Májusban 8,2 százalékkal nőttek a keresetek az egy évvel korábbihoz képest.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 431 600 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 287 000 forint volt
- jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző havival megegyező 5,1 százalékos inflációval számolva a keresetek reálértéke egy év alatt 2,9 százalékkal nőtt az áprilisi 4,8 százalék után, amikor 10,1 százalékos volt a keresetek emelkedése.
A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 402 900 forintra becsülhető, 7,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 295 800 forintot ért el, szintén 7,8 százalékkal emelkedett.
A bruttó keresetek a vállalkozások körében 6,7 százalékkal, a költségvetésben - az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben - ezt jelentősen meghaladóan, 10,6 százalékkal nőttek.
A munkáltatók teljes körére, azaz nem csak a legalább öt embert foglalkoztató vállalatok és intézmények körére szűkítve, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak májusi bruttó átlagkeresete 419 ezer forint volt, 8,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A bruttó mediánkereset 10,2 százalékkal 332 ezer 700 forintra nőtt.
A vállalkozások teljes körében teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma tavaly májushoz mérve 328 ezerrel, 12,3 százalékkal nőtt.
Az év első öt hónapjában a bruttó átlagkereset 426 600, a nettó átlagkereset 283 700 forintot ért el, mindkettő 9,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Májusban 8,2 százalékkal nőttek a keresetek az egy évvel korábbihoz képest.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 431 600 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 287 000 forint volt
- jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter megszólalt az MNB-székház arany wc-keféiről: Az orbáni maffia a szemünket is kilopta, bilincs, bilincs, rács, rács
A Tisza Párt elnöke szerint a közel 105 milliárd forint közpénzből ezer magyar település kaphatott volna száz-százmillió forintot fejlesztésre. Hangsúlyozta, hogy eddig semmilyen következménye nem lett a pénszórásnak.
Magyar Péter videóban reagált a 444.hu cikkére, amelyből kiderült, hogy pontosan mire költöttek el közel 105 milliárd forintot a Magyar Nemzeti Bank székházának felújításakor. A lapnak pereskedés útján sikerült megszerezni a dokumentációt, amely részletezi a költségeket. Ahogy megírtuk, milliók mentek el például csak szappanadagolókra és WC-papír-tartókra, de az elnöki mosdó WC-csészéje is önmagában több mint 1 millió forintba került.
Magyar Péter úgy fogalmazott, „a francia napkirályt és az orosz cárokat megszégyenítő luxusra” költöttek el sok tízmilliárd forintot.
„A Matolcsy-Orbán-kör által elszórt, ellopott közpénzből ezer magyar település kaphatott volna száz-százmillió forintot fejlesztésre, útépítésre, csatornaépítésre, munkahelyteremtésre, tűzifára vagy az egészségügyi ellátás javítására”
– mondta.
Hozzátette, semmilyen következménye nem lett a pénszórásnak, „a mai napig élvezik a luxust és a lopott szajrét”.
„Még csak őrizetbe se vettek senkit a világ legnagyobb bankrablása miatt. Senkit nem vontak felelősségre azért, mert a mi pénzünkön például hat darab aranyszínű szappanadagolót vettek több mint 3 millió forintért, vagy 45 darab aranyszínű intim hulladékgyűjtőt vásároltak majd' 2,5 millió forintért, vagy 71 darab aranyszínű vécépapírtartót vettek több mint 5 millió forintért és 71 darab aranyszínű vécékefetartót is vettek majd' 4 millió forintért.”
Felsorolt még néhány elképesztő költséget is: 442 millió ment el a konyhatechnológiára, 5 millió hűtőkamrára, ugyanennyi főzőlapokra, 20 millió mosogatógépekre. A VIP különterem falburkolatára 177 millió forintot költöttek, a festés és tapétázás összesen 1,4 milliárdot ölelt fel.
„Az orbáni maffia a szemünket is kilopta. Minden bizonyíték rendelkezésre áll a sok százmilliárdos lopásra. Vannak konkrét számok, konkrét nevek, és közben senki sincs őrizetben, vagy előzetes letartóztatásban. Ez mindent elmond arról, hogyan működik ma az Orbán-rendszer. Hogy amikor már minden nyilvános, amikor már semmit nem lehet letagadni, akkor sem történik semmi, nincs következmény. A tolvajok egyenesen belenevetnek az arcunkba. Ebből elég volt!”
A pártelnök szerint ennek a világnak vetnek véget 24 nap múlva. Azt ígéri, megállítják „az orbáni maffiát”, és az igazságszolgáltatás felelősségre fogja vonni a „fideszes közpénztolvajokat”.
Magyar Péter videóban reagált a 444.hu cikkére, amelyből kiderült, hogy pontosan mire költöttek el közel 105 milliárd forintot a Magyar Nemzeti Bank székházának felújításakor. A lapnak pereskedés útján sikerült megszerezni a dokumentációt, amely részletezi a költségeket. Ahogy megírtuk, milliók mentek el például csak szappanadagolókra és WC-papír-tartókra, de az elnöki mosdó WC-csészéje is önmagában több mint 1 millió forintba került.
Magyar Péter: Orbán magyar katonákat küldene az iráni háborúba, ha Trump kérné – Gulyás Gergely egyetlen mondattal semmisítette meg a kormány békepropagandáját
Gulyást arról kérdezték, hogy ha az Egyesült Államok az Irán ellen zajló háború kapcsán magyarországi katonai bázisok használatát kérné, a kormány engedélyezné-e. A miniszter szerint ha ilyen kérés érkezik, „meg fogjuk vizsgálni” a lehetőségét.
Magyar Péter szerint Orbán Viktor háborúba vinné Magyarországot, ha Donald Trump erre kérné. A Tisza Párt elnöke egy Facebook-posztban azt állítja, Gulyás Gergely egyetlen mondattal semmisítette meg az Orbán-kormány békepropagandáját. Magyar Péter azt írja, Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta, hogy „amennyiben az amerikai elnök kéri, akkor megfontolják, hogy segítünk Amerikának az iráni háborúban.”
A politikus szerint ez magyarul azt jelenti, hogy „Orbán magyar katonákat küldene egy háborúba, ha Donald Trump erre kéri.” Magyar Péter a posztjában felteszi a kérdést, hogy vajon pont ebből a célból érkezik-e Budapestre az amerikai alelnök jövő héten. A bejegyzést azzal zárja: „Elég volt! Állítsuk meg az orbáni háborús pszichózist! Ne engedjük, hogy Orbán Viktorék háborúba sodorják Magyarországot!”
Gulyás Gergelyt a március 5-i Kormányinfón arról kérdezték, hogy ha az Egyesült Államok, illetve Trump elnök az Irán ellen zajló háború kapcsán Magyarország segítségét kérné, a kormány engedélyezné-e. A miniszter erre azt válaszolta, hogy ha ilyen kérés érkezik, „meg fogjuk vizsgálni” a lehetőségét.
Gulyás jelezte, hogy személyesen egyetért az amerikai elnök iráni csapásával, de nem rendelkezik az elnök által hivatkozott hírszerzési információkkal, és beszélt a háború lehetséges migrációs hatásairól is. Megemlítette azt is, hogy az erbíli magyar katonák rendben vannak.
A háttérhez tartozik, hogy február 28-án az Egyesült Államok Izraellel összehangoltan csapásokat mért iráni célpontokra, amire Teherán regionális támadásokkal válaszolt, a Hormuzi-szoros pedig megbénult a kereskedelmi hajóforgalom számára. Arra a felvetésre, hogy az amerikai alelnök Budapestre érkezne, nincs hivatalos bejelentés a következő napokra. Korábban, február 15–16-án az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio járt Budapesten, és sajtóértesülések szóltak arról, hogy a kormány Trump elnök vagy az alelnök esetleges magyarországi látogatásán dolgozik.
Magyar Péter szerint Orbán Viktor háborúba vinné Magyarországot, ha Donald Trump erre kérné. A Tisza Párt elnöke egy Facebook-posztban azt állítja, Gulyás Gergely egyetlen mondattal semmisítette meg az Orbán-kormány békepropagandáját. Magyar Péter azt írja, Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta, hogy „amennyiben az amerikai elnök kéri, akkor megfontolják, hogy segítünk Amerikának az iráni háborúban.”
A politikus szerint ez magyarul azt jelenti, hogy „Orbán magyar katonákat küldene egy háborúba, ha Donald Trump erre kéri.” Magyar Péter a posztjában felteszi a kérdést, hogy vajon pont ebből a célból érkezik-e Budapestre az amerikai alelnök jövő héten. A bejegyzést azzal zárja: „Elég volt! Állítsuk meg az orbáni háborús pszichózist! Ne engedjük, hogy Orbán Viktorék háborúba sodorják Magyarországot!”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Súlyosan megsérült két rendőr, amikor elgázolták őket a 8-as főúton
A járőrök egy elgázolt szarvas testét próbálták levinni az úttestről, amikor egy szemből érkező autó elütötte őket. Mindketten rendkívül súlyos sérüléseket szenvedtek, kórházban ápolják őket.
Két járőr szenvedett súlyos sérüléseket egy hajnalban történt balesetben a 8-as főúton – közölte a rendőrség a hivatalos honlapján.
A rendőrök bejelentést kaptak arról, hogy egy nagytestű szarvas fekszik az út közepén, ezért a helyszínre siettek, majd megkülönböztető fényjelzés használatával megálltak.
Amikor az elütött állatot levitték az úttestről, egy szemből érkező autó érintőlegesen nekiütközött a rendőrautónak, majd elütötte a két járőrt. Mindketten rendkívül súlyos sérüléseket szenvedtek, jelenleg kórházban ápolják őket.
A rendőrség közlése szerint a balesetet okozó autóban öten utaztak, mindannyian megsérültek.
Két járőr szenvedett súlyos sérüléseket egy hajnalban történt balesetben a 8-as főúton – közölte a rendőrség a hivatalos honlapján.
A rendőrök bejelentést kaptak arról, hogy egy nagytestű szarvas fekszik az út közepén, ezért a helyszínre siettek, majd megkülönböztető fényjelzés használatával megálltak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Iráni rakétazápor zúdult a Perzsa-öbölre, négyéves csúcsra lőtt ki az olajár
Teherán visszavágott, és a világ legfontosabb energiaútvonalait vette célba. Donald Trump is beszállt a konfliktusba, azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja Irán legfontosabb gázlétesítményét.
Március 19-én 118,74 dollárra szökött a Brent olaj hordónkénti ára, miután iráni rakétacsapások érték a Perzsa-öböl kulcsfontosságú energia-infrastruktúráját, Donald Trump pedig azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja Irán legfontosabb gázlétesítményét. A Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek létesítményeit érintő támadásokra a piacok azonnal reagáltak – írta a Mirror.
A feszültség azután éleződött ki, hogy Izrael csapást mért az Iránhoz tartozó South Pars gázmező létesítményeire. Válaszul Irán Iszlám Forradalmi Gárdája előre figyelmeztetett, hogy Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek olaj- és gázlétesítményeit fogja célba venni. A fenyegetést órákon belül tett követte: iráni rakéták csapódtak be a katari Ras Laffan energiakomplexumba, ahol az állami energiacég szerint „jelentős károk” keletkeztek. Rijádban, Szaúd-Arábia fővárosában több robbanást jelentettek, négyen megsérültek a légvédelem által elfogott rakéták lehulló repeszeitől. Az Egyesült Arab Emírségekben a Habshan gázüzem és a Bab-mező is leállni kényszerült - írta a BBC.
Az Egyesült Államok közben az iráni fegyverrendszerek megsemmisítésére összpontosít. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerint
„Irán teljes ballisztikusrakéta-gyártó kapacitása, minden vállalat, amely e rakéták bármely alkatrészét készíti, gyakorlatilag megsemmisült”.
Hozzátette, hogy épületek, komplexumok és gyártósorok semmisültek meg Irán-szerte. A megmaradt, föld alá rejtett fegyverek és mobil indítóállványok ellen az amerikai és izraeli erők bunkerrombolókat vetnek be, és a kilencvenes évek „Scud-vadászatához” hasonló taktikát alkalmaznak.
A katonai lépésekre a térség országai is reagáltak. Katar „arcátlannak”, az eredeti izraeli csapást pedig „meggondolatlannak és felelőtlennek” nevezte. Omán Szultanátusa közleményben ítélte el a támadásokat, és hangsúlyozta a nemzetközi jogok betartásának, valamint a polgári létesítmények és a globális energiaszállítás védelmének fontosságát.
Teheránban eközben egy parlamenti képviselő, Somayeh Rafiei arról beszélt, hogy olyan javaslaton dolgoznak, amely illetéket vetne ki a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóforgalomra.
„Megfosztottuk ellenségeinket a korábbi kényelmüktől, és ők képtelenek ezt elfogadni, egyszerűen nem tudják elviselni ezt a valóságot” – mondta.
Irán katonai parancsnokságának szóvivője egyértelmű üzenetet küldött:
„Figyelmeztetjük az ellenséget, hogy nagy hibát követtetek el az Iráni Iszlám Köztársaság energia-infrastruktúrájának megtámadásával.” Hozzátette, hogy ha ez megismétlődik, az ellenséges energia-infrastruktúra elleni támadások „nem állnak le egészen a teljes megsemmisítéséig”, és a válasz „sokkal súlyosabb lesz”.
Március 19-én 118,74 dollárra szökött a Brent olaj hordónkénti ára, miután iráni rakétacsapások érték a Perzsa-öböl kulcsfontosságú energia-infrastruktúráját, Donald Trump pedig azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja Irán legfontosabb gázlétesítményét. A Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek létesítményeit érintő támadásokra a piacok azonnal reagáltak – írta a Mirror.
A feszültség azután éleződött ki, hogy Izrael csapást mért az Iránhoz tartozó South Pars gázmező létesítményeire. Válaszul Irán Iszlám Forradalmi Gárdája előre figyelmeztetett, hogy Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek olaj- és gázlétesítményeit fogja célba venni. A fenyegetést órákon belül tett követte: iráni rakéták csapódtak be a katari Ras Laffan energiakomplexumba, ahol az állami energiacég szerint „jelentős károk” keletkeztek. Rijádban, Szaúd-Arábia fővárosában több robbanást jelentettek, négyen megsérültek a légvédelem által elfogott rakéták lehulló repeszeitől. Az Egyesült Arab Emírségekben a Habshan gázüzem és a Bab-mező is leállni kényszerült - írta a BBC.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
