„A hiánnyal összegszerűen foglalkozni nem feltétlenül szakszerű” – egy hónap alatt 1700 milliárddal szállt el a költségvetési hiány
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint minden a tervek szerint alakult. A hiány december végére 5738,7 milliárd forintra duzzadt, ami jócskán meghaladja nemcsak a 4122 milliárdos eredeti törvényi előirányzatot, de még a december elején 5060 milliárdra emelt célt is.
közel 1700 milliárd forinttal ugrott meg a magyar költségvetés hiánya, ami így december végére 5738,7 milliárd forintra duzzadt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint ezzel „a pénzforgalmi hiány 2025-ben a tervezettek szerint alakult”. A tárca egy elcsúszott uniós utalással magyarázza a hiány megugrását. „A 2025. évi pénzforgalmi hiányt 248 milliárd forinttal növelte, hogy az Európai Bizottság a közösségi büdzsé likviditáshiányára hivatkozva ekkora összeget nem utalt át december utolsó napjaiban, ezek az összegek várhatóan január első felében érkeznek meg” – írták.
A hiány azonban még a 248 milliárdos tétel nélkül is 5,5 ezermilliárd forint lenne, ami jócskán meghaladja nemcsak a 4122 milliárdos eredeti törvényi előirányzatot, de még a december elején 5060 milliárdra emelt célt is – írja a hvg.hu. A kormány az év során többször emelte a hiánycélt anélkül, hogy azt a költségvetési törvényen átvezettette volna az Országgyűléssel.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón azt hangsúlyozta, hogy a GDP-arányos hiánycél teljesülhet. A miniszter azt is mondta, hogy „a hiánnyal összegszerűen foglalkozni nem feltétlenül szakszerű”. A pénzforgalmi hiány összegének azért van jelentősége, mert a kiadások és a bevételek különbségét finanszírozni kell, függetlenül a GDP-hez viszonyított arányától.
A november végi 4070 milliárdos hiányhoz képest a decemberi ugrás pontos okairól a minisztérium nem közölt részleteket. A szakminisztérium vagy nem tudta december elején, hogy mekkora hiány várható a hónap végére, vagy tudta, de más számot közölt a nyilvánossággal.
Egyetlen hónap alatt
közel 1700 milliárd forinttal ugrott meg a magyar költségvetés hiánya, ami így december végére 5738,7 milliárd forintra duzzadt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint ezzel „a pénzforgalmi hiány 2025-ben a tervezettek szerint alakult”. A tárca egy elcsúszott uniós utalással magyarázza a hiány megugrását. „A 2025. évi pénzforgalmi hiányt 248 milliárd forinttal növelte, hogy az Európai Bizottság a közösségi büdzsé likviditáshiányára hivatkozva ekkora összeget nem utalt át december utolsó napjaiban, ezek az összegek várhatóan január első felében érkeznek meg” – írták.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dermesztő hidegre ébredt az ország kedd reggel, a szokatlanul hideg időben helyenként mínusz 18 fok alá is bezuhant a hőmérséklet. A HungaroMet a hivatalos Facebook-oldalán tette közzé a hajnali minimumok top 10-es listáját.
Eszerint holtversenyben a Nógrád vármegyei Zabar és a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Lénárddaróc volt a leghidegebb, mindkét településen -18,2 Celsius-fokot mértek.
A dobogó harmadik fokára Mohora állhatott fel -17,7 fokkal. A listán őket követi Gagybátor (-17,3) és Szécsén (-16,6), utánuk pedig ismét holtversenyben Mihálygerge és Milota (-16,4) jön. A tíz leghidegebb hely közé befért még a Penc Obszervatórium (-16,2), Bánk (-15,8) és Hidvégardó (-15,6) is. A mért adatokból jól látszik, hogy a leghidegebb értékek zöme az ország északi, északkeleti részéről, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékből került ki.
Dermesztő hidegre ébredt az ország kedd reggel, a szokatlanul hideg időben helyenként mínusz 18 fok alá is bezuhant a hőmérséklet. A HungaroMet a hivatalos Facebook-oldalán tette közzé a hajnali minimumok top 10-es listáját.
Eszerint holtversenyben a Nógrád vármegyei Zabar és a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Lénárddaróc volt a leghidegebb, mindkét településen -18,2 Celsius-fokot mértek.
A dobogó harmadik fokára Mohora állhatott fel -17,7 fokkal. A listán őket követi Gagybátor (-17,3) és Szécsén (-16,6), utánuk pedig ismét holtversenyben Mihálygerge és Milota (-16,4) jön. A tíz leghidegebb hely közé befért még a Penc Obszervatórium (-16,2), Bánk (-15,8) és Hidvégardó (-15,6) is. A mért adatokból jól látszik, hogy a leghidegebb értékek zöme az ország északi, északkeleti részéről, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékből került ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor egy tollvonással elintézte: lazít a kormány a közpénzek elszámoltatásán
A hétfői Magyar Közlönyben megjelent rendeletcsomag többek között a civil támogatások elszámolását érinti. A döntések több területen is azonnali változást hoznak.
Keddtől új szabályok szerint számolhatnak el a milliós állami támogatásokkal a civilek. A Magyar Közlönyben hétfőn megjelent, Orbán Viktor által aláírt rendelet szerint
3 millió forintos összeghatárig a meghatározott költségvetési támogatások kedvezményezettjeinek mostantól elég egy egyszerűsített beszámolót benyújtaniuk.
A részletes szöveges beszámoló és a számviteli bizonylatok helyett elég nyilatkozniuk arról, hogy a közpénzt a támogatási célnak megfelelően, jogszerűen és a szerződésben meghatározottak szerint használták fel. A keddtől hatályos szabályozás a Bethlen Gábor Alap, a Nemzeti Együttműködési Alap, valamint a Miniszterelnökség által kezelt egyházi és nemzetiségi támogatások kedvezményezettjeit érinti. Az egyszerűsített elszámolás lehetőségével 2026. augusztus 31-ig élhetnek a támogatottak.
A rendelet épp azután jelent meg, hogy az Átlátszó a Nemzeti Együttműködési Alap pályázati adatbázisát elemezve arról írt, hogy
főleg Fidesz–KDNP-közeli civil szervezetek tarolnak a pályázatokon.
Az oknyomozó portál szerint a 201 790 pályázatból 92 ezer nyert, a megítélt támogatási összeg összesen 70,2 milliárd forint volt. A kormány a mostani könnyítést az adminisztratív terhek csökkentésével indokolta.
A kormány más pénzügyi döntéseket is hozott. Határozatuk szerint
Miskolc 6 milliárd forintot kap külön pályázat és kérelem benyújtása nélkül, vissza nem térítendő egyedi támogatásként ingatlanvásárlásra.
A pénzt a város „egy 33,6 hektár nagyságú területet érintő önkormányzati tulajdonszerzés, az ingatlan elválaszthatatlan részét képező tárgyi eszközök megvásárlása, valamint a terület vonatkozásában rendezett tulajdonviszonyok kialakítása, a megszerzett ingatlan vonatkozásában felmerülő üzemeltetési költségek biztosítása érdekében” kapja.
Keddtől új szabályok szerint számolhatnak el a milliós állami támogatásokkal a civilek. A Magyar Közlönyben hétfőn megjelent, Orbán Viktor által aláírt rendelet szerint
3 millió forintos összeghatárig a meghatározott költségvetési támogatások kedvezményezettjeinek mostantól elég egy egyszerűsített beszámolót benyújtaniuk.
A részletes szöveges beszámoló és a számviteli bizonylatok helyett elég nyilatkozniuk arról, hogy a közpénzt a támogatási célnak megfelelően, jogszerűen és a szerződésben meghatározottak szerint használták fel. A keddtől hatályos szabályozás a Bethlen Gábor Alap, a Nemzeti Együttműködési Alap, valamint a Miniszterelnökség által kezelt egyházi és nemzetiségi támogatások kedvezményezettjeit érinti. Az egyszerűsített elszámolás lehetőségével 2026. augusztus 31-ig élhetnek a támogatottak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Feldúlt dolgozók, elsötétített ablakok – így ürítették ki a bezárásra ítélt Szőlő utcai javítóintézetet
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának illetékese egy reggeli állománygyűlésen közölte a döntést. Senkinek nem ajánottak fel más pozíciót: a közalkalmazottak végkielégítést kapnak, a próbaidősöknek azonnal menniük kellett.
Hatvan ember munkája szűnik meg a Szőlő utcai javítóintézet bezárásával – írja a Telex. Ez a kedd reggeli állománygyűlésen derült ki, ahonnan több dolgozó láthatóan feldúltan távozott. A lap úgy tudja,
senkinek nem ajánlottak fel más pozíciót. A közalkalmazottak végkielégítést kapnak, a próbaidős munkatársakat azonnal elbocsátják A változásokat a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) illetékese közölte a dolgozókkal, akiknek a többsége csalódott. Egy megszólaló a Telexnek azt mondta, szerinte politikai döntés született.
Mint írják: reggel nyolckor kezdőtt az állománygyűlés a Szőlő utcában. Kívülről azt lehetett látni, hogy a lépcsőházból fény szűrődik ki, de ezen kívül minden ablakot lesötétítettek. Az egyik irodában kisebb megszakításokkal folyamatosan csörgött a telefon.
Kilenc óra körül egy fekete Škoda Octavia érkezett három civil ruhás emberrel; kiderült, hogy a BVOP munkatársai voltak. Válasz nélkül bementek a kapun. Nem sokkal később a dolgozók közül többen kihajtottak, de senki sem akart nyilatkozni a helyszínen tartózkodó újságíróknak.
Később egy rendőrségi Ford Transit és két járőrkocsi érkezett. Az újság forrásai szerint a járművekkel nyolc intézetis fiatalkorút szállítottak át Debrecenbe és Aszódra. Őket csoportosan elkövetett rablásért tartották fogva a Szőlő utcában.
A Telex szerint az áthelyezést az intézet növendékei a családjukkal sem közölhették a heti telefonbeszélgetések alkalmával.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Szőlő utcai javítóintézet bezárásáról szóló rendelet hétfőn este jelent meg a Magyar Közlönyben. A bezárást követően egy új, országos hatáskörű javítóintézet jön létre, amely a tervek szerint a jövőben megszűnő intézmények feladatait is átveszi. A kormány célja ezzel a működés egységesítése és hatékonyabbá tétele.
A rendelet értelmében a javítóintézeti nevelésre ítélt lányokat ezentúl a Rákospalotai Javítóintézet és Központi Speciális Gyermekotthon fogadja. A fiúkat az Aszódi, a Debreceni és a Nagykanizsai Javítóintézetbe helyezik el.
Ha egy fiatalkorú letartóztatását javítóintézetben hajtják végre, a lányok szintén Rákospalotára, a fiúk pedig a Debreceni és a Nagykanizsai Javítóintézetbe kerülnek.
Kedden reggel a Belügyminisztérium részletesebb tájékoztatást adott ki, amelyben azt írták: „a rendelkezési jogkör gyakorlóinak jóváhagyásával a fogvatartott fiatalkorúak más javítóintézetekbe történő átszállítása január 20-án befejeződik, ettől az időponttól az intézmény tényleges feladatellátást nem végez”. A minisztérium azt is közölte, hogy a Budapesti Javítóintézet március 14-én jogutód nélkül megszűnik.
Korábban szintén a Telex írta meg: az intézet kiürítése már decemberben megkezdődött,
januárra a korábbi hetven gyerekből már csak harmincan maradtak ott. Az ellátásukat nehezítette, hogy a dolgozói állomány is jelentősen lecsökkent.
A Szőlő utcai javítóintézet tavaly májusban került a nyilvánosság látóterébe, miután a rendőrség letartóztatta az intézmény korábbi igazgatóját. Év végére már kilenc embert gyanúsítottak meg az ügyben. Január közepén a bíróság három hónappal meghosszabbította a decemberben lemondott volt megbízott igazgató, egy gyermekfelügyelő, egy nevelő és egy rendész letartóztatását.
Hatvan ember munkája szűnik meg a Szőlő utcai javítóintézet bezárásával – írja a Telex. Ez a kedd reggeli állománygyűlésen derült ki, ahonnan több dolgozó láthatóan feldúltan távozott. A lap úgy tudja,
senkinek nem ajánlottak fel más pozíciót. A közalkalmazottak végkielégítést kapnak, a próbaidős munkatársakat azonnal elbocsátják A változásokat a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) illetékese közölte a dolgozókkal, akiknek a többsége csalódott. Egy megszólaló a Telexnek azt mondta, szerinte politikai döntés született.
Mint írják: reggel nyolckor kezdőtt az állománygyűlés a Szőlő utcában. Kívülről azt lehetett látni, hogy a lépcsőházból fény szűrődik ki, de ezen kívül minden ablakot lesötétítettek. Az egyik irodában kisebb megszakításokkal folyamatosan csörgött a telefon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az e-rollereseket is szabályozza az új KRESZ: azt is előírják, hány éves kortól lehet közlekedni vele
Az új KRESZ-tervezet teljesítmény, tömeg és sebesség alapján sorolja kategóriákba az e-rollereket. Ez a besorolás határozza meg a jövőbeni sebességhatárokat és a kötelező felszereléseket.
Egyre több a rolleres baleset, a jogi helyzetük pedig a mai napig tisztázatlan: a jogalkotónak lépnie kellett, hogy rendet tegyen a járdákon és utakon egyre nagyobb számban megjelenő elektromos eszközök között.
Az új KRESZ-tervezet most először definiálja pontosan, mit is tekint a jog motoros rollernek, és mely eszközök tartoznak a különböző kategóriákba.
A javaslat élesen kettéválasztja az eszközöket. Motoros rollernek minősülnek azok a járművek, amelyek teljesítménye 1000 wattnál, vagy tömegük 35 kilogrammnál kisebb, és sík úton, önerőből legfeljebb 25 km/h sebességre képesek. A definíció kitér arra is, hogy legalább kétkerekűnek kell lenniük, és a vezetőjüket állva kell szállítaniuk.
Ezzel szemben
a nagy teljesítményű motoros rollerek kategóriájába esik minden olyan eszköz, amelynek teljesítménye meghaladja az 1000 wattot, vagy nehezebb 35 kilogrammnál, illetve önerőből 25 km/h-nál gyorsabban tud haladni.
Bár a normaszöveg-tervezet a használat pontos szabályait még nem rögzíti, ezek a meghatározások jogi alapot teremtenek a későbbi, egységes szabályozáshoz.
A kisebb teljesítményű rollerekre 12 éves korhatárt, sisakviselési kötelezettséget, valamint sebességkorlátozásokat vezetnének be: járdán legfeljebb 10 km/h-val, máshol 20 km/h-val lehetne haladni velük. Az utasszállítás és az alkoholfogyasztás egyaránt tiltott lenne. Nagyteljesítményű motoros rollerrel pedig csak 14 évesnél idősebbek közlekedhetnének az új KRESZ szerint.
Az új szabályozás nem a semmiből érkezik: 2024 júliusától bizonyos mikromobilitási eszközökre már kötelező a gépjármű-felelősségbiztosítás. A kötelezettség a jármű tömege és tervezési sebessége alapján dől el: 25 kilogramm alatti eszközre akkor kell, ha 25 km/h-nál gyorsabb haladásra képes, míg 25 kilogramm felett már 14 km/h-s tervezési sebességtől él az előírás.
A szigorítás szükségességét a rendőrségi adatok is alátámasztják, 2024 első négy hónapjában 117 személyi sérüléssel járó balesetben vett részt elektromos roller. A helyi önkormányzatok is lépéseket sürgetnek, Szombathely például egy új, „elektromos rollerrel behajtani tilos” tábla bevezetését javasolta a gyalogosövezetek védelmére.
Egyre több a rolleres baleset, a jogi helyzetük pedig a mai napig tisztázatlan: a jogalkotónak lépnie kellett, hogy rendet tegyen a járdákon és utakon egyre nagyobb számban megjelenő elektromos eszközök között.
Az új KRESZ-tervezet most először definiálja pontosan, mit is tekint a jog motoros rollernek, és mely eszközök tartoznak a különböző kategóriákba.
A javaslat élesen kettéválasztja az eszközöket. Motoros rollernek minősülnek azok a járművek, amelyek teljesítménye 1000 wattnál, vagy tömegük 35 kilogrammnál kisebb, és sík úton, önerőből legfeljebb 25 km/h sebességre képesek. A definíció kitér arra is, hogy legalább kétkerekűnek kell lenniük, és a vezetőjüket állva kell szállítaniuk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
