53,3 Celsius-fokot mértek a Halál-völgyben, hőhullám sújtja az USA nyugati partvidékét
A szakemberek előrejelzése szerint pénteken Nevada államban, Las Vegasban szintén rekordot dönthet a hőség. Az NWS szerint a hőmérséklet akár a 45,6 Celsius-fokot is meghaladhatja, amellyel egy 1940-es rekordot döntenének meg.
Az Egyesült Államok több nyugati államában is hőmérsékleti rekordok dőlnek meg a perzselő hőhullám következtében, amely fokozza a bozót- és erdőtüzek veszélyét és súlyosbítja az életveszélyes aszályhelyzetet - számolt be pénteken az amerikai sajtó.
Újabb csúcsok dőltek meg Arizona, Utah, Colorado, Nevada, valamint Kalifornia államban, ahol Gavin Newsom demokrata kormányzó veszélyhelyzeti nyilatkozatot adott ki az energiahálózat kapacitásával kapcsolatos aggályok miatt. A Nemzeti Meteorológiai Szolgálat (NWS) időjárás-előrejelzési központja bejelentette, hogy a kaliforniai Halál-völgyben (Death Valley) 53,3 Celsius-fokot mértek.
A sivatagos völgy tartja a valaha a Földön regisztrált legmagasabb hőmérséklet rekordját 56,7 Celsius-fokkal, amelyet 1913-ban mértek. Ezt az adatot sokan vitatják, de az NWS tavaly egy 54,4 Celsius-fokos csúcsot is mért a Halál-völgyben, amelyet a Meteorológiai Világszervezet (WMO) minden idők harmadik legmelegebb hőmérsékleteként könyvelt el.
A szakemberek előrejelzése szerint pénteken Nevada államban, Las Vegasban szintén rekordot dönthet a hőség. Az NWS szerint a hőmérséklet akár a 45,6 Celsius-fokot is meghaladhatja, amellyel egy 1940-es rekordot döntenének meg.
A WMO a közleményében megjegyezte, hogy "a szélsőséges hőmérsékleti adatok az egyre gyakoribb és egyre intenzívebb hőhullámokkal egyetemben az éghajlatváltozás okozta trend részei". A klímakutatók továbbra is arra figyelmeztetnek, hogy a hosszabb időtartamú és a súlyosabb hőhullámok természetes részét fogják képezni az időjárásnak.
"Ha nedves a talaj, a hőhullámok nem annyira veszélyesek" - mondta pénteken az amerikai AP hírügynökségnek Park Williams, a Kaliforniai Egyetem éghajlattal és tűzesetekkel foglalkozó tudósa.
"Ha viszont száraz a föld, akkor rendkívüli kockázatnak vagyunk kitéve" - tette hozzá.
A kaliforniai tűzoltóság arra figyelmeztetett, hogy a nyugati államban 2021-ben "a tavalyi évhez képest tovább nőtt a tűzesetek és a leégett hektárok száma". Csak Kalifornia államban 2020-ban 4,2 millió hektáron pusztított bozót- vagy erdőtűz.
Az Egyesült Államok több nyugati államában is hőmérsékleti rekordok dőlnek meg a perzselő hőhullám következtében, amely fokozza a bozót- és erdőtüzek veszélyét és súlyosbítja az életveszélyes aszályhelyzetet - számolt be pénteken az amerikai sajtó.
Újabb csúcsok dőltek meg Arizona, Utah, Colorado, Nevada, valamint Kalifornia államban, ahol Gavin Newsom demokrata kormányzó veszélyhelyzeti nyilatkozatot adott ki az energiahálózat kapacitásával kapcsolatos aggályok miatt. A Nemzeti Meteorológiai Szolgálat (NWS) időjárás-előrejelzési központja bejelentette, hogy a kaliforniai Halál-völgyben (Death Valley) 53,3 Celsius-fokot mértek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ritkán gyengült ekkorát a forint, mint most hétfőn – számolt be róla a Portfolio. Az okok között szerepel a vártnál gyengébb augusztusi ipari adat, de a piacokat leginkább Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szavai mozgatták meg.
A Budapest Economic Forum 2025 konferencián a tárcavezető azt mondta, hogy a jelenlegi magyar alapkamat magasabb a szükségesnél.
A miniszter arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság növekedése attól függ, hogyan teljesít a német és az uniós gazdaság. Szavai szerint: „amíg a német és az uniós gazdaság működőképes marad”, addig a magyar konjunktúra is fennmaradhat, hiszen szorosan kötődünk ezekhez a piacokhoz.
A piac gyorsan reagált.
Az euró délutánra már a 393-as szint fölé emelkedett, a dollár pedig 337 forint felett járt.
A Portfolio kérdésére Nagy Márton azt is kijelentette, hogy bár az MNB független intézmény, a magyar reálkamat túl magas. Úgy fogalmazott: „Alacsonyabb reálkamat esetén is el lehet érni véleményünk szerint az inflációs célt, az árfolyam stabilitása is fennmaradhat, valamint az ország finanszírozása is stabil marad.”
A konferencián Surányi György volt jegybankelnök is felszólalt. Azt mondta: „Még két ilyen nyilatkozat, és 400-nál lesz az euró.” Szerinte a jelenlegi alacsony infláció részben mesterséges, mert az árkorlátozások és a kamatbefagyasztások torzítják a gazdasági folyamatokat és a várakozásokat.
Surányi hangsúlyozta: a kamatcsökkentés időzítése kulcsfontosságú, de szerinte politikai üzenetekkel nem lehet, és nem is szabad befolyásolni a jegybank döntéseit. Azt is mondta, hogy a miniszter kijelentései rontják az MNB hitelességét, mivel a piacok nemcsak a monetáris lazítást kezdik beárazni, hanem azt is, hogy a jegybank függetlensége csorbulhat.
A forint később kissé erősödött, és hétfő délután 389,7 körül mozgott az árfolyam. Ilyen szintre több mint egy éve nem volt példa.
Ritkán gyengült ekkorát a forint, mint most hétfőn – számolt be róla a Portfolio. Az okok között szerepel a vártnál gyengébb augusztusi ipari adat, de a piacokat leginkább Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szavai mozgatták meg.
A Budapest Economic Forum 2025 konferencián a tárcavezető azt mondta, hogy a jelenlegi magyar alapkamat magasabb a szükségesnél.
A miniszter arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság növekedése attól függ, hogyan teljesít a német és az uniós gazdaság. Szavai szerint: „amíg a német és az uniós gazdaság működőképes marad”, addig a magyar konjunktúra is fennmaradhat, hiszen szorosan kötődünk ezekhez a piacokhoz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mint megírtuk, hogy várhatóan folytatódik a Balaton apadása, mivel az elmúlt hetekben nem érkezett kiadós csapadék a tó vízgyűjtőjébe, ami segített volna pótolni a hiányzó vízmennyiséget. Most ugyan igazán őszies napjaink vannak, továbbra sem esik annyi csapadék, amely visszafordítaná ezt a folyamatot.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai KutatóintézetFacebook-oldalán most arra figyelmeztetnek:
a tó vízszintjének ingadozása természetes folyamat, a 70 cm alatti érték pedig nem jelent veszélyt a tó élővilágára vagy vízminőségére nézve.
Mint írják, a Balaton sekély, széljárta tó, amelyben a vízszint évről évre a csapadékviszonyok, a párolgás és a befolyó vizek mennyiségének függvényében változik. Emlékeztetnek, hogy „70 cm alatti vízszintek a korábbi évtizedekben is többször előfordultak – például 2002-ben és főként 2003-ban, amikor is a siófoki vízmérce mindössze 23 cm-t mutatott, mégis kiváló volt a vízminőség ebben az évben, és a nyári szezon is gond nélkül lezajlott”.
Vasas Gábor, a kutatóintézet igazgatója és Boros Gergely tudományos főmunkatárs szerint érthető és természetes, hogy a horgászok, a fürdőzők, a vitorlázók és a turisztikai szereplők azt szeretnék, hogy a Balatonban minél több víz legyen. Ugyanakkor a tudományos tapasztalat azt mutatja, hogy a tartósan magas vízszint nem feltétlenül kedvez az élővilágnak, sőt, bizonyos körülmények között akár kedvezőtlen hatással is lehet a vízminőségre.
„A tó nádasai, sekély parti élőhelyei és halállománya számára egy bizonyos mértékű vízszint-ingadozás természetes és egyben szükséges is. Ha a vízszint tartósan magas, akkor a parti zóna élőhelyei fokozatosan leépülhetnek, ami hosszabb távon az ökoszisztéma sokféleségét veszélyezteti.”
A kutatók megnyugtatnak: az alacsony vízállás nem okoz algásodást a tó egészére nézve. Mint írják, „előfordulhat ugyan, hogy a vízszint apadása esetén bizonyos fonalas zöldalgák nagyobb mennyiségben jelenhetnek meg a sekély vizes területeken, főleg a déli parton, ez azonban teljesen veszélytelen jelenség, amelyről már a múlt század első feléből is találhatunk beszámolókat. Az elmúlt két évtizedben a lebegő algák mennyisége csupán két évben – 2019-ben és 2021-ben – haladta meg az Egészségügyi Világszervezet által szabott határértéket, ez viszont nem függött össze közvetlenül a vízszinttel. A Balaton vízminőségét sokkal inkább a belső és külső tápanyagterhelés, főként az algák számára hozzáférhető foszfor mennyisége határozza meg.”
A kutatóintézet szerint tehát nincs ok aggodalomra – de van ok az odafigyelésre.
„A klímánk változik; a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok, például a tartós hőhullámok mellett évről évre egyre szélsőségesebb a csapadékeloszlás is. Ezekre a jelenségekre kifejezetten érzékenyen reagálnak az olyan sekély vizes ökoszisztémák, mint amilyen a Balaton is.”
Ahogy a posztban is írják, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet folyamatosan monitorozza a tó állapotát, élővilágát, a döntéshozókat pedig tudományosan megalapozott adatokkal támogatja.
Leszögezik:
„a most tapasztalható alacsony vízszint nem a tó kiszáradását vetíti előre, hanem annak természetes működését jelzi.
Ugyanakkor elsődleges az új éghajlati, hidrológiai és limnológiai jelenségek alapos követése, az okok és következmények tudományos mélységű kutatása. Nagyon sürgősen szükség van a kritikus állapotok esetén adható megoldások elemzésére és azok előkészítésére” – hívják fel a figyelmet a kutatók.
Mint megírtuk, hogy várhatóan folytatódik a Balaton apadása, mivel az elmúlt hetekben nem érkezett kiadós csapadék a tó vízgyűjtőjébe, ami segített volna pótolni a hiányzó vízmennyiséget. Most ugyan igazán őszies napjaink vannak, továbbra sem esik annyi csapadék, amely visszafordítaná ezt a folyamatot.
Megsemmisítette a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár környezethasználati engedélyét a Budapest Környéki Törvényszék – erről a környezetvédelmi jog és a környezeti management kérdéseivel foglalkozó EMLA Egyesület számolt be a Facebook-oldalán. Ez azt jelenti, hogy a gyárban nem végezhetnek olyan tevékenységet, amihez ez az engedély szükséges – így akkumulátorokat sem gyárthatnak, miután átvették az ítéletet – számol be a Telex.
A magyar jogszabályok szerint a nagyobb ipari üzemeknek környezethasználati engedély kell a működéshez. A Samsung gödi üzeme 2023 végén kapta meg ezt, de a Göd-ÉRT Egyesület bíróságon támadta meg a döntést. Szerintük a gyár működése nem felelt meg az előírásoknak.
A bíróság 2023 tavaszán felfüggesztette az engedélyt, és a civileknek adott igazat. Az EMLA Egyesület jogásza, Kiss Csaba akkor úgy fogalmazott:
„a Samsungnak le kellene állítania az engedélyköteles tevékenységeit, így az akkumulátorok gyártását és a hőtermelést”.
A kormányhivatal viszont úgy értelmezte a döntést, hogy nem kell teljesen leállítani a gyártást, elég csak a nem engedélyköteles szintre visszafogni. A Samsung végül nem állította le az üzemet, és ősszel másodfokon vissza is kapta az engedélyt.
Az ügy azonban folytatódott, és most jogerősen is megsemmisítették az engedélyt. A törvényszék ismét a civileknek adott igazat.
Kiss Csaba szerint ez a döntés „a tavalyi döntésnél is egyértelműbben” jelenti azt, hogy a gyárnak most le kell állítania az akkumulátorgyártást, amíg nem szerez új engedélyt.
A mostani ítélet két dologban különbözik a korábbitól: egyrészt nem lehet már fellebbezni, csak a Kúriához fordulhat a Samsung vagy a Kormányhivatal, de az csak akkor változtathat, ha a bíróság súlyos hibát követett el. Másrészt 2024 szeptembere óta szigorúbb szabályok vonatkoznak az akkumulátorgyártásra – már kis mennyiségű termeléshez is engedély kell. Így a kormányhivatal tavalyi magyarázata most már nem állja meg a helyét.
Kiss Csaba szerint most a Samsungon múlik, hogy betartja-e az ítéletet. Ha nem, akkor a Pest Vármegyei Kormányhivatal feladata lenne, hogy érvényt szerezzen neki.
Megsemmisítette a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár környezethasználati engedélyét a Budapest Környéki Törvényszék – erről a környezetvédelmi jog és a környezeti management kérdéseivel foglalkozó EMLA Egyesület számolt be a Facebook-oldalán. Ez azt jelenti, hogy a gyárban nem végezhetnek olyan tevékenységet, amihez ez az engedély szükséges – így akkumulátorokat sem gyárthatnak, miután átvették az ítéletet – számol be a Telex.
A magyar jogszabályok szerint a nagyobb ipari üzemeknek környezethasználati engedély kell a működéshez. A Samsung gödi üzeme 2023 végén kapta meg ezt, de a Göd-ÉRT Egyesület bíróságon támadta meg a döntést. Szerintük a gyár működése nem felelt meg az előírásoknak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump Chicago alá vezényelte a texasi nemzeti gárdát – a polgármester szerint valakinek meg kellene fékeznie a kormányzatot
A chicagói városvezetés és a Fehér Ház éles ellentétbe került Trump beavatkozása miatt. A nemzeti gárda mozgósítása mellett perek és tiltó rendeletek is születtek.
A texasi nemzeti gárda katonái megérkeztek Chicagóba, ezzel új szakaszába lépett Donald Trump város elleni fellépése – írja a The Guardian.
Az elmúlt hetekben Chicago már megtapasztalta a bevándorlás-ellenőrzés szigorítását, a Broadview nevű külvárosban is egyre feszültebbé vált a helyzet. Ott több esetben is könnygázt és paprikasprét vetettek be a rendőrök a tüntetőkkel szemben.
A legújabb fejlemények egy bírósági döntés után történtek. April Perry szövetségi bíró nem adott ki azonnali tiltást a csapatok bevonulása ellen, miközben Illinois állam és Chicago városa pert indított a Trump-kormányzat ellen.
Kwame Raoul, Illinois államügyésze hétfőn adta be a keresetet, amelyben azt kérte, hogy Trump „azonnal és véglegesen” ne vonhassa be az állam nemzeti gárdáját, és ne küldhessen csapatokat más államokból, például Texasból.
A bíró döntése után hétfőn mozgósították a csapatokat. A Chicago Tribune és a New York Times is megerősítette, hogy kedden is a város térségében maradtak.
Brandon Johnson, Chicago polgármestere újabb rendeletet írt alá. Ezzel megtiltotta, hogy az ICE (bevándorlási és vámügyi hivatal) ügynökei önkormányzati tulajdonú épületekben dolgozzanak. Ez már a harmadik ilyen intézkedés, mióta Trump bejelentette a katonai jelenlétet.
A polgármester úgy fogalmazott: „A városi ingatlanok és az együttműködni nem akaró magánvállalkozások többé nem szolgálnak ezeknek a razziáknak felvonulási területeként. A tény az, hogy nem engedhetjük meg, hogy ellenőrzés és ellensúlyok nélkül végigportyázzanak a városunkon.
Senki sem áll a törvény felett… ha a Kongresszus nem fékezi meg ezt a kormányzatot, akkor Chicago meg fogja tenni.”
A Fehér Ház keményen reagált. A Newsweek szerint így fogalmaztak: „bűnöző illegális bevándorló gyilkosokat, erőszaktevőket, embercsempészeket és bandatagokat segít és bátorít” a polgármester.
Illinois vezetői már korábban is hangot adtak tiltakozásuknak a szövetségi beavatkozás tervei miatt. J.B. Pritzker kormányzó szeptemberben a CBS News-nak adott interjújában így nyilatkozott: „Amerikai városainak utcáin semmiféle csapatnak nincs helye, hacsak nincs felkelés, hacsak nincs valódi vészhelyzet.” Hozzátette: „Mindet meg fogok tenni, hogy megakadályozzam, hogy elvegye az emberek jogait, és hogy a hadsereget államok megszállására használja.”
Donald Trump korábban jelezte, hogy szövetségi beavatkozást tervez Chicagóban, miközben több demokrata vezetésű városban is fokozni akarja a bevándorlási szabályok érvényesítését. Portlandbe is többször próbált csapatokat küldeni, de egy szövetségi bíró vasárnap megakadályozta az utolsó kísérletet. Oregon kormányzója, Tina Kotek ezt mondta: „a demokráciánk elleni fenyegetés” és „ébresztő” más állami vezetőknek – az NPR-nek adott nyilatkozatában.
Júniusban a Trump-kormányzat nemzeti gárdistákat küldött Los Angelesbe, ahol az ICE nagyszabású razziákat tartott. Augusztusban Washington DC-be is több ezer nemzeti gárdista és szövetségi ügynök érkezett.
A texasi nemzeti gárda katonái megérkeztek Chicagóba, ezzel új szakaszába lépett Donald Trump város elleni fellépése – írja a The Guardian.
Az elmúlt hetekben Chicago már megtapasztalta a bevándorlás-ellenőrzés szigorítását, a Broadview nevű külvárosban is egyre feszültebbé vált a helyzet. Ott több esetben is könnygázt és paprikasprét vetettek be a rendőrök a tüntetőkkel szemben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
