosítson.”

A szakértő azonban hozzáteszi: megérti, ha egy egészséges, komplikációtól mentes terhesség után a kismamák szép környezetben, kellemes szobában szeretnének szülni. Ahol nincs tömeg, és ahol kiemelten gondoskodnak róluk, szeretgetik őket. Ha pedig bármilyen plusz igény felmerül, azt is megoldják és kiszámlázzák.

„A kutatásunkban feltűnően sokan a VBAC (vaginal birth after caesarean section) szülés lehetősége miatt mentek magánba. Ez ma már szinte egy mozgalom: azt jelenti, hogy egy császáros szülés után a következő babát természetes úton szeretnék világra hozni. Magánban könnyebb olyan klinikát, orvost találni, aki nyitott az ilyesmire, míg államiban sokan szóbahozni sem mernék” - mondja Lengyel Lívia.

A magánszülészetek azonban - Pécs kivételével - csak Budapesten elérhetők. „Aki ragaszkodik a magánhoz, annak akár többszáz kilométert is utaznia kell érte. Aki azonban maradna az államinál, az nagyon jó állapotú, jól felszerelt kórházakat talál akár a megyeszékhelyeken is.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Kibasznám a válogatottból az összes mentálisan alkalmatlan sztárt” – Csernus Imre ezzel a feltétellel vállalná el a válogatott felkészítését
A lélekbúvár szerint a sztárjaink mentalitásával van a legnagyobb baj. A nagyképűségük a hajrában kishitűségbe és kapkodásba csapott át, fájó vereség lett a vége.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 17.



Csernus Imre pszichiáter egyetlen, kőkemény feltétellel vállalná el a magyar labdarúgó-válogatott mentális felkészítését, miután a csapat drámai körülmények között bukta el a világbajnoki pótselejtezőt Írország ellen. A szakember az Indexnek adott interjújában nem rejtette véka alá a véleményét.

„Egy feltétellel: ha kib*szhatnám a válogatottból a mentálisan alkalmatlan sztárokat. Ha erre ön azt mondja, hogy ezzel lefejeznénk a csapatot, én azt felelem, meglehet, de máskülönben nem vállalnám el.”

Csernus szerint a magyar válogatott nem a 96. percben, hanem már a 40. perc környékén elvesztette a sorsdöntő vb-selejtezőt, amikor 2-1-es vezetésnél Szoboszlai Dominik vezérletével a csapat elkezdett alibifutballt játszani. „Ahelyett, hogy 2–1-es vezetésünk után kinyírtuk volna a padlóra került ellenfelet” – fogalmazott a pszichiáter, aki szerint

a csapat nem győzelemre, hanem a vereség elkerülésére játszott, amivel lényegében feltámasztotta az íreket.

A szakember a játékosok mentális hozzáállását is élesen kritizálta. „Sajnos az a benyomásom, hogy a sztárjainkra jellemző a nagyképűség. És ha szorul a hurok, a nagyképűség egy pillanat alatt átcsap önmaga ellentétébe: kapkodásba, kishitűségbe, kudarckerülésbe.”

Úgy látja, a csapatra ólomsúlyként nehezedett a négy évtizedes sikertelenség terhe és a közvélemény elvárása.

„A játékosokban a megfelelési kényszer görcsösségbe csapott át. Ahelyett, hogy folytatták volna a futballt, amit remekül kezdtek el a meccs elején, inkább már a tizedik, majd a negyvenedik percben hozzáfogtak a visszaszámláláshoz.”

A vasárnapi, Puskás Arénában rendezett mérkőzésen a magyar csapat Lukács Dániel és Varga Barnabás góljaival kétszer is vezetett, mégis Írország nyert 3–2-re Troy Parrott mesterhármasával, aki a győztes gólt a 96. percben szerezte. A vereséggel Magyarország sorozatban tizedik alkalommal maradt le a világbajnokságról, míg Írország pótselejtezőt játszhat.

Csernus a győztes mentalitás hiányát „magyar betegségnek” nevezte, párhuzamot vonva a 2000-es sydney-i olimpia női kézilabda-döntőjével,

ahol a válogatott hatgólos előnyről szenvedett vereséget. Ellenpéldaként hozta fel a portugálokat, akik aznap este 9–1-re kiütötték Örményországot, és a norvégokat, akik 4–1-re verték Olaszországot, jelezve, hogy más nemzetek nem bízzák a véletlenre a sorsdöntő meccseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Deák Dániel: A Fidesznek nem érdeke támadni a tiszás jelölteket, mert akkor Magyar Péter le tudná cserélni őket
A kormánypárti politikai influenszer arról is írt, hogy a Tisza sok helyen belpesti jelöltekkel akar nyerni vidéki körzetekben. Szerinte többek között ez is bizonyítja, hogy a párt egyértelműen baloldali.


Deák Dániel politikai influenszer a Facebook-oldalán elemezte a Tisza Párt képviselőjelöltjeit. A posztban öt pontban foglalta össze véleményét a jelöltállítás folyamatáról és a jelöltek személyéről.

Az influenszer szerint a jelöltállítás folyamata kapkodó, miután a párt mobilalkalmazása csődöt mondott. Azt állítja, „több száz millió forintért fejlesztettek ukránokkal mobilalkalmazást Magyar Péterék, azon keresztül akarták kiválasztani a jelöltjeiket. Ez az alkalmazás azonban csődöt mondott, kétszázezer tiszás személyes adatai kerültek Ukrajnába.” Deák Dániel szerint Magyar Péter ezért egy honlapon keresztül mutatja be a jelöltjeit, és az „előválasztást” senki sem ellenőrzi, vélhetően már eldőlt, ki hol indul.

Második pontjában Deák arról ír, hogy a Tisza Párt jelöltjei helyben nem beágyazottak, „ejtőernyőztetettek”. Úgy fogalmaz: „Nemzetközi és hazai kutatások is bizonyítják, hogy főként a vidéki körzetekben kiemelten fontos, hogy az adott jelölt helyben beágyazott legyen. Ez a Tiszánál sok esetben nem érvényesül, jó példa erre Nagy Ervin baloldali színész, aki Fejér megye 4-es számú választókörzetében indul, úgy, hogy ugyan Dunaújvárosban született, de életvitelét tekintve ő egy újlipótvárosi baloldali ember. Ez hasonlít a 2022-es ellenzékre, ők is belpesti embereket indítottak el vidéki körzetekben, akik ki is kaptak.”

Az elemző szerint a jelöltek és a program is baloldali. Álláspontja szerint „Eddig, amikor például a genderaktivista Bódis Kriszta kiállt a bevándorlás vagy Nagy Ervin Ukrajna finanszírozása mellett, Magyar Péter azzal védekezett, hogy ők nem a Tisza politikusai, így nem a Tisza álláspontját képviselik. Innentől kezdve azonban ezek a túlságosan is baloldali emberek a Tisza jelöltjei, így amit ők képviselnek, az a Tisza álláspontja is egyben. Innentől kezdve még világosabb lesz, hogy a Tisza valójában egy baloldali párt.”

Deák Dániel úgy véli, a jelöltek „Brüsszelből könnyen irányítható emberek” lesznek, akik szerinte teljesíteni fogják a brüsszeli elvárásokat Ukrajna, a háború, az adóemelések vagy a migráció ügyében. Véleménye szerint ezt a Tisza eddigi politikusai is világossá tették, és felidézi Tarr Zoltán, a párt alelnökének kijelentését, miszerint ha mindent elmondanának a terveikből, abba belebuknának.

Végül Deák Dániel arról ír, hogy a Fidesznek nem érdeke most támadni a jelölteket. Állítása szerint ez értelmetlen lenne, mert így Magyar Péter még le tudná cserélni a népszerűtlen jelölteket. A Fidesznek szerinte majd akkor lesz érdeke rávilágítani a tiszás jelöltek gyenge pontjaira, ha már nem lehet őket lecserélni.

A Tisza Párt eredetileg a Tisza Világ mobilalkalmazáson keresztül tervezte a képviselőjelöltek kiválasztását, azonban a folyamatot később a nemzethangja.hu weboldalra helyezték át. Magyar Péter november 17-én ígérte a körzetenkénti jelölt-jelöltek bemutatását, a végleges névsor bejelentését pedig november 30-ra időzítették. Az alkalmazást érintő adatvédelmi ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) október 7-én hivatalból indított vizsgálatot, miután előbb egy körülbelül 18 ezer, majd egy 200 ezer fős lista is felbukkant az interneten. A hatóság jogellenesnek minősítette a kiszivárgott személyes adatok további közzétételét. Kormányközeli lapok ukrán fejlesztőkről írtak, a vizsgálat tényét pedig a független sajtó is megerősítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Tisza jelöltlistája legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását
A politológus megjegyezte, hogy általános vélemény szerint ez lesz a Tisza Párt számára a legnehezebben megugorható része a kampánynak. Azt is állítja: most szűnt meg a Tisza egyszemélyes párt lenni.


Kedd délelőtt Török Gábor is reagált arra, hogy hétfő éjjel nyilvánossá vált, kik a Tisza Párt képviselőjelölt-jelöltjei szűk 5 hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt.

A politológus Facebook-oldalán megjegyzi, hogy erről a folyamatról gondolta a legtöbb elemző azt, hogy „a választási kampány egyik legnehezebben megugorható része lesz az ellenzéki párt számára”. Szerinte az elmúlt választási kampányidőszakokhoz képest kuriózumnak számít, hogy „Orbán Viktor a saját hangján (vagyis oldalán) foglalkozott az ellenzéki jelöltekkel, mondván, hogy nincs itt semmi látnivaló, ez a régi baloldal.”

Hozzátette: „Magyar Péter ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a jelöltek átlagemberek, civilek. Ha megnézzük a listát, az első benyomás inkább az utóbbi értelmezéshez áll közelebb,

és legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását: a többség érdemi politikai múlt nélküli embernek látszik, bár nyilván a kormánymédia hamar megtalálja majd az ő értelmezésükhöz fontos szálakat, kapcsolatokat.”

Török arra is kitért, mit tart a legfontosabbnak a jelöltállításban: „A lényeg azonban nem ez, hanem az a tény, hogy ettől a pillanattól kezdve megváltozik a Tisza helyzete: közel háromszáz ember hivatalosan is a párthoz tartozik, erősíti vagy gyengíti a szervezetet. A Tisza ezzel – a nyilvánosság felé is – megszűnt egyszemélyes vagy pár emberes politikai vállalkozásnak lenni, annak minden előnyével és hátrányával.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Schultz Nóra: Eddig Magyar Pétert képzelték a választók minden "ismeretlen induló" helyére, most meg kell barátkozniuk a valódi jelöltekkel
Az a nagy kérdés, ez hogyan sikerül – mondja az elemző, aki szerint az előválasztás hasznos tapasztalatokat jelent azoknak is, akik alulmaradnak, miközben egy győzelem az ismertebb tiszásoknak is magabiztosságot adhat.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. november 18.



Nyilvánosságra került a névsor: kiderült, ki az a több mint 300 ember, akik közül a következő hetekben a szavazók kiválaszthatják, kik induljanak 2026-ban egyéniben a Tisza Párt színeiben. Mindenhol legalább egy (de sok helyen kettő is) nő a jelöltek közül. Valóban civilek, az eddigi politikától érintetlen embereket ismerhettünk meg, van közöttük orvos, közgazdász, a legtöbben magasan képzettek és nincsenek híján a nemzetközi tapasztalatoknak sem.

Az mindenképpen elmondható, hogy képzettség és tapasztalat terén magasra tette a lécet a Tisza. Az már más kérdés, hogy hogyan lesznek a kiváló értelmiségiek politikusokká. Ezt majd a következő hónapokban látjuk meg. A jelöltállításról, annak tanulságairól és a feladatokról Schultz Nóra politológussal beszélgettünk.

— Az eredeti tervekhez képest heteket csúszott a jelöltek bemutatása. Miért volt ilyen nehézkes ez a folyamat?

— Ez relatív, hogy nehézkesnek tekintjük‑e: a magyar politikában nincs kőbe vésett időpont, amikor be kell jelenteni a képviselőjelölteket. Hivatalosan a kampány indulását, a jelöltállítás törvényi keretét az ajánlóívek felvétele jelöli ki. Ezt az időpontot tehát a TISZA maga tűzte ki, és én úgy látom, most az a koncepció, hogy a november 30‑át mindenképp tartani akarják, és minél szűkebb időtartam alatt próbálják megrendezni az előválasztást. Amit erről mondtak, az elsősorban arról szól, hogy nem szeretnék, ha a közösség túlzott támadásoknak és feszültségeknek lenne kitéve.

— Ruszin‑Szendi Romulusz, Rost Andrea, Nagy Ervin is elindul. Az olyan helyeken, ahol „nagy nevek” lépnek pályára, van‑e értelme velük szemben még másokat is indítani?

— Szerintem nem csak az számít, hogy ne tegyék ki a párt vezetőit egy esetleges előválasztási vereségnek. Arról is szó van, hogy ki kell nevelniük egy új politikusi generációt: olyan embereket, akik most kezdenek politizálni.

Az éles kampányhelyzet a legjobb iskola: aláírásgyűjtés, meggyőzés, mozgósítás.

Most túljelentkezés van: 315 embert mutatnak be a 105 helyre. Így sokakról kiderül, alkalmasak‑e közéleti, politikai szerepre akár országgyűlési, akár más szinteken, vagy a kampányokban; kormányra kerülve is sok pozíciót kell majd feltölteni. Ez tehát plusz funkció: nem mindenkinél a győzelem a végcél, hanem a tanulás és belépés a tiszás politikai világba. Emellett az ismert jelölteknek is hasznos az előválasztás: győztesek lehetnek. Rost Andrea még soha nem volt politikus, Ruszin‑Szendi Romulusz sem választott politikusként dolgozott korábban. Egy előválasztási győzelem magabiztosságot és ismertséget ad, erre a híresebb tiszásoknak is szükségük van.

— Sejthetően Hadházy Ákos körzetében mégsem indítanák Bódis Krisztát, a korábbi hírekkel ellentétben. Hadházy Ákosnak érdekes a viszonya a TISZÁ‑val: más utat járnak, mégis jól kiegészítik egymást, elismerik egymás munkáját. Azon sem lepődnék meg, ha a legeslegutolsó pillanatban a tiszás jelölt visszalépne Hadházy javára.

— Én is ilyesmit olvasok ki abból, ha végül nem egy annyira erős jelölt lesz itt a TISZA részéről, mint Bódis Kriszta, aki a korábbi ellenzéki szavazók értékrendjével, munkájával, hangulatával, szóhasználatával, ügyeivel nagyon illik a portfóliójukba – erős jelölt lett volna Hadházyval szemben. Meglátjuk. Lehet hivatkozni olyan mérésre a 21 Kutatóközponttól, ahol egy ismeretlen tiszás is legyőzte volna Hadházyt. Hadházy hozott olyan mérést amelyben ő nyert volna, és most a Republikon Intézet friss népszerűségi kutatásában a top 3 politikus: Hadházy Ákos, Karácsony Gergely, Magyar Péter, ebben a sorrendben. Valószínű, hogy a TISZA időt hagy erre, és Bódis Krisztát nem teszik ki annak, hogy később vissza kelljen lépnie.

— Kéri László mondta többször, több helyen, hogy amikor megjelennek a jelöltek, akkor kezdődhetnek a párton belüli nagy konfliktusok is. És persze, ahogy már láthattuk, abban a pillanatban, hogy kikerülnek a nevek, támadhat a Fidesz. Emlékszem, Forsthoffer Ágnes jóformán haza sem ért Kötcséről, már megindult ellene a sajtóhadjárat. Mindkét fronton, belül is, és kívül is viharokra kell készülni. Vajon felkészültek erre?

— Igen. Amit tudok, részben háttérbeszélgetésekből, hogy

a TISZA arra kéri a jelölt-jelölteket, ne folytassanak negatív kampányt.

Ezt megerősíti, amit Magyar Péter nyilvánosan is kért: a közösségétől, a TISZA‑szigetek közösségeitől, hogy szeressék és támogassák a jelölteket akkor is, ha az első körös belső szavazás után a számukra legkedvesebb nem jut tovább, maradjanak elkötelezettek. Csalódás biztosan lesz egyes jelöltek részéről, de kifelé sokkal inkább baráti versengést kommunikálnak. Ezen keresztül tudás és „nevelődés” történik, nem pedig a teljes választási kampányt idéző véres küzdelem.

— És a külső támadások?

— Emiatt is fontos, amit Magyar Péter állít: olyan emberek is vállalnak szerepet, akikről korábban azt gondolhattuk, hogy a munkájuk vagy egzisztenciájuk miatt nem tennék. Ez az ország hangulatában fontos váltás lehet, és sokaknak reményt, bizodalmat adhat az ellenzéki oldalon.

— Példát is mutathatnak? Lehet, hogy ezután olyanok is mernek megszólalni, akik eddig nem?

— Igen.

— Én például sokszor tapasztaltam a TISZA rendezvényein is, hogy meg akartam kérdezni valakit, de azt mondta: sajnálja, olyan helyen dolgozik, hogy nem mondhat semmit, nem mutatkozhat kamera előtt. Ez megváltozhat?

— Úgy gondolom, igen. Magyar Péter személye és üzenete már ez volt: „Ne féljetek.” A saját példájával is megmutatta, hogy a Fideszt elhagyva bizonyos szempontból lehet sikeresebbé válni, nagyobb pályát befutni a politikában, ezzel sokaknak részben feloldozást, részben példát adott, akár a Fidesz elhagyására, akár a politikai szimpátia megváltoztatására. Ha pedig tényleg azt a hangulatot tudják mutatni, hogy hétköznapi emberek, akikkel a boltban, a piacon, az orvosnál találkozunk, sőt maga az orvos vagy a tanárnő is felvállal politikai szerepet, az a pártpolitikai részletektől függetlenül, alapjaiban változtathatja meg a magyar társadalom politikai bevonódottságát.

A politizálás sokáig tabu volt. Ha a TISZA alulról jövő, új arcokat hoz be, mélyebb közösségi szinten élhetik át az emberek, hogy a politika róluk is szól, és ez önmagában izgalmas fejlemény.

— Térjünk vissza az előválasztásra. Két forduló lesz, egy belső kör, majd a másodikban mindenki szavazhat, aki regisztrál. Az adatlopási ügyek után fenyegeti‑e veszély az előválasztást? Tarthatunk-e attól, hogy káosz lesz?

— Nem szeretnék előre spekulálni vagy hangulatot kelteni. Az biztos, hogy Magyar Péteréknek nagyon fontos lesz kommunikálni a magas részvételt, mert ez önmagában legitimációt épít a jelöltjeik mögé.

Nem csak az a cél, hogy ellenzékibb központokban nagy számokat érjenek el, hanem hogy minden választókerületben elmondható legyen: valós, sok ember részvételével született döntés.

Kérdés, sikerül‑e online elég embert aktivizálni. Az, hogy pusztán online lesz az előválasztás, újdonság: négy éve sátraknál is lehetett szavazni, zajlott utcai kampány is. Fontos a módszertan: az első körben rangsorolás lesz. A nagyon megosztó jelölteknek nehezebb lesz így jól szerepelni; azok jutnak előnyhöz, akiknek nincs nagy ellenzőtáboruk.

— A Tisza applikációjából kikerültek 200 ezer ember adatai. Mi a biztosíték, hogy rendben lezajlik az online szavazás?

— A szavazás a Nemzet Hangja felületén lesz. Eddig ezzel nem volt gond. A Nemzet Hangja szavazás problémamentesen lezajlott. Most persze beárnyékolja a TISZA applikáció körüli felfordulás, de a Nemzet Hangja korábbi folyamatai rendben voltak, bízom benne, hogy most sem lesz visszaélés vagy hiba.

— Kormánypárti és független elemzők is mondták, hogy a TISZA első lendülete csillapodni látszott az utóbbi időben. Egy ilyen „mozgalmi” dömping, ahol egyszerre zajlik az előválasztás első és második fordulóval, miközben az országjárás sem áll le, képes lehet újra turbófokozatra kapcsolni a pártot?

— Az országjárás önmagában, például amit Győrben láttunk, ugyanazt a közösségi erőt és mozgósítási potenciált mutatta, mint amit az elmúlt másfél évben megszoktunk. Közben a sajtó némileg érzéketlenné válik az ilyen eseményekre, mert sok van belőlük, de ezekben óriási munka van: önkéntesek mozgósítása, szervezés, technika, promóció. Minél tovább dolgoznak, annál nagyobb eredmény egy‑egy esemény. Nagy kérdés lesz, hogy amikor lesznek jelöltek, a közvélemény‑kutatások, amelyek eddig is készültek, és nagyon erősnek mérték az ismeretlen tiszás jelöltet is, így maradnak‑e.

Az volt a benyomásom, hogy amikor egy ismeretlen tiszás és egy ismert fideszes között kellett választani, sok ellenzéki válaszadó kicsit odaképzelte Magyar Pétert az ismeretlen helyére. Most viszont meg kell barátkozniuk a valódi helyi jelölttel.

Erre érdemes figyelni, nem csak az országos, hanem az esetleg kikerülő helyi mérésekben is, hogyan alakul ez a tendencia.


Link másolása
KÖVESS MINKET: