444: Már 12 éves kislány korában ismerhette a Szőlő utcai javítóintézet igazgatója későbbi áldozatát, nyomozás is indult akkor

Ahogy arról korábban beszámoltunk, péntek délelőtt tanúként hallgatták ki Juhász Pétert a budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen, a Szőlő utcai ügy kapcsán. Az Együtt egykori politikusa a meghallgatásra egy nappal azután ment be, hogy házkutatást tartottak nála, és lefoglalták az adathordozóit, köztük a telefonját is.

A kihallgatás után újságíróknak nyilatkozva így fogalmazott: „Mivel tanúvallomást kellett tennem, ezért mindenre válaszolnom kellett. Egyébként hamis tanúzással állítanának elő, vagy nem tudom. Tehát ezért volt hosszú.”

Hozzátette, hogy nem gyanúsítják semmivel.

– mondta.

Azt is elmondta, hogy részletesen beszámolt arról, honnan és hogyan szerezte meg a „Zsolti bácsiról” szóló hangfelvételt. „Ezt nyilván megtettem, ezen kívül pedig – és ez nagyon fontos azt hiszem –, azokban az ügyekben kértek további információkat, amik hozzám befutottak az elmúlt időszak folyamán. Úgyhogy azt szeretném is jelezni és minél hangosabban elmondani, akik jelentkeztek nálam, pláne azok, akikről már beszéltem a nyilvánosságban, ígéretet kaptak hatóságtól, hogy ennek az ügynek lesz következménye.”

Juhász azt ígérte, hogy jogi és anyagi támogatást is biztosít azoknak, akik érintettek az ügyben: „Akár a magánvagyonom kárára is.”

Arról is beszélt, hogy a kihallgatás hangulata nem volt ellenséges: „Nagyon normálisan, együttműködően viselkedtek. Emberileg és szakmailag is azt gondolom, hogy kifogástalanul zajlott maga a kihallgatás. Bízhatunk abban, hogy bár fölülről próbálják ellehetetleníteni ezeket az eljárásokat, az itt dolgozó ügyészek tényleg fel akarják tárni ezeket az ügyeket.”

A volt politikus egyébként a Facebook-oldalán mindössze egyetlen mondatot üzent (amihez hasonlót tegnap is megfogalmazott):

(via Index)

Magyar Péter pénteken Vácon, a Tisza egészségügyi konferenciáján ismertette terveit, írja a Telex.

Az „A rendszer és a bizalom újraépítése – Út az egészséges Magyarországhoz” című konferencián délelőtt szakértői előadásokat tartanak. A nap fókuszában a digitalizáció, a kórházi menedzsment, az infrastruktúra fejlesztése, a betegközpontúság és a betegbiztonság áll.

Magyar Péter felidézte, hogy a Tisza a július közepén tartott pártkongresszuson is az egészségügy fejlesztését jelölte meg prioritásként, és jelezte az átalakítás megkezdését.

Cél a nővér–orvos arány javítása, hogy több ápoló segítse a betegek gyógyulását. Bérrendezést terveznek a nem orvosi munkakörökben is. A szakmai szervezetekkel együttműködve szigorú protokollokat és teljesítményösztönző rendszert vezetnek be.

A várólistákat 2027 végére legfeljebb hat hónaposra rövidítik. Létrehozzák a Semmelweis lovagok hálózatát, és minden intézményben kiemelt figyelmet kap a tisztaság, a fertőtlenítés, valamint az, hogy minden kórházi ágynál legyen kézfertőtlenítő. Fejlesztések várhatók kisebb vidéki kórházakban is, többek között Fehérgyarmaton, Mátészalkán, Keszthelyen és Hévízen. Jelentősen növelik az orvos- és ápolóképzésre szánt forrásokat.

Az orvosi hiányszakmákban – például a háziorvoslásban, a sürgősségi ellátásban, az aneszteziológia–intenzív területen, a radiológiában, a pszichiátriában és a patológiában – 15 milliárd forintos Hugonnai Vilma program indul. A program az egyetemi és rezidensképzésre is kiterjed, és a fiatal orvosokat a hiányszakmák felé ösztönzi.

Az ápolóhiány mérséklésére 15 milliárd forintos Andrássy Katinka képzési és ösztöndíjprogramot indítanak. Önálló Egészségügyi Minisztérium felállítását tervezik, és együttműködnek a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel. Fejlesztik a digitális egészségügyet.

– mondta a Tisza Párt elnöke.

Henrik luxemburgi nagyherceg 25 év uralkodás után lemondott trónjáról, és átadta a nagyhercegi címet fiának, Vilmosnak, aki hivatalosan is letette az uralkodói esküt a luxembourgi parlament előtt – írta meg az MTI a Luxembourg Times című, angol nyelvű luxemburgi hírportál alapján pénteken.

Az 70 éves Henrik egy évvel ezelőtt, 2024. október 8-án adta át az uralkodói feladatok egy részét legidősebb fiának, Vilmos koronahercegnek, aki ettől kezdve apja helyetteseként képviselhette a luxemburgi udvart. A 43 éves Vilmos Nyugat-Európa legfiatalabb örökletes államfője lett.

Vilmos 1981. november 11-én született Luxembourgban, középiskolai tanulmányait Svájcban végezte, majd a brit Sandhurst Királyi Katonai Akadémián tanult. Egyetemi tanulmányait a durhami egyetemen és a londoni Brunel egyetemen kezdte. 2006-tól egy évig tanult filozófiát és antropológiát a svájci Fribourgban. Később politikatudományt tanult a franciaországi Angers egyetemén, ahol 2009-ben diplomát szerzett.

Vilmost fiai, a jelenleg övéves Károly herceg és a most kétéves Ferenc herceg követi az utódlási sorban.

Az önkéntes lemondás és a hatalom átadása Luxemburgban több mint egy évszázados hagyománnyá vált. Henrik nagyherceg és édesapja is hasonló módon örökölte meg a trónt.

A megválasztásról készült fotókat itt nézhetitek meg (kattintás oda galéria nyílik):

A Kommerszant szerint az orosz hadsereg Ukrajnában hivatalossá tenné a lovak használatát a harcmezőn, és megpróbálja újjáéleszteni a teljes értékű lovas egységeket – írja a Meduza.

Korábban több hír is szólt arról, hogy orosz katonák lovakat és szamarakat visznek az első vonalba ellátmány szállítására. A Kommerszant ezt eddig helyszíni rögtönzésnek írta le, de most „sok tekintetben jelképes” lépésnek nevezi a teljes értékű lovasság újbóli bevezetésének kísérletét, mert „azt tükrözi, hogy az elektronikával telített fronton a modern technológia zsákutcába jutott”.

A lap a Russia Today interjúját idézi, amelyben egy „Storm” különleges egység parancsnoka arról beszélt, hogy emberei már tanulnak lovagolni. A kiképzés abból indul ki, hogy a lovak „ösztönei” miatt kisebb eséllyel lépnek aknára, és könnyebben tájékozódnak sötétben és terepen.

– mondta a parancsnok a Kommerszant szerint.

A Kommerszant szerint a lovak terepen nagyon fürgék, és jóval kisebb eséllyel hoznak működésbe mágneses gyújtású aknákat. A ló súlya ugyanakkor működésbe hozhat gyalogsági aknákat. A lovak kiképzést és ellátást igényelnek, és kevesebb terhet bírnak, mint a járművek. A lap szerint emiatt az orosz hadsereg valószínűleg nem veti be őket nagy számban.

– írta a Kommerszant.

Az orosz katonák a fronton korábban is használtak alternatív közlekedési eszközöket, például terepjáró quadokat, motorkerékpárokat, elektromos rollereket és elektromos egykerekűeket. Az orosz állami média szerint ezek csak elszórt esetek voltak.

(via 444)