HÍREK
A Rovatból

A kormányszóvivő is beállt zsákot pakolni – megkezdték az árvízi védekezést, félezer embert átvezényelt a Vízügy

Vitályos Eszter maga is beszállt a védekezésben. A vízügyesek a katasztrófavédelemmel, a rendőrséggel, a polgárőrséggel és a honvédséggel is egyeztettek.


„Megkezdtük az árvízi védekezést” – írta közösségi oldalán a kormányszóvivő vasárnap.

A Facebookra feltöltött videóban Vitályos Eszter közölte: Leányfalura tart, ahol a pócsmegyeri rév parkolójában megkezdődött az árvízi védekezés. A felvételek szerint a munkában a kormányszóvivő is részt vesz.

Vitályos a bejegyzésben jelezte, hogy köszönik minden önkéntesnek és hivatásos szakembernek a kitartó munkát, és várnak mindenkit a gáton. A kormányszóvivő Visegrádra érkezve azt írta:

„Az árvíz nem játék! A legfrissebb előrejelzések már azt mutatják, hogy a várható vízállás megközelíti a 2013-ban mért legmagasabb szintet!”

Hozzátette, kér mindenkit, hogy vegyék komolyan a kialakult helyzetet, az árterületen élők kezdjék meg értékeik, állataik biztonságba helyezését.

„Továbbra is teljes erővel zajlik az árvíz elleni védekezés, felkészülés, minden településen azért dolgozunk, hogy megvédjük az itt élőket” – tette hozzá Vitályos Eszter.

Közben az Országos Vízügyi Főigazgatóság azt közölte vasárnap az MTI-vel, hogy több mint félezer átvezényelt szakember érkezik folyamatosan a leginkább veszélyeztetett vízügyi igazgatóságokhoz, hogy az állami védvonalakon vegyenek részt az árvízvédelmi munkában.

Mint írták, az önállóan védekező települések támogatására harminc műszaki irányítójuk foglalja el a szolgálati. A vízügy folyamatosan egyeztet a társszervezetekkel is a szükséges segítségről.

A közlemény kitért arra, hogy a ciklon miatt továbbra is rendkívül esős az időjárás a Duna vízgyűjtőjén, elsősorban az Alpok északkeleti és a Kárpát-medence nyugati, illetve északi részén, és ez várhatóan így lesz az előttünk álló napokban is. A ciklon mozgása és alakulása azonban nagyon bizonytalan, a legkorszerűbb előrejelző eszközök prognózisait is képes felülírni, ezért kiszámíthatatlan, milyen mértékben érinti a várható csapadék az egyes részvízgyűjtőket.

Az elmúlt 24 órában a legtöbb eső a Bécsi-medencére, valamint a Traun és az Enns vízgyűjtőjére esett, a vártnál jóval jelentősebb mennyiség, ugyanakkor más vidékeken alulmúlta az előrejelzettet. A következő egy napban ugyanezeken a területeken várható további jelentős csapadék, majd előreláthatólag a zóna nyugatabbra, tehát a Felső-Duna és az Inn vízgyűjtője fölé helyeződik át.

Az éppen aktuális meteorológiai előrejelzés alapján a következő hat napban a Dunán Adonyig a III. fok szintje fölötti, lejjebb több helyen az I. és II. fokú árvédelmi készültségi szintet meghaladó vízállásokra lehet számítani.

A Lajtán akár a valaha mért legmagasabb értéket (LNV-t) megközelítő, míg a Rábán és a Murán a II. fok szintje körüli tetőzésekre számítanak.

Budapesten az alsó rakpartot a jövő hét kedden érheti el a víz.

„A vízügy Országos Műszaki Irányító Törzse (OMIT) folytatja az árvízvédelmi munkák koordinálását. Több mint félezer munkatársunk indult útnak és érkezik folyamatosan az árvízzel leginkább veszélyeztetett Észak-dunántúli (ÉDUVIZIG) és Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (NYUDUVIZIG) területére, hogy segítse az állami védvonalakon szolgálatot teljesítő kollégáik munkáját”

– emelte ki a közlemény.

Az OMIT vasárnap reggeli ülésén is részt vettek a társszervek – a katasztrófavédelem, a rendőrség, a honvédség, illetve a polgárőrség – képviselői, folyamatos a kapcsolattartás annak érdekében, hogy az esetleg szükséges segítségnyújtásról egyeztessenek a vízügyi szakemberekkel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nem mert belépni Ukrajnába a Barátság-vezeték miatt indult magyar küldöttség egyik tagja
A Barátság-vezeték állapotát felmérő magyar delegáció Czepek Gábor vezetésével érkezett Ukrajnába. Az ötfős csoportból egy ukrán útlevéllel is rendelkező tag a besorozástól tartva végül nem utazott el.


A magyar kormány eredetileg ötfősre tervezett delegációjából végül csak négyen utaztak szerdán Ukrajnába, miután egyikük a lehetséges jogi következményektől tartva visszalépett – írta a 24.hu.

A Kárpátalján született, ukrán útlevéllel is rendelkező tag attól tarthatott, hogy a két ország - a pénzszállító lefoglalása után - mélypontra került viszonya miatt az ukrán hatóságok emlékeztetik őt a haza védelmére vonatkozó állampolgári kötelezettségére, és besorozzák.

A tényfeltáró küldöttséget egy március negyedikei kormányhatározat hívta életre Czepek Gábor energetikai miniszterhelyettes vezetésével, a terv szerint két, nemzetközi kapcsolatokban jártas állami vezetővel és a Mol két szakemberével a soraiban. Czepek Gábor azonban az ukrán határról már csak a csökkentett létszámról számolt be.

„A tényfeltáró bizottságnak négy tagja van, rajtam kívül velünk tart egy olajipari szakember, egy nemzetközi kapcsolatokban jártas állami vezető és egy energiapiaci elemző is”

– jelentette be.

Az ukrán fél álláspontja szerint a magyar küldöttség csak akkor jelentkezett be, amikor már úton volt, és egy olyan miniszterrel akartak tárgyalni, aki éppen Párizsban tartózkodott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A Kijevnek küldött levelükben ráadásul csak az ukrán fővárost jelölték meg úti célként, a Barátság vezetéket és az orosz bombázásban megrongálódott Brodi állomást nem is említették, ezért tekintenek rájuk turistacsoportként.

A magyar felet mindezek ellenére fogadták Kijevben, ahol Czepek beszámolója szerint az energetikai tárgyalásukat egy légiriadó szakította félbe, ezért az óvóhelyre kellett vonulniuk.

A Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszát január 27-én orosz támadás érte a Lviv megyei Brodi térségében, a szállítás azóta áll Magyarország és Szlovákia felé. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban arról beszélt, hogy egy újabb orosz támadás kockázata miatt nem látja értelmét a brodi főállomás azonnali helyreállításának, noha a vezeték műszakilag akár másfél hónapon belül újraindítható lenne. A delegáció útját megelőzően a magyar-ukrán viszonyt tovább terhelte az a márciusi incidens is, amikor a Terrorelhárítási Központ Budapesten feltartóztatott egy ukrán pénzszállítót, amit az ukrán külügy „állami banditizmusnak” minősített. A kialakult ellátási helyzet miatt a magyar kormány 250 ezer tonna kőolajat szabadított fel a stratégiai készletekből a Mol számára, Szlovákia pedig válaszul ideiglenesen leállította az Ukrajnának nyújtott vészhelyzeti áramsegélyt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Videó: Orosz szellemhajó sodródik Olaszország partjai felé, időzített bomba ketyeg a Földközi-tengeren
Az Arctic Metagaz nevű, 277 méteres orosz tanker Málta partjaitól 110 kilométerre sodródik. A hatóságok 5 tengeri mérföldes biztonsági zónát jelöltek ki a több ezer tonna cseppfolyós gázt szállító hajó körül.


Egy súlyosan megrongálódott, legénység nélküli orosz tanker sodródik irányíthatatlanul a Földközi-tengeren, fedélzetén több ezer tonna cseppfolyósított gázzal. A máltai hajózási hatóságok csütörtökön közölték, hogy az Arctic Metagaz nevű, 277 méter hosszú hajó veszélyforrást jelent a térségben közlekedő más hajók számára – számolt be róla a Portfolio az MTI alapján.

A tanker jelenleg nagyjából 110 kilométerre van a máltai partoktól, nemzetközi vizeken.

A hatóságok azonnali óvintézkedéseket rendeltek el: felszólították a térségben közlekedő hajókat, hogy ne közelítsék meg a tankert 5 tengeri mérföldnél, azaz nagyjából kilenc kilométernél közelebb. „Vészterven dolgozunk” – közölte Robert Abela máltai miniszterelnök a lehetséges forgatókönyvekre készülve.

Máltai közlések szerint a hajó az olaszországi Lampedusa szigete felé sodródik, ezt az információt azonban olasz részről egyelőre nem erősítették meg. Egyébként a tanker március 3-án, kedden gyulladt ki Líbia partjai előtt, miután a fedélzetén robbanások történtek. A 30 fős legénységet kimentették a hajóról. Oroszország azzal vádolta Ukrajnát, hogy tengeri drónnal támadta meg a hajót.

A Visegrád24 videója szerint a támadás után a tankerhajó óriási lánggal égett.

A nemzetközi szankciók alatt álló, az orosz „árnyékflotta” részeként számon tartott hajó elleni akciót Vlagyimir Putyin orosz elnök „terrorcselekménynek” nevezte. Az orosz közlekedési minisztérium a támadást nemzetközi terrorizmusnak és tengeri kalózkodásnak minősítette.

Az incidenst követően a líbiai parti őrség először azt jelentette, hogy a tanker elsüllyedt. Később azonban olyan felvételek is napvilágot láttak, amelyek tanúsága szerint a súlyosan megrongálódott, oldalirányban megdőlt hajó a felszínen maradt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Az ukrán jegybankelnök szerint kritikus állapotban került kórházba az egyik ukrán pénzszállító
A magyar hatóságok pénzmosás gyanújával tartóztattak fel egy Ausztriából Ukrajnába tartó pénzszállítmányt. Az ukrán jegybank nemzetközi zsarolásnak minősítette az eljárást, és az EU intézményeihez fordult.


Kritikus állapotban került kórházba a Magyarországon feltartóztatott ukrán pénzszállítók egyik kísérője, miután a helyi hatóságok kihallgatták, legalábbis ezt állítja Andrij Pisnij, Ukrajna jegybankelnöke – írja a HVG a Bloomberg alapján.

A magyar hatóságok március 5-én, pénzmosás gyanújára hivatkozva állítottak meg két, Ausztriából Ukrajnába tartó ukrán pénzszállítót. Ugyanakkor az adóhatóság is elismerte, hogy az elfogott járművekkel tervezetten szállítottak 40 millió dollárt, 35 millió eurót és kilenc kilogramm aranyat. A szállítmányt kísérő hét ukrán férfit elfogták, majd az eljárás eredményét meg sem várva kiutasították őket Magyarországról. A NAV szerdán jelentette be, hogy visszaadja a két lefoglalt pénzszállítót, de a pénzt és az aranyat nem. Azt egyelőre nem indokolták meg, hogy pontosan miért merült fel a pénzmosás gyanúja.

Az ukrán külügyminisztérium korábban arról számolt be, hogy az egyik, egészségügyi problémákkal küzdő ukrán férfi csak akkor kapott ellátást, amikor összeesett, előtte pedig olyan injekciót kapott, amely veszélyesen megemelte a vércukrát

„Mindez 2026-ban történt Európa közepén, egy EU-tagállamban, amelynek kormánya teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az európai szabályokat, előírásokat és értékeket”

– mondta Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank elnöke, aki abszurdnak és illegálisnak nevezte a történteket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
RTL: A szlovákok, a lengyelek, a csehek is 30-40 forinttal olcsóbban tankolhatnak, mint a magyarok a védett áron
Kedd óta a 95-ös benzin 595, a dízel 615 forint, de Szlovéniában, Horvátországban és a V4-országokban még ennél is kevesebb. Ausztria viszont a drágábbik véglet, ott mélyen a zsebbe kell nyúlni.


Bár a kormány befagyasztotta az üzemanyagárakat, a szomszédos országokban még így is jóval olcsóbban lehet tankolni. A magyarországi árstop ellenére a visegrádi országokban literenként átlagosan 30-40 forinttal kevesebbet kell fizetni a kutakon – számolt be róla az RTL Híradó.

Március 10-e, kedd óta aki magyar rendszámú autóval áll be egy kúthoz, 595 forintot fizet a 95-ös benzin, és 615 forintot a gázolaj literjéért.

A helyzetet bonyolítja, hogy a szabály bevezetése óta a nyersolaj ára 5 százalékkal emelkedett, és a forint is gyengült, de a védett ár ezt a drágulást egyelőre nem engedi érvényesülni a fogyasztóknál. „Most is emelkedik, csak az árstop fogja meg. Nem tudom, meddig tart ez” – mondta egy autós, Kiss Gyula.

Egy másik sofőr, Rácz Ádám szerint „összességében nem lenne itthon drága, de annyi adót tesznek rá, hogy végül mégis drága lesz.”

A régiós összevetésből kiderül, hogy

nem csak a V4-eknél, de Horvátországban és Szlovéniában is a magyarországinál alacsonyabb szinten rögzítették az árakat. Szlovéniában például egy liter benzin 569, egy liter gázolaj pedig 593 forintba kerül, aminek hatására minden korábbinál több külföldi tankol náluk.

Ausztria viszont a drágábbik véglet: ott a benzinért 663, a gázolajért 737 forintot kérnek literenként. „Ausztria túl drága! Veszek magamnak egy lovat, és többé nem kell benzinre költenem” – panaszkodott egy osztrák férfi a riportban.

„Csupán néhány ország előz meg minket magasabb üzemanyagárakkal. Ezek között van Románia, Szerbia és Ausztria” – erről már Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője beszélt, aki szerint az északi szomszédainknál „nem csak 20, hanem akár 30–40 forintos árkülönbségek is lehetnek.”

A benzinkutak most az ország üzemanyag-tartalékából, vagyis korábban olcsóbban beszerzett készletekből gazdálkodnak. A kiskutasok szerint azonban veszélyben az utánpótlás, mert a közel-keleti háború elhúzódhat. Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének szakértője úgy látja,

„mindenképpen el kellene érni, hogy részben beengedjük a nemzetközi árakat a magyar piacra, az importot mindenképpen elősegítsük, és csökkentsük a fogyasztást.”

A nagy kútláncok viszont nyugtatnak: szerintük van elég üzemanyag. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára telefonon nyilatkozva elmondta:

„Már önmagában ez a készlet is legalább másfél-két hónapra elegendő lenne. De nem szabad elfelejteni, hogy a Dunai Finomító működik; gyakorlatilag csak és kizárólag a hazai piacra szállítja a finomításból származó benzint és gázolajat.”

A kormány a védett ár mellett az üzemanyagok jövedéki adójából is engedett, ami átmenetileg nagyjából 19 forintot faraghat le a literenkénti árból. A Tisza Párt azonban további csökkentést követel. Magyar Péter, a párt elnöke szerint

„ha a kisebb adókat is csökkentené, akkor 50–100 forinttal olcsóbb lehetne ma Magyarországon a benzin és a dízel. Erre szólítom fel: kevesebb Facebook-poszt, kevesebb gyűlöletkeltés, kevesebb százmilliárd elszórása propagandára, kevesebb orosz ügynök; több munka. A tett az első, a duma a második.”

A helyzetet tovább bonyolítja egy tisztázatlan kérdés: a közösségi közlekedés járművei tankolhatnak-e védett áron. Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta, a BKV és a Volán nem, ami milliárdos többletkiadást jelenthet nekik. Ezzel szemben a fuvarozói érdekképviseletek szerint a vonatkozó rendelet módosítása épp azt teszi lehetővé, hogy a magyar rendszámú autóbuszok is a kedvezményes áron jussanak üzemanyaghoz a kutakon.


Link másolása
KÖVESS MINKET: