KÖZÖSSÉG
A Rovatból

40 éve ír egy újságot egyetlen példányban Imre bácsi

Egy zsebben éppen elférő újság, ami minden este 7 órakor jelenik meg. Egyetlen példányban.


Pintér Imre karcagi otthonában egy – saját szavaival élve – "virtuális" újság 11 970 lapszámnyi, kemény fedeles könyvecskékbe kötött példányai sorakoznak a polcokon a kifejezetten tárolási célra kialakított múzeumi helyiségben. A művészeti főszerkesztő féltő gonddal óvja Esti Zseb Úttörő-gyűjteményét, és napról napra bővítgeti azt, szem előtt tartva a lap mindenkori misszióját: hogy tájékoztassa a karcagi gyerekeket a legfrissebb, őket érintő és érdeklő hírekről.

zseb_cimkep

Még akkor is éppen toll és papír van a kezében, amikor meglátogatom a kórházban – ugyanis nem sokkal az interjú ötletének felmerülése után kiderül, hogy egy ideje bekerült. A jobb kezét átmenetileg nem is tudja használni, de sebaj, bal kézzel tanul írni.

Az új lapszámnak ugyanis meg kell íródnia estére, hogy pontban 19.00 órakor megvásárolható legyen a képzeletbeli újságárusnál, és a képzeletbeli postás házhoz szállíthassa a képzeletbeli olvasóknak.

A fogadtatás közvetlen, szívélyes. Miután megnézzük közösen az MTV Belpolitikai Stúdió Háló című műsorának egy 2000-ben készített epizódját, amely Imréről szól, lassan elkezdem kapiskálni, milyen összetett dologról van szó. Az Esti Zseb Úttörő nem egy egyszerű hóbort számára, hanem a szenvedélye.

De vajon hogyan lehet fenntartani a motivációt ennyi éven át?

imre2

Pintér Imre, az Esti Zseb Úttörő művészeti főszerkesztője. Kabai László felvétele

Nincsenek olyan napok, amikor semmi említésre méltó nem történik?

"Nincs, az lehetetlen" – jön a válasz rögtön, rövidre zárva az ügyet, majd arra tér rá Imre, hogy az országban nincs másik esti újság. Csak az Esti Hírlap volt ilyen, de az is megszűnt. Rövidesen megértem, hogy fel kell ébrednem Csipkerózsika álmomból, mert ez az újság itt él, lélegzik, és egy olyan részletesen kidolgozott koncepció köré szerveződik, amely másodlagossá teszi az újságot mint tapintható produktumot, annak fizikalitását, kézzelfoghatóságát.

Az angol suspension of disbelief kifejezés ugrik be még az egyetemi éveimből, ami valami olyasmit jelent, hogy fiktív történeteknél az olvasó hagyja magát beszippantani abba az alapvetően hihetetlen, valószerűtlen, némely esetben kifejezetten mágikus elemekkel is tarkított világba, amelyet a történet szövődése szükségeltet. Hasonló helyzetben érzem én is magam, ahogy egyre többet tudok meg az újságról, és egyre inkább létezni kezd számomra is az Esti Zseb Úttörő világa.

Egy esti újságnak számtalan előnye van. Többek között az, hogy ami abban megjelenik, az mind aznapi hír, nem előző napi – mint a legtöbb esetben.

"
A hírek azok úgy gyűlnek-gyűlnek estig. Lapzárta 18.30-kor van, és 19.00-kor már kint kell lennie a standon

– meséli Imre.

"Az első szám 1976. november 29-én jelent meg. Mindig a legnagyobb kincs az első évfolyam, első szám" - teszi hozzá.

Hogy jött az Esti Zseb Úttörő ötlete?

A lánykám első osztályos volt – egyébként ő a főszerkesztő -, és egyszer hoztam neki egy kis macit. Az a fő figurája a lapnak különben. Voltak ennek előzményei is, mert csináltam én már ilyen lapot előzőleg is, de az rendszertelenül ment. Szóval ott volt ez a kis maci, és gondoltuk, jó lenne lejegyezni minden napot. A nyomdával nagyon jó kapcsolatban voltunk, mindent megcsináltak nekem, én meg rajzoltam nekik cserébe.

zseb

Az első három bekötött példány – ekkor még kisebbek voltak a zsebek, mint manapság

Négyoldalas kis lapokat készítettek, és ráírták, hogy "Esti Zseb Úttörő – a karcagi úttörők napilapja." Ebből csináltak vagy háromszázat, és minden nap, november 29-től, írtuk.

Nagyon pici betűvel kellett írni, mert kevés volt a hely – csak nagyítóval lehetett elolvasni.

A napi hírek mentek, meg volt képregény, és mindezt az a kis maci közvetítette. Akkoriban a Néplap járt nekünk, és abból a megyei hírek ki voltak írva. Amelyik megérdemelte, ki lett vágva, montázsolva lett. ’77-ben már voltak benne mellékletek is – ilyen, hogy "Vasárnap Esti Magazin", vagy "Barkácsmelléklet."

Hamarosan elfogytak azok a kicsi lapok. Elvittem a nyomdába az összefűzött, összegumizott lapokat, hogy jó volna ezeket bekötni. Onnan jött, hogy be lettek kötve havonta. Utána, ’78-ban nagyobb lett egy kicsit az újság, 10 x 10-es méretű. Megtanultam a kötést is idő közben (most is hoztam be ragasztót) – meséli.

Az újság idővel egyre több kiegészítővel bővült; a kézzel írott és montázsolt hírek, Imre saját grafikái, a rajzolt és a kreatívan újraértelmezve beragasztott képregények, valamint a mellékletek mellett megjelentek az állandó képregényfigurák is, akikhez a ’80-as évektől mindig egy-egy hónap tartozott. Képregény- és egyéb külön kiadványok születtek, emlékéveket hirdettek, ajándékokat kezdtek adni a lapszámokhoz.

"Van, hogy felkeresünk régi előfizetőket, megnézzük, vajon kinek van meg minden eddigi lapszám. Ugye a régi előfizetőink jobbára már megnőttek, gyerekeik, unokáik vannak, és akkor mondjuk belerakunk az újságba egy képet róluk – persze mindez képzeletben."

Emellett mások is hozzájárulnak az újsághoz különböző módokon: rajzokkal, vagy tudósításokkal, sőt, még naptárakkal is.

zseb2

"Nagyon pici betűvel kellett írni, mert kevés volt a hely – csak nagyítóval lehetett elolvasni"

maci

Az Esti Zseb Úttörő központi figurája, a kis maci

"
Az unokáim Németországban élnek, és onnan is küldenek tudósításokat, Laci [Kabai László képzőművész-tanár] pedig a művészeti vezetőnk. Neki naptárja van

– mondja el.

Ma már rádiója és tv-je is van az újságnak, a jubileumi számok pedig külön kötetben jelennek meg. Ezek általában nagyobbak és hosszabbak is, mint a hagyományos lapszámok.

zseb3

Néhány a jubileumi kiadványok közül

zseb4

Mellékletek színesítik az Esti Zseb Úttörő világát

"
Ez egy élő anyag. Olyan, mint a rádió: mindig szól. Tudni kell már azt, hogy a hajnali hírekben mi van, és nemcsak az ilyen általános híreket, hanem a legérdekesebbeket. Az időjárásról, vagy például olyat, hogy szánkóverseny volt Mátraházán. Irtó pici dolgokat. Például, hogy hány postaláda van Karcagon.

Miután elárulja, hogy nyolc a karcagi postaládák száma, és hogy pontosan tudja, melyik hol van, arról is beszél, hogy milyen érdekes visszaolvasni régebbi lapszámokból a nagyobb híreket, például az ikertornyok összeomlását Amerikában – persze a szomorú, balesetes hírekkel csínján kell bánni, hiszen ez egy gyermeklap. Vagy ha mondjuk valaki kíváncsi, milyen események történtek a születése idején, könnyűszerrel ki lehet deríteni az akkori lapszámból. Jó kis játék.

Amikor a későbbiekben meglátogatom Imrét otthonában, és megmutatja nekem a múzeumot, magam is kipróbálom… Az 1999-es teljes napfogyatkozásra vagyok kíváncsi. Meg sem kell mondanom, melyik hónap, már nyúl is a kötetért, amelyikben az augusztusi lapszámok vannak.

"Egy szabály van: utólag beleírni nem szabad. Ez egy időgép. Az időt nem szabad meghamisítani" – hívja fel a figyelmet.

zseb6

Ahhoz képest, amikor elkezdte az egészet, miben változott a koncepció?

Körülbelül ’92 körül magazinjellegű, színesebb lett. Addigra már megjelent többfajta újság, lehetett belőlük ollózni. A címlap már nem mindig rajzolva van, hanem színes képek vannak rajta, amelyeken általában gyerekek a főszereplők. Továbbá, az addigi négy oldal helyett, most már van, hogy több oldalas egy lapszám. Az éveknek a jellege is változott. Most, ebben az évben például a magyar gyermekirodalomé lesz a főszerep (A Pál utcai fiúk, Légy jó mindhalálig). Témájában az változott, hogy sokkal több a karcagi hír. Ez fontos, mert lokálpatrióta vagyok. Ez az én városom.

Az Esti Zseb Úttörő a karcagi gyerekek lapja, de amellett, hogy híreket, érdekes információkat közöl velük, interaktívan be is vonja őket különféle kalandokba, amelyekről aztán be is számolnak az újságban. Ez nemcsak örömet szerez a gyerekeknek, de ezáltal is mélyül a kapcsolat az olvasókkal.

"Vannak különböző létesítmények, például a Rébux park, a Verne-klub, aztán van egy puszta, ahol lakik ez a kis maci, és felépítettük a Grundot, most, hogy van A Pál utcai fiúk. A versenyzők (a gyerekek) eljátsszák, ami történt, a csatát a Vörösingesek és a Pál utcai fiúk között. A Dunán is van egy szigete az Esti Zseb Úttörőnek, a tengeren van a Rejtelmes sziget, meg egy másik, ahova az egész évben jól szerepelt gyerekeket Karcagról – meg ugye ez ki van terjesztve – elvisszük. Ott nyaralnak, feladatot kapnak. Vagy van például egy középkori vár, ott játszhatnak ilyen középkori játékokat. Na és még van a Kapitányok Klubja is, az a legrégebbi. Ez különben nem az én találmányom, volt egy gyermekfolyóirat a ’70-es évekből, abban szerepeltek ezek, onnan lett véve az ötlet."

szerki

Imre feleségével, Erzsébettel, aki maga is tudósító a lapnál. Helyszín: az Esti Zseb Úttörő szerkesztősége

Imre felesége, Erzsébet is aktív tagja az Esti Zseb Úttörő világának. Ő a "titokzatos Dobránszky Erzsébet", aki járja a világot; afrikai, amerikai kalandjairól számol be a lapnak. Személyiségét rejtély övezi, az olvasó sosem látja az arcát. Egyszer majd kiderül, hogy ő az – tudjuk meg Imrétől.

"Minden embernek megvannak az álmai. Bármit kreálhat, csak nem rögzíti. Nem tud visszamenni, hogy én ezt gondoltam, vagy ilyen álmom volt. Ez annyiból más, hogy rögzítve van. Nemcsak a gondolatomban van, hanem szinte mindig le is írom, így nem felejtem el. Valami ilyesmi a filozófiája ennek."

Az Esti Zseb Úttörő megkérdőjelezi, mi tesz egy újságot újsággá. Vajon feltétlenül fontos, hogy sokszorosítva legyen? Ki számára kell, hogy létezzen? Ennél talán még fontosabb az a kérdés, mi lesz ennek az egészen rendkívüli, "egypéldányos" projektnek a sorsa? Annyi biztos, hogy Imre unokái már magukban hordozzák az újság történetét és filozófiáját. Bennük már él mindez.

De vajon mit jelenthet az Esti Zseb Úttörő Karcagnak és a tágabb világnak?

Forrás: Frappa Magazin, Képek: a szerző és Kabai László


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Ágostont nem tudják meggyógyítani” – A szülők bejelentették, hogy egyéves kisfiuknak nem maradt esélye
A leukémiás kisfiú szülei megtört szívvel jelentették be, hogy Ágostont hazaviszik a kórházból, és minden közös pillanatot kihasználnak. Az orvosok szerint nincs már esély a gyógyulásra.


Az akut mieloid leukémiával küzdő Tóth-Helli Ágoston szülei a Facebookon jelentették be, hogy a kisfiuk többé nem kap kezelést, mert az orvosok nem látnak esélyt a gyógyulására.

„Az orvosok behívtak egy szobába mindkettőnket, és elmondták, hogy ők teljesen biztosak abban, hogy Ágostont nem tudják meggyógyítani” – írták a szülők.

A legutóbbi vizsgálat szerint Ágoston csontvelőeredménye 81 százalékos, ami azt mutatja, hogy az utolsó gyógyszer, a Stro nem hatott. Egy újabb kemoterápia ugyan meghosszabbíthatná az életét, de jelentősen rontaná az életminőségét, ráadásul továbbra is az elkülönítőben kellene tartózkodnia.

Mivel „a nyugati orvoslás semmi olyat nem tud adni, amivel minimális esély lenne a gyógyulásra”, a szülők úgy döntöttek, inkább hazaviszik a fiukat, és minden idejüket vele töltik.

Mint írták, tudják, hogy az orvosok „jót akarnak, teszik és mondják a tőlük telhető legjobbakat, mégis ez az, amit az ember az életében a legkevésbé akar hallani. Ez egyszerűen felfoghatatlan, és esélyét sem látjuk annak, hogy le tudjuk írni, mit érzünk most. Ágostont tegnap hazavittük. Mostantól 2–3 naponta fogunk kontrollra jönni, ha kell, akkor kap vérkészítményt és fájdalomcsillapítást, ha szükséges lenne. Viszont leukémia elleni kezelést, kemoterápiát már nem fog kapni. A kórház nyitva áll, az elkülönítőt fenntartják nekünk, bármikor visszaköltözhetünk, ha úgy érezzük, nem bírunk el a helyzettel otthon.”

Ágoston története tavasszal vált országszerte ismertté, amikor a szülei az akkor tíz hónapos kisfiú amerikai immunterápiás kezelésére indítottak gyűjtést.

A gyógyszert a gyártó biztosította volna, de a kiutazás, a kint tartózkodás és a kórházi költségek a családra hárultak. A 500 millió forintos cél rövid idő alatt összejött, de négy nappal az indulás előtt kiderült, hogy Ágoston mégsem kaphatja meg az amerikai kezelést.

A szülők azóta más lehetőségeket is kerestek, de egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Most minden idejüket és energiájukat Ágostonra fordítják, és hálásak a sok támogatásért. Úgy fogalmaztak, talán egyszer valami olyan kezdeményezést hívhatnak életre, ami eddig nem volt Magyarországon, de erről majd később számolnak be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Bár nem lát, de nagyon tud kötődni” – a rakparti varjúsimogatóban kiderült, hogy ezek a madarak nemcsak okosak, de szerethetők is
Veres Dorottya, a ReCrowery egyesület vezetője 2012 óta ment madarakat, főleg varjúféleket. Van egy saját menhelye, ahová befogadja a hozzá került sérült varjakat. Az edukációs állatvédő programsorozat célja, hogy lerombolja a tévhiteket, és közelebb hozza az emberekhez ezeket az okos madarakat.
Tóth Noémi - szmo.hu
2025. július 13.



A látvány olyan volt, akár egy inverz boszorkányos népmese: a feketeruhás, hosszú fekete hajú hölgy szeretettel puszilgatta és kézből etette a kezén ülő, rendkívül szelíd dolmányos varjút, Vaculát, aki ugyan nem tudott hálásan nézni rá, mert szegényke látássérültként született, de az egész lényéből áradt a szeretet gazdája felé. Vacula is egy azon befogadottak közül, amelyek nem életképesek segítség nélkül, de a másik simogatható cukiság is pórul járt a hajlott csőrével, amely önálló evésre alkalmatlan. Viszont lelkesen nyelte be a szájába tett hűsítő dinnyét a nagy melegben.

A Varjúsimogató nevű rendezvénysorozat egyik állomásán jártam, amelyet ezúttal a rakparton, a Viadukt bisztró előtti sétányon rendeztek meg. Voltak, akik előre eltervezetten érkeztek – gyerekkel is –, és olyanok is akadtak, akik arra andalogva pillantották meg a standot, és spontán közelebb merészkedtek.

Veres Dorottya, a ReCrowery egyesület vezetője 2012 óta ment madarakat, főleg varjúféleket. Van egy saját menhelye, ahová befogadja a hozzá került sérült varjakat. A fiókaként hozzá kerülő madarakat felnevelés és elvadítás után szabadon engedi – ez dolmányos varjak esetében egyéves korukban történik, addig fajtársaiktól tanulják el a varjúélet csínját-bínját.

A számos elütött, meglőtt, ragadozó által megfogott sérült madár teljes gyógyulás után szintén újra szabad lesz. Azokról, akik születési rendellenességgel élnek vagy tartós sérülést szenvedtek, Dóri életük végéig gondoskodik.

A simogató ötlete onnan eredeztethető, hogy két éve csapdákat tettek ki a varjaknak Budapest 13. kerületében, ugyanis a helyiek azt gondolták egy varjútámadás miatt, hogy ezek a madarak bántják az embereket. Holott csak áprilistól augusztus közepéig fészkelnek, ilyenkor nevelik a fiókákat a beilleszkedésre és élelemszerzésre, azaz ilyenkor védik a szülők a kisvarjakat – akár a vélt támadástól is –, amíg nem tanulnak meg repülni.

Mivel ezeknek az állatoknak akkoriban nagyon rossz volt a sajtója, Dóriék petíciót indítottak, és végül sikerült is 1000 aláírást gyűjteniünk, amelynek következtében az önkormányzat beszedte a csapdákat.

Utána jött a varjúsimogató ötlete: tavaly 15 ilyen eseményt tartottak – voltak iskolában, nyári táborban és fesztiválon egyaránt –, de idén is folytatják tavasztól ősz végéig.

A koncepció lényege, hogy bárkinek a karjára boldogan ráülnek ezek a kedves menhelylakók, de a kevésbé bátrak végigsimíthatják a tollukat, vagy csak közelről nézhetik őket – közben pedig Dóri mesél a varjakról, és válaszol a kérdésekre. Hiszen rengeteg a tévhit körülöttük: eleve feketék, sokan félnek tőlük, és olyan alaptalan vádak terjedtek el róluk, miszerint megeszik a többi madarat, illetve hogy miattuk nincs énekesmadár.

Én is itt tudtam meg, hogy a varjak olyannyira intelligensek, hogy 5-7 éves embereknek felelnek meg. Képesek eszközöket használni és készíteni, saját területük van, valamint ügyesen raktároznak élelmet. Megjegyzik az arcokat, erősen kötődnek, és pontosan tudják, ha valaki bántotta őket.

A hangos rikácsolás általában azt üzeni részükről, hogy hagyják békén a fiókáikat, hiszen ők kifejezetten gondoskodó szülők, évekig a gyermekeikkel maradnak. Ami még gyakran felmerülő hiedelem, hogy az éjszaka történt támadásokat az ő számlájukra írják, pedig a varjak nappali állatok, azaz éjjel egyáltalán nem támadnak.

Nagy sikerélmény Dóriéknak, amikor azt látják, hogy valaki fenntartásokkal érkezik a varjúsimogatóra, majd miután megismerkedik velük, rájön, hogy mégsem annyira gonoszak. Mindig van náluk szórólap is a tennivalókról és tanácsokról.

Elhangzott még az is, hogy

amennyiben bárki fiókát szeretne menteni, rögtön tegye egy sötét dobozba az állatot, és fecskendővel soha ne itassa, mert megfulladhat vagy sérülhet a légcsöve, a vizet csak eléjük kell tenni kis tálkában.

Utána nyugodtan fel lehet keresni a ReCrowery kertes házban kialakított menhelyét, valamint aki úgy érzi, utalhat is a madármenhelynek PayPalon keresztül EZEN a linken – én például Revoluton utaltam a standon kihelyezett QR-kódot beolvasva. Továbbá Dóri varjas rajzaiból készülő ajándéktárgyait is meg tudod vásárolni ITT. A madarak etetése és ellátása ugyanis egyre nagyobb pénzbeli terhet jelent, és a varjúmenhely fenntartása, a madarak etetése, gondozása egyetlen ember, Biborné Veres Dorottya önkéntes munkáján alapul.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Mikor felhívtam a 112-t, sírtam, zokogtam” - elmesélte a 8 éves Hanna, hogyan mentette meg anyukája életét
Az édesanya korábban megtanította lányának, mit kell tenni vészhelyzetben. Hanna most nagymamájánál él, a rendőrök ajándékokkal köszönték meg a bátorságát.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 13.



Hanna, a nyolcéves békéscsabai kislány különleges okból érkezett rendőrautóval a helyi kapitányságra. A rendőrök kézen fogva kísérték be az épületbe, hogy megköszönjék: életet mentett – mégpedig az édesanyjáét, számolt be róla az RTL Híradó.

Az édesanya július közepén lett rosszul, jelenleg is kórházban kezelik. Hanna most a nagymamájánál lakik.

„Tüdőembóliám volt a hajnali órákban. Az utolsó pillanatban tudtam szólni a nyolcéves kislányomnak, hogy hívja a mentőket, és ez így is történt” – mesélte az édesanya. Néhány perc múlva elvesztette az eszméletét, így Hanna maradt mellette, és követte a segélyhívó utasításait.

A kislány bevallotta, hogy nagyon megijedt.

„Mikor felhívtam a 112-t, sírtam, zokogtam, nagyon nem értettek szerintem semmit”

– mondta. A kislány végig kitartott az anyukája mellett, amíg a segítség megérkezett.

„Mondták, hogy mit kell csinálni, hogy rázzam meg anyának a vállát, meg hogy a fejét fordítsam úgy, mert ugye előre volt esve, hogy úgy oldalra. Nem bírtam, mert olyan, mintha úgy feszítette volna” – idézte fel Hanna.

Az édesanya már óvodás korában megtanította neki, mit kell tenni, ha baj van.

„Egy pár évvel ezelőtt átvettük, hogyha bármi történik velem vagy bárki mással, esetleg az utcán is lehetősége van rá, akkor mit kell, hogy tegyen, hívni kell a segélyhívót, be kell mutatkozni, el kell mondani, hogy mi a probléma, vagy ő mit lát, és nagyon ügyesen helytállt ebben a rendkívüli helyzetben” – mondta.

Szemenyei Kamilla őrmester ért elsőként a helyszínre.

„Igazából megmentette az édesanyja életét a telefonhívásával, ehhez nagyon nagy lélekjelenlét kellett. Ezt szerintem ott ő akkor nem fogta fel, emiatt is gondoltam, hogy óriási nagy trauma lehet ez számára...” – mondta a rendőr.

Az RTL teljes riportját a békéscsabai életmentésről itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Összeütközött a tornaórán egy osztálytársával, összeesett és leállt a szíve Dávidnak – a járástól a beszédig mindent újra kellett tanulnia
A fiatal fiú szíve a tornateremben állt le, életéért hetekig küzdöttek az orvosok. Most a család Miskolcra költözne, hogy Dávid folytathassa a gyógyulást – segítséget kérnek.


Két évvel ezelőtt egy salgótarjáni általános iskolás fiú, Dávid, tornaóra közben ütközött össze egyik osztálytársával. A baleset után összeesett, leállt a szíve, és újra kellett éleszteni.

„A mentők kiérkezéséig egyik kollégánk azonnal és szakszerűen eljárva nyújtott segítséget és így hozzájárult a gyermek életének megmentéséhez” – mondta Tőzsér Katalin, a Salgótarjáni Általános Iskola és Kollégium intézményvezető-helyettese.

Dávid ezután kórházba került, ahol többször újra kellett éleszteni. Hosszú ideig altatásban tartották, lélegeztetőgépre került, majd kanült és szondát kapott.

Édesanyja így emlékezett vissza azokra a napokra: „Annyit tudtak mondani, hogy a kanülön keresztül fog lélegezni, ezen keresztül fog enni, és nem sok remény volt arra, hogy újra a régi lesz.”

Hónapokkal később Dávid hazamehetett, de sem írni, sem olvasni, sem közlekedni nem tudott. „Minden képessége elment, úgy jöttünk haza, hogy se írni, se olvasni, semmit nem tudott, közlekedni sem” – mondta az édesanya.

Azóta Dávid állapota sokat javult. A család most Miskolcra költözne, hogy a megyei kórházban speciális fejlesztésekhez és gyógytornához juthasson. Kevés pénzük van, ezért Dávid édesanyja a közösségi oldalon kért segítséget, hogy a költözés megvalósulhasson.

Az apa azt szeretné, ha fiuk a tanulásra koncentrálhatna. „Nagyon jó képességű gyerek volt, nagyon jól ment neki a suli” – mondta a Híradónak.

Dávid még mindig nehezen beszél, de elárulta: „Csatár voltam és gólszerző...” Ma is nagyon szereti a focit, de arról sem tett le, hogy felnőttként orvos vagy rendőr legyen.

Az RTL Híradó riportja Dávidról:


Link másolása
KÖVESS MINKET: