Az átlagkereset 58 ezer forinttal alacsonyabb, ha nem csak azokkal számolunk, akiknek a fizetését a KSH beveszi a kereseti adatokba – állítja a GKI Gazdaságkutató Zrt.
A magyar települések 43 százalékán 160 ezer forint alatt volt a nettó átlagfizetés 2020-ban, ezek közül 12 százalékban a 120 ezer forintot sem érte el – számolt a GKI. A Központi Statisztikai Hivatal csak a legalább 5 főt foglalkoztató cégek, valamint az állami, önkormányzati vállalatok teljes állásra bejelentett dolgozóinak fizetéséből számol, a GKI viszont most a NAV adatait felhasználva arról készített számítást, hogy az összes dolgozó magyarnak mekkora volt az átlagkeresete.
A KSH szűkebb körre vonatkozó, 268 ezer forintos adatánál jóval kisebb összeget, 210 585 forintot kapunk, ha azt nézzük, mennyi az egy főre jutó havi nettó átlagkereset minden dolgozót beleszámítva – közölte a cég.
Ennél a 210 ezer forintos átlagnál a települések 87 százalékában kevesebb volt a helyi átlag, ami azt jelenti, hogy óriási területek vannak leszakadóban országszerte.
Pest megye 231 ezres és Győr-Moson-Sopron 225 ezres mutatója is az országos átlag fölött van. A lista alján Nógrád 175 ezres, Békés 173 ezres, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 163 ezer forintos átlagfizetése található.
A megyei jogú városokban 225, a kisebb vidéki városokban 204, a falvakban pedig 178 ezer forint volt a nettó átlagkereset havonta.
Az átlagkereset 58 ezer forinttal alacsonyabb, ha nem csak azokkal számolunk, akiknek a fizetését a KSH beveszi a kereseti adatokba – állítja a GKI Gazdaságkutató Zrt.
A magyar települések 43 százalékán 160 ezer forint alatt volt a nettó átlagfizetés 2020-ban, ezek közül 12 százalékban a 120 ezer forintot sem érte el – számolt a GKI. A Központi Statisztikai Hivatal csak a legalább 5 főt foglalkoztató cégek, valamint az állami, önkormányzati vállalatok teljes állásra bejelentett dolgozóinak fizetéséből számol, a GKI viszont most a NAV adatait felhasználva arról készített számítást, hogy az összes dolgozó magyarnak mekkora volt az átlagkeresete.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiderült, mennyi lesz idén a kedvezményes menü a budapesti karácsonyi vásárban
Az is kiderült, hogy a Bazilikánál és a Vörösmarty téren lévő karácsonyi vásárokat rendező, kormányközeli cég ismét százmilliós kedvezményt kaphatott az V. kerületi fideszes önkormányzattól.
Ismét százmilliós kedvezményt kaphatott az V. kerületi fideszes önkormányzattól a kormányközeli AVB Rendezvényszervező Kft., amely idén is a Bazilikánál és a Vörösmarty téren tartja a főváros két nagy karácsonyi vásárát – írja a Népszava.
A lap szerint a cég 2022-ben 90, 2023-ban 80 százalékos közterület-használati díjkedvezményben részesült, és idén is hasonló mértékű engedményről lehet szó, ami több mint 200 millió forint elengedését jelentheti.
Az AVB idén 39,5 millió forintot fizet a területhasználatért, miközben a bevétele négy év alatt 273 millióról 1,33 milliárd forintra nőtt.
Az önkormányzat tájékoztatása szerint a cég több vállalást is tett. Ezek között szerepel, hogy emelt szintű közterület-tisztántartást rendel a kerület cégétől, vállalja a Vörösmarty-szobor téli takarítását, és ideiglenes jelzős gyalogátkelőhelyet épít ki. A vásárokban ingyenes kisvasút, kulturális programok és koncertek lesznek, idén is megtartják az ünnepi fényfestést a bazilikán, valamint betlehemi jászolt és karácsonyfát is állítanak.
Ezeken felül pedig
idén is mindennap lesz egy-egy fix menü, kedvezményes, 1600 forintos áron.
Arra a kérdésre azonban, hogy a standok bérlői mennyit fizetnek, a cég üzleti titokra hivatkozva nem válaszolt. Két évvel ezelőtt a hírek egymillió forint körüli helypénzről szóltak a kisebb standok esetében, a nagyobbak ennél többet fizetnek.
Ismét százmilliós kedvezményt kaphatott az V. kerületi fideszes önkormányzattól a kormányközeli AVB Rendezvényszervező Kft., amely idén is a Bazilikánál és a Vörösmarty téren tartja a főváros két nagy karácsonyi vásárát – írja a Népszava.
A lap szerint a cég 2022-ben 90, 2023-ban 80 százalékos közterület-használati díjkedvezményben részesült, és idén is hasonló mértékű engedményről lehet szó, ami több mint 200 millió forint elengedését jelentheti.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Belefulladt a tengerbe egy 3 éves kislány, miután ismét felborult egy migránsokat szállító hajó Panama közelében
Idén már ez a második eset, hogy egy gyermek megfulladt az új, úgynevezett fordított migrációs útvonalon. Az útvonal azután jött létre, hogy a Trump-kormány gyakorlatilag lezárta az Egyesült Államok déli határait.
Meghalt egy 3 éves kolumbiai kislány, miután felborult egy migránsokat szállító hajó Panama karib-tengeri partjainál - írja a New York Times. A hajó 18 felnőtt és 2 gyerek szállított visszafelé Kolumbiába, amikor a hajó felborult. Egy véletlenül arra járó magánhajó mentette ki őket a vízből.
A kiérkező hatóságok megpróbálták újraéleszteni a gyermeket, de nem tudták megmenteni az életét.
A panamai hatóságok közlése szerint a felborult hajót egy kolumbiai állampolgár vezette, aki halászati engedéllyel rendelkezett, de a felszerelése „nem felelt meg az utasok szállítására vonatkozó feltételeknek”.
Ez a második ismert eset idén, amikor egy gyermek megfulladt az új, úgynevezett fordított migrációs útvonalon. Februárban egy 8 éves venezuelai fiú fulladt meg, amikor családja hajója felborult a háborgó tengeren.
Az útvonal azután jött létre, hogy a Trump-kormány gyakorlatilag lezárta az Egyesült Államok déli határait. Az amerikai elnök figyelmeztette azokat, akik illegálisan léptek be az Egyesült Államokba, hogy „önként távozzanak”, vagy üldözni fogják őket.
A visszafelé vezető utat halászok és magánhajók kapitányai működtetik, akik a TikTokon hirdetik szolgáltatásaikat. Azok veszik igénybe, akiknek nincs útlevelük vagy pénzük repülőjegyre. Sokan szárazföldön utaznak Mexikóból vagy az Egyesült Államokból a panamai határig, ahol fejenként körülbelül 300 dollárt fizetnek egy helyért a kis hajókon. A panamai hatóságok szerint szeptember végéig több mint 14 ezer migráns utazott így, hogy elkerüljék a Panama és Kolumbia között húzódó, veszélyes dzsungelátkelőt, a Darien Gapet.
Meghalt egy 3 éves kolumbiai kislány, miután felborult egy migránsokat szállító hajó Panama karib-tengeri partjainál - írja a New York Times. A hajó 18 felnőtt és 2 gyerek szállított visszafelé Kolumbiába, amikor a hajó felborult. Egy véletlenül arra járó magánhajó mentette ki őket a vízből.
A kiérkező hatóságok megpróbálták újraéleszteni a gyermeket, de nem tudták megmenteni az életét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zsiday Viktor a pénzügyi védőpajzsról: csak végveszélyben vagy nagy válságban van jelentősége
A miniszterelnök győzelmet hirdetett, de a pénzügyi szakember szerint ez hamis biztonságérzetet adhat. A felelőtlen költekezés ugyanúgy katasztrófához vezethet.
Zsiday Viktor befektetési szakember a blogján elemezte Orbán Viktor amerikai látogatása után tett bejelentését a „pénzügyi védőpajzsról”. A szakértő szerint a miniszterelnöki bejelentés gazdasági szempontból a látogatás legérdekesebb eleme volt.
Orbán Viktor úgy nyilatkozott, „bizonyos Magyarországgal szemben alkalmazható brüsszeli eszközök mostantól kicsorbultnak tekinthetők. Tehát az, hogy nekünk van egy pénzügyi védőpajzsunk, ez jó néhány velünk szembeni brüsszeli tervet likvidál.”
Zsiday úgy véli, a bejelentés minden bizonnyal egy, az amerikai jegybankkal vagy pénzügyminisztériummal kötött swap-line-ról szólhat, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy szükség esetén Magyarország nagyobb mennyiségű dollárhoz juthat. Ennek akkor van jelentősége, ha egy ország jegybankjának kevés a devizatartaléka, vagy a bankrendszerének dollárra van szüksége. A szakértő hangsúlyozza: Magyarország számára az euró sokkal fontosabb, ennek akkor lehet értéke, ha a forint egy spekulatív támadás vagy külső sokk miatt nagy nyomás alá kerül.
Hozzáteszi: ilyen segítségnek csak „végveszélyben / nagy válságban van jelentősége”.
A csomag nem véd meg a saját hibáinktól, de segítheti a válságmenedzsmentet, ha „nagy hülyeséget csinálunk (pl. óriási költekezés a választások előtt) és/vagy kívülről ránk zuhan valami váratlan” - írja a szakértő egy hasonlattal is érzékeltetve, mire gondol.
„Olyan, mint egy biztonsági öv vagy egy légzsák: ha balesetet szenvedünk az semmiképpen sem lesz jó, de talán nem halunk bele. A nagy veszély az, ha a védőfelszereléseken felbuzdulva azt gondoljuk, hogy nyugodtan száguldozhatunk az autóval. A swap-line vagy más pénzügyi segítség ellenére is nehéz helyzetbe lehet hozni a magyar gazdaságot finanszírozási oldalról bármit is mond a miniszterelnök, gondoljunk csak Liz Truss rövid életű brit kormányára és a kötvénypiac általi kivégzésükre.”
A befektetési szakember szerint Orbán Viktor mondata, miszerint „el lehet felejteni”, hogy „a magyar gazdaságot finanszírozási oldalról lehet fojtogatni”, nem teljesen érthető, mivel a finanszírozási oldalt a kötvénypiaci hozamok határozzák meg, ami az állam megítélésétől és a gazdaságpolitikába vetett bizalomtól függ.
És Zsiday szerint egyelőre mi fojtogatjuk saját magunkat.
„A korábbi, gyakran felelőtlen (mind jegybanki, mind költségvetési, mind gazdaságpolitikai) viselkedésünk miatt eléggé drágán finanszírozzuk az államadósságot. Ez nem lesz olcsóbb egy »pénzügyi védőpajzstól«. Akkor lesz olcsóbb, ha a hitelezőink (a magyar lakosság is!) úgy látja, hogy a forint megbízható, stabil deviza, az adósságpálya fenntartható, a kormányzat nem avatkozik ad-hoc módszerekkel a gazdaságba, és középtávon növekedési pályán van Magyarország. Ezt kell elérni, és akkor védőpajzsra sem lesz szükség, mert a jelenlegi 6-7% helyett a szlovák/horvát/cseh 3-4%-on kapunk majd pénzt” – írja a szakértő.
Mint ismert, Orbán Viktor a 2025. november 7-i washingtoni megbeszélés után beszélt a „pénzügyi védőpajzsról”, ám annak részleteiről sem a Fehér Ház, sem az amerikai pénzügyi hatóság nem adott ki tájékoztatást.
A találkozó kézzelfogható eredménye a hírügynökségek beszámolói szerint inkább az volt, hogy Magyarország egyéves felmentést kapott az orosz energia ellen irányuló amerikai szankciók alól. Bár a magyar kormány kezdetben azt hangsúlyozta, hogy a mentesség időkorlát nélküli, ezt Fehér Házból nyilatkozó források cáfolták, és Szijjártó Péter vasárnapi Facebook-posztjában is már csak annyi szerepel, „Magyarország mentességet kap az orosz energiahordozókra vonatkozó amerikai szankciók alól”.
Zsiday Viktor befektetési szakember a blogján elemezte Orbán Viktor amerikai látogatása után tett bejelentését a „pénzügyi védőpajzsról”. A szakértő szerint a miniszterelnöki bejelentés gazdasági szempontból a látogatás legérdekesebb eleme volt.
Orbán Viktor úgy nyilatkozott, „bizonyos Magyarországgal szemben alkalmazható brüsszeli eszközök mostantól kicsorbultnak tekinthetők. Tehát az, hogy nekünk van egy pénzügyi védőpajzsunk, ez jó néhány velünk szembeni brüsszeli tervet likvidál.”
Zsiday úgy véli, a bejelentés minden bizonnyal egy, az amerikai jegybankkal vagy pénzügyminisztériummal kötött swap-line-ról szólhat, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy szükség esetén Magyarország nagyobb mennyiségű dollárhoz juthat. Ennek akkor van jelentősége, ha egy ország jegybankjának kevés a devizatartaléka, vagy a bankrendszerének dollárra van szüksége. A szakértő hangsúlyozza: Magyarország számára az euró sokkal fontosabb, ennek akkor lehet értéke, ha a forint egy spekulatív támadás vagy külső sokk miatt nagy nyomás alá kerül.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mexikó háborút indít a drogkartellek ellen: tízezres hadsereget, helikoptereket, drónokat vetnek be
Az ország kormánya azután jelentette be a hadműveleteket, hogy egy, a szervezett bűnözés ellen kiálló polgármestert lelőttek a halottak napi ünnepségek során. A katonai beavatkozás mellett szociális programokat is indítanak.
Átfogó biztonsági műveletet jelentett be a mexikói kormány a súlyos erőszakhullámtól szenvedő Michoacán államban, miután egy helyi polgármester nyilvános meggyilkolása országszerte felháborodást keltett. A „Michoacán békéjéért és az igazságért” névre keresztelt terv célja a bűnszervezetek visszaszorítása, a zsarolás elleni fellépés, valamint a droglaborok és kiképzőtáborok felszámolása.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök megígérte, hogy a terv végrehajtását személyesen is nyomon követi, és rendszeresen tájékoztatást fog adni az eredményekről.
A „Michoacán békéjéért és az igazságért terv” 57 milliárd pesós (kb. ezermilliárd forintos) beruházást jelent Mexikó számára, a végrehajtásában pedig a hadsereg, a légierő és a Nemzeti Gárda több mint 10 500 tagja vesz részt – számol be a Reuters.
A művelethez helikoptereket, felderítő repülőgépeket és drónokat is biztosítanak, emellett megerősítik Michoacán állami rendőrségét és az állami ügyészséget is. A biztonsági intézkedések mellett a terv része a szociális ellátás, a mezőgazdaság, az infrastruktúra, a turizmus és a foglalkoztatás forrásainak bővítése is.
A kormányzati beavatkozás közvetlen előzménye az, hogy Uruapan város polgármesterét, Carlos Manzót november 1-jén, a halottak napja ünnepség alatt lelőtték. A politikus nyíltan bírálta a szövetségi kormányt, amiért az szerinte nem tesz eleget a szervezett bűnözés visszaszorításáért. Bár a merénylőt (a pár nappal később azonosított, 17 éves Víctor Manuel Ubaldót) a rendőrök a helyszínen agyonlőtték, a közvélemény nem nyugodott meg, és a sokkoló merénylet – amely percekkel azután történt, hogy a polgármester beszédet mondott és a karjában tartotta a kisfiát – nagy nyomást helyezett a kormányra.
Pláne azért, mert a michoacáni államügyészség közölte: az incidens nem magányos elkövető akciója volt, és további személyek is érintettek.
Manzó felesége, Grecia Quiroz szerdán tette le az esküt Uruapan polgármestereként, és megfogadta, hogy folytatja férje szervezett bűnözés elleni harcát.
Az intézkedés korábbi előzménye az, hogy az állam citrus- és avokádótermelői évek óta panaszkodnak az erőszakos drogkartellekhez köthető zsarolásokra, emberrablásokra és gyilkosságokra. Emlékezetes, hogy a helyi lime-termelő ágazat egyik vezetőjét, Bernardo Bravót októberben szintén megölték.
Michoacán állam régóta több, egymással rivalizáló bűnszervezet, köztük a Jalisco Új Generáció Kartell és a Los Viagras ütközőzónája – írja az El País. A térség mezőgazdasági szereplőit rendszerszintű zsarolás sújtja: a kartellek védelmi pénzt szednek a termelőktől, és ez a jelenség az elmúlt években a helyi tisztségviselők elleni erőszakhullámot is táplálta.
Átfogó biztonsági műveletet jelentett be a mexikói kormány a súlyos erőszakhullámtól szenvedő Michoacán államban, miután egy helyi polgármester nyilvános meggyilkolása országszerte felháborodást keltett. A „Michoacán békéjéért és az igazságért” névre keresztelt terv célja a bűnszervezetek visszaszorítása, a zsarolás elleni fellépés, valamint a droglaborok és kiképzőtáborok felszámolása.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök megígérte, hogy a terv végrehajtását személyesen is nyomon követi, és rendszeresen tájékoztatást fog adni az eredményekről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
