KULT
A Rovatból

A jó hír: Szandinak még mindig atom hangja van. A rossz hír: változatlanul a Szerelmes szíveket énekli vele - megnéztük az Álarcos énekest

Az új nyomozók és az új szabály hozott némi frissülést a műsornak, de az első adás nem adott igazán emlékezetes pillanatokat. Kritika.


Ha netán valaki nem látta a műsort, de szeretné megnézni, akkor tudjon róla, hogy

a cikk SPOILEREKET tartalmaz.

A jó hír: Szandinak még mindig atom hangja van. A rossz hír: változatlanul a Szerelmes szíveket énekli vele.

Azt viszont sosem hittem volna, hogy egyszer Szandi szájából ezt fogom hallani: „Ezért BÜNTETÉSBŐL el kell énekelned egy részletet a Szerelmes szívekből.”

Kemény, de őszinte szavak, köszönöm, Szandi.

Mindez egyébként úgy történt, hogy az énekesnő meg akarta büntetni Fluor Tomit, aki Istenes Bence szerint leszólta Szandi művészetét.

Nem tudom eldönteni, azért nyerem meg minden évben az Álarcos énekes kritika szép feladatát, mert ennyire elégedettek velem a főnökeim, vagy mert senki más nem vállalja.

Különösebben nem bánom. Én tudok szórakozni az efféle celeb műsorokon. Jó kis ökörködés, semmi több, de hát nem kell mindig olyan high brow-nak lenni. Néha jól esik ez is, vagy hogy egy régi klasszikust idézzek gyermekkoromból : nem kell mindig kaviár.

Tudom, ha valaki azt szeretné, hogy értelmiséginek nézzék, fanyalogni illik az efféle szórakoztató műsorokra, de püff, hát mondjátok már, legfeljebb nem néznek értelmiségnek (könnyen lehet, eddig sem néztek annak).

Ezzel együtt tudok élni.

Azért az látszik, hogy én sem a celebvilág követésével töltöm mindennapjaimat, mert a nyomozók által benyögött tippeknek kábé a feléről fogalmam sincs, kicsoda. De nem görcsölök ezen, aki van olyan jó (vagy annyira irritáló) hogy érdemes megjegyezni a nevét, annak előbb-utóbb meg fogom.

Az idei évad több újdonságot is tartogatott. Kezdve rögtön a nyomozógárda lecserélésével. Mint emlékezetes, az első évadban Gáspár Laci, Dancsó Péter, Csoboth Adél és Sebestyén Balázs próbálta kitalálni, kik rejtőznek a maszkok mögött.

Úgy tűnik, a Youtube és a tévé között nem is olyan könnyű az átjárás. Talán ez lehet az oka, hogy a második évadra Dancsó Péter helyére a versenyzőből nyomozóvá előlépő Hargitai Bea került.

Idén azonban teljes tisztújítást hajtott végre az RTL Klub. Fluor Tomi ül Gáspár Laci helyén, ami első ránézésre, lássuk be, nem tűnik minőségi cserének, legalábbis ami az énektudást illeti. Fluor amúgy jó arc, ne feledjük, ő volt az, aki a már akkor mélyen a NER bendőjében leledző Petőfi rádióban bemondta a mikrofonba, hogy Soros. Az ökörködés faktor nála is erős, nem csak Lacinál, szóval vélhetően működni fog.

Az a Szabó Zsófi ül mellette, akivel amúgy ha jól emlékszem, réges-régen, valamelyik műsorban elénekelték duettben a Mizut. A páros az első pillanattól flörtölni kezdett egymással, pontosabban egyelőre Fluornak jutott az idióta balfék szerepe, aki ostromolja a lányt, utóbbi azonban ellenáll.

Hogy ez megmarad poénfaktornak, vagy az RTL kreatívjai felépítenek belőle egy kis belső szappanoperát, majd elválik. Mindenesetre rögtön az elején csókot váltottak, de azért Zsófi szemérmesen a szájuk közé tette a tenyerét.

Szandiról már megemlékeztem. Amúgy pont egy celebműsor, a Sztárban sztár kapcsán jöttem rá anno, hogy milyen remek énekesnő, csak hát a dalszerzői nem olyan nótákkal látják el, amiket szívesen hallgatnék.(Azt nhiszem, ettől ő még nyugodtan fog aludni.)

Szandinak ráadásul remek humora is van, ezért azt remélem, emelni fogja a műsor színvonalát.

Sebestyén Balázs helyét Nagy Ervin foglalta el, aki az első évadban már szerepelt, mint versenyző (ő volt a Robot), tavaly pedig vendégnyomozóként tűnt fel. Az ő személye gondolom, kicsit a kritikusoknak is szól: lám itt egy remek, sokak által elismert színész, még neki sem derogál az Álarcos énekes.

De hát Sebeők János is beköltözött a Big Brother házba, úgyhogy ez önmagában nem sokat jelent.

Bár Csobot Adéltól is elbúcsúztunk, a Badél házaspár fele azért maradt: Istenes Bence állandó pontnak tűnik, neki csak a haját festették be. Azt nem mondhatnám, hogy ez emelte az élvezeti értékét, igaz, rontani sem rontott rajta. Különösebben nem tűnik megtörtnek, amiért nem a felesége ül vele szemben, de ezt majd otthon lemeccselik.

A szabályban is van némi változás: bevezették a szuperkártyát. Minden nyomozó kap egyet, amit a játéksorozatban egyszer használhat fel, és egy adásban csak egy valaki dobhatja be. Lényege, hogy ha valamelyik versenyző esetében úgy érzik, biztosak a személyazonosságában mind a négyen, akkor felhasználhatnak egy szuperkártyát.

Ha igazuk volt, a versenyző leleplezi magát, és a helyére jön egy új versenyző. Ha tévedtek, akkor a kártyát felhasználó nyomozó büntetést kap

Először a Katicánál merült fel az új szabály alkalmazása. A meglehetősen alacsony versenyzőről hamar megállapították, hogy vagy gyerek, vagy Nótár Mary.

Ezen a ponton sikerült a műsornak kiakasztania a prosztóság mérőt. Szabó Zsófi fontolgatta ugyanis, hogy felhasználja a szuperkártyát, mire Istenes Bence azt a roppant szellemes (not!) büntetést találta ki neki, hogy amennyiben téved, és a Katica mégsem Nótár Mary, akkor meg kell csókolnia Fluor Tomit.

Szabó Zsófinak ezek után érthető módon elment a kedve a Szuperkártya használatától. Senki nem tett egy rosszalló megjegyzést sem, még vicces formában sem. Fluor Tomi volt az egyetlen, aki felvillantott némi emberséget, amikor úgy kommentálta a dolgot,  hogy

nem így szeretné kiérdemelni azt a bizonyos csókot.

Legközelebb az Eperke kapcsán merült fel a szuperkártya. Róla már a kisfilmjében is lejött, hogy fiú, és töri a magyart. Ez kábé két főre szűkítette a mezőnyt. És amint elkezdett énekelni, az is nyilvánvalóvá vált, hogy nem Cooky táncol a színpadon, hanem Fekete Pákó.

Szabó Zsófi volt az első, aki kimondta Pákó nevét, de a Damoklész kardjaként feje felett lebegő büntetés miatt (a tsók) megint csak nem merte kijátszani. Végül Nagy Ervin lovagiasan átvállalta a kockázatot. Jellemző az egész koncepció kétszínűségére, hogy rögtön megváltozott a büntetés is: ha téved, nem kell megcsókolnia Fluor Tomit, csak ugyanolyan színűre festik a haját, mint Bencének.

Persze az Eperke valóban Pákó volt, így Ervin megúszta a fodrászati beavatkozást. Viszont ez egyben azt is jelentette, hogy érkezik +1 versenyző, mégpedig a Kaméleon.

Az eddigi évadok adásai meglehetősen vegyesek voltak. Kínosan rossz produkció mondjuk, nem volt, de azért hullámzott a színvonal. Viszont minden adásra jutott 2-3 igazán jó előadás vagy az éneklés színvonala, vagy a szellemes színpadi megoldások miatt. Nekem most hiányzott a nagy dobás. Egy produkciót sem tudnék kiemelni.

Ennek kapcsán Fluornak becsúszott két baki is:

Amikor meghallotta a kezdő taktusokat, örömmel felkiáltott: Heal the World! Ráadásul – nyilván régi reflexből – lejackózta Jacksont. Bevallom, én is csak nemrég tudtam meg Klamancsek Krisztiántól, hogy Michael halála óta az igazi fanok mellőzik a Jacko megnevezést, mert állítólag maga a sztár utálta.

Az adás végén a Rókát leplezték le, a maszk alól Szabados Ági került elő, a Híradó műsorvezetője. Esküszöm, nem pikkelek Fluorra, de megint csak ő égett, hisz annak ellenére nem ismerte fel Ágit, hogy forgattak együtt videóblogot.

Ági leginkább a fantasztikus tánctudásával nyűgözte le a zsűrit. Mint kiderült, ez nem véletlen: évekig volt versenytáncos.

A Szarvasról felmerült, hogy talán Gáspár Laci tért vissza ily módon az adásba. Annyiból nem alaptalan a feltételezés, hogy jól énekelt, és Michael Jacksont választott, aki nagy kedvence Lacinak.

Az első adás nem szögezett a fotelba. Ez részben talán annak is köszönhető, hogy a korábbi évadokkal ellentétben most sokkal többet beszéltek a nyomozók produkciók alatt - vagy legalábbis többet vágtak be belőle -, és ez jelentősen megtörte azt a kevés varázst is, amit esetleg egy-egy produkció okozhatott volna. Még csak most indult a szezon, nyilván a nyomozóknak is össze kell csiszolódni, és biztos lesznek jó értelemben is emlékezetes pillanatok. Érdeklődve várom.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk