A kormányközeli Mathias Corvinus Collegium felvásárolta a Librit
A Libri Csoport a magyar könyvkereskedelmi és könyvkiadói piac meghatározó szereplője. Évente több millió vásárlót szolgál ki az 57 üzletből álló hálózat.
Szerződést kötött a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) leányvállalata az SQ Invest Kft.-vel a Libri Csoport 67,48 százalékos részvénycsomagjának adásvételéről. A tranzakcióval az eddigi közvetett kisebbségi tulajdonos MCC válik a hazai könyvkereskedelmi és -kiadói piac meghatározó szereplőjének 98,41 százalékos tulajdonosává – közölte az MCC kedden az MTI-vel.
A cégcsoport vezetésének összetétele változatlan marad, a korábbi többségi részvényes SQ Invest tulajdonosa, Balogh Ákos igazgatósági tagként segíti a Libri Csoport további fejlődését – olvasható a közleményben.
Emlékeztetnek arra, hogy az MCC 2021 áprilisa óta kisebbségi részvényese a Libri Csoportnak, ebben az időszakban a vállalatcsoport óriási fejlődést mutatott fel, üzletileg és pénzügyileg még sikeresebbé vált.
Az MCC részesedésének 98,5 százalékra növelésével a továbbiakban is stratégiai-pénzügyi befektetőként kíván hozzáadott értéket nyújtani a vállalatcsoport számára, a szakmai irányítást pedig a jövőben is a könyvpiacon évtizedes tapasztalatokkal rendelkező menedzsment látja el – hangsúlyozzák a közleményben.
„Köszönöm az elmúlt 30 évet a Libri összes dolgozójának, nélkülük ez a vállalat nem ott tartana, ahol most tart. Örülök, hogy egy olyan befektetőnek adhattam el a céget, amely elkötelezett a magyar könyvpiac iránt. Nem hagyom el a társaságot, igazgatósági tagként továbbra is segítem majd a Librit” – idézi a közlemény Balogh Ákos alapítót.
„A Mathias Corvinus Collegium mint Közép-Európa legnagyobb tehetséggondozó intézménye és tudásbázisa hisz a magyar könyvpiacban, a könyvek erejében és a kultúrában, így ez a lépés is illeszkedik az MCC sokoldalú tevékenységéhez. A Libri vállalatcsoporttal sikeres éveket tudhatunk magunk mögött, az MCC a korábbi részesedésére is minden értelemben jó befektetésként tekint, így részünkről a leglogikusabb lépés a tulajdoni hányad növelése volt. Elkötelezett, tőkeerős tulajdonosként hosszú távon garantáljuk a magyar könyv jövőjét” – emeli ki Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója.
A Libri Csoport a magyar könyvkereskedelmi és könyvkiadói piac meghatározó szereplője. A csoport meghatározó tagja, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. évente több millió vásárlót szolgál ki az 57 üzletből álló, országos méretű könyvesbolthálózatában, valamint webáruházában.
Szerződést kötött a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) leányvállalata az SQ Invest Kft.-vel a Libri Csoport 67,48 százalékos részvénycsomagjának adásvételéről. A tranzakcióval az eddigi közvetett kisebbségi tulajdonos MCC válik a hazai könyvkereskedelmi és -kiadói piac meghatározó szereplőjének 98,41 százalékos tulajdonosává – közölte az MCC kedden az MTI-vel.
A cégcsoport vezetésének összetétele változatlan marad, a korábbi többségi részvényes SQ Invest tulajdonosa, Balogh Ákos igazgatósági tagként segíti a Libri Csoport további fejlődését – olvasható a közleményben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lebontanák a zuglói buszpályaudvart: a NER-es cég 1,5 milliárdot és egy szakrendelőt ad, de két telket kér ingyen
A ZVK Development Kft. a Bosnyák téri beruházás vitáinak lezárására tett ajánlatot Zuglónak. A testület csütörtökön dönt a napi 32 ezer utast kiszolgáló végállomás sorsáról.
Lakóház a buszpályaudvar helyén, szakrendelő a földszinten – ezzel az ajánlattal próbálja peren kívül lezárni a vitát a zuglói önkormányzattal a kormányközeli ingatlanfejlesztő. Balázs Attila cége, a ZVK Development Kft. másfél milliárd forintot fizetne a kerületnek a megállapodástól számított 30 napon belül, és vállalná egy új szakrendelő teljes körű megépítését is. Ennek azonban komoly ára van: a cég két önkormányzati telket kér cserébe, ingyen - írja a Népszava.
Az ajánlat szerint a fejlesztő először az Örs vezér terén, az Ikea és a Sugár üzletház előtti, jelenleg buszpályaudvarként működő területet kapná meg. Ide építenének egy lakóházat, amelynek alsó szintjein alakítanák ki az új szakrendelőt, közvetlenül a nagy forgalmú Kerepesi és Nagy Lajos Király útja torkolatában.
Amikor az új intézmény elkészül és átköltözik, az önkormányzatnak át kellene adnia a jelenlegi szakrendelő ingatlanát is, amelynek helyére szintén lakóházat húzna fel a cég. A Népszava szerint a két lakóprojekt üzleti eredménye biztosítaná a szakrendelő létesítésének fedezetét.
Az érintett Örs vezér téri buszpályaudvarról jelenleg tucatnyi troli és busz indul, egy átlagos munkanapon csaknem 850 járat hagyja el a végállomást, és hozzávetőleg 32 ezer fel- és leszállás történik itt.
„Az ajánlat a két fél között fennálló viszony peren kívüli rendezésére tett javaslatként értékelhető, így kell mérlegelni” – idézte a lap Rózsa Andrást, Zugló momentumos polgármesterét. A kerületvezető szerint a döntés előtt az önkormányzatnak előbb arról kell határoznia, hogy a meglévő szakrendelő felújításával vagy egy új építésével oldja-e meg a kérdést. Ha az utóbbit választják, csak utána következhet a helyszín kijelölése. A javaslatról a zuglói képviselő-testület csütörtökön tárgyal.
A fejlesztő az idővel is sürgeti a kerületet: jelezte, hogy az év elején befejezik a Bosnyák téri beruházást és levonulnak a területről, így addig van reális esély az együttműködésre.
A vita hátterében a Bosnyák tér mögött felépült, az állam által 244 milliárd forintért felvásárolt irodakomplexum áll. A beruházó gyakorlatilag a projekt indulása óta vitatja a kerülettel kötött előzetes megállapodásban foglaltakat. A cég 2023-ban, még Horváth Csaba (MSZP) polgármestersége idején 2,9 milliárd forintot ajánlott, de azt a testület akkor nem fogadta el. A mostani, másfél milliárdos ajánlatot a cég azzal indokolja, hogy időközben 1,3 milliárdot költöttek 13 kerületi iskola udvarának felújítására, amit hivatalosan adományként végeztek.
Tavaly májusban a kerület határozatban erősítette meg, hogy a beruházást nem támogatják, mert az túlterjeszkedik a helyi építési szabályzat és a telekeladási szerződés keretein, továbbá további közlekedési fejlesztéseket is várnak a cégtől.
Rózsa András korábban azt is kilátásba helyezte, hogy beperlik a céget, ha nem sikerül aláírni a településrendezési szerződést.
Lakóház a buszpályaudvar helyén, szakrendelő a földszinten – ezzel az ajánlattal próbálja peren kívül lezárni a vitát a zuglói önkormányzattal a kormányközeli ingatlanfejlesztő. Balázs Attila cége, a ZVK Development Kft. másfél milliárd forintot fizetne a kerületnek a megállapodástól számított 30 napon belül, és vállalná egy új szakrendelő teljes körű megépítését is. Ennek azonban komoly ára van: a cég két önkormányzati telket kér cserébe, ingyen - írja a Népszava.
Az ajánlat szerint a fejlesztő először az Örs vezér terén, az Ikea és a Sugár üzletház előtti, jelenleg buszpályaudvarként működő területet kapná meg. Ide építenének egy lakóházat, amelynek alsó szintjein alakítanák ki az új szakrendelőt, közvetlenül a nagy forgalmú Kerepesi és Nagy Lajos Király útja torkolatában.
Amikor az új intézmény elkészül és átköltözik, az önkormányzatnak át kellene adnia a jelenlegi szakrendelő ingatlanát is, amelynek helyére szintén lakóházat húzna fel a cég. A Népszava szerint a két lakóprojekt üzleti eredménye biztosítaná a szakrendelő létesítésének fedezetét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jakab Péter: Felajánlottam az összefogást, Magyar Pétertől egy röhögő emojit kaptam
A Jobbik volt elnöke revansot venne a 127 szavazatos vereségért, ezért szövetkezett a DK-val. Azt állítja, a helyi tiszások is inkább rá szavaznának, nem a saját jelöltjükre.
Jakab Péter szerint azért lett a Demokratikus Koalíció választókerületi jelöltje Miskolcon, mert míg Magyar Péter nemet mondott az összefogásra, addig Dobrev Klára igent. A Telexnek adott interjúban kifejtette, hogy a DK-val lényegében 2019 óta folyamatosan kapcsolatban állnak, és a 2018-as Fidesz-győzelem utáni társadalmi igény vezetett az ellenzéki pártok közeledéséhez, ami szerinte természetes folyamatként torkollott a mostani együttműködésbe. Jakab elmondta, hogy az általa ideálisnak tartott összefogás a Tiszától a DK-ig terjedne, mert véleménye szerint az nem rendszerváltás, ha a kétharmados többséget csak átadják egy másik pártnak. „Azt rezsimváltásnak hívják” – fogalmazott.
Úgy véli, a valódi rendszerváltás az, amikor a pártok együtt biztosítják a kétharmadot és közben egymást is ellenőrzik. „Magyar Péter egyelőre nemet mondott az összefogásra, Dobrev Klára meg igent. Innentől kezdve teljesen világos volt, hogy a Nép Pártján és a Demokratikus Koalíció együtt indul” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a lehetőséget a Tisza felé is nyitva hagynák.
A politikus szerint a DK-val kötött megállapodás után teljesen természetes volt, hogy Miskolcon ő indul, mivel van egy „adóssága” a fideszes Csöbör Katalinnal szemben, akitől 2018-ban 127 szavazattal kapott ki. Állítása szerint a DK is világosan látja, hogy összefogással megfordítható az eredmény. Ennek érdekében felszólította a Tisza Pártot a visszalépésre.
„Várjuk a Tisza Párt és az ismeretlen tiszás katona bejelentését is, hogy visszalép, és nem osztja meg az ellenzéki szavazatokat”
– mondta. Állítása szerint még a helyi Tisza-szimpatizánsok sem értik, miért indítanak rá jelöltet egy szerinte simán nyerhető körzetben.
Arra a felvetésre, hogy miért egy országosan vezető párt jelöltjének kellene visszalépnie egy 0 százalékos párt jelöltje javára, Jakab Karácsony Gergely példáját hozta fel. „Ilyen értelemben Karácsony Gergely se lehetne Budapest főpolgármestere, hiszen nem nagyon mérhető a pártja” – érvelt. Szerinte itt nem a párt támogatottsága a lényeg, hanem az, hogy neki van esélye legyőzni Csöbör Katalint, amihez az kell, hogy mindenki felsorakozzon mögé. A Tisza jelöltjét ismeretlennek nevezte, akiről nem tudni, mit gondol a helyi ügyekről. „Nagyon nehéz arra biztatni az embereket, hogy szavazzanak valakire, akiről nem tudunk semmit” – fogalmazott. Ezzel szemben Magyar Péterről azt mondta, ő nem ellenzékiekkel, hanem „Orbán államtitkáraival és utazó nagyköveteivel” fog össze, ami Jakab szerint inkább a „rezsim átmentésére hajaz, mintsem a rendszerváltásra”.
Jakab Péter elutasította, hogy a küzdelem a pártlogók versenyévé silányuljon, és úgy vélte, a választóknak nem logókra, hanem személyekre kellene szavazniuk. A 2018-as választási eredményével kapcsolatban azt állította, hogy a Jobbik logója inkább nehézséget jelentett számára. „Nekem a pártlogó inkább nehézséget jelentett, hiszen a Jobbik 20 százalékot ért el, én meg 38 százalékot. Lehet, hogy ha logó nélkül, csak egyszerű miskolciként indulok el, akkor győzni tudok” – mondta. Ezt Vona Gábor akkori pártelnök „pökhendiségével” magyarázta, ami szerinte hatott a választókra. „Ugyanazt a pökhendiséget mutatta a Jobbik elnöke 2018-ban, mint most Magyar Péter” – húzott párhuzamot. Jakab szerint a választók nem szeretik ezt a hozzáállást, és úgy érezte, emiatt büntették meg őt Miskolcon. „Örülnék, ha Magyar Péter nem követné el a '18-as Vona Gábor hibáját, és nem mondaná azt pökhendi módon, hogy csak ő, csak egyedül, és senki más nem jöhet szóba” – mondta Jakab, majd hozzátette:
„Felajánlottam az összefogást, Magyar Pétertől egy röhögő emojit kaptam. Nem túl államférfiúi viselkedés, de az nevet, aki utoljára nevet”
- mondta Jakab Péter.
A felelősség kérdését firtató kérdésre, miszerint mi lesz, ha miatta veszít a Tisza Párt jelöltje, a politikus a felelősséget Magyar Péterre hárította.
„Ezt a kérdést Magyar Péternek kell feltenni. Vállalja-e azt a kockázatot, hogy ráindulnak Jakab Péterre, Varju Lászlóra, Hadházy Ákosra és más beágyazott ellenzéki jelöltekre?”
– kérdezett vissza. Szerinte egy esetleges vereség után Magyar Péternek kellene megmagyaráznia, miért állította, hogy egyedül is nyerni tud. „Innentől kezdve nem én leszek a felelős, hanem az, aki felelőtlen módon senkivel nem működik együtt” – jelentette ki.
A Nép Pártján elnöke reagált arra az elemzői véleményre is, hogy Magyar Péter sikere éppen a régi ellenzéki pártoktól való elzárkózásnak köszönhető. Jakab szerint ő mást hall az elemzőktől: „Magyar Péter sikerének titka, hogy beházasodott a Fideszbe, és az emberek bennfentesnek tartják”. Kritizálta a Tisza Párthoz csatlakozó, korábban a NER-ben szerepet vállaló politikusokat, Kapitány Istvánt és Orbán Anitát. „Nekem az a benyomásom, hogy egy Fidesz-mentőcsónak épül Kapitány urakkal, ahova majd szépen át lehet szállni” – fogalmazott. Azt is hangsúlyozta, hogy ha ő nem indulna, a választói otthon maradnának. „Higgye el, ha én nem indulok el, a választóim otthon maradnak, és nem fognak Magyar Péterre szavazni. Megengedhetjük ezt a luxust?” – tette fel a kérdést.
Saját politikai pálfordulásával kapcsolatban, miszerint korábbi jobbikosként most a DK-val kampányol, azt mondta, két oka is van a gördülékeny együttműködésnek. Egyrészt szerinte annak idején ő tette „együttműködés-kompatibilissé” a Jobbikot, másrészt ma már a Nép Pártján elnökeként egy nem ideológia-, hanem emberközpontú pártot vezet. Önmagát „közös nevezőként” és „kéksapkásként” jellemezte, aki a DK-sokkal és a tiszásokkal is szót érthetne.
Jakab Péter bízik a győzelmében, és állítása szerint sok miskolci Tisza-szavazó is jelzi neki, hogy bár országosan Magyar Péter pártját támogatják, helyben rá fognak szavazni.
„Olyan helyi képviselőt szeretnének, aki nyersen, őszintén, kíméletlenül képviseli a várost a parlamentben akkor is, ha a Tisza kormányoz és akkor is, ha marad a Fidesz”
– idézte őket. Elmondta, hogy hamarosan nyilvánosságra hoznak egy Miskolcon készülő felmérést.
A DK-Nép Pártján szövetség részleteiről elárulta, hogy minden DK-s jelöltet támogatnak, de pártjának logója csak az ő miskolci kampányanyagain szerepel majd. Közös listát azért nem állítanak, mert akkor 10 százalékos lenne a bejutási küszöb. „Nem szeretnénk egy esetleges 9 százalékos DK-Nép Pártján-eredményt kidobni a kukába” – indokolt.
Arra a kérdésre, hogy szerepel-e majd a DK országos listáján, kitérő választ adott, de azt egyértelműsítette, hogy ha bejut a parlamentbe, a DK frakciójába ülne be.
„Szerintem nem kérdés. Miután a DK és a Nép Pártján szövetséget kötött, egyértelmű, hogy nem a Tisza frakciójába fogok ülni” – zárta gondolatait.
Jakab Péter szerint azért lett a Demokratikus Koalíció választókerületi jelöltje Miskolcon, mert míg Magyar Péter nemet mondott az összefogásra, addig Dobrev Klára igent. A Telexnek adott interjúban kifejtette, hogy a DK-val lényegében 2019 óta folyamatosan kapcsolatban állnak, és a 2018-as Fidesz-győzelem utáni társadalmi igény vezetett az ellenzéki pártok közeledéséhez, ami szerinte természetes folyamatként torkollott a mostani együttműködésbe. Jakab elmondta, hogy az általa ideálisnak tartott összefogás a Tiszától a DK-ig terjedne, mert véleménye szerint az nem rendszerváltás, ha a kétharmados többséget csak átadják egy másik pártnak. „Azt rezsimváltásnak hívják” – fogalmazott.
Úgy véli, a valódi rendszerváltás az, amikor a pártok együtt biztosítják a kétharmadot és közben egymást is ellenőrzik. „Magyar Péter egyelőre nemet mondott az összefogásra, Dobrev Klára meg igent. Innentől kezdve teljesen világos volt, hogy a Nép Pártján és a Demokratikus Koalíció együtt indul” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a lehetőséget a Tisza felé is nyitva hagynák.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nyílt levélben üzent Magyar Péternek a Magyarországon menedékjogot kapott volt lengyel miniszter
A politikus szerint őt és minisztertársát politikai bosszúból üldözik, mert korábban Tusk emberei ellen nyomoztak. Most nyílt levélben intette óva a magyarokat Magyar Pétertől.
Nyílt levélben fordult Magyar Péterhez Zbigniew Ziobro, Lengyelország volt igazságügyi minisztere, aki a közelmúltban Magyarországon kapott menedékjogot. A politikus szerint Magyarország nem „körözött bűnözőket” rejteget, hanem a bűnözők által üldözött személyeket védi.
„Sem én, sem Marcin Romanowski miniszter úr soha nem követtünk el semmilyen bűncselekményt, és semmiért nem ítéltek el minket. Ehelyett mi vagyunk a Tusk-diktatúra bűnözői akcióinak célpontjai”
A volt miniszter azt állítja, hogy Donald Tusk egy „bűnözői struktúrát” hozott létre a barátaiból, akik szerinte pénzt sikkasztottak és kenőpénzt fogadtak el. Állítása szerint az általa irányított ügyészség pont ezeket az embereket üldözte és tartóztatta le, sőt, olyan ügyeket is felügyelt, amelyekben a kenőpénzek állítólag magához Tuskhoz jutottak volna. Ziobro szerint most bosszúból emelnek ellene hamis vádakat.
„Az én »bűnöm« állítólag az, hogy az általam felügyelt Igazságügyi Minisztérium, törvényesen eljárva, forrásokat juttatott modern felszerelésekre az állami kórházak és a tűzoltóság számára, a bűnüldözéshez használt modern elektronikus eszközökre, valamint az ügyészség felújítására. Az ő szemükben bűncselekmény az, hogy a pénz megszűnt kizárólag a kiváltságos, LGBT-ideológiát képviselő szervezetek felé áramlani, és jutott belőle a korábban mellőzött és diszkriminált keresztény, katolikus és konzervatív szervezeteknek is.”
A volt lengyel miniszter szerint Tusk az ügyészséget és a bíróságokat felhasználva simítja el párttársai korrupciós ügyeit. Levelében feltette a kérdést, hogy Magyar Péter elmondja-e a magyaroknak, mivel járt Lengyelországnak Tusk visszatérése.
„Segítek – például belenyugvást abba, hogy Németország mindenféle ellenőrzés nélkül, ezrével küld vissza illegális migránsokat Lengyelországba. Német rendőrautók az ő beleegyezésével, egyszerűen kitették a migránsokat a lengyel utcákra! Tusk két évnyi kormányzása alatt Lengyelország államadóssága több mint 600 milliárd złotyval (körülbelül 60 000 milliárd forinttal) ugrott meg. Ez példátlan eladósodás, amely arra a drámára emlékeztet, amelyet egykor Gyurcsány Ferenc okozott Magyarországnak.”
Ziobro azt is írta, hogy Tusk miatt a lengyelek fizetik a legmagasabb villanyszámlákat az EU-ban, be akarja vezetni a homoszexuális házasságot és az örökbefogadást, valamint összeomlást idézett elő az egészségügyben, ahol szerinte rákbetegek halnak meg a leállított kezelések miatt.
„Ezért, Magyar Úr, Magyarország számára nem én vagyok a probléma, hanem az olyan emberek, mint Ön és Donald Tusk – akik engednek a külső érdekeknek, és országaikat a Brüsszelnek való alávetettség állapota felé vezetik. Teljes szívemből intem óva a magyarokat Tusk utánzóitól, mert ez a katasztrófa útja, amit a magyar testvéreknek semmiképpen nem kívánok!”
– zárta gondolatait, majd köszönetet mondott Orbán Viktornak, aki szerinte „szembe szállt a jogtalansággal, a hazugsággal és a politikai üldöztetéssel”.
Zbigniew Ziobro január 12-én jelentette be, hogy a magyar kormány politikai menedékjogot adott neki. A lengyel ügyészség 26 bűncselekmény, köztük bűnszervezet létrehozása és az Igazságügyi Alap forrásainak politikai célú felhasználása miatt indítana eljárást ellene. Utóbbiak között szerepel a Pegasus kémszoftver megvásárlása is. A lengyel Szejm tavaly novemberben felfüggesztette a mentelmi jogát, útleveleit pedig decemberben érvénytelenítették. A magyar kormány hivatalosan annyit közölt, hogy „több” lengyel állampolgár kapott menedéket.
Nyílt levélben fordult Magyar Péterhez Zbigniew Ziobro, Lengyelország volt igazságügyi minisztere, aki a közelmúltban Magyarországon kapott menedékjogot. A politikus szerint Magyarország nem „körözött bűnözőket” rejteget, hanem a bűnözők által üldözött személyeket védi.
„Sem én, sem Marcin Romanowski miniszter úr soha nem követtünk el semmilyen bűncselekményt, és semmiért nem ítéltek el minket. Ehelyett mi vagyunk a Tusk-diktatúra bűnözői akcióinak célpontjai”
Magyar Péter kókler fideszes bűnözőnek nevezte Takács Pétert, aki szerinte tönkretette a magyar egészségügyet
A Tisza Párt elnöke szerint az államtitkár hazudik a tervezett kórházbezárásokról. Úgy látja, hogy pont az Orbán-kormány tett tönkre 225 osztályt és hagyott 40 ezres ápolóhiányt maga után.
Magyar Péter a Facebookon bírálta Takács Pétert. A Tisza Párt elnöke szerint az egészségügyi államtitkár arról „hazudozik”, hogy egy kormányváltás után bezárásra kerülne egy-egy vidéki kórház, amiből állítása szerint „egy szó sem igaz”.
Magyar Péter úgy véli, felháborító, hogy
„pont egy olyan kókler fideszes bűnöző hazudja ezt, aki tönkretette a magyar állami egészségügyet”.
Posztjában azt írja: „Az Orbán-kormány 10 ezer kórházi ágyat szüntetett meg, bezárt 225 kórházi osztályt, köztük rengeteg szülészetet. 1010 betöltetlen háziorvosi praxist és 40 ezres ápolóhiányt, valamint tragikus egészségügyi adatokat hagynak maguk után Takácsék. Évente negyvenezer honfitársunk hal meg jelenleg megelőzhető és kezelhető betegségben, a magyarok öt évvel rövidebb ideig élnek, mint az uniós átlag.”
A Tisza Párt elnöke szerint „Orbán hazug janicsárjának” ezek után van képe a Tiszát vádolni. Ezzel szemben azt ígéri:
„A TISZA-kormány minden vidéki kórházat fejleszteni fog a hazahozott uniós forrásokból és minden régióban szuperkórházat fejlesztünk. Évente minimum 500 milliárd forinttal fogunk többet költeni az állami egészségügyre. Ennek a forrása pedig pont az Orbán-kormány propaganda költéseinek megszüntetése lesz.”
Bejegyzését azzal zárta, hogy Takács Péter „mehet nemsokára szakvizsgára készülni és egy hazugság elvonókúrára”.
Magyar Péter a Facebookon bírálta Takács Pétert. A Tisza Párt elnöke szerint az egészségügyi államtitkár arról „hazudozik”, hogy egy kormányváltás után bezárásra kerülne egy-egy vidéki kórház, amiből állítása szerint „egy szó sem igaz”.
Magyar Péter úgy véli, felháborító, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
