A Rovatból

A KSH szerint az átlagfizetés 438 ezer forint Magyarországon

A statisztikai hivatal adatai azt mutatják, hogy egy év alatt 8,6 százalékot nőtt az átlagkereset.
MTI - szmo.hu
2021. január 29.



A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 438 200 forint volt a múlt év novemberében, 8,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A novemberi átlagkereseteket átlagosan 62 500 forinttal növelték a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium) - közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A keresetek növekedési üteme az előző két hónapban is hasonló, egyformán 8,8 százalékos volt. A 2,7 százalékos novemberi inflációval számolva a reálkeresetek 5,7 százalékos emelkedést mutattak.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete - a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél közfoglalkoztatottak nélkül számolva 450 300 forint volt, 8,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 291 400, a közfoglalkoztatottak nélkül 299 500 forint volt. A kedvezményeket is figyelembe véve 300 200 forintot ért el, 8,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az átlagkeresetek alakulását jelentősen meghatározta a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium) növekedése - hangsúlyozta a KSH jelentése. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt) bruttó átlagkereset 375 700 forintra becsülhető, ez 8,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, amikor szintén jelentős volt a prémiumok mértéke.

A legalább 5 alkalmazottal működő vállalkozásoknál 447 400 forint volt a novemberi bruttó átlagkereset a közfoglalkoztatottak nélkül számolva, 8,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az alkalmazottak száma viszont 64 ezerrel, 2,9 százalékkal kevesebb volt. A költségvetési szektorban 7,6 százalékkal, 469 700 forintra nőtt a közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó átlagkereset gyakorlatilag változatlan létszám mellett.

A teljes munkaidőben közfoglalkoztatottak száma egy év alatt 6,1 százalékkal 81 ezer alá csökkent, a keresetük 1,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól és bruttó 80 500 forint volt.

A feldolgozóiparban 7,4 százalékos, az építőiparban 13,8 százalékos volt a keresetek éves növekedése tavaly novemberben, amivel 480 900 forintot, illetve 344 ezer forintot ért el a bruttó bér. A szállítás, raktározás illetve a szálláshelyszolgáltatás vendéglátás területén szerény 3,9, illetve 2,4 százalékos volt a keresetek emelkedése és átlagosan 400 300, illetve 256 700 forint volt a bruttó átlagkereset.

A közigazgatás, védelem, kötelező társadalom-biztosítás területén a 1,6 százalékos növekedéssel is 557 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, az oktatásban 9,0 százalékos, az egészségügyben 16,8 százalékos növekedéssel a bruttó átlagkereset elérte a 398 ezer, illetve a 440 300 forintot tett ki.

2020. január-novemberben a bruttó átlagkereset 399 300, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 265 500 forintot ért el, mindkettő 9,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A 3,4 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 6,0 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év első tizenegy hónapjában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„A ripacs repülhet a brüsszeli csicskáztatásra” – alaposan beleszállt Magyar Péterbe a reptéri poszt miatt Hidvéghi Balázs
A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára nem kímélte a TISZA elnökét. A politikus Magyar Péter reptérlezárásra vonatkozó bejegyzésére reagált.


Hidvéghi Balázs szerint Magyar Péter vicceskedve kérdőjelezte meg, miért kellett lezárni a repülőteret a vihar miatt, miközben ő Brüsszelbe sietett. „Na ez már nem vicces!” – írta a Facebookon a kormánypárti politikus, hozzátéve, hogy „ez a pojáca, a like-okért csak nyomja a sódert. Még jó, hogy nem neki kell döntenie mások biztonságáról. A repülőn utazó gyerekek, családok, idősek életéről!”

Az államtitkár emlékeztetett: hatalmas vihar vonult át az országon, ezért kellett lezárni a budapesti repteret, és a döntést az utasok biztonsága érdekében hozták meg. Mint írta, „ennél kisebb vihar is nagy bajt tud okozni. Nem még olyan, mint a mai, amikor 120 km/h sebességű, orkánerejű szélben kellett volna szállni, landolni a gépeknek.”

Hidvéghi felsorolta, milyen veszélyeket jelenthetett a viharos időjárás: villámcsapás, széllökések, turbulencia, jegesedés, navigációs zavarok.

Hangsúlyozta: a kifutókról törmeléket kellett eltakarítani, és a repülőtér épületeiben is jelentős károk keletkeztek, de az intézkedéseknek köszönhetően nem történt nagyobb baj vagy baleset. A bejegyzését azzal zárta: „A ripacs pedig repülhet a brüsszeli csicskáztatásra!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Eltűnt a sápi templomtorony teteje – fotókon a hihetetlen látvány
Hétfő délután orkánerejű szélvihar söpört végig a Hajdú-Bihar vármegyei Sápon. A vihar több épületben is károkat okozott, a helyi református templom pedig súlyosan megrongálódott.


A Tiszántúli Református Egyházkerület tájékoztatása szerint az 1892-ben épült templom toronysisakját a szél „tőből kitépte”. A toronydarab egyik része a templom tetejére zuhant, és beszakította azt, a másik része viszont az utcára esett. Az egyházkerület képei alapján óriási a pusztítás:

Szerencsére senki nem tartózkodott az épület közelében a vihar idején, így személyi sérülés sem történt.

A helyszínt még hétfő késő délután megtekintette Fekete Károly püspök, Kis Dávid egyházmegyei főjegyző és Vári Attila egyházkerületi főépítész, akiket Papp Tibor lelkipásztor és Végh Imre József polgármester kísért el a megrongálódott templomhoz.

Az előzetes becslések szerint jelentős anyagi kár keletkezett, a biztosító megkezdte a helyszíni felmérést.

Az egyházkerület arra kér mindenkit, hogy imádsággal támogassa a sápi gyülekezetet és azokat, akiket érintett a vihar.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor aláírta: elektronikus nyomkövetőt rakhatnak arra, aki az idelátogató nemzetközi vezetők programját megzavarja
A rendőrök mostantól nagyobb területet lezárhatnak, ha veszélyt gyanítanak. Aki ismételten szabályt szeg, arra nyomkövetőt is adhatnak, hogy távol tartsák a kiemelten védett személytől.


A magyar kormány új rendeletet hozott, amely szigorúbb intézkedéseket tesz lehetővé, ha fontos nemzetközi vendégek látogatnak hazánkba. A kabinet célja elvileg a védett személyek biztonságának fokozása, akár olyan mértékben, hogy bizonyos embereket távol tartsanak tőlük. Erre akkor adnak lehetőséget, ha az illető „a fokozott védelmet igénylő nemzetközileg védett személy magyarországi programja zavartalan lebonyolításának a veszélyeztetésére alkalmas magatartást tanúsított”.

A hétfőn megjelent, Orbán Viktor által aláírt kormányrendelet szövege szerint Magyarország számára kiemelten fontos a nemzetközi kapcsolatok megőrzése és fejlesztése, ezért lépnek fel még erőteljesebben, ha védett, nemzetközi személy érkezik az országba.

Ha a köztársasági elnök vagy a kormány meghívására jön hozzánk egy védett személy, akkor a rendőrség sokkal nagyobb körben zárhatja le a környéket azok elől, akik korábban már „veszélyesnek” ítélt viselkedést tanúsítottak. A rendelet legmegdöbbentőbb pontja az, hogy ha valaki egy éven belül kétszer is megsérti a rendőrség távoltartó intézkedését, akkor az illetőt akár helyhez köthetik – vagyis kijelölhetnek neki egy területet, amit nem hagyhat el.

És nem csak szóban figyelmeztetnek: az intézkedés betartását akár elektronikus eszközzel, kvázi kötelezően viselt nyomkövetővel ellenőrizhetik.

Az intézkedés a mozgásában korlátozott személyek esetében csak addig marad hatályban, amíg a védett személy programja zajlik, vagy amíg el nem hagyja az országot. Utána az intézkedéseket azonnal meg kell szüntetni – áll a szövegben.

Az új szabályok öt nappal a kihirdetés után lépnek hatályba – vagyis aki mostanában készül demonstrálni, illetve külső helyszínen véleményt nyilvánítani egy nemzetközi VIP-vendéggel kapcsolatban, annak érdemes odafigyelni, hogy a megnyilvánulása a hatóságok megítélése szerint ne tűnjön fenyegetőnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Duplán dőltek az időjárási rekordok hétfőn: a brutális forróság és a pusztító szél is csúcsot döntött
Dévaványán majdnem 39 fokot mértek, de nem csak a hőség volt durva: a János-hegyen 137 km/h-s szél tombolt. Soha nem látott értékeket hozott a július 7-i időjárás.


Július 7-én az ország keleti felén maradt meg legtovább a hőség – számolt be honlapján a HungaroMet. A meteorológiai szolgáltató adatai szerint Dévaványán 38,9 Celsius-fokot mértek, ami új országos napi maximum-hőmérsékleti rekordnak számít. A korábbi csúcsot 2015-ben Békéssámsonon rögzítették, akkor 38,7 fokot mutattak a hőmérők.

A forróságot ugyebár egy markáns hidegfront váltotta fel, amely záporokat, zivatarokat, jégesőt és viharos szelet hozott magával. A Budapest János-hegy állomáson 38,1 m/s-os, vagyis 137 km/h-s széllökést mértek. Ezzel új rekord született.

Soha nem volt még ilyen erős szél ezen a napon, sem országosan, sem a fővárosban.

A korábbi országos szélsebességrekordot Edelény tartotta: itt 2008. július 7-én 33 m/s-os (119 km/h-s) széllökést rögzítettek. A fővárosi csúcs szintén János-hegyhez kötődik: 2020-ban 28,2 m/s-os (102 km/h-s) lökéseket produkált a szélsőséges időjárás.

A HungaroMet megjegyzi: az értékek válogatása és ellenőrzése a mérések kezdete óta tart, de elképzelhető, hogy az adatok között maradtak szélsőségesebb vagy hibás értékek, különösen a 20. század első feléből, amikor még főként kéziratos feljegyzések álltak rendelkezésre.

Az abszolút rekordok – vagyis a valaha mért legnagyobb vagy legkisebb értékek – általában egy-egy földrajzi helyhez és rövid időszakhoz kötődnek. Az elfogadásuk részletes vizsgálatot igényel, mivel gyakran több meteorológiai tényező egyidejű fennállásából, valamint helyi hatások felerősödéséből adódhatnak. Az is előfordulhat, hogy egy adott mérés nem valós rekord, csak a mérési körülmények megváltozása miatt tűnik annak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: