A Kúria dönti el, betiltható-e az Airbnb Terézvárosban, noha megszavazták a helyiek
A bizonytalan helyzet miatt több lakástulajdonos új lehetőségeket keres. Van, aki inkább hosszú távú bérlőknek adná ki a lakását, mások kereskedelmi szálláshellyé alakítanák.
A terézvárosi Airbnb-tilalom körül komoly jogi vita bontakozott ki. A kerület tavaly ősszel online szavazást indított, amelyen a résztvevők többsége támogatta a rövid távú lakáskiadás megszüntetését. A voksoláson 6083 kerületi lakos vett részt, ami a választásra jogosultak 20,52 százaléka. Az önkormányzat ezután döntött úgy, hogy 2026 januárjától nullára csökkenti a kiadható napok számát.
A tiltás ellen azonban fellépett a kormányhivatal, amely szerint a teljes korlátozás sérti a vállalkozás szabadságát. A Sára Botond vezette hivatal 2025 júliusában kezdeményezte a rendelet visszavonását, miután több szakmai szervezet, köztük a Magyar Apartmankiadók Egyesülete is panaszt tett.
Soproni Tamás polgármester ezzel szemben kijelentette, hogy az önkormányzat nem vonja vissza a rendeletet. Szerinte a 2020-ban elfogadott törvény egyértelmű felhatalmazást ad az önkormányzatnak arra, hogy meghatározza a magánszálláshelyek működési napjainak számát, ami lehet akár nulla is. A kerület érvelése szerint a döntés indokolt, hiszen a lakásállomány 8 százaléka már Airbnb-ként működik, ami számos lakó számára okoz problémát.
A kormányhivatal szerint ugyanakkor a törvény indoklása nem engedi a teljes tiltást, csak az olyan korlátozásokat, amelyek mellett a vállalkozások továbbra is működhetnek. Az önkormányzat ezzel nem ért egyet, és kiemeli, hogy a szabályozás célja a lakhatási válság enyhítése és a lakók nyugalmának megőrzése.
Az ügy jelenleg a Kúria előtt van, amely már befogadta mindkét fél álláspontját. A döntés várhatóan még az idén megszülethet, így decemberre kiderülhet, hogy januártól engedélyezett lesz-e a rövid távú lakáskiadás Terézvárosban - írta a Telex.
A Magyar Apartmankiadók Egyesülete szerint ugyanakkor az Airbnb-s lakások száma akkor is csökkenni fog Budapesten, ha a Kúria végül a tiltás ellen dönt. Ennek oka többek között az, hogy az állam jelentősen megemelte az átalányadót, a fenntartási költségek nőttek, az árak viszont nem emelkedtek, és 2027-ig új engedélyt sem lehet kiadni.
A bizonytalan helyzet miatt több lakástulajdonos új lehetőségeket keres. Van, aki inkább hosszú távú bérlőknek adná ki a lakását, mások kereskedelmi szálláshellyé alakítanák. A Király utcai Central Passage-ban például a 270 lakásból 239 működött eddig Airbnb-ként, de a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy szállodai besorolás alá mennek át, így recepciót és reggelit is biztosítanak.
A MAKE ugyanakkor hangsúlyozza, hogy sok kisebb lakás esetében ez a megoldás nem járható út. A szervezet szerint az önkormányzat ezzel is arra próbálja ösztönözni a tulajdonosokat, hogy hagyjanak fel a rövid távú kiadással.
Soproni Tamás ezzel kapcsolatban elmondta: a honlapon valóban tájékoztatják a szállásadást folytatókat, hogy a regisztrált ingatlanok után magasabb, négyzetméterenként 2950 forintos építményadót kell fizetni. Hangsúlyozta, hogy ezzel nem nehéz helyzetbe akarják hozni a tulajdonosokat, hanem segíteni nekik.
A polgármester hozzátette: ha a Kúria végül a kormányhivatal álláspontját fogadja el, az önkormányzat akkor is azon lesz, hogy érvényt szerezzen a terézvárosiak akaratának.
A terézvárosi Airbnb-tilalom körül komoly jogi vita bontakozott ki. A kerület tavaly ősszel online szavazást indított, amelyen a résztvevők többsége támogatta a rövid távú lakáskiadás megszüntetését. A voksoláson 6083 kerületi lakos vett részt, ami a választásra jogosultak 20,52 százaléka. Az önkormányzat ezután döntött úgy, hogy 2026 januárjától nullára csökkenti a kiadható napok számát.
A tiltás ellen azonban fellépett a kormányhivatal, amely szerint a teljes korlátozás sérti a vállalkozás szabadságát. A Sára Botond vezette hivatal 2025 júliusában kezdeményezte a rendelet visszavonását, miután több szakmai szervezet, köztük a Magyar Apartmankiadók Egyesülete is panaszt tett.
Soproni Tamás polgármester ezzel szemben kijelentette, hogy az önkormányzat nem vonja vissza a rendeletet. Szerinte a 2020-ban elfogadott törvény egyértelmű felhatalmazást ad az önkormányzatnak arra, hogy meghatározza a magánszálláshelyek működési napjainak számát, ami lehet akár nulla is. A kerület érvelése szerint a döntés indokolt, hiszen a lakásállomány 8 százaléka már Airbnb-ként működik, ami számos lakó számára okoz problémát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Koppenhágában: Ha mi ma délután úgy döntenénk, hogy nem adunk több pénzt, Ukrajna megszűnne mint állam
Az uniós csúcson semmiben nem várható döntés. A cél az, hogy a tagállamok tisztábban lássák egymás álláspontját, és az október 23–24-i rendes csúcson már közös állásfoglalást tudjanak kialakítani.
Orbán Viktor a koppenhágai uniós csúcson ismét bírálta Ukrajnát. A miniszterelnök szerint Ukrajna nem szuverén állam: nem tisztázottak a határai, nem tudni pontosan, hányan élnek benne, és önállóan nem képes működni. Úgy fogalmazott, ha az Európai Unió nem adna több pénzt, Ukrajna megszűnne mint állam. Orbán azt is elutasította, hogy az ukrán csatlakozási tárgyalásokat minősített többséggel indítsák el, ne egyhangúan - írta a hvg.hu.
„Szerintem a jogi trükközés nem megy, látok erre vonatkozó nyilatkozatokat, minden bővítési folyamat azonos rendben zajlott eddig. Minden fejezet megnyitásához és lezárásához kellett minden tagállam, ezen nem lehet változtatni.”
A csúcson az uniós védelem ügye is heves vitát váltott ki. Az Európai Bizottság javaslata szerint a keleti határokon drónfalat kellene kiépíteni. Evika Silina lett miniszterelnök arról beszélt, hogy hazájának már vannak kellemetlen tapasztalatai az orosz drónokkal, ezért érzékelőberendezéseket szereztek be, és együttműködnek az ukránokkal. A litván elnök, Gitanas Nauseda szintén cselekvést sürgetett, mert – ahogy fogalmazott – a dokumentumok nem védenek és nem érzékelik a drónokat.
Ezzel szemben a francia elnök, Emmanuel Macron nem támogatta a drónfaltervet. Szerinte inkább korai figyelmeztető rendszerekre, több légvédelmi eszközre és „elrettentő” csapásmérő képességekre van szükség. A német álláspontot Boris Pistorius védelmi miniszter ismertette, aki kiemelte, hogy Ursula von der Leyen drónfaltervéből hiányoznak a részletek, különösen a terjedelmét és a költségeit illetően.
A házigazda, Mette Frederiksen dán miniszterelnök közös európai célokat sürgetett.
„Hadd fogalmazzak nagyon egyértelműen, közös európai célt kell kitűznünk, ellenkező esetben megosztottak leszünk, és nem ez a megfelelő út Európa számára. Ha Európa biztonságáról beszélünk, akkor meg kell haladnunk a nemzeti nézőpontokat, és egy hibrid háborút kell látnunk. És amikor az ukrajnai háborúról van szó, akkor nem egyszerűen egy európai országban, Ukrajnában zajló háborút kell látnunk, hanem egy orosz kísérletet arra, hogy mindannyiunkat fenyegessenek”
– mondta.
A mostani találkozón nem várható döntés. A cél az, hogy a tagállamok tisztábban lássák egymás álláspontját, és az október 23–24-i rendes csúcson már közös állásfoglalást tudjanak kialakítani. Orbán Viktor ebben a kérdésben nincs egyedül, más országok is ragaszkodnak a vétójoghoz: például Görögország Törökország, Horvátország pedig Szerbia esetében.
Orbán Viktor a koppenhágai uniós csúcson ismét bírálta Ukrajnát. A miniszterelnök szerint Ukrajna nem szuverén állam: nem tisztázottak a határai, nem tudni pontosan, hányan élnek benne, és önállóan nem képes működni. Úgy fogalmazott, ha az Európai Unió nem adna több pénzt, Ukrajna megszűnne mint állam. Orbán azt is elutasította, hogy az ukrán csatlakozási tárgyalásokat minősített többséggel indítsák el, ne egyhangúan - írta a hvg.hu.
„Szerintem a jogi trükközés nem megy, látok erre vonatkozó nyilatkozatokat, minden bővítési folyamat azonos rendben zajlott eddig. Minden fejezet megnyitásához és lezárásához kellett minden tagállam, ezen nem lehet változtatni.”
A csúcson az uniós védelem ügye is heves vitát váltott ki. Az Európai Bizottság javaslata szerint a keleti határokon drónfalat kellene kiépíteni. Evika Silina lett miniszterelnök arról beszélt, hogy hazájának már vannak kellemetlen tapasztalatai az orosz drónokkal, ezért érzékelőberendezéseket szereztek be, és együttműködnek az ukránokkal. A litván elnök, Gitanas Nauseda szintén cselekvést sürgetett, mert – ahogy fogalmazott – a dokumentumok nem védenek és nem érzékelik a drónokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fideszes képviselő: Soha nem kedveltem Semjén Zsoltot, megdöbbentő, hogy ennyire nem jelent semmit neki a legelesettebbek világa
„A nagypolitika közelében töltöttem az elmúlt 27 évet. Sokan ismerik a történetemet a döntéshozók közül, de még soha senki nem kérdezte meg, hogy hogyan tudnánk ezeknek a srácoknak az életét jobbá tenni” - írta Junghausz Rajmund.
Junghausz Rajmund hosszú ideje tagja az újbudai önkormányzatnak. A tavalyi választáson ő volt az egyetlen kormánypárti politikus a kerületben, aki egyéni mandátumot szerzett - írta a 24.hu.
Gyerekként éveket töltött a választókerületében működő Őrmezei Gyermekotthonban. Azt mondta, ma is gyakran elmegy arra, ismeri a gyerekeket, és tudja, mi zajlik ott.
A közösségi oldalán arról írt, hogy felháborította Semjén Zsolt ATV-s nyilatkozata. A miniszterelnök-helyettes az Egyenes Beszéd című műsorban azt mondta: „nem ismeri a gyermekvédelmi világot és soha nem járt ilyen intézményben”. Junghausz szerint a 26 perces adásban egyetlen gondolat sem szólt az intézményekben élő gyerekekről.
Azt javasolja, hogy legyen kötelező az országgyűlési képviselőknek és a kormánytagoknak személyesen megismerni ezeket az intézményeket, mielőtt elfogadják a költségvetést. Hangsúlyozta: akár már holnaptól szívesen befizetne egy nagyurat a gyerekek mellé heti menüre érzékenyítésre.
Kiemelte: nyilvánvalónak tartja, hogy Semjén Zsolt és Osváth Zsolt nem pedofil, ahogy Vona Gábor sem homoszexuális. Alávaló és semmirekellő dolognak nevezte, ha valaki politikai haszon reményében ilyesmit állít, sejtet vagy ezzel viccelődik.
"Soha nem kedveltem Semjén Zsoltot
11 évesen, 1982 októberében vittek el egy átmeneti gyermekotthonba három testvéremmel együtt. Édesanyánk egyedül nevelt négyünket. Elsősorban anyagi okok miatt vettek el tőle bennünket, amit a mai törvények már nem tennének lehetővé. Nem kívánom semelyik gyereknek azt az érzést, amivel akkor szembesültem, amikor megjelentek a rendőrök óra közben a tanterem ajtajában és lekísértek a rendőrautóba.
1983. augusztus 10-én kerültem az Őrmezei Gyermekotthonba. Az ott töltött hat év alatt rengeteg erőszakkal találkoztam. A gyerekek közötti verések és a szexuális erőszak is része volt a mindennapoknak. De az sem volt ritka, hogy a nevelők vagy gyermekfelügyelők abuzálták a gyerekeket.
Ilyenből többnyire alkalmi kapcsolatok alakultak ki, de volt olyan, amiből házasság lett. Sajnos napjainkban is pontosan így zajlanak ezek a dolgok és ennek a felelősségét is vállalnia kell valakiknek.
Semjén Zsolt azt nyilatkozta az Egyenes Beszédben, hogy nem ismeri a gyermekvédelmi világot és soha nem járt ilyen intézményben. Semjén Zsolt 1994 és 1998 között, illetve 2002-től országgyűlési képviselő és 2010-től miniszterelnök-helyettes. 2003 óta a KDNP elnöke.
Megdöbbentő számomra, hogy a kereszténydemokraták elnökének ennyire nem jelent semmit a legelesettebbek világa. Ahogyan az is, hogy a 26 perces adásban sem szánt rájuk egy gondolatot sem. Pedig bőven lenne feladat.
A gyermekotthonok és a javítóintézetek világa most is szörnyű. A napi étkezési költségtől a gyermekfelügyelők bérén át az épületek állapotáig sok témát adhat az erre fogékonyak számára. Persze nem csak több pénzre van szüksége ennek az ágazatnak, hanem komoly módszertani változtatásokra is. Kötelezővé tenném az országgyűlési képviselők és a kormánytagok számára is, hogy személyesen ismerjék meg ezeket a terhelt intézményeket és az ott élő növendékeket, mielőtt elfogadják hazánk soron következő költségvetését.
Akár már holnaptól szívesen befizetném egy ilyen intézménybe heti menüre a gyerekek mellé bármelyik nagyurat egy kis érzékenyítésre. Talán segítene megérteni ennek a létnek a természetét.
Megértenék, hogy az ilyen körülmények között élő gyerekekre mennyire félelmetesen nehezedik a jövőjükkel kapcsolatos kilátástalanság. Ez a kilátástalanság az oka, hogy egy márkás sportcipőért gyakorlatilag bármit megtesznek ezek a gyerekek.
Nyilvánvalóan nem pedofil Semjén Zsolt és Osváth Zsolt sem. Ahogyan nem homoszexuális Vona Gábor sem. Alávaló és semmirekellő dolognak tartom, ha bárki politikai haszon reményében ilyet állít a politikai riválisairól vagy akár ezt sejteti, ezzel viccelődik.
A kegyelmi botrányt követően Orosz Anna lemondott országgyűlési képviselő és Újbuda városvezetése is jó ötletnek tartotta, hogy az áldozatok szenvedését kihasználva olyan politikai nyilatkozatot fogadjon el, amivel sütögetheti pecsenyéjét. Hozzászólásaimban szinte könyörögtem, hogy ne tegyék ezt, mert ennél sokkal mélyebb a probléma és többet érdemel. A nyilatkozat mögött lévő motivációjuk elfogadhatatlan volt számomra, ezért nem is tudtam támogatni. Pedig nem volt soha kérdés számomra, hogy a kegyelem megadása több volt egy hibánál.
A „nagypolitika” közelében töltöttem az elmúlt 27 évet. Sokan ismerik a történetemet a döntéshozók közül, de még soha senki nem kérdezte meg, hogy hogyan tudnánk ezeknek a srácoknak az életét jobbá tenni, hogyan tudnánk biztosítani számukra azt, hogy az intézményekből kikerülésük után megállják a helyüket.
Ezt őszintén sajnálom.
A holnap még mindig tiszta, mert azt nem szennyezi a ma hazugsága."
Junghausz Rajmund hosszú ideje tagja az újbudai önkormányzatnak. A tavalyi választáson ő volt az egyetlen kormánypárti politikus a kerületben, aki egyéni mandátumot szerzett - írta a 24.hu.
Gyerekként éveket töltött a választókerületében működő Őrmezei Gyermekotthonban. Azt mondta, ma is gyakran elmegy arra, ismeri a gyerekeket, és tudja, mi zajlik ott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Tisza párt programjában nagy szerepet kap néhány gazdasági kérdés, amelyekről meg is akarják szavaztatni az embereket.
Magyar Péter már korábban is írta egy posztban, hogy Orbán Viktor és a Fidesz elutasítja a Tisza Párt több javaslatát is. Ezek között említette a személyi jövedelemadó csökkentését, a nyugdíjemelést, a legfeljebb 200 ezer forintos pluszjuttatást több mint kétmillió idős ember számára,
a milliárdosokat érintő vagyonadót, a családi kedvezmények és támogatások emelését, valamint a gyermekek ellen elkövetett bűncselekmények nyilvános kivizsgálását
Magyar szerdán indítja el a Tisza Párt Nemzet Hangja nevű szavazásának második szakaszát. A szavazáson öt kérdésre lehet voksolni, elsőként a Tisza Világ nevű applikációban, de a pártelnök azt ígéri, önkénteseik három héten belül Magyarország minden településére eljutnak.
Mostani pesztjában a vagyonadót vette elő, szerinte ezt főként Orbán és az oligarchái támadják:
"Hogy miért támadja Orbán és a milliárdos oligarchái a TISZA által bevezetni kívánt vagyonadót?
Mert szinte minden miniszter és a családtagjaik is érintettek lesznek benne.
Mitől fél például Orbán Viktor tízmilliárdokat összeharácsoló kaszinó honvédelmi minisztere és annak felesége, a bukott főpolgármester-jelölt Szentkirályi Alexandra?
A katonai képesítés nélküli honvédelmi miniszter, aki háborús veszélyhelyzetben nyaral, most éppen egy vagyonkezelői alapítványba menekíti a mesés vagyonát, hogy a gyerekei és unokái még száz év múlva is luxusjachtokon és vadászatokon tölthessék a mindennapjaikat.
Vadászat, jacht, tenisz, lovak, luxuskúriák, magánklinikák. Ezeket féltik. Nem a magyar emberekért aggódnak, hanem a saját milliárdjaikért.
Nagyon fél a Fidesz a vagyonadótól, és igazuk van: keserű szájízzel tudnának csak vadászgatni, jachtozgatni, magánrepülőzgetni, ha egy fillért is vissza kéne adniuk abból, amit az emberek pénzéből magukra költenek.
Orbán Viktor egy interjúban már arról hadovál, hogy ha a milliárdosokat megadóztatjuk, az kommunizmus.
Tudjuk, a kórházi penész meg csak zsírra szállt por önök szerint.
Ha a milliárdosok jachtjai, tízmilliárdjai és palotái vagyonkezelő alapítványba kerülnek, az pedig már a NER-es szabadságharc része, miniszterelnök úr?"
A Tisza párt programjában nagy szerepet kap néhány gazdasági kérdés, amelyekről meg is akarják szavaztatni az embereket.
Magyar Péter már korábban is írta egy posztban, hogy Orbán Viktor és a Fidesz elutasítja a Tisza Párt több javaslatát is. Ezek között említette a személyi jövedelemadó csökkentését, a nyugdíjemelést, a legfeljebb 200 ezer forintos pluszjuttatást több mint kétmillió idős ember számára,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem figyelte az Orbán-kormány a határidőket, kedden rendkívüli ülésen kell tárgyalni a veszélyhelyzet meghosszabbítását
A késlekedés november 14-től legalább három nap joghézagot okozna. Ez azzal is járt volna, hogy az elmúlt években a veszélyhelyzetre hivatkozva hozott összes rendelet hatályát veszíti, és több száz jogszabályt újra kellene elfogadni.
A kormány rendkívüli ülést kér az Országgyűléstől, mert nem figyelte a határidőket. Ha nem lenne ülés október 7-én, a hosszabbításról csak november 17-én szavazhatnának, ami november 14-től legalább három nap joghézagot okozna. Ez azzal is járt volna, hogy az elmúlt években a veszélyhelyzetre hivatkozva hozott összes rendelet hatályát veszíti, és több száz jogszabályt újra kellene elfogadni.
Semjén Zsolt szerdán délelőtt 11:18-kor benyújtotta a kezdeményezést Kövér Lászlónak az október 7-i rendkívüli ülésről.
Az ülésen a november 14-én lejáró háborús veszélyhelyzet 180 nappal történő meghosszabbításáról szóló javaslat általános vitája szerepel. Kövér László emiatt péntek délelőttre összehívta a Házbizottság soron kívüli ülését, ahol a rendkívüli ülésről döntenek.
A HVG szerint a hosszabbítást nem lehet rendkívüli, gyorsított eljárásban tárgyalni. Rendkívüli ülés nélkül a vita csak október 27-én indulhatna, a zárószavazás pedig november 17-én lehetne. Az október 7-i ülés beiktatásával már az október 20-i héten jöhet a zárószavazás, így a hosszabbítás időben hatályba lép.
A kormány azt javasolja, hogy a háborús veszélyhelyzet 2026. május 13-ig maradjon érvényben, vagyis a parlamenti választások utáni időszakig.
Szerdán Magyar Péter is megszólalt az ügyben. Azt mondta, hogy ha a Tisza Párt kormányra kerül, eltörlik a rendeleti kormányzást lehetővé tevő háborús veszélyhelyzetet. Úgy fogalmazott, hogy Európában három országban van háborús veszélyhelyzet: Ukrajnában, Oroszországban és Magyarországon.
Hozzátette, hogy ha a kormány által kihirdetett veszélyhelyzet célja az lenne, hogy felkészítse az országot egy támadásra, megelőzze azt, vagy a lakosság tájékoztatását szolgálja, az üdvözlendő lenne. Szerinte a háborús és a korábbi veszélyhelyzetek arról szóltak, hogy rendeletekkel írjanak felül törvényeket, könnyebb legyen az állami vagyon elvonása, és egyszemélyes irányítás alá kerüljön az ország. Azt mondta, hogy a Tisza Párt ezt nem támogatja, el fogják törölni, és fontosnak tartják, hogy Magyarországnak ütőképes hadserege legyen.
A kormány rendkívüli ülést kér az Országgyűléstől, mert nem figyelte a határidőket. Ha nem lenne ülés október 7-én, a hosszabbításról csak november 17-én szavazhatnának, ami november 14-től legalább három nap joghézagot okozna. Ez azzal is járt volna, hogy az elmúlt években a veszélyhelyzetre hivatkozva hozott összes rendelet hatályát veszíti, és több száz jogszabályt újra kellene elfogadni.
Semjén Zsolt szerdán délelőtt 11:18-kor benyújtotta a kezdeményezést Kövér Lászlónak az október 7-i rendkívüli ülésről.
Az ülésen a november 14-én lejáró háborús veszélyhelyzet 180 nappal történő meghosszabbításáról szóló javaslat általános vitája szerepel. Kövér László emiatt péntek délelőttre összehívta a Házbizottság soron kívüli ülését, ahol a rendkívüli ülésről döntenek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
