A járvány jótékony hatása: estek az árak, bővült a kínálat az albérletpiacon
Egy felelőtlenül aláírt vagy rosszul megfogalmazott bérleti szerződés sok bajt okozhat, bérlőnek és bérbeadónak egyaránt. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa minden bérlőnek azt tanácsolja, hogy a dokumentum aláírása előtt kérjen egy szemle típusú tulajdoni lapot az ingatlanról, így biztos lehet abban, hogy olyantól veszi bérbe, aki kiadhatja a lakást vagy házat. A szakértő hozzátette azt is, mindkét félnek érdeke, hogy határozott idejű legyen a szerződés.
Fő az óvatosság, tartja a mondás, és ez az ingatlanpiacon is igaz.
Albérlet keresésekor is fontos odafigyelni minden apró részletre, mert nagyon sok kellemetlenségtől kímélheti meg magát az, aki ragaszkodik a szerződéshez és jól elő is készíti azt.
Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint az egyik legfontosabb teendője a leendő bérlőnek, hogy lekérjen egy tulajdoni lapot az ingatlanról.
„Ez alapján lehet beazonosítani, hogy akivel szerződünk, jogosult-e a lakás kiadására. Ha nem a tulajdonossal vagyunk kapcsolatban, hanem egy céggel vagy megbízottal, akkor a tulajdoni lap mellé ezt a meghatalmazást is csatolni kell. Így lehetünk biztosak abban, hogy nem válunk csalás áldozatává” – mondta.
A szemle típusú tulajdoni lapon látni a jelenlegi tulajdonost, az ingatlan adottságait, hogy hány szobás, hány négyzetméter és hol van pontosan. Felelősen csak ezt átnézve lehet bérleti szerződést kötni.
Érdemes egyéves határozott idejű szerződés kötni, két tanú előtt vagy ügyvéd ellenjegyzésével, mert ezek – hasonlóan a közjegyző által láttamozottal – kötelező erejűek. Tehát ha bármelyik fél nem tartja magát az abban foglaltakhoz, akkor a jogi lépések alapját képezhetik. A határozatlan idejű szerződések is jók, ugyanakkor ilyen esetekben csak elhúzódó procedúrával tudjuk visszaszerezni a saját birtokunkat, ha erre kerülne sor.
Gadanecz Zoltán szerint Magyarországon viszonylag jó a gyakorlat, hogy a tulajdonosok kéthavi kauciót, illetve egyhavi bérleti díjat szoktak elkérni a lakásokért.
„A futamidő végén, amikor az ember elhagyja a bérleményt, a kauciót visszakapja. Keleten és a régi szocialista országokban inkább az a jellemző, hogy ezt az összeget csak lelakni lehet. Tehát a kauciót tekintve inkább nyugatra hasonlítunk, ahol a kaució arra való, hogy ha valamilyen költségrendezés nem történik meg, akkor erre lehet fordítani” – tette hozzá.
Fotó: illusztráció, forrása: freepik
