A kormány nem ad most pénzt a Velencei-tó vízpótlására, de Áder János alapítványa már keresi a hosszú távú megoldást
Szerintük a tó jelenlegi helyzete „megoldásért kiált”, ezért egy szakértői csapatot verbuválnak, akik megfogalmaznak egy szakmailag megalapozott cselekvési tervet.
Nemrég megírtuk, hogy a Velencei-tó fejlesztéséért felelős kormánybiztos azt nyilatkozta, bár fontos lenne pótolni a vizet a nyár eleje óta vízhiánnyal küzdő tóban, ez 40 milliárd forintba kerülne, erre pedig most nem akar ennyi pénzt áldozni a kormány. A projektet ugyan támogatják, de egyelőre halasztják azt a magas összeg miatt, mivel a gazdaság újraindítására fordítják elsődlegesen a forrásokat.
A víz pótlására egyelőre tehát nincs megoldás. Az Áder János köztársasági elnök által létrehozott Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány viszont nem hagyja annyiban a dolgot.
Az alapítvány kommunikációs vezetője, Krakkó Ákos hétfőn a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy hosszú távú, fenntartható megoldást keresnek a Velencei-tó helyzetére. Mint mondta, a téma a politikai diskurzus része lett, és ahhoz nem kell szakértőnek lenni, hogy aki akarja, belássa, a tó jelenlegi helyzete "megoldásért kiált", de ahhoz szakértőnek kell lenni, hogy valóban hatásos megoldás szülessen, ami hosszú távon megoldja a helyzetet.
Mint mondta, a probléma, a tó vízszintjének csökkenése, nem újkeletű, "még ha most kritikus mértéket is öltött". Felidézte: 1866-ban például a tó teljesen kiszáradt és medrében huszárok gyakorlatoztak, de az elmúlt 30 évben, például 2003-ban és 1990 és 1993 között is volt "a maitól talán sokkal kritikusabb helyzet".
Hozzátette: a Kék Bolygó alapítványnak meggyőződése, hogy a tó helyzetét csak és kizárólag a témát leginkább ismerő szakemberek bevonásával lehet rendezni, ezért
az alapítvány alapítója, Áder János köztársasági elnök arra kérte az alapítványt a napokban, hogy "verbuváljon" egy csapatot a Velencei-tó múltját, jelenét és remélt jövőjét ismerő vízügyi szakemberekből, biológusokból, és más tudományterületek képviselőiből, akik megfogalmaznak egy szakmailag megalapozott cselekvési tervet.
Kiemelte: a hosszú távon is fenntartható megoldási tervet a sajtó nyilvánosságán keresztül mindenki számára hozzáférhetővé teszik majd.
Felidézte: korábban már sikerült kritikus vízügyi kérdéseket - a szakemberek álláspontját meghallgatva - megoldani, erre példaként a Balaton vízügyi helyzetének rendezését, és a felső-tiszai hulladékkiemelő gépet említette.
Nemrég megírtuk, hogy a Velencei-tó fejlesztéséért felelős kormánybiztos azt nyilatkozta, bár fontos lenne pótolni a vizet a nyár eleje óta vízhiánnyal küzdő tóban, ez 40 milliárd forintba kerülne, erre pedig most nem akar ennyi pénzt áldozni a kormány. A projektet ugyan támogatják, de egyelőre halasztják azt a magas összeg miatt, mivel a gazdaság újraindítására fordítják elsődlegesen a forrásokat.
A víz pótlására egyelőre tehát nincs megoldás. Az Áder János köztársasági elnök által létrehozott Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány viszont nem hagyja annyiban a dolgot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Óriási felháborodás tört ki egy rémhír miatt, miszerint New York muszlim polgármestere kötelezővé tenné az arab számok oktatását
Egyetlen poszt elég volt, hogy felrobbanjon az internet. A legtöbben azt sem tudták, mit jelentenek az arab számok, mégis a polgármester fejét követelték a kulturális támadás miatt.
Futótűzként terjedt az a rémhír az interneten, hogy New York frissen megválasztott, muszlim vallású polgármestere, Zohran Mamdani kötelezővé tenné az arab számok oktatását a város általános iskoláiban. A lavinát egy múlt héten közzétett X-bejegyzés indította el, amelyet több millióan láttak.
„Zohran Mamdani megköveteli, hogy minden New York-i általános iskolás megtanulja az arab számokat” – közölte a Polymarket nevű amerikai pénzügyi cég. Ugyanilyen posztot osztott meg Derrick Evans amerikai politikus is.
Ez pedig órák alatt valóságos dühhullámot indított el, noha a felvetés egy régi, szatirikus poénon alapult, a legtöbben mégis komolyan vették. A félreértés abból fakadt, hogy sokan nem tudták: az „arab számok” valójában a mindennapokban használt 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 és 9 számjegyeket jelentik, amelyeket természetesen már most is minden amerikai iskolában tanítanak.
A rendszer Indiából származik, de arab tudósok közvetítésével terjedt el Európában és a világon, innen ered a neve.
Bár a posztot viccnek szánták, a kommentelők és a hírt továbbosztók egy jelentős része valós fenyegetésként értelmezte. A felháborodást jobboldali politikusok is felerősítették. Derrick Evans, Nyugat-Virginia állam egyik képviselője szinte szóról szóra ugyanazt a szöveget tette közzé saját oldalán, szintén sürgős figyelmeztetésként beállítva. „SÜRGŐS: Várhatóan Zohran Mamdani megköveteli, hogy MINDEN New York-i általános iskolás megtanulja az arab számokat” – írta a politikus.
A kommentelők között is akadtak, akik komolyan aggódtak az amerikai oktatás jövőjéért. Miközben a felháborodás egyre csak nőtt, a másik oldalon megjelent a gúny is. Sokan, akik értették a bejegyzés ironikus élét, az esetet egyfajta intelligenciatesztnek fogták fel. A kommentelők között többen is arról írtak, hogy a reakciók tökéletesen megmutatják, ki mennyire tájékozott.
„Hogyan reagálsz erre, az pontosan megmutatja, mennyire vagy okos” – fogalmazott az egyik hozzászóló.
Egy másik felhasználó pedig így vélekedett: „A kedvenc címsorsztorijaim azok, amelyek egyszerre IQ-tesztek is.” A botrány végül elült, de a történet tanulságos példája maradt annak, hogyan válhat egyetlen félreértett mondatból országos vita a közösségi média korában.
„Ami a legjobban megrémít, az az, hogy sokan nem értik, ez mit jelent. Az Oktatási Minisztérium tényleg tönkretette ezt az országot”
– fogalmazott egy újabb kommentelő.
Zohran Mamdani a november 4-i polgármester-választást megnyerve lett New York első muszlim és dél-ázsiai származású vezetője. Személye és politikai nézetei már a kampány alatt is megosztóak voltak, így a győzelme utáni hetekben a politikai légkör különösen feszültté vált. A félrevezető hír éppen ebbe a helyzetbe robbant be, kihasználva a kulturális és identitáspolitikai feszültségeket.
A jelenség nem teljesen új, egy régi internetes mém újbóli felmelegítéséről van szó. A Snopes tényellenőrző oldal már évekkel ezelőtt beszámolt egy hasonló esetről, amely egy 2019-es felmérésen alapult. Akkor a Civic Science közvélemény-kutató cég azt a kérdést tette fel az amerikaiaknak, hogy szerintük kellene-e tanítani az arab számokat az iskolákban. A válaszadók 56 százaléka mondott nemet, vélhetően a kifejezés félreértése miatt. A mostani eset ismét rávilágított arra, hogy a fogalmi tájékozatlanságra építő álhírek milyen könnyen képesek elterjedni, különösen, ha egy politikailag megosztó személyhez köthetők.
A botrány végül elült, de a történet tanulságos példája maradt annak, hogyan válhat egyetlen félreértett mondatból országos vita a közösségi média korában.
Futótűzként terjedt az a rémhír az interneten, hogy New York frissen megválasztott, muszlim vallású polgármestere, Zohran Mamdani kötelezővé tenné az arab számok oktatását a város általános iskoláiban. A lavinát egy múlt héten közzétett X-bejegyzés indította el, amelyet több millióan láttak.
„Zohran Mamdani megköveteli, hogy minden New York-i általános iskolás megtanulja az arab számokat” – közölte a Polymarket nevű amerikai pénzügyi cég. Ugyanilyen posztot osztott meg Derrick Evans amerikai politikus is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Meghalt dr. Ábrahám László ügyvéd, akit „a betegek angyalaként”, a kórházak rémeként, vagy egyszerűen csak a bulldogként emlegettek. A gyászhírt a család közleménye alapján a Szeged.hu hozta nyilvánosságra. A Facebook-bejegyzés szerint a jogász nyolcvankét éves korában, hosszan tartó betegség után hunyt el november 24-én, a temetéséről később intézkednek.
Ábrahám László 1965-ben kezdte a pályáját, és hamar a betegjogi képviselet, valamint
az orvosi műhibaperek egyik legmeghatározóbb hazai alakja lett. Munkássága évtizedeken át formálta a magyar joggyakorlatot, miközben a legreménytelenebbnek tűnő ügyekben is a kiszolgáltatott betegek és hozzátartozóik oldalára állt.
Kitartása legendás volt; legutóbbi, országos visszhangot kiváltó ügyében is sikerrel képviselte azt a férjet, akinek várandós felesége és magzata tavaly a szegedi klinikán halt meg. Az ügyben idén júniusban peren kívüli egyezség született: a Szegedi Tudományegyetem több mint tízmillió forint sérelemdíjat és járadékot fizetett a családnak.
Az ügyvéd következetesen bírálta az egészségügyi és az igazságügyi rendszer hiányosságait. Híres mondása szerint, melyet a Blikknek nyilatkozott:
„Az orvosi összetartást a betonfalnál is nehezebb áttörni”.
Rendszeresen sürgette független szakértői testületek felállítását. Munkáját nemcsak a betegek, de a szakma és az állam is elismerte: 2020-ban a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatával tüntették ki. „Nem szoktam hozzá, hogy elismerik a munkámat, általában ellenállás fogadta minden oldalon a tevékenységemet” – mondta a kitüntetés átvételekor.
Társadalmi felelősségvállalása túlmutatott a műhibapereken: 2022-ben irodájával ingyenes jogi segítséget ajánlott fel a polgári engedetlenség miatt elbocsátott pedagógusoknak. Életútját a rendíthetetlen munkamorál és az igazságérzet vezérelte, ahogy egy interjúban fogalmazott: „Rosszul vagyok, ha reggel 8-kor nem indulhatok el munkába.”
Meghalt dr. Ábrahám László ügyvéd, akit „a betegek angyalaként”, a kórházak rémeként, vagy egyszerűen csak a bulldogként emlegettek. A gyászhírt a család közleménye alapján a Szeged.hu hozta nyilvánosságra. A Facebook-bejegyzés szerint a jogász nyolcvankét éves korában, hosszan tartó betegség után hunyt el november 24-én, a temetéséről később intézkednek.
Ábrahám László 1965-ben kezdte a pályáját, és hamar a betegjogi képviselet, valamint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Lidl magyarországi vezetője figyelmeztet: ha a kormány nem lép, egy boltlánc lehúzhatja a rolót
A cégvezető elárulta, a potenciális profitjuk kétharmadát viszi el az extra teher. A kabinetet azonban ez nem hatja meg, és a jelek szerint nem engednek a szigorból.
Ha a magyar kormány tovább emel a kiskereskedelmi különadó mértékén, „meglesz az első láncbezárás” – ezt Szlavikovics Zita, a Lidl Magyarország igazgatósági elnöke mondta a 24.hu-nak adott interjúban. A cégvezető hozzátette, hogy bár
ez a veszély nem a Lidlt fenyegeti, egy ilyen esemény „borzasztó hatással lesz a piacra”, mivel szerinte a vásárlói igényekhez képest már most is kevés az üzlet.
A drámai kijelentés hátterében az áll, hogy a Lidlnek a tavalyi évben 55 milliárd forintot kellett befizetnie csak a kiskereskedelmi különadóra, ami a cég potenciális profitjának a kétharmadát vitte el.
A Lidl-vezető a terhek mellett a beruházásokról is beszélt: idén 106 millió eurót, vagyis körülbelül 42 milliárd forintot fektettek be Magyarországon felújításokba, korszerűsítésekbe és fejlesztésekbe, például napelemeket telepítettek néhány üzletükhöz.
A bérekről elmondta, hogy
a boltvezetők átlagosan bruttó 1,37 millió forintot, a bolti dolgozók pedig bruttó 683 ezer forintot keresnek, idén pedig átlagosan 9 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre.
A vásárlási szokások változását is érzékelik, a tapasztalataik szerint a több kisebb bevásárlás lett a jellemző. „Arra is jobban figyelnek a vevők, hogy csak annyit vásároljanak, amennyit elfogyasztanak, vagyis hogy ne kerüljön a szemétbe élelmiszer. Ezt nagyon pozitív változásnak tartom” – mondta Szlavikovics Zita.
A cégvezető által bírált különadó mértékét a kormány idén és jövőre is fenntartja, sőt a magasabb, 100 milliárd forint feletti árbevételre vonatkozó 4,5 százalékos kulcsot törvényi szintre emelték 2026-ig. Az adó sávosan progresszív: 500 millió forintig 0%, 30 milliárdig 0,15%, 100 milliárdig pedig 1% a mértéke. Idén új elemként jelent meg, hogy az online piacterek üzemeltetői is adóalannyá váltak a platformon bonyolított értékesítések után. A benzinkutakra speciális szabályok vonatkoznak: bár az üzemanyag-értékesítés utáni adó egy része levonható, egy jogszabályi csavar miatt a kötelezettség a gyakorlatban nem nullázható le.
A kormányzat a különadókat és a kapcsolódó intézkedéseket, mint például az árréscsökkentést, a fogyasztók védelmével és az infláció elleni harccal indokolja. A Nemzetgazdasági Minisztérium kommunikációja szerint ezek az eszközök segítik a fogyasztás élénkülését. A kormány árszabályozási szándékát jelzi az is, hogy más szektorokban is felmerültek hasonló beavatkozások.
Az ágazati szereplők azonban másképp látják a helyzetet. Az Országos Kereskedelmi Szövetség számításai szerint a hat legnagyobb lánc tavaly összességében már veszteséges volt. A Spar Magyarország elnöke, Heiszler Gabriella egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott: „egy szektortól, a kiskereskedelemtől várja a kormányzat, hogy csökkenjenek az árak, de ez egy sokszereplős társasjáték, amit mi egyedül nem tudunk megoldani”.
Ha a magyar kormány tovább emel a kiskereskedelmi különadó mértékén, „meglesz az első láncbezárás” – ezt Szlavikovics Zita, a Lidl Magyarország igazgatósági elnöke mondta a 24.hu-nak adott interjúban. A cégvezető hozzátette, hogy bár
ez a veszély nem a Lidlt fenyegeti, egy ilyen esemény „borzasztó hatással lesz a piacra”, mivel szerinte a vásárlói igényekhez képest már most is kevés az üzlet.
A drámai kijelentés hátterében az áll, hogy a Lidlnek a tavalyi évben 55 milliárd forintot kellett befizetnie csak a kiskereskedelmi különadóra, ami a cég potenciális profitjának a kétharmadát vitte el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Prosztatarákkal diagnosztizálták David Cameront – a volt brit miniszterelnök most mások életéért kampányol
A politikus már túl van a sikeres kezelésen, és a legutóbbi kontrollvizsgálat szerint rákmentes. Célja, hogy a történetével másoknak is erőt adjon a kivizsgáláshoz.
David Cameron volt brit miniszterelnök a The Timesnak adott exkluzív interjúban jelentette be, hogy
prosztatarákkal diagnosztizálták, de a júniusi kezelés után a legutóbbi kontrollvizsgálaton már rákmentesnek találták.
A politikus azzal a céllal állt a nyilvánosság elé, hogy felgyorsítsa a célzott szűrési program bevezetését az Egyesült Királyságban, és más férfiakat is arra ösztönözzön, hogy vizsgáltassák ki magukat.
A volt kormányfő elárulta, felesége, Samantha biztatására ment el orvoshoz, miután a rádióban hallották a Soho House alapítójának betegségéről szóló beszámolóját. A vizsgálatok egy emelkedett PSA-értékkel indultak, ezt követte egy MRI, majd a biopszia, ami végül igazolta a daganat jelenlétét.
„Mindig rettegsz attól, hogy ezeket a szavakat meghallod”
– emlékezett vissza a diagnózis pillanatára.
Egy modern, fókuszált terápiával kezelték, amely során tűkön keresztül leadott elektromos impulzusokkal, célzottan pusztítják el a rákos sejteket, megkímélve a környező egészséges szöveteket.
A beavatkozás utáni állapotát egyetlen szóval jellemezte: „Óriási megkönnyebbülés.”
Cameron nyilatkozatával azt szeretné elérni, hogy a brit kormány vezessen be egy országos, célzott szűrési programot.
„A férfiak nem túl jók abban, hogy az egészségükről beszéljenek. Hajlamosak vagyunk halogatni”
– mondta a The Timesnak, hangsúlyozva, hogy a korai felismerés életeket menthet.
A volt miniszterelnök fellépése egybecseng egy szélesebb politikai kezdeményezéssel: a szintén konzervatív volt kormányfő, Rishi Sunak több mint száz képviselővel együtt írt alá egy nyílt levelet, amelyben a jelenlegi, általuk „strukturálatlannak és igazságtalannak” nevezett szűrési gyakorlat megváltoztatását sürgetik. A jelenlegi kormány egészségügyi minisztere, Wes Streeting ígéretet tett, hogy a Nemzeti Szűrési Bizottság javaslatait komolyan mérlegelik, és a héten döntés születhet az ügyben.
A vita hátterében egy novemberben elindított, hatalmas léptékű kutatási program áll. A TRANSFORM nevű vizsgálat 42 millió fontból, átszámítva több mint 18 milliárd forintból valósul meg, és akár 300 ezer férfi bevonásával keresi a leghatékonyabb szűrési módszert, amely a PSA-tesztet, a gyors MRI-t és a genetikai vizsgálatokat ötvözi. A program kiemelten kezeli a magas kockázatú csoportokat, például a fekete férfiakat, akik körében kétszeres a prosztatarák kialakulásának és a betegség okozta halálozásnak a kockázata.
David Cameron bejelentésének azonnali hatása is volt: a Prostate Cancer UK jótékonysági szervezet online kockázatfelmérőjének használata a hír megjelenése utáni 12 órában 620 százalékkal ugrott meg, jelezve, hogy a volt kormányfő személyes története rengeteg embert késztetett cselekvésre.
David Cameron volt brit miniszterelnök a The Timesnak adott exkluzív interjúban jelentette be, hogy
prosztatarákkal diagnosztizálták, de a júniusi kezelés után a legutóbbi kontrollvizsgálaton már rákmentesnek találták.
A politikus azzal a céllal állt a nyilvánosság elé, hogy felgyorsítsa a célzott szűrési program bevezetését az Egyesült Királyságban, és más férfiakat is arra ösztönözzön, hogy vizsgáltassák ki magukat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
