183 millió eurónyi veszélyhelyzeti járványhitelt kap Magyarország
A fejlődő ázsiai országokra fókuszáló Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank 17 kórház felújítására adja Magyarországnak az összeget. A hitel egy része valójában visszamenőleges eszközbeszerzéseket finanszíroz, például a raktárban álló lélegeztetőgépekét.
Magyarország 183 millió euró (66 milliárd forint) hitelt vesz fel az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Banktól (Asian Infrastructure Investment Bank, AIIB) – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter, kiemelve: a pénzt többek között 17 kórház felújítására, laboratóriumi fejlesztésekre, vizsgálati kellékekre és egészségügyi védőeszközök beszerzésére fordítják. A miniszter elmondása szerint a hitel a piacinál kedvezőbb kamatozású.
Magyarország az első Ázsián kívüli ország, amely az AIIB finanszírozását veszi igénybe, méghozzá a bank Covid-19 Helyreállítási Eszköze alatt, amely elvileg a világ minden területén nyújthat forrást. A hvg.hu cikke szerint Magyarország azért kaphat vészhelyzeti támogatást a bank Covid-eszköze alatt, mert:
az egészségügyi rendszere pocsék,
a lakosság elöregedett és beteges,
és az ország rosszul teljesít a járvány elleni küzdelemben.
Legalábbis ezt állítja az AIIB hitelkonstrukciót bemutató dokumentuma, melyben hosszasan sorolják, miért indokolt vészhelyzeti hitelt nyújtani Magyarországnak.
A kezdeti sikerek ellenére a magas halálozási ráta és a népességszerkezet miatt az ország sebezhetően áll egy újabb járványhullám előtt – írja a dokumentum, amelyben megemlítik azt is, hogy Magyarország lakossága elöregedett, magas a krónikus betegségben szenvedők aránya, ezek pedig hozzájárultak a magas koronahalálozási-rátákhoz. Mindezek mellett pedig kiemelik: „Magyarország közegészségügyi intézményeinek jelentős része 50 évnél régebben épült, és fejlesztésekre szorul.”
A hitel egy részét, 27,6 millió eurót „betegkezelési eszközök beszerzésére”, vagyis „oxigénterápiás eszközökre, életjel monitorokra, védőfelszerelésekre és gyógyszerekre” költik, emellett pedig 27,3 millió euró értékben fejlesztenék a kórházi laboratóriumi kapacitásokat.
Amint a hvg.hu írja: ezeket az összegeket sikerült visszamenőleges finanszírozásra megszerezni, vagyis ebből a mintegy 55 millió euróból nem új eszközöket vesznek, hanem az összeget a már kifizetett és megvásárolt eszközökre – akár a korábban megvásárolt, raktárakban porosodó lélegeztetőgépekre – könyvelik el. A maradék 171,5 millió eurót elvileg kórházépületek felújítására költik.
Magyarország 183 millió euró (66 milliárd forint) hitelt vesz fel az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Banktól (Asian Infrastructure Investment Bank, AIIB) – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter, kiemelve: a pénzt többek között 17 kórház felújítására, laboratóriumi fejlesztésekre, vizsgálati kellékekre és egészségügyi védőeszközök beszerzésére fordítják. A miniszter elmondása szerint a hitel a piacinál kedvezőbb kamatozású.
Magyarország az első Ázsián kívüli ország, amely az AIIB finanszírozását veszi igénybe, méghozzá a bank Covid-19 Helyreállítási Eszköze alatt, amely elvileg a világ minden területén nyújthat forrást. A hvg.hu cikke szerint Magyarország azért kaphat vészhelyzeti támogatást a bank Covid-eszköze alatt, mert:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videó: Megnéztük mit épít Balásy Gyula Máriaremetén – Akkora luxusvillát találtunk, amihez még a hegyet is el kellett hordani
Megtekintettük, hogy milyen ingatlan épül pontosan Máriaremetén, amiről Balásy Gyula elcsukló hangon állította, hogy az egy többgenerációs családi ház. A munkások egy idő után megtiltották a videózást, és a helyszínen köröző autókból is érdeklődtek, miért vagyunk ott.
Miután Balásy Gyula maga sem tudta eldönteni, mit is jelent a „luxizás”, a Szeretlek Magyarország megnézte a vállalkozó Máriaremetén épülő házát. A helyszínre Hadházy Ákos útmutatása alapján jutottunk el, aki azt mondta,
„nem fogjuk tudni eltéveszteni, mert akkora építkezés lesz, hogy olyat még nem láttunk”.
Egy hatalmas toronydaru dolgozik a hegyoldalban, ahová annyira meredek út vezet, hogy a riporterünk csak lábujjhegyen tudott felfelé menni.
Balásy Gyula a Kontrollnak azt mondta, hogy „Igen, egy többgenerációs házat szerettünk volna építeni magunknak”, majd elcsukló hangon hozzátette, hogy nem tudja, hogy ez valaha megvalósul-e.
A helyszínen viszont úgy láttuk, hogy a beruházás léptéke messze meghaladja egy átlagos házét.
Az építkezéshez szemmel láthatóan el kellett hordani a hegy egy részét.
A forgatásunkat nem nézték jó szemmel a helyszínen. A munkások egy idő után megtiltották a videózást. Emellett riporterünk mellett több autó is megállt, hogy megkérdezzék, mi járatban van.
Miután Balásy Gyula maga sem tudta eldönteni, mit is jelent a „luxizás”, a Szeretlek Magyarország megnézte a vállalkozó Máriaremetén épülő házát. A helyszínre Hadházy Ákos útmutatása alapján jutottunk el, aki azt mondta,
„nem fogjuk tudni eltéveszteni, mert akkora építkezés lesz, hogy olyat még nem láttunk”.
Egy hatalmas toronydaru dolgozik a hegyoldalban, ahová annyira meredek út vezet, hogy a riporterünk csak lábujjhegyen tudott felfelé menni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter sógora lemond a miniszteri jelöltségről
Melléthei-Barna Márton csütörtökön bejelentette, hogy mégsem vállalja az igazságügyi minisztérium vezetését. Lemondását azzal indokolta, hogy a miniszterelnökkel fennálló rokoni, baráti kapcsolata most nem segíti a társadalmi konszenzust.
Melléthei-Barna Márton arról ír a Facebookon, hogy mégsem vállalja az igazságügyi miniszteri pozíciót a leendő Tisza-kormányban.
„Bejelentés - lemondok a miniszteri jelöltségről
Soha nem látott társadalmi konszenzus áll a jogállam visszaállítása és az igazságtétel mellett. A választáson példátlan tömeg, 3,3 millió ember döntött a változás mellé. Azóta is százezrek álltak a rendszerváltás oldalára: a TISZA 70 százalékon áll a közvéleménykutatásokban. Ilyenre az újkori magyar demokrácia történetében nem volt még példa.
Büszke vagyok arra, hogy én is hozzájárultam ehhez a sikerhez. 2024 februárjában a Partizán-interjút követően azonnal felajánlottam segítségemet, elsők között csatlakoztam Magyar Péterhez, nem kis kockázatot vállalva. Részt vettem az első rendezvények lebonyolításában, ügyvédként és aktivistaként is, ekkor még csak maroknyian voltunk. Ezután a jogi munka került előtérbe: a párt átvételének jogi megszervezése, az európai parlamenti és az önkormányzati választáson való sikeres részvétel jogi lebonyolítása egyaránt rám hárult.
Az Európai Parlamenti választások után sem állt meg a munka, továbbra is elláttam a TISZA és a Tiszához kapcsolódó személyek jogi ügyeit, tanácsadástól a szerződésíráson át a peres képviseletig. Nem mindennapi helyzetekben is helyt kellett állni, amelyek részben már ismertek a szélesebb közvélemény előtt: volt adatlopás, titkosszolgálati megfigyelés, belső vizsgálat...
Az ilyen és ehhez hasonló ügyek intézése mellett megszerveztem a párt jogi csapatát. Irányításom alatt más munkacsoportokhoz hasonlóan hatalmas munkát végeztünk azért, hogy felkészüljünk a kormányzásra, írtunk programot, előkészítettünk jogszabálytervezeteket. Büszke vagyok arra, hogy ezt a csapatot vezethettem, ahogy arra is, hogy a kollégák közül többen parlamenti képviselők lettek.
Az sem titok, hogy az uniós pénzek hazahozatalához szükséges előkészítő munka is hatalmas igénybevételt jelentett, ahogy az igazságügyi területen a kormányzásra való felkészülés is. Arról talán beszélnem sem kell, hogy a kampány és a választás lebonyolítása, a törvényesség biztosítása milyen terhelést és felelősséget jelentett a jogi csapat számára.
Az egész párt, és ezen belül a jogi csapat kiváló munkát végzett, ezzel is hozzájárultunk a TISZA történelmi sikeréhez.
Időközben, 2024. augusztusában, 25 év után találkoztam újra Magyar Péter húgával. A találkozásból őszre kapcsolat, majd egy évvel később házasság lett. Azóta született egy közös gyermekünk is.
Az igazságügyi miniszteri pozícióra való jelölésem hatalmas megtiszteltetés volt és egyáltalán nem a fél éve fennálló rokoni, vagy az évtizedek óta fennálló baráti kapcsolatnak szólt. Természetesen hosszan gondolkoztunk azon, hogy elfogadjam-e a felkérést, és arra jutottunk, hogy alkalmas vagyok, készen állok a feladatara.
De éppen a hatalmas felhatalmazásból következik az is, hogy a társadalmi konszenzust növelni, nem pedig csökkenteni kell a jogállam és az igazságtétel mögött. Ezt pedig a miniszterelnökkel fennálló rokoni, baráti kapcsolat most nem segíti. Hiszek abban, hogy mind jogi, politikai, erkölcsi és emberi szempontból kikezdhetetlen lett volna a kormánytagságom, de most úgy tudom segíteni ezt a nemzeti egységet, ha hátrébb lépek. Én a rendszerváltásra tettem fel az életemet az utóbbi két évben, engem nem személyes célok vezéreltek, pláne nem pozíciót kerestem.
Ezért annak érdekében, hogy a legkisebb árnyék se vetüljön a rendszerváltásra, egyeztettem Magyar Péterrel, és abban maradtunk, hogy az ország és a TISZA-kormány érdekét az szolgálja legjobban, ha a miniszterelnök egy olyan alkalmas és elkötelezett szakembert kér fel az igazságügyi miniszteri pozícióra, akit kizárólag tevékenysége alapján ítél meg a nyilvánosság.
A leendő miniszterelnökkel sok évtizedes barátság, szakmai és értékközösség köt össze: a jogállam, a demokratikus berendezkedés melletti elkötelezettség, egy szabad, működő és emberséges Magyarország mellett. Büszke vagyok arra a közös munkára, aminek eredményeképpen ez ma már nem csak remény, hanem olyan jövő, amit együtt valósíthatunk meg valamennyi magyar emberrel és a TISZA megalakuló kormányával, és országgyűlési frakciójával. Büszke vagyok, hogy országgyűlési képviselőként e frakció tagja lehetek, köszönöm a választók bizalmát. Mindenkinek hálás vagyok, aki hitt bennem a látszat ellenére is, és biztatott, vagy kiállt mellettem. Külön köszönöm a jogászok közösségének támogatását!”
Melléthei-Barna Márton arról ír a Facebookon, hogy mégsem vállalja az igazságügyi miniszteri pozíciót a leendő Tisza-kormányban.
„Bejelentés - lemondok a miniszteri jelöltségről
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
MNB-botrány: Házkutatást tartott az ügyészség az Állami Számvevőszéknél, iratokat is lefoglaltak
A Központi Nyomozó Főügyészség MNB-botrányhoz kapcsolódó iratokat foglalt le az Állami Számvevőszék (ÁSZ) épületében. Közlésük szerint az akció nem az ÁSZ ellen indult, csak a büntetőeljárási törvény az iratok hivatalos személy jelenlétében történő átadására kizárólag ezt a jogintézményt ismeri.
Új szakaszba lépett a Magyar Nemzeti Bank körüli botrány: ügyészségi nyomozók tartottak kutatást és foglaltak le iratokat csütörtökön az Állami Számvevőszék épületében. A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával több mint egy éve zajló eljárásnak továbbra sincs gyanúsítottja.
A Központi Nyomozó Főügyészség a 24.hu-nak megerősítette a hírt. Közleményük szerint az Állami Számvevőszéknél azért volt szükség a nyomozati cselekményre, hogy az ügyben értékelendő iratokat biztosítsák.
A KNYF szerint a kutatás és lefoglalás „az ügyben értékelendő iratok hiteles és strukturált formában történő egyidejű átadása céljából” történt.
Kiemelték, nem merült fel, hogy a dokumentumokat bárki el akarta volna rejteni vagy megsemmisíteni, és az sem, hogy az ÁSZ-nál bárki érintett lenne az ügyben. A házkutatásra azért volt szükség, mert a büntetőeljárási törvény az iratok hivatalos személy jelenlétében történő átadására kizárólag ezt a jogintézményt ismeri.
A lépés mégis meglepő, mert a nyomozás éppen az Állami Számvevőszék feljelentése alapján indult tavaly februárban, ami arra utal, hogy a nyomozás alapját képező dokumentumok hivatalos, egyidejű átadására csak most került sor - jegyzi meg a lap.
Az eljárás nemrég került a rendőrségtől az ügyészséghez, miután a Legfőbb Ügyészség saját hatáskörébe vonta a nyomozást. A Központi Nyomozó Főügyészség pedig külön nyomozócsoportot állított fel az MNB-s vagyon felderítésére és visszaszerzésére.
A botrány középpontjában a jegybank Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványa köré szerveződött hálózat áll, ahol az Állami Számvevőszék szerint százmilliárdos nagyságrendű, közpénzeket érintő vagyonvesztés történhetett Matolcsy György jegybankelnöksége idején.
A vádakra reagálva Matolcsy György volt jegybankelnök közleményben azt írta, az alapítványi vagyon nem tűnt el, csak jelenleg kevesebbre árazza a tőzsde az értékét.
A botrányt tovább szította, amikor a 444 arról írt, hogy a Matolcsy család konténerekben szállíttatja vagyontárgyait, köztük sportautókat Dubajba. Fia, Matolcsy Ádám ezt többször is tagadta, legutóbb a Financial Timesnak úgy nyilatkozott, az állítás „egyszerűen nem igaz.”
Matolcsy Ádám a vádakra reagálva kijelentette:
„Nem politikusok vagy újságírók feladata eldönteni, kit és miért kell felelősségre vonni. A bevételeim legális és átlátható tevékenységekből származnak.”
Azt is elmondta, évek óta rendelkezik tartózkodási engedéllyel az Egyesült Arab Emírségekben, ahol bútoripari vállalkozást üzemeltet. Hozzátette, teljes mértékben együttműködik a hatóságokkal, amennyiben kiadatását kérnék. Ezt megnehezítheti, hogy a két ország között nincs kiadatási egyezmény.
A jegybank körül nem csak alapítványi vagyon az egyetlen visszás ügy. Ott van még költségesen felújított MNB-székház is. A sajtóban Matolcsy Ádám barátjához kötött kivitelező cég munkája után több mint négyezer hibát találtak.
Új szakaszba lépett a Magyar Nemzeti Bank körüli botrány: ügyészségi nyomozók tartottak kutatást és foglaltak le iratokat csütörtökön az Állami Számvevőszék épületében. A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával több mint egy éve zajló eljárásnak továbbra sincs gyanúsítottja.
A Központi Nyomozó Főügyészség a 24.hu-nak megerősítette a hírt. Közleményük szerint az Állami Számvevőszéknél azért volt szükség a nyomozati cselekményre, hogy az ügyben értékelendő iratokat biztosítsák.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Guardian is a magyar közmédiáról cikkezik: Rettegnek a „hazugsággyár” dolgozói, hogy mi lesz velük
A brit Guardian budapesti riportja szerint az MTVA és az MTI dolgozói a kormányváltás utáni tisztogatásoktól és bizonytalanságtól tartanak. Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy felfüggesztenék a közmédia hírszolgáltatását, amíg annak közszolgálati jellegét helyre nem állítják.
Alig két nappal a kormány eskütétele előtt a közmédia folyosóin a félelem az úr, miközben a kormányváltás történelmi esélyt is kínál a „hazugsággyárként” emlegetett intézmény átalakítására. Erről ír a brit The Guardian budapesti riportja, mely szerint a változást ígérő Magyar Péter elsőként a közmédiát alakítaná át gyökeresen, és ott lebeg az állami média alkalmazottainak feje felett a kérdés:
elsötétül-e a képernyő szombaton?
A lapnak nyilatkozó közmédiás és MTI-s dolgozók bizonytalanságról és félelemről beszéltek. Egyikük a belső hangulatról elmondta, nem tudni, milyen mélységű lesz az átalakítás.
„Mindenki fél. Meddig megy el ez a tisztogatás? És milyen mértékben?”
A lap megszólaltatja a Riporterek Határok Nélkül vezetőjét, aki szerint Orbán Viktor stratégiája egyedülálló volt. Thibaut Bruttin, úgy fogalmazott, a korábbi miniszterelnök súlyos fizikai retorziók nélkül tette tönkre a független újságírást.
A szintén megszólaló Polyák Gábor médiajogász szerint ugyanakkor a független sajtó ellenállt, és kulcsszerepet játszott a rendszer megingatásában. Balogh Krisztina pedig, aki két évig dolgozott a közmédiánál, arról beszélt, hogy a működést központi ukázok és előre megírt narratívák határozták meg. Szerinte a rendszer nem csupán intézményi, hanem társadalmi sebeket is hagyott.
„Ami megmaradt, az feldolgozatlan trauma: hazugságok rendszere, állandó manipuláció és félelemalapú kommunikáció, amely mély sebeket hagyott.”
Polyák Gábor szerint a Fidesz-közeli magánmédia-hálózat várhatóan nem tűnik el, legfeljebb összezsugorodik. Balogh Krisztina szerint a valódi kérdés a jövőre nézve nem csupán intézményi.
„A kulcskérdés nemcsak az, hogy milyen médiarendszer jön létre, hanem az is, hogy lesz-e valódi társadalmi igény az igazságra.”
A lap még kitér arra, hogy Magyar Péter a választási győzelme után egyértelművé tette, hogy kormányra lépve felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását, amíg annak elfogulatlan, közszolgálati működése helyre nem áll. Emellett új sajtótörvényt és új médiahatóságot is ígért.
Alig két nappal a kormány eskütétele előtt a közmédia folyosóin a félelem az úr, miközben a kormányváltás történelmi esélyt is kínál a „hazugsággyárként” emlegetett intézmény átalakítására. Erről ír a brit The Guardian budapesti riportja, mely szerint a változást ígérő Magyar Péter elsőként a közmédiát alakítaná át gyökeresen, és ott lebeg az állami média alkalmazottainak feje felett a kérdés:
elsötétül-e a képernyő szombaton?
A lapnak nyilatkozó közmédiás és MTI-s dolgozók bizonytalanságról és félelemről beszéltek. Egyikük a belső hangulatról elmondta, nem tudni, milyen mélységű lesz az átalakítás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
