A Rovatból

A fenekére csaptak, feljelentést tett a bicskei nő

A nők elleni erőszak minden formája bűncselekmény – üzeni Tekla, aki az Instagramon mesélte el, pontosan mi történt vele.


Az Instagramon osztotta meg a történetét egy Tekla néven regisztrált nő, akinek fényes nappal a nyílt utcán csapott a fenekére egy idegen.

„Az eset ma történt Bicskén. Fényes nappal, 17 óra után pár perccel.

Azért tudom ennyire pontosan, mert azonnal hívtam a rendőrséget és gondolkodás nélkül feljelentettem a férfit.

A nők elleni erőszak BŰNCSELEKMÉNY! Ne hagyd annyiban! Ne hagyd szó nélkül! Ha elsétálsz, nem lesz következménye és a történet újra és újra megismétlődik!”

- írja posztjában Tekla. A feltöltött videóban pedig elmondja, az illető nem egyedül volt, hanem egy nővel, aki a társa lehetett. Szemben haladtak Teklával, és ahogy elmentek egymás mellett, akkor csapott oda. Tekla azonnal szóvá tette, ami történt, rákiáltott a férfira, hogy ezt hogy képzeli. A férfi társa megpróbálta magára vállalni a csapást, mondván ő volt, de Tekla biztos benne, hogy ez nem igaz, mivel ő a járda távolabbi részén volt.

Miután Tekla a rendőrséget hívta, a pár igyekezett elsietni, ám a lány utánuk eredt, miközben ők válogatott szidalmakkal illették.

A rendőrök gyorsan kiértek a helyszínre, igazoltatták, felvették a helyszíni jegyzőkönyvet. Amikor Tekla igennel válaszolt a kérdésre, hogy szeretne-e feljelentést tenni, küldtek érte egy autót, bevitték a rendőrségre, és hosszadalmas adminisztrációs procedúra után rögzítették a feljelentését.

Tekla azt mondja, hogy a jegyzőkönyv szerint szeméremsértésért és bántalmazásért tette meg a feljelentését.

A lány úgy értesült, a férfinak nem ez volt az első esete, amikor meg kellett jelennie a rendőrőrsön. Mint mondta, pozitívum volt a történetben, hogy az intézkedő rendőr megköszönte, hogy értesítette a hatóságokat. Videójában Tekla elmondta:

Addig, amíg elsétálunk egy ilyen eset mellett mi nők, és nem tesszük meg a feljelentést, és nem üljük végig azt az egy órát, amíg felveszik a jegyzőkönyvet, és nem mondjuk azt, hogy igen, ott leszek a szembesítésen, és nem félek, addig fognak ilyen férfiak sétálni az utcán, és addig fogják azt érezni, hogy igen, ők a seggünkre csaphatnak.

Az egy nap alatt több mint 20 ezer megtekintésnél járó videó kommentjei egyöntetűen az áldozat mellett állnak ki, többen mesélnek hasonló történetet korábbról, igaz, a legtöbben megjegyzik, hogy nekik nem volt ekkora lélekjelentlétük.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
45 éves korában meghalt Kovács Attila
A koronavírus-járvány idején készült fotósorozata bejárta a magyar sajtót. Az egyetem saját halottjának tekinti, kollégái kedves, alázatos, mindenre figyelő emberként emlékeznek rá.


Méltósággal viselt, hosszú betegség után, 45 éves korában elhunyt Kovács Attila, a Semmelweis Egyetem fotósa, a Marketing és Kommunikációs Főigazgatóság munkatársa, közölte honlapján az egyetem. Az intézmény saját halottjaként búcsúzik tőle.

Attilát az egyetemen szinte mindenki ismerte, és ő is ismert mindenkit. Nincs olyan klinika, intézmény vagy szervezeti egység, ahol ne dolgozott volna. A Semmelweis Egyetemet második otthonának tekintette, a polgárait pedig családtagjainak. Három rektorral is együtt dolgozott, mindegyikükkel szívélyes kapcsolatot ápolt.

Az évnyitókat, diplomaátadókat, a Semmelweis napi ünnepségeket és más kiemelt eseményeket ugyanazzal a lelkesedéssel és profizmussal örökítette meg, mint a hallgatói programokat, gólyatáborokat, az új műtéti eljárásokat vagy a fejlesztéseket. Ott volt rendezvényeken, sportversenyeken, hangversenyeken, a Sándor-palotában, a Terrorelhárítási Központ gyakorlatai során, kutatócsoportoknál, műtőkben, tantermekben, laborokban és a menzán is.

A fotózás számára nemcsak munka volt, hanem hobbi és szenvedély is.

Egyik legismertebb sorozatát a koronavírus-járvány idején készítette.

2020 tavaszán az akkori kommunikációs igazgató kérte fel, hogy fotózza a klinikákon a rendhagyó helyzetet. Attila azonnal igent mondott, beöltözve dolgozott a frontvonalon. A sorozat 2021-ben jelent meg, és bejárta a magyar sajtót.

Pályája elején bankban dolgozott, majd rendezvényfotózásba kezdett. 2011-ben került a Semmelweis Egyetemre, ahol hamar ő lett az első hivatalos, kizárólag fotósként dolgozó munkatárs. Elkészítette az első illusztratív képeket az intézmény különböző tevékenységeiről, új vizuális arculatot adva az egyetemi honlapoknak. Első projektjei között szerepelt a daganatos gyerekekről készült fotósorozat, amelyen a gyerekek mosolyogva néznek a kamerába.

Nevéhez fűződik az egyetemi fotóarchívum létrehozása, amely ma 220 ezer képet tartalmaz, ebből mintegy 110 ezret ő készített. Ő telepítette a rendszer programját, feltöltötte a saját és a régi, CD-ken tárolt fotókat, és a Központi Levéltárral is együttműködött, hogy történelmi képek is bekerüljenek. Rendszeresen válogatta a nyomtatott Semmelweis újság borítóképeit, több könyv és kiadvány képanyagát állította össze, és az első egyetemi karácsonyi képeslapokat is ő készítette.

Érdeklődése kiterjedt a természettudományokra, a biológiára és a fizikára is. Sosem elégedett meg azzal, hogy csak a feladatát teljesítse, mindig igyekezett jobb fotókat készíteni. Gyakran elkísérte a kommunikációs igazgatóság munkatársait interjúkra, a beszélgetéseket is figyelemmel kísérte. Szabadidejében szintetizátorokat szerelt és épített.

Attila a végsőkig küzdött betegségével. Bízott a felépülésben, mert szeretett volna tovább élni, utazni, túrázni, fotózni. Tervei között szerepelt még egy amerikai út és a sarki fény megtekintése.

A betegágyon sem veszítette el humorát, és az utolsó napokban is részt akart venni a munkában.

A Marketing és Kommunikációs Főigazgatóság úgy fogalmazott: hiányát mély fájdalommal élik meg, emlékét szeretettel őrzik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Molnár Áron fotókkal mutatta meg, mit kapnak enni a kismamák egy magyar kórházban
A bejegyzésben egy szülészeti klinikán fekvő kismama ebédje látható. A színész szerint ez jól mutatja a kórházi étkeztetés állapotát 2025-ben.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 12.



Molnár Áron ismét közösségi oldalán hívta fel a figyelmet egy számára fontos ügyre: most a kismamák kórházi étkeztetését mutatta be fotókon, vette észre a Blikk. A színész képein jól látszik, milyen mennyiségű és minőségű ételt kapnak a szülészeti klinikán fekvő leendő édesanyák.

Az elmúlt időszakban Molnár Áron több százezer követőt gyűjtött össze a különböző közösségi felületein. Korábban is nyíltan vállalta a véleményét közéleti és politikai témákban, az utóbbi hónapokban pedig még hangsúlyosabban fogalmazza meg kritikáit a jelenlegi kormánnyal szemben.

Ezúttal a hivatalos Facebook-oldalán osztotta meg egy kismama kórházi ebédjéről készült fotókat, amelyekkel a szülészeti osztály étkeztetésére szeretné felhívni a figyelmet.

„Mindenkinek jó étvágyat az ebédhez! Ez egy magyar kórház szülészeti klinikájának kosztja. Ezt kapja ma, 2025-ben egy leendő anya, aki koraszülés veszélye miatt fekszik bent. 15 év kormányzás után egy gondolatom van... Bravó Fidesz! Maradjatok még jó sokáig... Csak a macisajtot ne lopjátok már el lécci... A képek felhasználását a szerző engedélyezte... mert őt is felháborítja a rendszer”

– írta a színész.

A kismama menüről készült fotókat itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Úgy éreztem, munkatáborban vagyok” – több tízezer észak-koreait dolgoztathatnak rabszolgaként Oroszországban
A beszámolók szerint a férfiak embertelen munkakörülmények között dolgoznak, és az észak-koreai hatóságok egyre szigorúbban felügyelik őket, hogy megakadályozzák a szökéseket.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. augusztus 12.



Több ezer észak-koreait küldenek Oroszországba, hogy rabszolgasághoz hasonló körülmények között dolgozzanak, ezzel enyhítve a munkaerőhiányt, amelyet az Ukrajna elleni orosz invázió tovább súlyosbított – tudta meg a BBC.

Moszkva többször is Phenjanhoz fordult, hogy segítse a háborús erőfeszítéseit, rakétáival, tüzérségi lövedékeivel és katonáival. Most, hogy Oroszország férfilakosságának érezhető része meghalt, a fronton harcol vagy elmenekült az országból, dél-koreai hírszerzési források szerint Moszkva egyre inkább észak-koreai munkásokra támaszkodik.

A háború kezdete óta Oroszországból elmenekült hat észak-koreai munkással, valamint dél-koreai kormánytisztviselőkkel, kutatókkal és a munkások kimenekítésén dolgozó emberekkel készített interjút a BBC.

A beszámolók szerint a férfiak embertelen munkakörülmények között dolgoznak, és az észak-koreai hatóságok egyre szigorúbban felügyelik őket, hogy megakadályozzák a szökéseket.

Az egyik munkás, Jin, elmondta a BBC-nek, hogy amikor megérkezett Oroszország távol-keleti részébe, egy észak-koreai biztonsági tiszt kísérte a reptérről az építkezésre, és megtiltotta neki, hogy bárkivel beszéljen vagy bármit is megnézzen.

„A külvilág az ellenségünk” – mondta neki az őr. Ezután azonnal elkezdett magas lakóházakat építeni, napi 18 óránál is hosszabb műszakban.

Mind a hat munkás ugyanazt a kimerítő munkarendet írta le – reggel 6-kor kelés, és másnap hajnal 2-ig lakóház-építés, évente mindössze két szabadnappal.

A nyilatkozók neveit a BBC megváltoztatta.

„Félelmetes volt felébredni, tudva, hogy újra ugyanazt a napot kell átélned” – mesélte Tae, aki tavaly megszökött. Elmondta, hogy reggelente kezei görcsbe rándultak, és nem tudta kinyitni őket az előző napi munka miatt.

„Volt, aki napközben elbújt aludni, vagy állva aludt el, de a felügyelők megtalálták és megverték őket. Olyan volt, mintha meghalnánk”

– mondta egy másik munkás, Chan.

„A körülmények valóban siralmasak” – mondta Kang Dong-wan, a dél-koreai Dong-A Egyetem professzora, aki többször járt Oroszországban, hogy interjúkat készítsen észak-koreai munkásokkal.

„Nagyon veszélyes körülményeknek vannak kitéve. Éjszaka lekapcsolják a világítást, és sötétben dolgoznak, szinte védőfelszerelés nélkül.”

A szökevények elmondása szerint a munkások éjjel-nappal az építkezésen maradnak, ahol az észak-koreai állambiztonsági ügynökség emberei figyelik őket.

Koszos, zsúfolt, bogarakkal teli konténerekben alszanak, vagy félkész lakóházak padlóján, ahol ponyvával fedik le az ajtókereteket, hogy bent tartsák a meleget.

Egy munkás, Nam, elmondta, hogy egyszer négy métert zuhant az építkezésen, és súlyosan megsérült az arca, így nem tudott dolgozni. Még ekkor sem engedték el kórházba.

Korábban több tízezer észak-koreai dolgozott Oroszországban, évente több millió font bevételt termelve Kim Dzsongunnak és pénzszűkében lévő rezsimjének. 2019-ben azonban az ENSZ megtiltotta az országoknak, hogy ilyen munkásokat foglalkoztassanak, ezzel próbálva elvágni Kim pénzforrásait és megakadályozni a nukleáris fegyverek építését, ezért a legtöbbjüket hazaküldték.

Egy dél-koreai hírszerzési forrás szerint azonban tavaly több mint 10 000 munkást küldtek Oroszországba, és idén még többet várnak. Összesen több mint 50 000 főt terveznek kiküldeni. Az orosz statisztikák szerint 2024-ben több mint 13 000 észak-koreai lépett be az országba, ami tizenkétszerese az előző évi számnak. Közülük majdnem 8 000-en diákvízummal érkeztek, de a forrás és szakértők szerint ez csak ürügy az ENSZ-szankciók kijátszására.

Júniusban Szergej Sojgu orosz tisztviselő először ismerte el, hogy 5 000 észak-koreait küldenek Kurszk újjáépítésére, amelyet tavaly rövid időre ukrán erők foglaltak el.

A dél-koreai forrás szerint „nagyon valószínű”, hogy észak-koreaiak hamarosan az oroszok által megszállt ukrán területeken is dolgoznak majd.

„Oroszország súlyos munkaerőhiánnyal küzd, az észak-koreaiak pedig tökéletes megoldást jelentenek. Olcsók, szorgalmasak és nem okoznak gondot”

– mondta Andrei Lankov, a szöuli Kookmin Egyetem professzora és a témában elismert szakértő.

Ezek a külföldi építőipari állások Észak-Koreában nagyon keresettek, mert többet fizetnek, mint az otthoni munka. A legtöbben azért mennek, hogy kikerüljenek a szegénységből, és hazatérve házat vegyenek vagy vállalkozást indítsanak. Csak a legmegbízhatóbb férfiakat választják ki, szigorú ellenőrzés után, és a családjukat otthon kell hagyniuk.

A keresetük nagy részét „hűségdíjként” az államnak küldik. A maradék – általában havi 37–74 000 forint – egy nyilvántartásba kerül, és csak hazatéréskor kapják meg, hogy ne szökjenek el.

Amikor a férfiak szembesülnek a kemény munka és a csekély fizetés valóságával, sokan összeroppannak. Tae „szégyellte” magát, amikor megtudta, hogy a közép-ázsiai építőmunkások ötször annyit keresnek, harmadannyi munkáért.

„Úgy éreztem, munkatáborban vagyok; börtönben rácsok nélkül”

– mondta.

Jin máig felháborodik, amikor eszébe jut, hogy a többiek rabszolgának nevezték őket. „Ti nem emberek vagytok, csak beszélő gépek” – gúnyolódtak. Egyszer a főnöke azt mondta neki, lehet, hogy nem kap pénzt hazatéréskor, mert az államnak szüksége van rá. Ekkor döntött úgy, hogy kockáztatja az életét és megszökik.

Tae azért határozta el a szökést, mert YouTube-videókon látta, mennyit keresnek a dél-koreai munkások. Egy éjjel szemeteszsákba pakolta a holmiját, a takarót az ágyába tette, hogy úgy tűnjön, alszik, majd kisurrant az építkezésről. Taxiba ült, és több ezer kilométert utazott, míg egy ügyvéd segített neki eljutni Szöulba.

Az elmúlt években néhány munkásnak sikerült tiltott, használt okostelefon segítségével megszerveznie a szökését, amelyet cigarettára és alkoholra kapott napi pénzből spóroltak össze. Az ilyen szökések megakadályozására az észak-koreai hatóságok most tovább szigorítják a munkások korlátozott szabadságát.

Kang professzor szerint az egyik módszer, hogy egyre gyakrabban kell ideológiai képzésen és önkritikai gyűléseken részt venniük, ahol hűséget kell fogadniuk Kim Dzsongunnak, és bevallaniuk a hibáikat. A ritka kimenőket is korlátozták. „Régen havonta egyszer csoportosan kimehettek, de mostanra szinte teljesen megszűntek ezek az alkalmak” – mondta Kang.

Ebben a helyzetben egyre kevesebben tudnak megszökni. A dél-koreai kormány szerint a 2022-es évi 20 főről mára 10-re csökkent azok száma, akik évente kijutnak Oroszországból és megérkeznek Szöulba.

Lankov professzor szerint a szigorítások célja a sok új munkás érkezésének előkészítése.

„Ezek a munkások lesznek Kim és Putyin háborús barátságának maradandó öröksége”

– mondta, hozzátéve, hogy a munkások érkezése a háború után is folytatódik majd, még akkor is, amikor a fegyver- és katonaküldés már véget ér.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ezentúl már egy 18 éves lány is lefagyasztathatja petesejtjeit, hogy 10-15 év múlva biztosan lehessen babája
A rendelet július óta él, de a szakma még nem ismeri minden részletét. A beavatkozás lelkileg és testileg is megterhelő, hormonkezelés előzi meg.


Magyarországon mostantól azok a nők is lefagyaszthatják a petesejtjeiket, akik még nem szeretnének gyermeket, de a későbbiekben biztosítani akarják maguknak a lehetőséget, számolt be róla az RTL Híradó. A szociális alapú petesejtfagyasztás eddig csak külföldön volt elérhető, itthon pedig kizárólag súlyos, termékenységet veszélyeztető betegségek, például daganat esetén engedélyezték. A változást egy júliusban megjelent belügyminisztériumi rendelet tette lehetővé.

Vass Zoltán reproduktív medicina szakorvos elmondta:

a módszer lényege, hogy a nő termékeny korában lefagyasztja a petesejtjeit, majd évekkel később, amikor a saját petesejtjei már nem olyan jó minőségűek, felhasználhatja azokat. A visszaültetés hasonlóan történik, mint a lombikeljárásnál.

Hozzátette, a szakma még nem ismeri minden részletét a rendeletnek, és időre lesz szükség, amíg a lombikintézetek felkészülnek a technológia alkalmazására. Azok az intézmények, amelyek eddig nem végeztek petesejtmélyhűtést, személyzeti és eszközbővítésre is kényszerülhetnek.

Az új szabályozás szerint a beavatkozás alsó korhatára 18 év, és a szakmai irányelvek legfeljebb 35 éves korig javasolják. Az Élet.Érzés Egyesület üdvözölte a lehetőséget, ugyanakkor szerintük elengedhetetlen a megfelelő tájékoztatás és a mentális felkészítés. Az alapító, Sevcsik M. Anna hangsúlyozta, hogy a folyamat testileg és lelkileg is megterhelő: a petesejtleszívást hormonkezelés előzi meg, és fontos, hogy a nők a természetes úton történő várandósságnak is megadják az esélyt.

Az eljárásért fizetni kell, az árakat az intézmények határozzák meg. Az Országos Kórházi Főigazgatóság kiemelte, hogy a petesejtfagyasztás hozzájárulhat a születésszámok jövőbeni növekedéséhez. A részletszabályokról egyelőre nem adtak tájékoztatást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk