A gyerekek is aggódnak a klímakatasztrófa miatt: mit tegyenek a szülők?
Az éghajlatváltozás következményeit már most mindenki megtapasztalhatja, jó példa erre az is, hogy októberben több melegrekord is megdőlt Magyarországon. A szakértők többnyire borúlátóak, a kilátások nem túl jók. Senki sem tudja, milyen jövő vár ránk.
Nem csoda, hogy klímakatasztrófa mindenkire hatással van, a gyerekekre is.
Greta Thunberg 8 éves volt, amikor először hallott a klímaváltozásról, és úgy érezte, hogy a felnőttek nem igazán veszik komolyan a dolgot. Nem csak ez vezetett a később kialakult depressziójához, de azért jelentős szerepe volt benne.
"Sokat gondolkodtam, és azon járt az eszem, vajon lesz-e egyáltalán jövőm. És magamban tartottam, nem vagyok valami bőbeszédű, de ez így nem volt egészséges. Nagyon depressziós lettem, már iskolába sem bírtam menni. Otthon a szüleim gondoskodtak rólam, és elkezdtünk beszélgetni, mert nem volt más dolgunk. És elmondtam nekik, mennyire aggódom a klímaválság és a környezet miatt. Jól esett, nagy kő esett le a szívemről. Azt mondták, minden rendben lesz. Ez nem persze nem segített, de jó volt beszélni róla" – idézi a The Guardian a környezetvédő aktivistát.
A téma a magyar gyerekeket sem hagyja hidegen, épp ezért fontos, hogy a szülők az életkoruknak megfelelően beszélgessenek a gyerekekkel a klímakatasztrófáról, így megelőzhető, hogy szorongás, vagy akár depresszió alakuljon ki náluk.
"A gyerekek alapvetően mintakövetéssel tanulnak, épp ezért nagyon fontos, hogy a szülők hogyan viselkednek, milyen lépéseket tesznek a környezet megóvása érdekében" – mondta a Szeretlek Magyarországnak Peer Krisztina gyermekpszichológus. Vagyis fontos szelektíven szedni a szemetet, nem vásárolni PET-palackos üdítőitalt, fát, egyéb növényeket ültetni a kertbe, mert ezekkel példát mutatunk a gyerekeknek. Idővel persze elkerülhetetlen az életkornak megfelelően beszélgetni is a klímaváltozásról.
"Óvodás korban érdemes messziről közelíteni a témához. Ahogy beszélünk a gyerekekkel arról, hogy nem szabad másokat bántani, úgy szóba lehet hozni azt is, hogy a növények leveleit sem szabad tépkedni, mert a fák fontos szerepet játszanak az életünkben. Nem direkten kell felhozni a témát, hanem a környezethez, világhoz való viszonyunkkal kell kezdeni. Aztán az életkor előrehaladtával lehet egyre részletesebben beszélni a klímaváltozásról és hatásairól" – mondta a szakértő.
Vagyis egy 3 éves gyerekkel már lehet arról beszélni, hogy nem szabad szemetelni, mert az csúnya dolog, vagy nem szabad tépkedni a növények leveleit, de klímaváltozást még így nem érdemes szóba hozni.
6-7 évesen már lehet arról beszélni, hogy a PET-palack nem bomlik le, így mérgezi a bolygó élővilágát, ezért érdemes újratölthető kulacsot használni, így kevesebb szemetet termelünk. Egy 15-16 éves kiskamasszal pedig már lehet arról beszélgetni, mi a jelentősége annak, hogy megdőlnek a melegrekordok, hogy mi is történik a világban és mindennek milyen hatásai lehetnek a jövőben. Tehát szóba lehet hozni azt, hogy bizonyos állatfajok kihalhatnak, hogy radikálisan megváltozik az időjárás. Nagyon fontos, hogy a szülők segítsenek, hogy a gyerekek meg tudjanak küzdeni az aktuális élettani helyzettel.
"A kommunikáció nagyon fontos, nem szabad megijeszteni a gyereket, ne érezze azt, hogy én, mint szülő pánikolok, szorongok, mert az a gyerekre is hatással lesz. Nyugodtan, higgadtan kell beszélni a nehéz témákról is, éreztetve, hogy igen, baj van, de épp ezért érdemes tenni az ügy érdekében. Ne takargassuk, hogy a helyzet súlyos, de mutassuk meg, hogy vannak próbálkozások, hogy változás történjen és mi, mint család is tehetünk ezért" - hangsúlyozta Peer Krisztina. A szakértő azt javasolja,
ha olyan kérdést tesz fel a klímaváltozással kapcsolatban a gyerek, amire szülőként nem tudjuk a választ, azt őszintén mondjuk meg, ahogy azt is el kell árulni, hogy mi is meg vagyunk ijedve.