183 millió eurónyi veszélyhelyzeti járványhitelt kap Magyarország

A 2025. évi tevékenység alapján 40 esetben indított eljárást a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága szabálytalan bányászati tevékenység gyanúja miatt, köztük a Hahót Tőzeg Kft.-vel szemben is – a 444.hu.

A hatóság azt vizsgálja, hogy a bányavállalkozók betartják-e a kitermelési mennyiségre vonatkozó jogszabályokat. Az ellenőrzés a bányajáradék önbevallásokon és az úgynevezett hites bányamérő által végzett geodéziai felméréseken alapul.

A hatóság azt nem árulta el, mikor indult az eljárás.

A gánti bányában 2024-ben műszaki-biztonsági és munkavédelmi ellenőrzést, 2025-ben pedig a robbantási tevékenységet vizsgálták.

A most eljárás alá vont Hahót Tőzeg Kft. nettó árbevétele 2020-ban 190 millió forint volt, ami 2024-re 360 millióra nőtt, adózott eredménye pedig 25,7 millió forintról 134,5 millióra emelkedett. A cég a sajtómegkeresésre még nem ragált.

Az ügyvezető miniszterelnök édesapjának érdekeltségébe tartozó Dolomit Kft.-ből a tulajdonosok 2,68 milliárd forint osztalékot vettek ki a 2024-es év után, a cég pedig korábbi sajtóhírek szerint több állami vagy államközeli beruházásban, köztük a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításában és az M1-es autópálya bővítésében is részt vett beszállítóként.

Simor András volt jegybankelnök azt állította a jegybank korábbi felügyeleti alelnökéről, hogy megzsarolta az Erste Bank vezetőjét. Az ügyben most megszólalt a megvádolt egykori alelnök, Kandrács Csaba is.

Kandrács Csaba a Telexnek küldött közleményében tagadta a vádakat, és jelezte, hogy jogi lépéseket tervez. A volt alelnök szerint semmilyen ráhatása nem volt Simor András tisztségével kapcsolatos döntésekre.

Korábban a Magyar Nemzeti Bank is reagált. Azt írták, a nyilvánosságban megjelent új információk miatt a jegybank elnöke, Varga Mihály vizsgálatot rendelt el a kérdéses időszakra.

Az MNB egyben közölte, hogy 2025. március 4-e óta új vezetése van, amely alatt a jegybank a jogszabályoknak megfelelően működik, és a felügyeleti terület élére is új alelnök került.

Simor András egy televíziós interjúban beszélt a szerinte zsarolásnak minősülő esetről.

Elmondása szerint 2023 decemberében Jelasity Radován, az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója arról számolt be neki, hogy a jegybankban, egy „ablaktalan szobában” közölték vele, hogy a bankfelügyelet „rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül” járt volna el az Erste magyarországi leányvállalatával szemben, ha Simor a bankcsoport bécsi felügyelőbizottságának tagja marad. Simor végül 2024 januárjában lemondott a tisztségéről.

Az Erste Bank szerint az elmúlt időszakban több alkalommal voltak kitéve hátrányos, esetenként a jogszerűség határát súroló bánásmódnak, és jelezték, hogy egy esetleges vizsgálat során rendelkezésre állnak.

Az osztrák bank a közelmúltban látványos politikai nyomás alá került. Orbán Viktor egy választás előtti gyűlésén a „háború kutyája” és a „halál vámszedője” kifejezésekkel illette az Erstét. Később a pénzintézet már abban a listában sem szerepelt, amelyet a távozó nemzetgazdasági miniszter, Nagy Márton szívesen látott bankokként említett.

Zárt ajtók mögött, az Alkotmánybíróság keddi rendes ülésén szólította fel lemondásra Polt Péter elnököt az egyik bírótársa, Szabó Marcel – írta a Magyar Hang. A lap több forrásból származó értesülése szerint Szabó felállt és felolvasott egy nyilatkozatot, amire Polt Péter nem reagált, és vita sem alakult ki a felvetésről.

Polt Péter korábban a Fidesz tagja volt, majd két ciklusban, 2000 és 2006, valamint 2010 és 2025 között legfőbb ügyészként dolgozott. Működését számos kritika érte, amiért az ügyészség több, fideszes politikusokhoz köthető ügyben nem indított eljárást, vagy indokolatlanul lassan folytatta a nyomozást.

Az Országgyűlés 2025. június 11-én az Alkotmánybíróság elnökévé választotta Polt Pétert, a megbízatás 12 évre szól.

Szabó Marcel 2016 óta alkotmánybíró. Márciusban ő volt az egyetlen a testületben, aki különvéleményt fűzött ahhoz a határozathoz, amely szerint a közmédiának a közösségi oldalain nem kell kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújtania. A Magyar Hang szerint többször is voltak már a kormánnyal szemben kritikus állásfoglalásai.

A kétharmados győzelmet arató Tisza Párt elnöke, Magyar Péter többször is felszólította távozásra Polt Pétert és más, a Fidesz-kormány idején kinevezett vezetőket.

Az ellenzékbe került Fidesz erre válaszul online petíciót indított az általuk kinevezett Sulyok Tamás köztársasági elnök védelmében, jelezve, hogy politikai eszközökkel is harcolnak a pozíciók megtartásáért.

A Magyar Hang forrásai szerint a keddi ülés „rendkívül feszült hangulatú” volt, de a nyílt konfrontáció egyelőre elmaradt.

Az Alkotmánybíróság az egyik a legfontosabb hatalmi ágat képviseli Magyarországon.

A törvényhozó hatalmat az Országgyűlés gyakorolja, amely megalkotja a jogszabályokat és ellenőrzi a kormány munkáját; a végrehajtó hatalom központi szereplője a kormány, élén a miniszterelnökkel, amely a törvények végrehajtásáért és az ország irányításáért felel; míg az igazságszolgáltató hatalmat a bíróságok, köztük a Kúria testesítik meg, amelyek feladata a jogszabályok értelmezése és az igazságos ítélkezés biztosítása. Az Alkotmánybíróság pedig a jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja.

Miután újraindult az orosz olaj a Barátság vezetéken, az Európai Unió csütörtökön egy gyors, írásbeli eljárásban rábólintott a 90 milliárd eurós ukrán hitelre és a 20. szankciós csomagra is – írja a HVG.

A döntést António Costa, az Európai Tanács elnöke jelentette be, aki szerint az EU stratégiája két pillérre épül:

„Ukrajna megerősítése; nyomásfokozás Oroszországra. Ma mindkét területen előreléptünk: a 90 milliárd eurós hitel felszabadítása Ukrajnának, amely biztosítja a pénzügyi és katonai támogatást 2026–2027-re, a 20. szankciós csomag elfogadása Oroszország ellen, amely csökkenti annak háború folytatására való képességét. Európa szilárdan kiáll, egységes és rendíthetetlen Ukrajna melletti támogatása mellett” – közölte Costa.

Január végén egy orosz támadás miatt megsérült Barátság kőolajvezetéket keddre megjavították, szerdán pedig újra megindult rajta a nyersanyag szállítása Magyarország és Szlovákia felé.

A most felszabadított 90 milliárd eurós hitelcsomag célja Ukrajna legsürgetőbb költségvetési és védelmi ipari szükségleteinek finanszírozása. A támogatás szigorú feltételekhez, többek között a jogállamiság biztosításához és a korrupció elleni hatékony fellépéshez kötött.

A támogatási csomag két fő részből áll: mintegy 30 milliárd eurót makrogazdasági támogatásként, az ukrán költségvetés stabilizálására folyósítanak, míg a fennmaradó 60 milliárd euró a védelmi ipari kapacitások fejlesztését és haditechnikai eszközök beszerzését szolgálja.

A hitelt az EU a tőkepiacokról történő hitelfelvétellel finanszírozza, amelyre az uniós költségvetés nyújt fedezetet. A tervek szerint a visszafizetés hosszú távon az Oroszországtól Ukrajnának járó jóvátételekből történhet.

Az új, 20. szankciós csomag pedig tovább szigorítja az Oroszország elleni intézkedéseket.

Az EU újabb hajókat vett fel a tiltólistára, így a szankcionált tartályhajók száma összesen 632-re nőtt. Emellett több mint száz új személyt és szervezetet is szankciós listára tettek, valamint szigorodnak a kettős felhasználású technológiákra - vagyis a háborús célra is felhasználható termékekre - vonatkozó exporttilalmak is.

Via HVG