Zalaegerszeget is bekapcsolja a magyar autópálya-hálózatba az M76-os gyorsforgalmi út. Az Építési és Közlekedési Minisztérium szerint viszont ez nem a legdrágább autópálya lesz Magyarországon, hanem „az eddigi legnehezebb domborzati viszonyok között megépülő, legkorszerűbb hazai gyorsforgalmi útszakasz”.
Ez a 44 kilométeres beruházás esetében 9,1 milliárd forintos kilométerenkénti árat jelent. Ennyiért még soha nem épült autópálya Magyarországon.
A minisztérium közleményében most részletezte, pontosan mi fog épülni ebből az összegből. Mint írták, a 31 kilométeres gyorsforgalmi úton harminckilenc híd és négy völgyhíd épül majd.
A tájékoztatásuk szerint a beruházásban a zalai vármegyeszékhely, valamint Keszthely négysávos kapcsolata mellett a sármelléki repülőtér bekötése, Fenékpuszta és Sármellék között pedig a 76-os főút fejlesztése is megvalósul, továbbá Nemesrádó területén az út üzemeltetési feladatait is ellátó korszerű Üzemmérnökségi telepet is építenek.
Azt is hangsúlyozták, hogy az épülő gyorsforgalmi út nemcsak egy Zalaegerszeget az M7-es autópályával összekötő szakasz, hanem egy úgynevezett okos út" is.
„A beruházás kiemelkedik a többi magyarországi gyorsforgalmi út közül, tekintettel arra, hogy abba olyan elemek és innovatív megoldások kerülnek, amelyeknek üzemeltetési, baleseti tapasztalatait kielemezve, azok felhasználhatóak lesznek a későbbi útfejlesztések megvalósítása során is”
- tették hozzá.
Beépítenek egy mozgatható terelőfal rendszert, a Rolling Barrier "görgős korlát" védelmi rendszert, a Blue System "drótkötél korlát" rendszert, egy motoros alácsúszásgátló rendszert, a szemből történő útra hajtásra figyelmeztető rendszert, valamint okos világítást, napelemeket, valós idejű szenzorokat és automatikus jégmentesítést is.
Az is kiderült, hogy a beruházás keretében ezeken kívül egy nagysebességű járműtesztelésre alkalmas, közel 11 kilométer hosszúságú 26 méteres koronaszélességgel rendelkező, autópálya keresztmetszetű tesztszakasz is épül a ZalaZone Járműipari tesztpálya tesztigényeihez szükséges műszaki megoldások elvárásainak megfelelően.
(Forrás: MTI)
Zalaegerszeget is bekapcsolja a magyar autópálya-hálózatba az M76-os gyorsforgalmi út. Az Építési és Közlekedési Minisztérium szerint viszont ez nem a legdrágább autópálya lesz Magyarországon, hanem „az eddigi legnehezebb domborzati viszonyok között megépülő, legkorszerűbb hazai gyorsforgalmi útszakasz”.
SZTE-kancellár: nem olyan rossz a magyar egészségügy, csak az emberek ezt tapasztalják pár dolog miatt
Fendler Judit a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján beszélt arról, hogy hiába javulnak a számok, ha az emberek nem érzik jobbnak az ellátást. Az ápolóhiány és az elmaradó szűrések sokat rontanak a helyzeten.
A statisztikák szerint nem olyan rossz hazánk egészségügyi ellátórendszere, mint amilyennek az emberek tapasztalják, csak éppen súlyos az ápolóhiány és a magyarok jellemzően nem járnak szűrővizsgálatokra. Erről Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kancellárja beszélt a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján tartott előadásán.
A szakértő szerint a forráshiányt a patikákra kivetett extra adóztatásával és a TB-járulék emelésével lehetne orvosolni.
Fendler hangsúlyozta: az alkoholfogyasztás nem haladja meg a V4-átlagot, de közben más egészségmutatóink (pl. a dohányzás és az elhízás arányai) rosszabbak a környező országokban tapasztaltnál.
„Nagyon rossz adat az is, hogy az egészségben eltöltött életéveink száma a legalacsonyabb, illetve a megelőzhető és elkerülhető halálozások számában sajnos nagyon előkelő helyen áll Magyarország. El kell azon gondolkodni, hogy mi az, ami ezt az óriási különbséget okozza” - fogalmazott.
A kancellár elmondta: az uniós átlaghoz képest az Eurostat és a KSH szerint sem vagyunk lemaradásban az orvosok és a nővérek számában, viszont az gondozó–ápoló személyzet létszámhiánya „ijesztő”.
„Ami természetesen probléma, az az, hogy a háziorvosok száma csökkent, és az egy háziorvosra jutó esetszám ebből kifolyólag jelentősen nőtt. Viszont pozitív, hogy az orvostanhallgatók száma jelentősen nőtt az elmúlt 14 évben. Ami aggasztó, az a gondozói létszám, az a fajta ellátás, ami nem a kórházi ápolással kapcsolatos. Ijesztő, ha megnézzük, hogy 10 százaléka az itthoni adat például a norvég adatnak” – sorolta.
Fendler azt állítja, hogy az orvosi konzultációk száma az OECD-átlag felett van, ami részben az orvosok feladatkörei miatt lehet, és szerinte az is sokat számít, hogy a lakosság eljut orvoshoz, ha akar.
A kancellár az Eurostatra hivatkozva azt mondta, bármilyen is a lakosság percepciója, a várólistáink alacsonyabbak, mint az OECD-átlag.
„Várólistákon szerepel az is, aki azt gondolja, hogy jövő nyár közepén fogja elvégeztetni a csípőprotézis-műtétet, mert előtte menne nyaralni. A várólistákon ez az adat is szerepel, és ez a tisztánlátást kicsit megnehezíti” - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a CT- és MR-vizsgálatok számával sincs gond, igaz, kevés az ilyen eszköz.
A Telex szerint a konferencia másik előadásából kiderült, hogy a Stada Hungary Kft. 22 nemzetre kiterjedő felmérése szerint Magyarország továbbra is az utolsó helyen áll abban, hogy a lakosság mennyire elégedett a közegészségügyi rendszerrel.
Az itthoni, ezerfős minta 23 százaléka elégedett, miközben a listát vezető Belgiumban ugyanez az adat 81 százalék. Súlyos betegség esetén a magyarok 28 százaléka bízik az ellátórendszerben, ezzel Szerbiával és Kazahsztánnal együtt a sor végén kullogunk.
Ugyanígy utolsók vagyunk abban is, hányan gondolják, hogy mindenki egyenlően hozzáfér az egészségügyhöz.
Fendler Judit érveit támasztotta alá az az adat is, hogy a hazai egészségügyből több tízezer ápoló hiányzik, miközben a szakmai felmérések szerint az ápolók 70 százaléka kiégett, felük pedig egyenesen depressziós. Ebben az utóbbi évek béremelései sem hoztak áttörést, a pálya a fiataloknak nem vonzó, így az ápolói átlagéletkor magas.
A kancellár azt gondolja, hogy az ellátórendszer az egészségi állapotunkhoz csak 20 százalékban járul hozzá. A forrásokat másra kellene fókuszálni, és „nem kell drága eszközöket beszerezni, vagyonokat költeni újabb kórházi infrastruktúrára és átalakítani a rendszerünket.
Nem arra kellene fordítani az egyébként is nagyon alacsony szintű forrásaink 90-95 százalékát, ami tulajdonképpen az egészségünkhöz 10-15 százalékban járul hozzá.”
Fendler méltatta a hazai szűrési rendszereket, de megjegyezte, hogy csak kevesen mennek el ilyen vizsgálatokra. Pozitívumként említette a teljes körű társadalombiztosítást, amit viszont emelni kellene, hogy több pénz jusson a gondozókra.
Hozzátette azt is, hogy fejleszteni kellene a lakossági kommunikációt, és szükség van ösztönzésre is. Példaként megemlítette azt a lehetőséget, hogy ha valaki évekig nem megy el szűrővizsgálatra, akkor emeljék meg a befizetendő járulékait.
A statisztikák szerint nem olyan rossz hazánk egészségügyi ellátórendszere, mint amilyennek az emberek tapasztalják, csak éppen súlyos az ápolóhiány és a magyarok jellemzően nem járnak szűrővizsgálatokra. Erről Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kancellárja beszélt a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján tartott előadásán.
A szakértő szerint a forráshiányt a patikákra kivetett extra adóztatásával és a TB-járulék emelésével lehetne orvosolni.
Fendler hangsúlyozta: az alkoholfogyasztás nem haladja meg a V4-átlagot, de közben más egészségmutatóink (pl. a dohányzás és az elhízás arányai) rosszabbak a környező országokban tapasztaltnál.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Buda Péter: Aki abban hisz, hogy minket az oroszok szeretnek, sürgősen gyógyuljon ki, ez a legcinikusabb társaság, amelyet a Föld a hátán hordott
A nemzetbiztonsági szakértő szerint Putyin nem elfoglalni akarja Európát, hanem darabokra szedni. Szerinte a nacionalista erők megerősödése Oroszország érdekeit szolgálja.
Buda Péter nemzetbiztonsági elemző szerint Oroszország célja nem a Nyugat legyőzése, hanem annak megosztása. A Helyzet: van! hétfő reggeli adásában úgy fogalmazott, az orosz információs hadviselés egy sajátos nagystratégia része, amely az orosz birodalom helyreállítására törekszik. Ennek központi eleme a felismerés, hogy Oroszország nem képes elfoglalni a Nyugatot, ezért inkább megosztani próbálja azt.
Az elemző ezzel kapcsolatban felidézte Orbán Viktor egy korábbi kijelentését is, amelyben a miniszterelnök azt mondta: „jaj, milyen butaság azt gondolni, hogy Oroszország egyszer csak úgymond bekapja Európát”. Buda Péter szerint ez a kijelentés szándékosan félrevezető, hiszen Oroszország nem területi hódításra készül, hanem a nyugati egység megbontására.
Buda Péter úgy látja, hogy
az orosz nagystratégia egyik operatív eszköze az ideológiai befolyásolás, a másik pedig a társadalmak megosztása, főként a nacionalista tendenciák erősítésével.
Ezt a célt szolgálhatta szerinte az is, amikor Vlagyimir Putyin nyilvánosan támogatásáról biztosította Orbán Viktort. A szakértő szerint az orosz elnök kijelentette, hogy a nacionalista erők megerősödésével Európa újjászületik.
Buda Péter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Remélem, senki nem veszi komolyan, hogy Putyin elnök azt szeretné, hogyha egy újjászületett Európa egységes Európa nőne itt ki tőle nyugatra a szomszédban. Oroszország mindig is pontosan az ellenkezőjét akarta.” Az elemző szerint
amikor Putyin azt mondja, örül a nacionalista erők térnyerésének, valójában annak örül, hogy az európai egység megbomlik. Úgy véli, ebben Orbán Viktor már régóta vezető szerepet játszik.
Az elemző arról is beszélt, hogy Oroszország a szövetségeseit nem valódi partnerként kezeli, hanem eszközként használja őket. Szerinte
„aki abban hisz, hogy minket az oroszok szeretnek, ebből sürgősen gyógyuljon ki. Olvasson többet hidegháborús szakirodalmat, és azonnal rá fog jönni, hogy ez a legcinikusabb társaság, amelyet a Föld a hátán hordott.”
Buda Péter szerint ha egy ország már nem hasznos Oroszország számára, egyszerűen nem foglalkoznak vele tovább. Úgy véli, az ilyen helyzetekből „mi fogunk nagyon-nagyon rosszul kijönni”. Emlékeztetett arra is, hogy a magyar történelem a 20. században már több példát szolgáltatott hasonló helyzetekre - írja a 444.hu.
Buda Péter nemzetbiztonsági elemző szerint Oroszország célja nem a Nyugat legyőzése, hanem annak megosztása. A Helyzet: van! hétfő reggeli adásában úgy fogalmazott, az orosz információs hadviselés egy sajátos nagystratégia része, amely az orosz birodalom helyreállítására törekszik. Ennek központi eleme a felismerés, hogy Oroszország nem képes elfoglalni a Nyugatot, ezért inkább megosztani próbálja azt.
Az elemző ezzel kapcsolatban felidézte Orbán Viktor egy korábbi kijelentését is, amelyben a miniszterelnök azt mondta: „jaj, milyen butaság azt gondolni, hogy Oroszország egyszer csak úgymond bekapja Európát”. Buda Péter szerint ez a kijelentés szándékosan félrevezető, hiszen Oroszország nem területi hódításra készül, hanem a nyugati egység megbontására.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Milliós fizetés mellett is maradna az olcsó önkormányzati bérlakásban a győri fideszes képviselő – A polgármester szerint ez nem etikus
A képviselő reagált: „minden jogszabályi és etikai előírást betartottam. Lelkiismeretem tiszta”. Úgy véli, hogy mivel felújította a korábban leromlott állapotú lakást, azzal a közvagyont gyarapította.
Győr ellenzéki polgármestere, Pintér Bence hétfő délután arról írt a közösségi oldalán, hogy
egy jelenlegi önkormányzati képviselő 70 ezer forintért lakik egy nagy önkormányzati bérlakásban, miközben havi több mint egymillió forint a jövedelme.
A bejegyzés szerint egy előterjesztés került elé, ami arról szólt, hogy hosszabbítsák meg a képviselő lakásbérleti szerződését, ami jóval olcsóbb a piaci áraknál. A polgármester nem írta le, hogy kiről van szó, mert – ahogy fogalmazott – kötik a személyiségi jogi és önkormányzati szabályok.
Nem sokkal később kiderült, kiről van szó. Antal Imre, a Fidesz–KDNP frakció képviselője, a pénzügyi bizottság elnöke még aznap reagált. Azt írta: „minden jogszabályi és etikai előírást betartottam. Lelkiismeretem tiszta.” Hozzátette: „sosem volt titok, hogy más 4000 győrihez hasonlóan önkormányzati lakásban élünk a családommal.”
Antal azt írta, hogy 2010-ben pályáztak egy felújításos lakáspályázatra, miután kétszer is elutasították őket. Akkor még nem volt képviselő, ezt ő maga is leírta: „Semmilyen politikai tevékenységet nem végeztem, így semmilyen összeférhetetlenség nem állt fent a lakáspályázatommal kapcsolatban.” Egy belvárosi, rossz állapotú műemléki lakásra jelentkeztek, és – tudomása szerint – más nem is pályázott arra.
A lakás felújítására 5 millió forintot költöttek. Azt írta: „egy városi tulajdonú romhalmazból, élhető lakást alakítottunk ki, mellyel a város vagyona is növekedett, mivel ilyen esetben a fejlesztés automatikusan közvagyon lesz. Tehát én nem zsebre tettem egy összeget, hanem a közvagyont gyarapítottam.”
A bérleti díjról azt írta, hogy azt rendelet szabályozza, nem ő határozza meg, ezért szerinte „ezért hibáztatni valakit meglehetősen abszurd.” Szerinte a lakás nem szociális bérlakás, és ha a szerződés szabályait betartják, akkor az automatikusan meghosszabbodik.
Pintér Bence azt írta: „nem etikus és nem vállalható, hogy egy győri önkormányzati képviselő a piaci árnál jóval kedvezőbb árazású önkormányzati bérlakásban lakik, ezzel pedig a kisebb pénzű győriek elől foglalja az ingatlant.” Hozzátette: „Ugyan a képviselőnek saját magának kellett volna, hogy annyi belátása legyen, hogy eleve nem adja be ezt a kérelmet, de láthatóan nem volt.”
A polgármester szerint az a gond, hogy a mostani szabályok nem tiltják, hogy képviselők önkormányzati bérlakásban lakjanak, és azt sem lehet felmondani, ha a bérlő anyagi helyzete közben megváltozik.
Pintér szerint viszont minden jelenlegi képviselő jövedelme megváltozott, mióta elkezdődött a ciklus.
Tavaly karácsonykor a jobboldali frakció megszavazta a képviselők fizetésemelését. Ezután egy győri képviselő több mint ötszázezer forintot keres havonta, aki bizottsági tag is, az 844 ezer forintot, a bizottsági elnökök pedig egymillió forintnál is többet. Antal Imre bizottsági elnökként ebbe a kategóriába tartozik, ezen felül a Győr-Szol felügyelőbizottságának is ő az elnöke. Van saját vállalkozása is, onnan is származik jövedelme. Ezek az adatok a vagyonnyilatkozatából derülnek ki.
Pintér Bence levelet írt Antal Imrének, amelyben arra kérte őt, mint a közigazgatási és pénzügyi bizottság elnökét, hogy vizsgálja ki az ügyet, és dolgozzanak ki egy olyan etikai szabályzatot, ami megakadályozza az ilyen eseteket.
A polgármester azt is bejelentette, hogy ha a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület egyszer többségbe kerül a győri közgyűlésben, akkor olyan szabályokat vezetnének be, amelyek megakadályozzák, hogy egy képviselő a piaci árnál jóval kedvezőbb önkormányzati lakásban éljen. Jelenleg nincs meg a többségük, mert a 22 tagú közgyűlésben a Fidesznek 14 képviselője van, a TSZV-nek pedig öt - írja a Telex.
Győr ellenzéki polgármestere, Pintér Bence hétfő délután arról írt a közösségi oldalán, hogy
egy jelenlegi önkormányzati képviselő 70 ezer forintért lakik egy nagy önkormányzati bérlakásban, miközben havi több mint egymillió forint a jövedelme.
A bejegyzés szerint egy előterjesztés került elé, ami arról szólt, hogy hosszabbítsák meg a képviselő lakásbérleti szerződését, ami jóval olcsóbb a piaci áraknál. A polgármester nem írta le, hogy kiről van szó, mert – ahogy fogalmazott – kötik a személyiségi jogi és önkormányzati szabályok.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megható képek: A gyerekei készítette pólóban tért haza Omri Miran a Hamász fogságából
A magyar állampolgárságú férfit 2023. október 7-én dzsihadista fegyveresek rabolták el az otthonából. Épp a feleségét és két kislányát próbálta megvédeni, amikor elhurcolták.
Most már együtt lehet szeretteivel Omri Miran, az izraeli–magyar kettős állampolgár, akit a Hamász hétfő reggel engedett szabadon. A férfit két társával, Alon Ohelttel és Guy Gilboa-Dalallal együtt mentőhelikopterrel szállította kórházba, ahol újra találkozhattak családtagjaikkal.
Omri Miran felesége, Lishay Miran-Lav képeket tett közzé az X-en. A fotókon a férfi azt a pólót viselte, amit a gyerekei készítettek neki hazatérése örömére.
2023. október 7-én dzsihadista fegyveresek rabolták el Omrit az otthonából. Épp a feleségét és két kislányát próbálta megvédeni, amikor elhurcolták. Ekkor zajlott le a Hamász Izrael elleni támadása is, amely az új konfliktus kirobbanásához vezetett.
A fogság alatt a Hamász két alkalommal is adott hírt róla. Először 2024 tavaszán, majd egy évvel később. A második alkalommal propagandavideót készítettek, amelyben arra kényszerítették, hogy azt mondja: Benjamin Netanjahu és az izraeli politikai vezetés már lemondott a túszokról, és őket hibáztatta a történtekért. A gondosan megvágott videó egy pontján Donald Trumpot is méltatta, mint olyan vezetőt, „aki képes lehet véget vetni a konfliktusnak”.
Omri Miran azok között a túszok között volt, akiket hétfő reggel engedett el a Hamász. Több mint két évet töltött a fogságban - írja a 24.hu.
Most már együtt lehet szeretteivel Omri Miran, az izraeli–magyar kettős állampolgár, akit a Hamász hétfő reggel engedett szabadon. A férfit két társával, Alon Ohelttel és Guy Gilboa-Dalallal együtt mentőhelikopterrel szállította kórházba, ahol újra találkozhattak családtagjaikkal.
Omri Miran felesége, Lishay Miran-Lav képeket tett közzé az X-en. A fotókon a férfi azt a pólót viselte, amit a gyerekei készítettek neki hazatérése örömére.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
