Demográfiai vészhelyzet: ezért születik világszerte egyre kevesebb gyerek
A The Lancet szakmai átfogó kutatása szerint 2050-re az országok háromnegyedében, 2100-ra pedig 97 százalékában a termékenységi ráta a népesség fenntartásához szükséges 2,1 alá csökken.
A kérdés ma már nem az, hogy a fiatalok akarnak-e gyermeket, hanem az, milyen környezetben kell dönteniük.
A válasz elsősorban gazdasági. Egy friss amerikai felmérés szerint egy gyermek 18 éves koráig közel 298 ezer dollárba (mintegy 97 millió forintba) kerül, a szülés átlagos kórházi költsége pedig 28 ezer dollár.
Az EU-ban 2015–2024 között átlagosan 53 százalékkal nőttek a lakásárak, Magyarországon viszont több mint 209 százalékkal.
A gazdasági nyomás a családalapítás halasztásához vezet. Az OECD-országokban az anyák átlagéletkora az első gyermek születésekor 30,9 évre emelkedett a negyven évvel korábbi 27-ről, ami szűkíti a további gyermekvállalás esélyét.
Különösen Kelet-Ázsiában – a legalacsonyabb termékenységű régióban – a hosszú munkaidő és a gondoskodási terhek nőkre hárulása számít fő akadálynak.
Eközben a kormányzati ösztönzők hatása korlátozott: Dél-Korea 2006 óta több mint 200 milliárd dollárt fordított családtámogatásra, mégis itt a legalacsonyabb a termékenységi ráta. A politikai reakciók erőteljesek.
Dél-Koreában Jun Szogjol elnök demográfiai nemzeti vészhelyzetet hirdetett. Japánban a szakértők a gazdasági bizonytalanságot, a megváltozott párkapcsolati mintákat és a munkahelyi normákat emelik ki fő okként.
Dr. Liz Allen, az Australian National University demográfusa szerint „nem pótoljuk önmagunkat születések útján”. Egy másik szakértő Jennifer D. Sciubba már így fogalmaz: ha egy ország a reprodukciós szint alá süllyed, onnan nehéz visszatérni.
A szakértők úgy vélik tehát, a tartós megoldást nem az egyszeri támogatások, hanem megfizethető lakhatás, elérhető gyermekellátás, a rugalmas munkaidőbeosztás és igazságosabb tehermegosztást biztosító rendszerek összefogása jelenthetik.
VIA New Scientist