A kémiai szúnyogirtáshoz használt szerek miatt megfulladhatnak a madárfiókák a tojásban
Szúnyogirtásra majd minden évben szükség van, nem mindegy azonban, hogy hány más faj esik áldozatul az irtásnak. Jellemzően a hazánkban fellelhető ötvenhárom csípőszúnyogfaj közül tíz faj miatt irtunk, ezek ugyanis azok, amelyek többnyire embereket csípnek.
"Biológiai gyérítésnek azt nevezzük, amikor egy biológiai eredetű készítményt - például egy baktérium által termelt, toxikus hatású fehérjét - használunk az írtáshoz. A kémiai írtás során pedig szintetikusan, kémiailag előállított vegyületekre - ezek főleg piretroid hatóanyagú irtószerek - hagyatkozunk. A probléma az, hogy kémiai úton nehéz olyan anyagot előállítani amely célzottan csak a csípőszúnyogokra hat" - magyarázza Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója.
Már itthon is egyre több kutatás lát napvilágot, amely igazolja a kémiai irtószerek káros mellékhatásait. A jelenleg széles körben alkalmazott szerek ugyanis nem kizárólag a csípőszúnyogokra hatnak.
A probléma a városban élő lakosságot is érinti, hiszen ők is esznek gyümölcsöt, fogyasztanak mezőgazdasági termékeket. Ha elpusztulnak a beporzó rovarok, az közvetlenül kihat minkenkire, függetlenül attól, hogy ki hol lakik. Nagy mennyiségben ráadásul az emberi szervezetre is egészségkárosító hatással bírnak ezek a kémiai irtószerek.
- mondja a kutató.
Kisebb koncentrációnak nem érezzük meg a hatását, de a táplálékláncba már bele tud szólni. Kimutatták például, hogy a Balatonban akár tömeges halpusztuláshoz is vezethetnek ezek a kémiai szerek, ugyanis az elpusztult halak kopoltyújában megtalálható volt a már említett deltamethrin."
A szétszórt permet a madarakat is veszélyezteti, ugyanis az irtószerekhez használt adalékanyagok rárakódnak a tojásokra is, ami miatt a madárfiókák megfulladhatnak a tojásban.
Célravezető a bevett módszerek helyett egy több lépcsős szúnyogirtási gyakorlat lenne, melyben egyre nagyobb teret kap a biológiai gyérítés. A helyi adottságokhoz és a tényleges szúnyogártalomhoz kell igazítani az alkalmazott stratégiát.
"Szükség van technológia fejlesztésre, szakértőkre, akik elvégzik a biológiai védekezéshez szükséges élőhelytérképezést területenként. Sőt, fontos a lakosság szúnyogírtással kapcsolatos szemléletének megreformálása is, az embereknek tudniuk kell az alkalmazott szerek előnyeit és hátrányait is, de akár az aktív védekezésbe is bevonhatók. Németországban már lehet biológiai irtószereket kapni olyan kiszerelésben, amit a lakosság a saját területén is sikeresen tud alkalmazni."
Még az esős nyarakon is kimutataható mértékben csökkenti a nem árvízi fajok csípésszámát a biológiai gyérítés. Szegeden például a szúnyogirtásra fordított költség a töredékére esett vissza, mióta áttértek rá.
"A mi feladatunk az, hogy tudományos alapokon tájékoztassuk az érintetteket, a gazdákat, a városvezetés döntéshozóit. Ennek érdekében hoztuk létre a szúnyogmonitor programot, mely az inváziós csípőszúnyogok és az általuk terjesztett kórokozok hazai elterjedését kívánja feltérképezni és bemutatni mindenki számára. Gyakorlati szinten figyelni kell a környezetünkre, muszáj tisztában lenni az alternatívákkal." - mondja Garamszegi László Zsolt.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
