HÍREK
A Rovatból

2,8 milliárd forint EU-s támogatás úszott el a Buda-Cash csődje miatt

Az EU-Fire cégcsoport 2012-ben majdnem 40 millió eurót nyert el geotermikus erőmű fejlesztésére. Ebből a pénzből veszett oda 2,8 milliárd forint a Buda-Cash csődje miatt.


A cikket a Pénzügyminisztérium állásfoglalásával frissítettük.

Csaknem 2,8 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás veszett oda a Buda-Cash Brókerház, illetve az annak érdekszférájához kapcsolódó DRB-bankcsoport csődjével - erősítette meg a 24.hu információját az összeg kedvezményezettje, az EU-Fire EGS Hungary Kft.

Az EU-Fire cégcsoport még 2012-ben majdnem 40 millió eurót nyert el geotermikus erőmű fejlesztésére. Ebből állításuk szerint 23,6 millió eurót (jelenlegi árfolyamon számolva több mint nyolcmilliárd forintot) kaptak meg. Ebből a pénzből veszett oda 2,8 milliárd forint, amikor 2015-ben a Buda-Cash és a vele összefüggésbe hozható bankok becsődöltek - írja a lap.

A 24.hu megkeresésére a társaság azt írta:

"Az EU-Fire EGS Hungary Kft. önhibáján kívül nem tudott felhasználni közel 2,8 milliárd forintot a támogatásból, mert a Dél-Dunántúli Takarékbankban elhelyezett összeg a bank felszámolása révén elérhetetlenné vált. A bank felszámolási eljárása során benyújtottuk a hitelezői igényünket, jelenleg a jogi eljárás folyamatban van".

A vállalat Battonyán, Kiskunhalason és Mosonmagyaróváron épített volna erőműveket.

A Battonya környékére tervezett erőmű viszont már biztosan nem épül meg.

A EU-Fire honlapján olvasható tájékoztatás szerint "az azóta elvégzett sokrétű és átfogó geológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a kiválasztott fúrási pont alatt olyan geológiai formáció van, amely kockázatossá tenné a kút lemélyítését és a mesterséges rezervoár kialakítását. Ezért olyan szakmai döntés született, amely szükségessé teszi új terület kiválasztását, ahol a projekt az eredeti elképzelések szerint tud megvalósulni".

De Mosonmagyaróváron és Kiskunhalason sincs működő geotermikus hőerőmű.

A Telex tavalyi cikkében idézte az EU-Fire Kft. 2018. márciusi tájékoztatóját, amely szerint 2018 végére készülhet el a teljes beruházás. A Világgazdaság pedig az EU-Fire honlapjára hivatkozva azt írta: a beruházás befejezése 2019 nyarára várható. A 24.hu szerint jelenleg úgy áll a projekt, hogy tavaly szeptemberben kiírtak a kivitelezésre egy közbeszerzési eljárást, ám az sikertelenül zárult, így decemberben újra kiírták, az eredmény februárban derülhet ki. De Kiskunhalason is sem került sor a geotermikus fűtésrendszer fejlesztése.

A lap arról is ír, hogy

az EU-Fire Kft. összesen 7,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól 2020-ban és 2021-ben.

Továbbá a társaság tavaly októberben újabb 195 millió forint európai uniós támogatást is elnyert infrastruktúra-fejlesztésre, amit már ki is fizettek a cégnek.

A 24.hu cikkében arra is kitértek, hogy a cégcsoport egyébként több, egymástól meglehetősen távol álló ágazatokkal foglalkozik. Az egyik például szike- és fecskendőgyártás. A Nyírségben egy olyan üzemet építettek volna, ahol orvosi gumikesztyűket, szikéket és ollókat gyártanak. Ezt magyar állam másfél milliárd forinttal támogatta. Hadházy Ákos országgyűlési képviselő azonban csak egy olyan üzemegységet talált, ahol nem termelnek semmit.

A lap szerint ugyanakkor az elveszett milliárdos összeg és a több helyszínen is kudarcba fulladt, közpénzből is finanszírozott beruházások ellenére, a cég autóflottája például szépen gyarapszik. Az elmúlt két évben a hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint négy Mercedest és egy BMW-t szereztek be. Ezek között a lap szerint egy terepjáró és egy luxus kempingbusz is van.

FRISSÍTÉS: A Pénzügyminisztérium az alábbi állásfoglalást küldte el szerkesztőségünknek a cikk kapcsán:

"A minisztérium a támogatási összegek felhasználását minden esetben a jogszabályoknak megfelelően ellenőrzi, és a vizsgálatok eredményétől függően megteszi a szükséges intézkedéseket. Amennyiben a vizsgálatok alapján arra derül fény, hogy a kedvezményezett nem a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően használta fel a támogatási összeget, abban az esetben a minisztérium a támogatás összegét haladéktalanul visszaköveteli."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Váratlanul lemondott a brüsszeli magyar nagykövet
Kovács Tamás Iván bejelentette, hogy nyolc év után távozik a belgiumi és luxemburgi nagyköveti posztról. A megbízatást a diplomata élete egyik legfontosabb szakmai elismerésének nevezte.


Július 31-i hatállyal lemondott posztjáról Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi és luxemburgi nagykövete. A diplomata a döntést az X közösségi oldalon jelentette be, hangsúlyozva, hogy nem az Európai Unió melletti állandó képviselet vezetőjeként, hanem a kétoldalú kapcsolatokért felelős nagykövetként dolgozott Brüsszelben – vette észre a 24.hu.

A posztot a diplomata élete egyik legfontosabb szakmai elismerésének nevezte.

„Hazámat ezen a fontos állomáshelyen a Belga Királyságba és a Luxemburgi Nagyhercegségbe akkreditált nagykövetként képviselni életem egyik legnagyobb megtiszteltetése volt. A misszióvezetői szolgálatom alatt kapott támogató együttműködést ezúton is mindenkinek köszönöm!”

A távozó nagykövet a megújulás fontosságát is kiemelte, ami szerinte nemcsak az egyén, hanem az intézmény fejlődése szempontjából is lényeges.

Kovács Tamás Iván karrierje szorosan kötődött a Fidesz-kormányokhoz és az uniós intézményekhez is. Az első Orbán-kormány idején Deutsch Tamás kabinetfőnöke volt, később pedig az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) dolgozott.

A 2010-es kormányváltás után a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkári posztját töltötte be.

Először 2012-ben nevezték ki nagykövetnek, de két év után visszatért az OLAF-hoz. Innen tért vissza 2018-ban a brüsszeli nagyköveti pozícióba, amelyet július 31-i hatállyal ad át.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Olaszországban: Nekünk is meg kellett küzdenünk egy másfajta maffiával
Magyar Péter az olaszországi Sestri Levantéban, a róla szóló dokumentumfilm bemutatóján beszélt a magyar politikai helyzetről. A Tisza Párt elnöke szerint Magyarországon is egy „másfajta maffiával” kellett megküzdeni.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



„A tánc most kezdődött el” – jelentette ki Magyar Péter az olaszországi Sestri Levantéban, ahol a róla szóló dokumentumfilm premierjén új fejezetet hirdetett Magyarország számára. A Tisza Párt elnöke a maffia elleni harc legendás mártírjaira, Giovanni Falconéra és Paolo Borsellinóra hivatkozva beszélt arról, hogy Magyarországon is egy hasonlóan kártékony rendszerrel kellett megküzdeni.

Magyar szerint Magyarországon is meg kellett küzdeniük egy másfajta maffiával.

„Egy új fejezet kezdődik Magyarországon, ahol nekünk is meg kellett küzdenünk egy másfajta maffiával.”

A politikus a Riviera International Film Festival keddi nyitóeseményén vett részt, ahol bemutatták a politikai felemelkedését feldolgozó Tavaszi szél – Az ébredés című dokumentumfilmet. A nemzetközi közönség előtt Magyar párhuzamot vont az olasz maffiaellenes küzdelem és a magyarországi helyzet között.

A kampány során is rendszeresen hivatkozott a két olasz ügyészre, aminek céljáról most Olaszországban beszélt. „Az volt a célom, hogy megértessem a magyarokkal, mit jelentett az ő küzdelmük. Ez a két ember az életét adta, harcuk gyümölcseit pedig ma is élvezhetjük Olaszországban és az egész világon” – fogalmazott az ANSA olasz hírügynökség tudósítása szerint. A filmet, amelynek ez volt az első magyar határokon túli vetítése, Topolánszky Tamás Yvan és Sümeghy Claudia készítette.

„A tánc most kezdődött el, nem lesz könnyű.”

Az olaszországi eseményen fokozott biztonsági intézkedések mellett, a vörös szőnyegen vonult be a Cinema Aristonba a fiával érkező Magyar Péter. A helyszíni beszámolók szerint a vetítés előtt a leendő miniszterelnök az olasz–magyar barátságot hangsúlyozta, és örömét fejezte ki, hogy megoszthatja a filmet az olasz közönséggel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megbukott a román kormány, kaotikus időszak jöhet
Rekordot jelentő 281 szavazattal bukott meg kedden Ilie Bolojan román miniszterelnök kormánya a parlamentben. Nicușor Dan államfő bejelentette, nem lesz előrehozott választás, új kormányfőt keres.


Rekordközeli többséggel bukott meg Romániában az Ilie Bolojan vezette kormány, az államfő pedig azonnal kizárta az előrehozott választások lehetőségét.

A román parlament két háza kedden, együttes ülésen, 281 szavazattal fogadta el a Szociáldemokrata Párt, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség és a PACE – Întâi România képviselői által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt – írta a 24.hu. A kormány megbuktatásához 233 voksra lett volna szükség, a támogató szavazatok száma rekordnak számít a rendszerváltás utáni Románia történetében.

Nicușor Dan államfő még aznap este bejelentette, hogy nem ír ki előrehozott választást, hanem a pártokkal való egyeztetés után keres új kormányfőjelöltet. A Bolojan-kabinet az új kormány beiktatásáig ügyvivőként hivatalban marad.

A bizalmatlansági indítvány kezdeményezői azzal vádolták a kormányt, hogy a gazdaság lerombolására, a lakosság elszegényítésére és az állami vagyon kiárusítására törekszik. Szerintük a nyugdíjak befagyasztása és a közalkalmazotti bérek csökkentése mellett sem sikerült érdemben javítani a költségvetés helyzetén.

Ilie Bolojan miniszterelnök a vádakra úgy reagált, hogy a bizalmatlansági indítvány valódi célja az állami vállalatok feletti politikai befolyás megőrzése volt.

Bolojan szerint a kezdeményezők logikája az, hogy „nem adjuk el az állami vállalatokat, inkább mi fejjük meg őket”.

A kormánykoalícióban szintén részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség bírálta a lépést. Turos Lóránd szenátusi frakcióvezető szerint világos alternatíva felkínálása nélkül felelőtlenség megbuktatni egy kormányt.

A kormánybuktatás után a politikai erővonalak is egyértelművé váltak. A szociáldemokraták és az AUR közösen léptek fel, bár céljaik eltérőek: míg George Simion, az AUR elnöke előrehozott választásokat sürgetett, addig a szociáldemokraták egy új parlamenti többség kialakításában érdekeltek.

Ezzel szemben az Európa-párti oldalon az államfő egyértelművé tette, hogy a tárgyalások végén új, Nyugat-barát kormányt szeretne látni.

Nicușor Dan: „észszerű határidőn belül ismét Nyugat-barát kormánya lesz az országnak”.

Az eseményeknek több magyar vonatkozása is van. Az RMDSZ kormányzati szerepe a kabinet bukásával ügyvivői szakaszba került, a szövetség pedig nem támogatta a bizalmatlansági indítványt. A kormányt megbuktató AUR korábban magyar szimbólumokat érintő, provokatív akcióval is szerepelt.

A megbuktatott miniszterelnök, Ilie Bolojan, aki jelenleg ügyvivőként vezeti a kormányt, nemrégiben még a magyar-román kapcsolatok erősítéséről egyeztetett Magyar Péterrel, akit hivatalos bukaresti látogatásra is meghívott.

Bolojan egyébként a román politika tapasztalt szereplője, egy korábbi belpolitikai válság idején, szenátusi elnökként ideiglenesen az államfői feladatokat is ellátta.

A következő hetekben az államfő konzultációkat folytat a parlamenti pártokkal, hogy miniszterelnök-jelöltet nevezzen meg, akinek kormányalakítási programját és kabinetjének névsorát a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A politikai bizonytalanság ellenére az államfő hangsúlyozta, hogy az ország működőképes, és az Európa-párti erők között konszenzus van az olyan fontos kérdésekben, mint Románia OECD-csatlakozása vagy az uniós helyreállítási terv végrehajtása.

Via Infostart


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Az életet nem lehet legyőzni soha” - Pataky Attila tényleg életigenlő pályázatot adott be az NKA-s milliókért
A 444.hu birtokába került a dokumentum, amelyből kiderül, milyen szöveggel kapott állami támogatást az EDDA frontembere. A nyelvezet olyan, mintha kifejezetten Hankó Balázs művészeti elvárásainak kielégítésére íródott volna.


„Napfényben utazó jövendőt prognosztizálok magunknak (magyaroknak), mert ártást, káoszt lehet teremteni ideig-óráig, de az életet nem lehet legyőzni soha” – többek között ezekkel a gondolatokkal nyert el ötmillió forintos alkotói támogatást Pataky Attila a Nemzeti Kulturális Alaptól. A 444.hu által megszerzett pályázati anyagok most először adnak betekintést abba, milyen tartalmi vállalásokkal jutottak hozzá kormányközeli zenészek a közpénzmilliókhoz.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter múlt pénteken az ATV-ben azzal védekezett, hogy a botrányos pénzosztásnál a tartalmi kérdéseket kell vizsgálni.

A miniszter szerint „azt kell megnézni, hogy az adott kulturális tartalom ebben megvalósul-e vagy sem.”

A most nyilvánosságra került pályázatok alapján azonban nehéz lesz számon kérni a konkrét kulturális teljesítményt.

„Dolgomnak érzem korunk zűrzavaros, káosz felé tántorgó világának, utat mutatni a fény és a szabadság felé. Hitet adni, hogy élni érdemes, és mindezeket az emberi léptékű természeti törvények mezsgyéjén. Napfényben utazó jövendőt prognosztizálok magunknak (magyaroknak), mert ártást, káoszt lehet teremteni ideig-óráig, de az életet nem lehet legyőzni soha." - írta az EDDA frontembere.

Pataky Attila mellett a fia, Pataky Gergő is ötmillió forintot kapott. Az ő pályázata olyan fordulatokat tartalmaz, mint a „hús-vér emberi buktatók hiányosságának »vanságát«” való vállalás, és nagybetűkkel szedett, terápiás nyelvezetet idéző kijelentésekkel zárul: „AZ ÉLET ÉRTELME MAGA AZ ÉLET!!! ÁLMOT ÁLMODNI TANULOK!!”

Hankó Balázs az ATV-nek elmondta, hogy azokat a pályázatokat részesítették előnyben, melyekben megjelenik a „hazaszeretet, az életigenlés és a hagyományok".

Patakyék pályázatai valamilyen oknál fogva már-már kísértetiesen igazodnak az eddig nem hangoztatott elvárásokhoz.

A harmadik, szintén ötmillió forinttal támogatott zenész, a DENIZ néven ismert Rizner Dénes rapper csupán egyetlen mondatban foglalta össze a célját: „Rizner Dénes »DENIZ« új dalszövegeinek és zenéinek megírása a 2026-os évben.”

Mindhárman az NKA kollégiumának 17 milliárd forintos, a sajtóban „feketekasszaként” emlegetett keretéből kapták a pénzt.

Egyébként Pataky Attila nemcsak egyéni alkotóként volt sikeres: a cége, a P. Management 150 millió forintot kapott az EDDA 2026-os Aréna-koncertjének megszervezésére.

Az énekes az utóbbi időben aktívan politizált a Fidesz oldalán: idén márciusban Kossuth-díjat kapott, rendszeres résztvevője a Békemeneteknek, és Menczer Tamással közösen alapította meg a Budakörnyéke Digitális Polgári Kört. Magyar Péter egy nyilvánosságra hozott szerződésre hivatkozva azt állította, hogy egy DPK-s fellépésért másfél millió forintot kapott közpénzből.

A 444-nek nyilatkozó belső forrás szerint a 17 milliárdos keretből kizárólag könnyűzenei előadók kaptak alkotói támogatást, miközben más művészeti ágak kimaradtak.

A lap szerint feltűnő az aránytalanság is: míg a zeneművészeti kollégiumnál komoly szakmai felkészültséget igénylő, komplex művek megírására adnak néhány százezer forintot, addig a könnyűzenei alkotók szinte kivétel nélkül ötmillió forintot kaptak. Jó példa erre Tóth Gabi esete, akinek új dalaira 5 millió, a dalszövegekre további 5 millió, a videóklipjére pedig a cégén keresztül 9 millió forint jutott.

Az ügyben megszólalt Krucsainé Herter Anikó, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgatója is, aki védekező álláspontot vett fel. Szerinte a szervezetnek nincs kompetenciája megítélni a támogatások szakmai minőségét.

„Nem is tisztem megítélni, hogy ez jó cél-e, vagy rossz” – mondta, hozzátéve, hogy az ő feladatuk a pénzügyi elszámolás szigorú ellenőrzése.

A botrány kirobbanása óta több feljelentés is született hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt. Az ügyet Molnár Áron színész-aktivista indította el, amikor nagy nyilvánosság előtt mutatott rá, hogy a 17 milliárdos keretből olyan hírességek is részesültek, mint Tóth Gabi, Gáspár Győző és Pataky Attila.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk