HÍREK
A Rovatból

A harmadik legmelegebb év volt a tavalyi Magyarországon

A 2022-ben előfordult legmagasabb napi maximumhőmérsékletek országos átlaga 38,2 fok volt, ami a harmadik legmagasabb érték 1901 óta.


A 2022-es év volt a harmadik legmelegebb Magyarországon 1901 óta,

több hónap is az átlagnál legalább 2 Celsius-fokkal melegebb volt, a nyári középhőmérséklet pedig országosan a legmagasabb volt a 20. század kezdete óta

- írta a múlt évről készített elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján.

A legmelegebb év 2019. volt, akkor 12,05 fok volt az országos átlaghőmérséklet, 2018-ban pedig, amelyik a második legmelegebb volt, 11,93 fok volt az országos átlag.

A mérések szerint 2022-ben a középhőmérséklet országos átlaga 11,83 Celsius-fok volt, ami 1,1 fokkal haladja meg a 1991-2020-as évek átlagát. Ezzel a tavalyi a 20. század kezdete óta a legmelegebb évek rangsorában - a 2014-es évet mindössze 0,01 fokkal megelőzve - a harmadik helyet foglalja el.

A legmelegebb évek egyértelműen az elmúlt pár évtizedből, különösen a legutóbbi tíz évből kerülnek ki. Az évi középhőmérséklet országos átlagának trendje megközelíti a 20. század kezdetétől a másfél fokot. Legutóbb hűvösebb, 10 fok alatti évi középhőmérsékletű év a 2005-ös volt, majd 2011 óta minden év országos átlaga meghaladta a 10,5 fokot is.

Az évi középhőmérséklet a Dél-Dunántúl és az Alföld nagy részén meghaladta a 12 fokot, a Dél-Alföldön többfelé 12,5 fok felett alakult. Az Alpokalján és az Észak-Alföldön jellemzően 10 és 12 fok között volt az évi középhőmérséklet, 10 fok alatti értékek csak a hegyvidéki területeken fordultak elő.

Bár országos átlagban 2022 a harmadik legmelegebb év volt, de az ország különböző részein eltérő, hányadik helyet foglal el a 2022-es év a legmelegebb évek rangsorában, a 20. század eleje óta. Az országban mindenhol a tíz legmelegebb év közé került a tavalyi, de két kis körzetben - Veszprém és Katymár közelében - 2022 volt a legmelegebb. A Dél-Dunántúlon és az Alföld déli felén általában a második vagy harmadik, Zalában, az Észak-Alföldön és az északi vármegyékben többnyire a negyedik legmelegebb év volt 2022, és csak az északkeleti határ közelében "esett ki" a legmelegebb ötből.

Tavaly országosan csak három hónap, a március, az április és a szeptember középhőmérséklete maradt el az 1991-2020-as átlagtól, közülük legnagyobb mértékben az április, 2,0 fokkal. A többi hónap mind legalább 1 fokkal melegebb volt az éghajlati normálnál. A februári, a júniusi, az augusztusi és a decemberi különbség a 2 fokot is elérte, de a legnagyobb eltérés, 3,1 fok februárban volt.

A középhőmérséklet mellett a minimumhőmérsékletek is magasan alakultak a legtöbb hónapban. Ugyanakkor, mivel az év nagyobb részét szárazság jellemezte, a száraz időben pedig általában erőteljesebb az éjszakai lehűlés, ezért a napi minimumhőmérséklet évi országos átlagban csak a hetedik legmagasabbnak volt, 6,5 fokos értékkel. A fagyos napok száma országosan 88 volt, ami megközelíti az 1991-2020 közötti évek 90 napos átlagát - írták.

Az elemzés szerint

a szokásosnál sokkal több fagy jellemezte a márciust,

amikor az országos átlag elérte a 23 napot, amihez hasonló legutóbb 1962-ben volt. Még a hűvös április is hozott országosan öt fagyos napot. Ezzel pedig 2022 tavaszán összesen 28 fagyos nap volt átlagosan, ami a tizedik legtöbb 1901 óta és a második legnagyobb az elmúlt 60 évben az 1997-es tavasz 29 napja után. A legtöbb tavaszi fagyos nap országosan 1931-ben volt, ekkor 36 fagyos napot rögzítettek.

A téli hónapok a szokásosnál jóval enyhébbek voltak, ez látszik a 2022-ben előfordult legalacsonyabb hőmérsékleteken is, amelyeknek az országos átlaga -11,2 fok volt). Ez a kilencedik legmagasabb érték és sorozatban a negyedik év mínusz 12 fok felett, amihez hasonló 1901 óta eddig még nem volt. A 2022-es év legalacsonyabb hőmérséklete a Hajdú-Bihar vármegyei Pocsaj állomáson január 13-án mért mínusz 18,0 Celsius-fok.

A szárazabb időjárás az alacsonyabb minimumok mellett magasabb maximumhőmérsékletek kialakulását segíti elő - írták. Hozzátették: a napi maximumhőmérsékletek országos, éves átlaga 17,6 fok volt tavaly, ami a második legmagasabb érték, 1901 óta csak 2019-ben volt ennél magasabb, 17,8 fok. A júliusi átlagos napi maximumhőmérséklet 30,8 fok volt, amivel a maximumok tekintetében a legmelegebb július és az 1992-es augusztus (32,7 fok) után a második legmelegebb hónap volt. A nyári átlagos maximumhőmérséklet a 20. század kezdete óta először országos átlagban is elérte a 30 fokot (30,1 fok). A korábbi maximum 29,3 fok volt 2003-ban.

Tavaly országos átlagban 46 napon érte el a legmagasabb hőmérséklet a 30 fokot. Ennél több hőségnap egy évben csak 2015-ben, 2012-ben és 2003-ban fordult elő.

A 2022-ben előfordult legmagasabb napi maximumhőmérsékletek országos átlaga 38,2 fok volt, ami a harmadik legmagasabb érték 1901 óta.

Az országos átlag csak 1950-ben (38,5 fok) és 2007-ben (39,1 fok) volt magasabb. Az ország legnagyobb részén július 23-án volt a legmelegebb, a Dél-Alföldön többfelé elérte a csúcsérték a 40 fokot is. A 2022-es év legmagasabb hőmérséklete a Hódmezővásárhely-Szikáncs és Kiskunfélegyháza állomásokon július 23-án mért 41,5 Celsius-fok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lopott képet hamisíthatott Rákay Philip, hogy megmagyarázza a hatvanpusztai építkezést
Rézkarc lett a portál fotójából Rákay kezei között. A fideszes kommunikációs szakember módosított képpel próbálja bizonyítani, hogy az Orbán-család nem kastélyt épít, hanem megőrzi a műemléket.


Sokat kellett keresgélnie Rákay Philipnek, mire talált egy olyan fotót, amivel azt illusztrálhatja, hogy Hatvanpuszta egy műemléki épületegyüttes, amit a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző mentett meg a teljes pusztulástól – írja a HVG, megjegyezve, hogy a bizonyítás csúnyán mellé ment.

Minden jel arra utal, hogy a photoshoppal rézkarccá varázsolt kép eredetijét a HVG oldaláról csenték a poszthoz.

Rákay nem az első, aki minden létező platformon igyekszik védeni a miniszterelnök hatvanpusztai birtokát, de ő egyenesen azzal csatlakozott be a kormánypárti kánonba, hogy „ócska prolinak” nevezte a birtokról egyre több belső felvételt közlő Hadházy Ákos országgyűlési képviselőt.

Rákay szerint Orbán Győzőn kívül senkit nem zavart, hogy a műemlék ingatlanegyüttes az összeomlás szélén áll. Az erről szóló posztjában azt írja, a „műemlékmentés” elképesztő áldozatok és extra költségeket követel a miniszterelnök apjától, ráadásul nagyon hosszadalmas folyamat – Hatvanpuszta teljes megújítása éppen ezért tart lassan egy évtizede.

„Semmi rendkívüli nincs abban, hogy sok magyar nagy cég – főképp agrárcégek – úgynevezett birtokközpontokat építenek, amelyekben helyet kap iroda, vadászház, vendég apartmanok, ipari méretű konyhák, csűrökből, pajtákból kialakított rendezvénytermek. Ezek az ingatlanok amellett, hogy a céges partnerek, vendégek és akár a dolgozók kényelmét szolgálják, természetesen a tulajdonosok életterei, családi összejöveteleinek helyszínei is lehetnek” – írja a Facebookon Rákay.

Aki pedig ma „Magyarországon műemlék épületet ment meg a pusztulástól, kalapot kell emelni!” – élteti a beruházásért felelős Orbán Győzőt a producer.

A bejegyzéssel ugyanakkor van egy óriási baj: a műemléki eredet bizonyításaként mellékelt rézkarc minden bizonnyal hamisítvány: az épület mai formáját mutatja, nem azt, ahogy egykor nézett ki. A házat a képen terebélyes fák veszik körül, hangulatos ösvény vezet a kapuhoz, melyen még egy földműves (?) sziluettje is kirajzolódik. Nos, a HVG által közölt eredeti képen utóbbi egy a felújításon dolgozó munkás.

Még szembetűnőbb, hogy a „rézkarcon” pontosan ugyanott és ugyanúgy állnak, ugyanakkora fák, mint a HVG fotóján – gyakorlatilag ágra pontosan. És azt már tényleg elég nehéz lenne megmagyarázni, hogy az 1840-es évek óta miért nem változott a növényzet.

A HVG korábban bemutatott felvételei szerint ez az épület soha nem nézett ki úgy, mint a posztban szereplő kép. A felvételek azt mutatják, hogy egy visszabontott épület modern anyagokból történő újjáépítése és díszítgetése zajlik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos Rákay Philipnek: Orbánék pénze akkor is lopott pénz, ha Orbán Győző valóban nem üzletelt közvetlenül az állammal
Hadházy szerint a hatvanpusztai birtok nem helyreállítás, hanem feudalizmus. Rákay úgy véli, a beruházás áldozatos munka volt, és Orbán apja piaci áron szállít.


„A fideszes harcosok nagyon várhattak már erre az útmutató lelki táplálékra, mert a képek láttán meg vannak zavarodva, mint faltörő kos a fotocella előtt” – írta Hadházy Ákos a Facebook-oldalán Rákay Philip hétfői posztjára reagálva.

Hadházy szerint nem érdemes a személyeskedésekkel foglalkozni, miután Rákay „ősprolinak” és „feljelentő viceházmesternek” nevezte őt. A képviselő inkább arra hívta fel a figyelmet, hogy „a legszánalmasabb, legcinikusabb magyarázkodás” a hatvanpusztai birtok építkezését műemlékvédelemként bemutatni.

Hadházy Ákos ehhez annyit fűzött hozzá: „Ezt akkor talán tehetnék, ha nem dokumentáltuk volna végig a rombolást és az építkezést: az öt uradalmi épületből kettőt (a két juhistállót) a földig (sőt az alá) romboltak, helyette két kastélyépület, mélygarázs, pincerendszer épült. Egy épületnek (a cselédháznak) a falait meghagyták, de teljesen kibelezték és a tető is más lett, ebből lett a ’könyvtár’. A tisztilakot már az előző tulajdonos átépítette, Orbánék csak luxus körülményeket teremtettek benne. Talán annyit kérdeznék a fideszes hívektől: szerintük a lerombolt istállókban volt-e kandalló, vagy 10 apartman, konyhával, fürdővel? A műemlékből, Habsburg József főherceg majorságából egyedül a magtár maradt meg – na azt pont nem újították fel Orbánék, csak a tetőt csinálták meg.”

Rákay hétfői posztjában arról is írt, hogy Orbán Győzőn kívül senkit nem zavart, hogy a műemlék az összeomlás szélén állt. Szerinte a „műemlékmentés” hosszadalmas és hatalmas költségekkel járó folyamat. Megemlítette Orbán Győző vállalatát is, amely „nagy mennyiségben, azonos minőségben bányászható, útépítéshez használatos, többféle nyersanyagot forgalmaz”, ezért „bizony potenciális beszállító autópálya- és útépítéseknél”.

Hadházy erre úgy reagált:

„Orbánék pénze akkor is lopott pénz, ha Orbán Győző valóban nem üzletelt közvetlenül az állammal, »csak« Mészároson keresztül jutott el a köve, sódere az állami építkezésekre”.

A politikus hozzátette, hogy Rákay állításával szemben nem megszokott, hogy agrárvállalatok luxuskomplexumot építenek a központjukba. „Régen talán az volt, de azt feudalizmusnak hívták. A világ boldogtalanabb felében, pl. Magyarországon most is épülnek persze ilyenek, de nem a gazdák szoktak ilyet építeni. Hanem azok az újgazdag bugrisok, akik horribilis vagyonokat loptak maguknak össze rövid idő alatt. Apropó: Rákay ’tanácsadó cége’ évente termel milliárdokat úgy, hogy a honlapján még telefonszám sincsen…” – írta.

A politikus a számokra is felhívta a figyelmet: „A számok, tények makacs dolgok: Orbán apja 40-50 százalék haszonkulccsal dolgozik, mialatt ezelőtt 25 évvel ő maga nyilatkozta, hogy az ilyen bányák jó esetben 4.5 százalék hasznot termelnek. Ez így is van, a többi hasonló vállalkozás haszna tavaly is messze elmaradt Orbánéktól.”

„Ez csak úgy lehet, ha Orbán papa horribilisen túlárazva szállítja a követ”

– fogalmazott.

A politikus azt is felidézte, hogy a múlt héten, amikor kijutott a hatvanpusztai birtokra, hazafelé majdnem baleset érte, mert a birtok egyik dolgozója autójával megpróbálta felborítani az övét.

Arról korábban írtunk, hogy a hvg.hu bemutatta: Rákay Philip egy lopott és meghamisított fotóval akarta bizonyítani, hogy Hadházy Ákos hazudik a hatvanpusztai birtokról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán Viktor családja egy évtized alatt gazdagabb lett, mint az angol király, miközben hazánkat Európa legszegényebb és legkorruptabb tagállamává tette
Magyar Péter szerint a kormányfő gazdagodása példátlan Európában. Posztjában részletesen ismertette, milyen adópolitikai változtatásokat ígér a TISZA.


Ahogy arról korábban írtunk, az Index állítólagosan a birtokukba jutott információk alapján arról írt, hogy Magyar Péter kormányra kerülése után nagymértékű adóemelésbe kezdene. A Tisza Párt elnöke nem sokkal később cáfolta az információt.

Magyar kedd délutáni Facebook-bejegyzésében azt írta: „Van-e annál szánalmasabb, mint amikor az épp magángépen luxizó és jachtozó Orbán Viktor a politikai ellenfeleit vádolja hazug módon adóemeléssel? Pont ő, aki megháromszorozta az államadóságot, Európa legmagasabb áfakulcsát vezette be és azt még megfejelte egy 4,5 %-os különadóval, hogy Magyarországon legyenek legdrágábbak az élelmiszerek. Az a luxizó miniszterelnök vádol mást aljas, hazug módon, aki a saját fizetését az egekbe emelte, a nyugdíjasokat és a családokat pedig magára hagyta” – írta Magyar.

A politikus azt állította, Orbán Viktor családja

„egy évtized alatt gazdagabb lett, mint az angol király, miközben hazánkat Európa legszegényebb és legkorruptabb tagállamává tette”.

Posztjában programjavaslatairól is beszélt: „A TISZA nem emeli a személyi jövedelemadót, viszont megadóztatja az 5 milliárd forint feletti vagyonokat és azonnal 5 %-ra csökkenti az egészséges élelmiszerek, valamint a tűzifa áfakulcsát és áfamentessé teszi a gyógyszereket. Emellett bevezetjük a 200 ezer forintos Szépkártyát az Orbán által magára hagyott nyugdíjasoknak.”

A bejegyzést azzal zárta:

„A hazug, korrupt, luxizó Orbánt hamarabb utolérik, mint…”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Bayer Zsolt: A „krúbi” nevű gennyes sz…rdarab torkán fogunk ledugni ma még nem pontosan meghatározott dolgokat
A kormánypárti publicista fő problémája a rapperrel, hogy alpári. Bayerhez most jutottak el Krúbi szövegei, amiből rögtön messzemenő következtetéseket vont le.


Bayer Zsolt a Magyar Nemzet címen megjelenő kormányzati médiatermékben jelentetett meg egy éles hangvételű írást Krúbiról. A publicista szerint a rapper dalszövegei alpáriak és szexisták.

Különösen azokat a sorokat kifogásolta, amelyek Orbán Viktorra és fideszes nőkre vonatkoznak. Krúbitól ezeket a sorokat idézte:

„szavazni csak azért megyek, hogy Viktornak jövőre legyen egy sz*r napja / ú, mától csak fideszes p**csákat kúrok, így nem lesz bűntudat, amikor tövig a torkába túrok”.

Bayer szerint a művészeti szabadságra való hivatkozás nem jelent felmentést az ilyen kijelentésekre. Úgy véli, ha jobboldali zenész mondana hasonlókat, abból nemzetközi botrány lenne.

Úgy fogalmazott: „ez itt a művészet maga, a nagybetűs, őszinte, mély művészet”. Majd hozzátette: „mi abban a korban élünk, amikor Kosztolányi, Krúdy, Thomas Mann és mondjuk Dürrenmatt leredukálódott Krúbivá, az aranyrúdból gennyes sz*rdarab lett”.

A publicista szerint a nőket védő civil szervezetek sem szólalnak meg, amikor Krúbi a kormánypárti nőkre tesz sértő megjegyzéseket.

Írását így zárta:

„Ennek a fajta »művészetnek« és »szólásszabadságnak« van egy másik típusa is. Az, amikor majd a »krúbi« nevű gennyes sz…rdarab torkán fogunk ledugni ma még nem pontosan meghatározott dolgokat (kapanyelet, ásót, kétliteres pillepalackos félédes búfelejtőt, vagy csak egy vágóhídról elhozott lószerszámot)”.

Korábban több cikkben írtunk arról, hogy az idei fesztiválszezon egyik slágere volt a számos helyszínen, sok zenekar koncertjén spontán felzúduló „Mocskos Fidesz!” (vagy leágazásaként a „Macskás fadísz” skandálás.


Link másolása
KÖVESS MINKET: