106 milliárdos károkozás miatt tett feljelentést a Miniszterelnökség öt gyanús ügyben

A Magyar Közút friss adatai szerint a 32 ezer kilométeres országos úthálózat fele rossz vagy nagyon rossz állapotú – miközben a Telex/G7 friss elemzése alapján önmagában az autópálya-koncesszió éves terheiből bőven jutna pénz a felújításokra.

A becslés alapja, hogy az idei első öt hónap kifizetései alapján a koncesszió teljes éves költsége várhatóan 320 milliárd forint lesz. Ezzel szemben a gyorsforgalmi hálózat állami kezelésben történő, jó színvonalú üzemeltetése az elemzés szerint megoldható lenne csupán évi 30-40 milliárd forintból.

A legfrissebb, 2024 végi adatok szerint a mellékutak 54 százaléka, a főutak 45 százaléka kapott rossz vagy nagyon rossz minősítést. A mellékúthálózat döntő részén az elmúlt 15 évben nem történt érdemi beavatkozás.

Egy ábra a magyar főúthálózat burkolatállapoáról:

Forrás: Magyar Közút Zrt. (2023-as adat)

A megfelelő állapot fenntartásához évente legalább 1600-2000 kilométer utat kellene felújítani, ezzel szemben az elmúlt évtizedben az éves átlag alig érte el az 1300 kilométert.

A nemzetközi szakértők is felfigyeltek a források aránytalan elosztására. Az OECD 2021-es országjelentése arra a következtetésre jutott, hogy a rossz állapotú alsóbbrendű utak korlátozzák a vidéken élők gazdasági lehetőségeit.

Vitézy Dávid közlekedési miniszter átfogó átvilágítást és elszámoltatást hirdetett.

Emellett egy 286 milliárd forintos, a költségvetésben fel nem tüntetett közlekedési kiadást is találtak, amely a koncesszióval összefüggő projekteket is érintette.

„Az EU Tanácsa jóváhagyta Magyarország új helyreállítási tervét, lehetővé téve 10 milliárd euró (3550 milliárd forint) kifizetését” – írja a pozitív döntésről Magyarország EU melletti Állandó Képviselete.

A kormány egy hónappal ezelőtt nyújtotta be az új helyreállítási és ellenálló-képességi tervét, amit a Tanács ma elfogadott.

Magyarország a forrásokért cserébe szupermérföldkövek teljesítésére tett ígéretet, úgy mint az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása, és a korrupció elleni keményebb fellépés. Az Európai Bizottság csak akkor utal, ha Magyarország igazoltan teljesítette a tervben rögzített reformokat és beruházásokat. Az uniós helyreállítási eszközből származó előnyök teljes kihasználásához a tagállamoknak, így Magyarországnak is, 2026. augusztus végéig kell végrehajtaniuk minden vállalásukat.

Magyar azt írja, hogy „Sokan nem hittek benne, sokan lehetetlennek tartották, a Fidesz akadályozta, mi pedig közben 3 hónap kőkemény munkával megcsináltuk. Az uniós ezermilliárdok végre odakerülnek, és arra mennek, amire menniük kell: a magyar emberekhez, hazánk közlekedésének, energiaellatásának, egészségügyének, vízellátásának és vállalataink fejlesztésére.”

„Mindenkinek hálásan köszönöm, aki részt vett ebben az emberfeletti munkában! Éljen a haza! Éljen az európai Magyarország!” - írja Facebookon.

Cikkünk frissül.

Két hónappal a kormányalakítás után a felnőtt lakosság majdnem kétharmada elégedett a Tisza Párt vezette kormány eddigi teljesítményével, a társadalmi közhangulat pedig látványosan optimistább lett – derül ki az IDEA Intézet Facebook-oldalán közzétett, június közepén végzett országosan reprezentatív felméréséből, amelyet a 2024-es EP-választás utáni adatokkal vetett össze a cég.

A kutatás szerint a megkérdezettek 62 százaléka nagyjából vagy teljes egészében elégedett Magyar Péter kormányának munkájával, és csupán egy szűk egyharmaduk vélekedett erről negatívan. A Tisza Párt szavazói körében az elégedettség szinte teljes, 95 százalékuk pozitívan értékelte a kabinet eddigi tevékenységét.

A leglátványosabb változás abban mutatkozik meg, hogyan látják az emberek az ország helyzetét. Míg az két évvel ezelőtt a felnőtt népesség 65 százaléka gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok, addig június közepére ez az arány megfordult.

Egyébként az optimisták aránya már az áprilisi választás után elkezdett felfelé kúszni. Májusban 55 százalékra emelkedett arányuk, a pesszimistáké pedig 31 százalékra csökkent.

Azok aránya, akik nagyon rossznak látták a gazdaság állapotát, az áprilisi 46 százalékról júniusra 27 százalékra mérséklődött. Ezzel párhuzamosan duplájára, 16-ról 33 százalékra nőtt azoké, akik rossznak, de már nem nagyon rossznak tartják a helyzetet.

A közhangulat javulása és a kormánnyal való elégedettség a pártpreferenciákban is megmutatkozik. A felmérés szerint a választások óta eltelt több mint két hónapban a TISZA Párt növelni tudta a támogatói bázisát, miközben a Fidesz–KDNP potenciális szavazóinak aránya tovább csökkent.

A nemzetközi sajtó, köztük az Associated Press hírügynökség és a Bloomberg is beszámolt a Fidesz csütörtöki tüntetéséről. Utóbbi lap becslése szerint alig ezer embert vonzott a Sándor-palota elé szervezett tiltakozás.

Emlékeztetnek rá, hogy a demonstrációt a „tiszás önkény” ellen és Sulyok Tamás köztársasági elnök védelmében hirdették meg, de a Fidesz elnöke nem jelent meg az eseményen. Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója a volt miniszterelnök távollétét azzal magyarázta, hogy jelenléte más irányba terelte volna a figyelmet. A kommunikációs igazgató szerint Orbán Viktor jelenléte „elvitte volna a fókuszt”. A volt miniszterelnök végül a tüntetés után a közösségi oldalán üzent, egy tömegképpel illusztrálva bejegyzését.

Orbán Viktor hiányában főszónokként Áder János egykori köztársasági elnök lépett színpadra, aki a közjogi rend védelme mellett érvelt.