A portál kérdezte a képviselőt a Mercedes vásárlásának körülményeiről, amire azt válaszolta, három forrásból biztosított pénzt a vásárlásra: megtakarításból, családi összefogásból és kölcsönből. A 2020-as vagyonnyilatkozata szerint Halász 5 millió hitelt vett fel és ezen kívül magánszemélyeknek tartozik még 2 millió forinttal, erre is hivatkozik.
A képviselő 2020-as bevallásában azonban nem szerepel semmiféle megtakarítás vagy egyéb jövedelem. A 2019-es vagyonnyilatkozatában pedig nem tüntetett fel semmilyen pénzbeli megtakarítást és egyéb jövedelmet. Képviselői alapdíja a nemzetbiztonsági bizottsági tagság utáni járandósággal kiegészítve tavaly március óta 1 324 080 forint, ebből – a családi adókedvezmények nélkül – 880 513 forintot vihetett haza.
A 444 számításai szerint, ha a legkevesebbe kerülő alapmodellt is vette meg, az 7,2 millióval került többe a teljes 2020-as bevételénél. Nagyjából annyival, amennyit hitel és privát kölcsön formájában a bevallásában feltüntetett. Így azonban nem maradt volna pénze életfenntartásra és családjának eltartására.
Korábban már mi is írtunk néhány képviselő friss vagyonnyilatkozatáról. Kiderült többek között, hogy Orbán Viktornak továbbra sincs megtakarítása, hogy Áder János tavaly igen jól sáfárkodott a pénzével, de még az is, hogy Rogán Antal újra megházasodott.
Török Gábor a Partizán számairól: több esélyt adok a Fidesz egyszerű győzelmének, mint a TISZA kétharmadának
A politikai elemző a közösségi oldalán kérdőjelezte meg a Partizán választási szimulációját. Szerinte a Fidesz sima többségét (12,1 százalék) alábecsülik a Tisza Párt kétharmadának (21,6 százalék) esélyéhez képest. 56,2 százalékos valószínűsége van a TISZA sima győzelmének.
Miközben a Partizán legfrissebb választási szimulációja a Tisza Párt győzelmét tartja a legvalószínűbbnek, Török Gábor politikai elemző szerint nagyobb az esély a Fidesz győzelmére, mint azt sokan gondolják.
A Partizán műsorában bemutatott elemzés szerint 56,2 százalékos valószínűséget tulajdonítanak a Tisza Párt nem kétharmados győzelmének, sőt, még a kétharmados sikerüket (21,6 százalék) is esélyesebbnek látják a Fidesz sima többségénél (12,1 százalék)
Török Gábor a közösségi oldalán reagált a számokra, egyértelművé téve, hogy ő másképp látja az esélyeket.
„Én például az itt láthatónál lényegesen nagyobb esélyt adnék még most is a negyedik forgatókönyvnek [a Fidesz sima többségének], de biztosan határozottan többet, mint az elsőnek [a Tisza kétharmad]”
– fogalmazott posztjában az elemző.
Ugyanakkor az egész előrejelzési műfajjal kapcsolatban szkeptikus. „Miután a jövőről szól, nyilván jelentős részben ködszurkálás, de egyrészt ez egy választás előtt szinte elkerülhetetlen, mert mindenkit ez foglalkoztat, másrészt meg arra is jó, hogy akiket érdekel a politika, átgondolják a saját tippjeiket.”
Ezzel kapcsolatban idézte Philip E. Tetlock kanadai-amerikai politikai pszichológust is, aki szerint „összességében a szakértők jobb teljesítményt nyújtottak, mint a dartsdobáló csimpánzok, de a győzelmi arány nem volt túl jelentős”.
Hozzátette viszont, hogy szintén Tetlock szerint
„a jövőt leginkább valószínűségi lencséken keresztül érdemes vizsgálni”.
Ez az álláspont egyébként nem új Török Gábortól: már a tavaly júliusban, majd decemberben közzétett prognózisaiban is a Fidesz szűk, 100-110 mandátumos többségét tartotta a legvalószínűbb kimenetelnek, miközben végig hangsúlyozta a verseny szorosságát. A végeredményt azonban nemcsak a pártok támogatottsága, hanem a választási rendszer is nagyban befolyásolja.
Miközben a Partizán legfrissebb választási szimulációja a Tisza Párt győzelmét tartja a legvalószínűbbnek, Török Gábor politikai elemző szerint nagyobb az esély a Fidesz győzelmére, mint azt sokan gondolják.
A Partizán műsorában bemutatott elemzés szerint 56,2 százalékos valószínűséget tulajdonítanak a Tisza Párt nem kétharmados győzelmének, sőt, még a kétharmados sikerüket (21,6 százalék) is esélyesebbnek látják a Fidesz sima többségénél (12,1 százalék)
Gulyás: A főpolgármester rablásról sikítozik, de a kormányrendelet csak az alkotmánybírósági döntés végrehajtását szolgálja
A közmédia munkatársa kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert arról, hogy avatkozhat bele a kormány olyan módon az igazságszolgáltatás munkájába, ahogy azt tették a szociális hozzájárulás ügyében. Gulyás szerint egy politikai vita zajlik, amelyet az Alkotmánybíróság a döntésével le is zárt.
Mindannyiunk érdeke, hogy Budapest ne menjen csődbe, de az is mindannyiunk érdeke lenne, hogy a Főváros a saját kötelezettségeinek eleget tegyen – jelentette ki Gulyás Gergely a csütörtök délelőtti kormányinfón.
A közmédia munkatársa, Csuhaj Ildikó arról a kormányrendeletről kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, amely egy tollvonással véget vet a szolidaritási hozzájárulás körüli vitának. Ez ugyanis visszamenőleges hatállyal zárja le az önkormányzatokat sújtó hozzájárulással kapcsolatos ügyeket, és kifejezetten előírja a már folyamatban lévő perek megszüntetését is.
A közmédia nevében kérdező riporter feltette a kérdést: hogy avatkozhat bele a kormány ilyen módon az igazságszolgáltatás munkájába?
Gulyás Gergely azt mondta, amit a most megjelent kormányrendelet rögzít, az az Alkotmánybíróság döntésének megfelel.
„Mi mindig is azt képviseltük, hogy nem egy közigazgatási eljárásról van szó. Az Alkotmánybíróság a két héttel ezelőtti döntésével ezt egyértelművé tette. Ez csupán a döntés végrehajtását szolgálja”
– magyarázta.
A riporter megemlítette, hogy a Fővárosi Törvényszék ítélete szerint a szolidaritási hozzájárulás elkobzó és aránytalan Budapest esetében, amire a miniszter azt mondta, ez tévedés, „a főváros fordítva ül a lovon”.
„Eljutottunk oda, hogy a Főváros egy közteher befizetése kapcsán rablást kiállt. Már úgy kommunikál, hogy egy közterherviselési kötelezettség teljesítése számukra elfogadhatatlan, nem tesznek ennek eleget. Majd amikor az állam ugyanúgy érvényesíti a közteherviselési kötelezettséget, mint bármely más polgárával szemben, akkor a főpolgármester úr rablásról sikítozik”
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a közterhek megfizetése minden normális állami működés része.
Kijelentette, hogy az Alkotmánybíróság ítélete mindenkire nézve kötelező, elég, ha ezt érvényesítik a bíróságok, ehhez nem kell kormányzati szabályozás. Szerinte egy politikai vita zajlik az ügyben, amelyben egyébként is az eljárási szabályokat kérdőjelezték, ezt azonban az Alkotmánybíróság a döntésével lezárta.
Mindannyiunk érdeke, hogy Budapest ne menjen csődbe, de az is mindannyiunk érdeke lenne, hogy a Főváros a saját kötelezettségeinek eleget tegyen – jelentette ki Gulyás Gergely a csütörtök délelőtti kormányinfón.
A közmédia munkatársa, Csuhaj Ildikó arról a kormányrendeletről kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, amely egy tollvonással véget vet a szolidaritási hozzájárulás körüli vitának. Ez ugyanis visszamenőleges hatállyal zárja le az önkormányzatokat sújtó hozzájárulással kapcsolatos ügyeket, és kifejezetten előírja a már folyamatban lévő perek megszüntetését is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás szerint a rendőrség nem Lázár Jánost, hanem az RTL-t cáfolta meg a romák adatai ügyében
A miniszter szerint az RTL állította azt, hogy a botrányba fulladt gyöngyösi Lázárinfón rendőri igazoltatások történtek, ezt cáfolta meg a hatóság. Gulyás szerint már nincs is semmiféle Lázár-ügy.
Nem Lázár Jánost cáfolta meg a rendőrség a gyöngyösi Lázárinfón történt állítólagos igazoltatások kapcsán, hanem az RTL-t – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.
A Miniszterelnökséget vezető minisztertől a közmédia riportere kérdezte meg, hogy lezártnak tekintik-e a Lázár-ügyet a Fideszben, mire a tárcavezető úgy felelt: nincs ilyen ügy.
Szerinte a miniszter „mondott egy szerencsétlen mondatot”, ezért elnézést kért.
A riporter ezután emlékeztetett, bár Lázár János hogy a keddi pusztaszabolcsi fóruma után újságíróknak azt nyilatkozta, a rendőri igazoltatás révén jutott a kormány az ellene tiltakozó román bűnügyi adataihoz, a Heves vármegyei rendőrség azt közölte, senkit nem igazoltattak a helyszínen.
„Az, hogy ott igazoltatások voltak, azt az RTL Klub közölte. A rendőrség az RTL Klub információját cáfolta”
– mondta erre Gulyás.
Hozzátette, hogy a Magyar Nemzet cikkében jelent meg, hogy a Lázár ellen tüntetők milyen bűncselekményeket követtek el. Szerinte az természetes, hogy bizonyos állami vezetők, így a kormány tagjai is nemzetbiztonsági védelem alatt állnak.
Tehát ha egy olyan rendezvényen, ahol ilyen személy van jelen, és ahol „bűnözők jelennek meg tömegesen”, a nemzetbiztonsági, hatósági feladatok közé tartozik, hogy ezeket a kockázatokat beazonosítsák
Nem Lázár Jánost cáfolta meg a rendőrség a gyöngyösi Lázárinfón történt állítólagos igazoltatások kapcsán, hanem az RTL-t – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.
A Miniszterelnökséget vezető minisztertől a közmédia riportere kérdezte meg, hogy lezártnak tekintik-e a Lázár-ügyet a Fideszben, mire a tárcavezető úgy felelt: nincs ilyen ügy.
Szerinte a miniszter „mondott egy szerencsétlen mondatot”, ezért elnézést kért.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A pokolba a bírósági gyakorlatukkal” – 6 év börtönre ítéltek egy humoristát, miután veteránokkal poénkodott Oroszországban
A 29 éves komikus, Artemij Osztanyin a tárgyalóteremben reagált a súlyos ítéletre, amelyet egy vitatott vicc miatt szabtak ki rá. Az ügy a 2022 óta egyre vadabb oroszországi eljárások sorába illeszkedik, amelyek a kritikus hangokat célozzák.
Egy viccért csaknem hat év börtön: február 4-én a moszkvai Mescsanszkij kerületi bíróság 5 év 9 hónap, büntetőkolóniában letöltendő szabadságvesztésre és 300 ezer rubel (körülbelül 1,26 millió forint) pénzbírságra ítélte Artemij Osztanyin 29 éves stand-up komikust. A bíróság „gyűlöletkeltés” és „hívők vallási érzéseinek megsértése” miatt mondta ki bűnösnek két külön színpadi anyaga miatt. Az ítéletet az az Oleszja Mendelejeva bíró hozta, akit az Egyesült Államok egy korábbi, politikailag motiváltnak tartott ítélete miatt 2024 decemberében szankciós listára tett - írja az orosz Mediazona.
Tavaly márciusi fellépésén Osztanyin egy olyan férfiról mesélt, aki egy aknarobbanásban elvesztette a lábait, és egy gördeszkán közlekedett a moszkvai metrón.
Az előadásról készült felvételt háborúpárti Telegram-csatornák kapták fel, majd ultranacionalista csoportok tettek feljelentést az orosz Nyomozó Bizottságnál. A komikus végig tagadta, hogy a poén az ukrajnai háború veteránjairól szólt volna. „A tréfa szövegében egy szó sincs a ‘különleges hadműveletről’, a többi a bloggerek és a szövetségi média fikciója” – mondta a védekezésében.
A netes felháborodás után a hatóságok gyorsan léptek: Osztanyint 2025. március 18-án Belaruszban fogták el, miközben megpróbálta elhagyni az országot.
Védője és jogvédők szerint a belarusz őrizetben bántalmazták, amit később orvosi vizsgálatok is rögzítettek, bár a minszki hatóságok ezt tagadták. Az ítélethirdetés után a tárgyalóteremben a vádlott nyíltan tiltakozott. „A pokolba a bírósági gyakorlatukkal. Nem, nem értem [az ítéletet]” – reagált a döntésre az Independent tudósítása szerint.
A hatalomhoz közeli Sorok Szorokov szervezet jogi igazgatója, Georgij Szoldatov szerint
„az utóbbi években a komikusok gyakran átléptek vörös vonalakat, és olyan témákról viccelnek, amelyek bármely normális társadalomban tabunak számítanak”.
Ezzel szemben a Memorial jogvédő szervezet politikai fogolynak minősítette Osztanyint. Még
az orosz Elnöki Emberi Jogi Tanács egyik tagja, Jeva Merkasova is „túl szigorúnak” nevezte az ítéletet, és már az eljárás elején kijelentette: „Még a legborzasztóbb poénokért sem megengedhető embert előzetesbe zárni.”
Osztanyin helyzetét súlyosbítja, hogy már 2025 júniusában felvették az orosz pénzügyi felügyelet „szélsőségesek és terroristák” listájára, ami a bankszámláinak befagyasztásával és egyéb közéleti korlátozásokkal jár. Az orosz hatóságok ezt a listát a rendszer ellenségeinek megbélyegzésére, és jogfosztására használják.
Egy viccért csaknem hat év börtön: február 4-én a moszkvai Mescsanszkij kerületi bíróság 5 év 9 hónap, büntetőkolóniában letöltendő szabadságvesztésre és 300 ezer rubel (körülbelül 1,26 millió forint) pénzbírságra ítélte Artemij Osztanyin 29 éves stand-up komikust. A bíróság „gyűlöletkeltés” és „hívők vallási érzéseinek megsértése” miatt mondta ki bűnösnek két külön színpadi anyaga miatt. Az ítéletet az az Oleszja Mendelejeva bíró hozta, akit az Egyesült Államok egy korábbi, politikailag motiváltnak tartott ítélete miatt 2024 decemberében szankciós listára tett - írja az orosz Mediazona.
Tavaly márciusi fellépésén Osztanyin egy olyan férfiról mesélt, aki egy aknarobbanásban elvesztette a lábait, és egy gördeszkán közlekedett a moszkvai metrón.
Az előadásról készült felvételt háborúpárti Telegram-csatornák kapták fel, majd ultranacionalista csoportok tettek feljelentést az orosz Nyomozó Bizottságnál. A komikus végig tagadta, hogy a poén az ukrajnai háború veteránjairól szólt volna. „A tréfa szövegében egy szó sincs a ‘különleges hadműveletről’, a többi a bloggerek és a szövetségi média fikciója” – mondta a védekezésében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
