A portál kérdezte a képviselőt a Mercedes vásárlásának körülményeiről, amire azt válaszolta, három forrásból biztosított pénzt a vásárlásra: megtakarításból, családi összefogásból és kölcsönből. A 2020-as vagyonnyilatkozata szerint Halász 5 millió hitelt vett fel és ezen kívül magánszemélyeknek tartozik még 2 millió forinttal, erre is hivatkozik.
A képviselő 2020-as bevallásában azonban nem szerepel semmiféle megtakarítás vagy egyéb jövedelem. A 2019-es vagyonnyilatkozatában pedig nem tüntetett fel semmilyen pénzbeli megtakarítást és egyéb jövedelmet. Képviselői alapdíja a nemzetbiztonsági bizottsági tagság utáni járandósággal kiegészítve tavaly március óta 1 324 080 forint, ebből – a családi adókedvezmények nélkül – 880 513 forintot vihetett haza.
A 444 számításai szerint, ha a legkevesebbe kerülő alapmodellt is vette meg, az 7,2 millióval került többe a teljes 2020-as bevételénél. Nagyjából annyival, amennyit hitel és privát kölcsön formájában a bevallásában feltüntetett. Így azonban nem maradt volna pénze életfenntartásra és családjának eltartására.
Korábban már mi is írtunk néhány képviselő friss vagyonnyilatkozatáról. Kiderült többek között, hogy Orbán Viktornak továbbra sincs megtakarítása, hogy Áder János tavaly igen jól sáfárkodott a pénzével, de még az is, hogy Rogán Antal újra megházasodott.
Gulyás Gergely: Nem elfogadható, hogy néhány száz ember hidakat zár le, a jogalkotónak reagálnia kell
Gulyás Gergely szerint egy néhány száz fős kisebbség több százezer ember közlekedését akadályozta. A miniszter azt mondta, át kell tanulmányozniuk a bírósági döntést, de az eddigi joggyakorlat alapján az ilyesmi jogellenes.
A Belügyminiszter tájékoztatást adott a tüntetésekről, illetve a hídlezárásokról is - mondta Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón. A miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: „néhány száz tüntető” egy nap alatt rögtön négy fővárosi hidat zárt le.
Gulyás Gergely szerint a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. „Ehhez képest annak voltunk tanúi, hogy a fővárosban egy néhány száz fős kisebbség százezrek normális közlekedését tette lehetetlenné. ”
„Természetesen a bíróság ítéletét mindenki köteles tiszteletben tartani, de hogyha a jelenlegi szabályozást az eddigi joggyakorlattal ellentételesen értelmező olyan bírósági döntések születnek, amelyek a főváros közlekedésének a megbénulásához járulnak hozzá, akkor természetesen erre a jogalkotónak is reagálnia kell, és a jogalkotó készen is áll arra, hogy reagáljon.”
Később a miniszter a személyes véleményét is megosztotta.
„Amikor egy munkanapon mindenki másfél órát ül az autójában, mert néhány százan úgy gondolják, hogy a meglévő véleménnyilvánítási jogukat és gyülekezési jogukat visszaélésszerűen kell gyakorolni, az szerintem nem fogadható el” - jelentette ki Gulyás Gergely.
Egy újabb kérdésre azt is elmondta, meg kell ismerniük a bírósági döntést, mert
„ami az elmúlt napokban Budapesten történt a négy híd lezárásával, az az elmúlt 35 év következetes jogalkalmazása szerint jogellenes. Soha, sehol, semmilyen kormány alatt azt senki nem engedte meg, hogy néhány száz fő megbénítsa Budapestet.”
„A jogi szabályozás szerintem világos. Remélem, hogy elegendő is. De van egy új helyzet, van egy bírósági döntés, azt mindenféleképpen tanulmányozni szükséges.”
A Belügyminiszter tájékoztatást adott a tüntetésekről, illetve a hídlezárásokról is - mondta Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón. A miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: „néhány száz tüntető” egy nap alatt rögtön négy fővárosi hidat zárt le.
Gulyás Gergely szerint a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. „Ehhez képest annak voltunk tanúi, hogy a fővárosban egy néhány száz fős kisebbség százezrek normális közlekedését tette lehetetlenné. ”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Volodimir Zelenszkij szerint Vlagyimir Putyin célja, hogy haláláig hatalmon maradjon, ambíciói pedig nem korlátozódnak Ukrajnára. Az ukrán elnök úgy véli, ezek akár közvetlen összecsapáshoz is vezethetnek a Nyugattal.
Erről beszélt Zelenszkij az Euronewsnak adott interjú, amit a Kiyv Independent szemlézett. Az ukrán elnök azt mondta, hogy Putyin fél a saját halálától is. Úgy fogalmazott:
„Hamarosan meghal – ez tény –, és akkor mindennek vége lesz.”
Az ukrán elnök szerint Putyin tart a transzatlanti szövetségtől, és próbálja megbontani azt. Arra kérte az Egyesült Államokat és Európát, hogy maradjanak egységesek, és folytassák a nyomásgyakorlást az orosz elnökre.
„Nagyon fontos, hogy Amerika most ne segítsen Putyinnak kitörni ebből a globális elszigeteltségből” – mondta párizsi látogatása során. Hozzátette:
„Ez szerintem veszélyes. Ez az egyik legveszélyesebb pillanat.”
Egy nappal korábban Oroszország és Ukrajna megállapodott egy részleges tűzszünetről, amely az energialétesítmények elleni támadásokra és a Fekete-tengeri hadműveletekre vonatkozik. A megállapodást az Egyesült Államok közvetítette, cserébe pedig vállalta, hogy bővíti Oroszország hozzáférését a világpiacokhoz.
A tárgyalások után kiadott amerikai közlemény szerint az USA segít helyreállítani Oroszország hozzáférését a mezőgazdasági és műtrágyaexporthoz, csökkenti a tengeri biztosítási díjakat, és megkönnyíti a kikötőkhöz és fizetési rendszerekhez való hozzáférést ezekhez az ügyletekhez.
A közlemény nem utalt arra, hogy Oroszország bármilyen engedményt tett volna. Március 11-én Ukrajna már elfogadta az amerikai javaslatot egy harmincnapos teljes tűzszünetre, azzal a feltétellel, hogy Oroszország is betartja ugyanazokat a feltételeket. Moszkva ezt azonban elutasította.
Zelenszkij most azt mondta, hogy a Fekete-tenger térségére vonatkozó részleges tűzszünet „egyértelmű lépés a háború lezárása felé”. Hangsúlyozta:
Volodimir Zelenszkij szerint Vlagyimir Putyin célja, hogy haláláig hatalmon maradjon, ambíciói pedig nem korlátozódnak Ukrajnára. Az ukrán elnök úgy véli, ezek akár közvetlen összecsapáshoz is vezethetnek a Nyugattal.
Erről beszélt Zelenszkij az Euronewsnak adott interjú, amit a Kiyv Independent szemlézett. Az ukrán elnök azt mondta, hogy Putyin fél a saját halálától is. Úgy fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A boszniai szövetségi bíróság nemzetközi elfogatóparancsot kért Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, valamint Nenad Stevandic, a szerb országrész parlamentjének elnöke ellen, írja az MTI. A Klix.ba szarajevói hírportál értesülése szerint a kérelmet az Interpol szarajevói irodájának továbbították. A nemzetközi elfogatóparancs kiadásához az Interpol lyoni központjának jóváhagyására is szükség van.
Dodik hétfőn lépett be Bosznia-Hercegovinából Szerbiába, annak ellenére, hogy Boszniában belföldi elfogatóparancs van ellene érvényben.
A boszniai határőrség vizsgálja, hogy ki követte el a mulasztást, és milyen módon sikerült a boszniai szerb elnöknek átlépnie az országhatárt. A feltételezések szerint egy kisebb határátkelőt használt, és a küldöttsége megkülönböztető jelzést alkalmazott, így megállás és ellenőrzés nélkül hagyta el az országot.
A belföldi elfogatóparancsot már a múlt hét elején kiadták a három politikus ellen.
A boszniai szövetségi bíróság február 26-án egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Milorad Dodikot Christian Schmidt nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt,
és hat évre eltiltotta a hivatali tevékenységeitől.
Röviddel az ítélet után a boszniai szerb parlament megszavazta az entitás igazságügyi rendszerének elszakadását a szövetségitől. Az ország alkotmánybírósága ezt a törvényt hatályon kívül helyezte, Dodikot pedig az ország alkotmányos rendjének veszélyeztetésével vádolták meg. A bosznia-hercegovinai szövetségi ügyészség az ország rendvédelmi szerveit utasította arra, hogy állítsák elő Milorad Dodikot, Nenad Stevandicot és Radovan Viskovicot, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnökét, mert az ügyészség szerint veszélyeztették az ország alkotmányos rendjét.
Az utóbbi hetekben Milorad Dodik több olyan intézkedést kezdeményezett, amelyek célja a boszniai Szerb Köztársaság önállósodása volt.
Március közepén benyújtotta az országrész új alkotmányának tervezetét, valamint a boszniai Szerb Köztársaság alkotmányos beállításának védelméről szóló törvényt.
Ahogy korábban már írtunk róla, a magyar kormány Dodikot támogató politikája feszültséget okozott Bosznia-Hercegovina és Magyarország kapcsolatában. Milorad Dodik korábban többször hangsúlyozta, hogy Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen, és a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia. Ezek a kijelentések jelentős feszültséget keltettek a régióban, különösen a bosnyák és horvát közösségek körében. Dodik szoros kapcsolatot ápol Szerbia, Oroszország, Magyarország és Kína vezetőivel. Rendszeresen konzultál Aleksandar Vučić szerb elnökkel, és többször találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.
A boszniai szövetségi bíróság nemzetközi elfogatóparancsot kért Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, valamint Nenad Stevandic, a szerb országrész parlamentjének elnöke ellen, írja az MTI. A Klix.ba szarajevói hírportál értesülése szerint a kérelmet az Interpol szarajevói irodájának továbbították. A nemzetközi elfogatóparancs kiadásához az Interpol lyoni központjának jóváhagyására is szükség van.
Dodik hétfőn lépett be Bosznia-Hercegovinából Szerbiába, annak ellenére, hogy Boszniában belföldi elfogatóparancs van ellene érvényben.
A boszniai határőrség vizsgálja, hogy ki követte el a mulasztást, és milyen módon sikerült a boszniai szerb elnöknek átlépnie az országhatárt. A feltételezések szerint egy kisebb határátkelőt használt, és a küldöttsége megkülönböztető jelzést alkalmazott, így megállás és ellenőrzés nélkül hagyta el az országot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tárgyalni kell az amerikaiakkal - mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón a Donald Trump által most bevezetett vámokkal kapcsolatban.
Az amerikai elnök 25 százalékos vámot vet ki minden külföldön gyártott importált gépjárműre április 2-tól, és azt is világossá tette: nem átmenetinek szánja az intézkedést.
Ennek kapcsán a miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy Európa elkövetett egy komoly hibát.
Gulyás szerint érthetetlen, hogy Európa miért alkalmazott 10 százalékos vámot Amerika ellen, miközben ők 2,5 százalékos vámot vetnek ki Európára. A miniszter úgy fogalmazott: politikailag az lett volna a helyes, hogy Trump beiktatásáig Európa is 2,5 százalékra csökkenti a vámot.
Tárgyalni kell az amerikaiakkal - mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón a Donald Trump által most bevezetett vámokkal kapcsolatban.
Az amerikai elnök 25 százalékos vámot vet ki minden külföldön gyártott importált gépjárműre április 2-tól, és azt is világossá tette: nem átmenetinek szánja az intézkedést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
