A klímaváltozás miatt egyre kevesebb helyen lehet majd téli olimpiát rendezni
Kutatók szerint 30 év múlva az eddigi 19 házigazdából 10 már nem tudna otthont adni a havas-jeges seregszemlének, 2080-ra ez a szám pedig már csak 6 lesz.
A klímaváltozás miatt a következő évtizedekben drasztikusan csökkenni fog azoknak a helyszíneknek a száma, amelyek alkalmasak téli olimpia megrendezésére.
Az ötkarikás sportágakra szakosodott insidethegames.biz portál hétfői híradása szerint
30 év múlva az eddigi 19 házigazdából 10 már nem tudna otthont adni a havas-jeges seregszemlének. A kutatók azt is megállapították, hogy 2080-ra ez a szám hatra olvad.
A tanulmány példaként említi, hogy a 2014-es szocsi játékok szokatlanul enyhe körülmények között zajlottak, és alpesi síben a lassú, nedves, nehéz havon a dobogósok többsége az első tíz indulóból került ki, mivel a mezőny elejére sorolt versenyzők egyértelmű előnyben voltak vetélytársaikkal szemben, akikre már kedvezőtlenebb hóviszonyok vártak. Így a 2010-es vancouveri olimpiához képest öt százalékkal kevesebben értek célba alpesi síben, hódeszkában és szabadstílusú síben, és kilenc százalékkal többen sérültek meg.
A klímaváltozás hatására a Nemzetközi Olimpiai Bizottság márciusban bejelentette, hogy 2030-tól minden rendező városnak "klímapozitívnak" kell lennie, ami a széndioxid-kibocsátás jelentős csökkentésére, illetve hosszú távon a minimálisra szorítására vonatkozik.
A 2022-es téli játékokat Peking, a 2026-osat pedig Milánó és Cortina d'Ampezzo rendezi.
A klímaváltozás miatt a következő évtizedekben drasztikusan csökkenni fog azoknak a helyszíneknek a száma, amelyek alkalmasak téli olimpia megrendezésére.
Az ötkarikás sportágakra szakosodott insidethegames.biz portál hétfői híradása szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze szombat reggelre
A miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatót hirdetett szombat reggel 9 órára. A bejelentés éppen a Fidesz mai tisztújító kongresszusa előtt hangzik el.
Rendkívüli sajtótájékoztatót tart szombat reggel 9 órakor Magyar Péter miniszterelnök az Orbán-kormány „egyik legnagyobb hazugságáról” – írta az MTI. A kormányfő szerint az új információk miatt a Fidesz mára tervezett tisztújító kongresszusa is elveszítheti a jelentőségét.
Magyar Péter a Facebookon fejtette ki, hogy a napvilágra kerülő tények alapjaiban kérdőjelezhetik meg a korábbi kormánypárt legitimitását.
„Az általunk megismert információk alapján a Fidesz szombati tisztújító kongresszus okafogyottá válik” – fogalmazott a bejegyzésben.
Hozzátette: „Azok az emberek, akik az utóbbi évtizedek legnagyobb politikai átverésében részt vettek, nem képviselhetik a magyarokat a jövőben.”
A Fidesz eközben szombaton tartja tisztújító kongresszusát, amelyen a tervek szerint módosítják a párt alapszabályát, új tagokkal bővítik az országos elnökséget, valamint ismét pártelnökké választhatják Orbán Viktort.
A két esemény időzítése feszült politikai napot vetít előre: a miniszterelnöki sajtótájékoztató 9 órakor kezdődik, míg a Fidesz-kongresszus hivatalos programja 10 órától 17 óráig tart.
Rendkívüli sajtótájékoztatót tart szombat reggel 9 órakor Magyar Péter miniszterelnök az Orbán-kormány „egyik legnagyobb hazugságáról” – írta az MTI. A kormányfő szerint az új információk miatt a Fidesz mára tervezett tisztújító kongresszusa is elveszítheti a jelentőségét.
Magyar Péter a Facebookon fejtette ki, hogy a napvilágra kerülő tények alapjaiban kérdőjelezhetik meg a korábbi kormánypárt legitimitását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszületett a magyar-ukrán egyezség – ezzel megnyílik az út Kijev uniós csatlakozása előtt
A miniszterelnök szerint a Kárpátalján élő magyarok visszakapják jogaikat, miután a kormány történelmi megállapodást kötött Ukrajnával. A megegyezés értelmében Magyarország már nem blokkolja Kijev uniós csatlakozási tárgyalásait.
Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon, egy videóban számolt be arról, hogy politikai szinten is jóváhagyták a kárpátaljai magyarok jogait garantáló megállapodást Ukrajnával. Azt mondta: „Honfitársaim, a mai napon újabb nagy lépést tettünk a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati, oktatási, kulturális és politikai jogainak garantálásáért. A korábban szakértői szintű megállapodás politikai szinten is jóváhagyásra került.”
A kormányfő szerint a megállapodás végrehajtására európai uniós garanciát is szereztek, mivel a magyar-ukrán egyezményt Ukrajna hivatalosan beépítette az uniós csatlakozási folyamat keretében készített kisebbségi akciótervébe.
„Ez azt jelenti, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak rendezését biztosító, magyar-ukrán kisebbségjogi megegyezésben szereplő ukrán vállalások végrehajtása mostantól uniós elvárássá vált” – fogalmazott.
Magyar hozzátette, hogy a végrehajtást az Európai Bizottság és az Európai Tanács is folyamatosan ellenőrizni fogja. Amennyiben Ukrajna nem teljesíti a vállalásait, nem tud majd továbblépni a csatlakozási folyamatban.
Mivel az ukrán kormány hivatalos jegyzékben vállalta a megállapodás végrehajtását, Magyarország hozzá tudott járulni az első csatlakozási klaszter hétfői megnyitásához. Ugyanakkor tompította a várakozásokat, mondván, ez csak az első lépés egy hosszú és bonyolult folyamatban, példaként Montenegró több mint egy évtizede tartó csatlakozási útját említette.
A miniszterelnök köszönetet mondott a tárgyaló feleknek, és hangsúlyozta, hogy a megállapodás jelentősen hozzájárul a kölcsönös, tiszteleten és megértésen alapuló kétoldalú kapcsolatokhoz.
„A mostani történelmi magyar-ukrán megegyezésnek köszönhetően a Kárpátalján élő magyarok visszakapják a korábban elvett jogaikat, illetve bővülnek is a lehetőségeik az oktatás, a közigazgatás és a kultúra területén” – mondta a videó végén.
A miniszterelnök múlt szerdán jelentette be hivatalosan az egyezséget, miután május 29-én Brüsszelben Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével is tárgyalt. A magyar–ukrán megállapodást múlt csütörtökön az Európai Bizottság szóvivője is üdvözölte. Több uniós és ukrán forrás, valamint az Európai Unió Tanácsának hivatalos napirendje is megerősítette, hogy a magyar vétó feloldásával hétfőn, Luxemburgban sor kerülhet az első, „Fundamentumok” nevű klaszter megnyitására egy kormányközi konferencia keretében.
Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon, egy videóban számolt be arról, hogy politikai szinten is jóváhagyták a kárpátaljai magyarok jogait garantáló megállapodást Ukrajnával. Azt mondta: „Honfitársaim, a mai napon újabb nagy lépést tettünk a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati, oktatási, kulturális és politikai jogainak garantálásáért. A korábban szakértői szintű megállapodás politikai szinten is jóváhagyásra került.”
A kormányfő szerint a megállapodás végrehajtására európai uniós garanciát is szereztek, mivel a magyar-ukrán egyezményt Ukrajna hivatalosan beépítette az uniós csatlakozási folyamat keretében készített kisebbségi akciótervébe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Élvezzük ki a 25 fokos hétvégét, mert a jövő héten valami egészen más jön
A hétvégén még 25 fok körüli, záporokkal tarkított időben lehet részünk, ami sokaknak ideális. A jövő hét közepétől azonban az év első komoly kánikulájára kell készülni országszerte.
Szombaton még a nyár barátságosabb arca fogad minket 24-25 fokos maximumokkal és többórás napsütéssel, de a háttérben már egy komolyabb fordulat készül: a hét eleje után megérkezhet az év első tartós kánikulája.
A nap folyamán nyugat felől növekszik, majd szakadozik és gomolyosodik a felhőzet, így többórás napsütésre lehet számítani – írja a Kiderül. Elszórtan kialakulhatnak záporok, és egy-egy zivatar sem kizárt. Az északnyugati, nyugati szél többfelé megélénkül, helyenként meg is erősödik. A csúcshőmérséklet általában 24 és 25 fok körül alakul.
Ez a kellemes, mérsékelten meleg időjárás nemcsak a hétvégére, hanem a jövő hét elejére is velünk marad. Vasárnap és a hét első napjaiban is a szombatihoz hasonló időjárási kép valószínű, változó felhőzettel és elszórt csapadékkal.
A fordulat a hét második felében következhet be, amikor megérkezik az év első tartós kánikulája. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy több egymást követő napon 30 fok fölé emelkedhet a hőmérséklet, és a napi középértékek is magasak maradhatnak, ami megterheli a szervezetet. Ilyen időszakokban az illetékes hatóságok általában hőségriasztást adnak ki, különösen a városokban élőkre és az idősekre, krónikus betegekre hívva fel a figyelmet.
Szombaton még a nyár barátságosabb arca fogad minket 24-25 fokos maximumokkal és többórás napsütéssel, de a háttérben már egy komolyabb fordulat készül: a hét eleje után megérkezhet az év első tartós kánikulája.
A nap folyamán nyugat felől növekszik, majd szakadozik és gomolyosodik a felhőzet, így többórás napsütésre lehet számítani – írja a Kiderül. Elszórtan kialakulhatnak záporok, és egy-egy zivatar sem kizárt. Az északnyugati, nyugati szél többfelé megélénkül, helyenként meg is erősödik. A csúcshőmérséklet általában 24 és 25 fok körül alakul.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter azonnali hatállyal menesztette a magyar titkosszolgálatok vezetőit
A Magyar Közlöny péntek esti számában jelent meg a rendelet, amely szerint Bárdos Szabolcs (AH), Oláh Krisztián (IH) és Kiss Csaba (NBSZ) főigazgatókat szombati hatállyal felmentették. A katonai nemzetbiztonsági szolgálat vezetőjének, Tajti Norbertnek a megbízatása pedig hétfőn ér véget.
Magyar Péter miniszterelnök felmentette négy magyar titkosszolgálat vezetőjét, a döntés a Magyar Közlöny péntek este megjelent számából derült ki – írta a 24.hu.
A rendelet értelmében szombattól már nem főigazgatója az Alkotmányvédelmi Hivatalnak Bárdos Szabolcs, az Információs Hivatalnak Oláh Krisztián, valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak Kiss Csaba.
Rajtuk kívül a miniszterelnök felmentette Tajti Norbertet, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatóját is, az ő megbízatása hétfővel ér véget. A Magyar Közlönyben külön megjegyezték, hogy Oláh Krisztián felmentését a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter terjesztette elő.
A személycserékre mindössze egy nappal azután került sor, hogy kiderült, a jövőben Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő, korábbi nemzetbiztonsági főtiszt lesz a kormány nemzetbiztonsági szakmai vezetője, aki Tóth Péter alatt dolgozik majd államtitkári szinten.
Oláh Krisztián felmentésének lehetősége már egy hónappal ezelőtt felmerült a sajtóban. Oknyomozó újságírói értesülések szerint az Információs Hivatal főigazgatója szoros kapcsolatot alakított ki Farkas Örssel, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda titkosszolgálatokat felügyelő államtitkárával.
A sajtóban ekkor az is megjelent, hogy Oláh „nemzetbiztonsági források elmondása szerint ki is szolgálta a politikai megrendelő – az Orbán-kormány – elvárásait”.
A most szintén felmentett Bárdos Szabolcs neve legutóbb a Gundalf-ügy kapcsán merült fel, amikor a hatóságok tavaly nyáron titkosszolgálati nyomásra házkutatást tartottak két, a Tisza Pártot segítő informatikusnál.
Bárdos egy levélben arról írt, hogy a két személy a hivatal látókörében volt „állítólagos külföldi titkosszolgálati kapcsolataik miatt”.
Ez a levél később a parlament nemzetbiztonsági bizottságán keresztül került nyilvánosságra.
Magyar Péter miniszterelnök felmentette négy magyar titkosszolgálat vezetőjét, a döntés a Magyar Közlöny péntek este megjelent számából derült ki – írta a 24.hu.
A rendelet értelmében szombattól már nem főigazgatója az Alkotmányvédelmi Hivatalnak Bárdos Szabolcs, az Információs Hivatalnak Oláh Krisztián, valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak Kiss Csaba.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
