HÍREK

10 hamis mítosz az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, amelyek terjednek a neten, de nem igazak

A megtévesztő híreket és információkat már nem csak az orosz állami média platformjain, de számos kevésbé ismert oldalon és csatornán is propagálják.

Link másolása

A hírekkel együtt számos valótlanság is megjelenik az orosz-ukrán háborúról egyes híroldalakon és a közösségi médiában is. A NewsGuard amerikai hírportálokat és információs weboldalak megbízhatóságát felügyelő szervezet most összeszedte a legnépszerűbb hamis mítoszokat, amelyek a leginkább terjednek az interneten - írja a Guardian.

Jelentésük szerint már nem csak az orosz állami média, hanem kevésbé ismert oldalak is elkezdtek megtévesztő narratívákat terjeszteni. Összesen 114 domaint azonosítottak, amelyek hamis tartalmat tettek közzé a háborúval kapcsolatban. Elemzésük szerint

Oroszország többrétegű stratégiával "támad" ezen a fronton, hiszen már nemcsak a hivatalos állami média platformjain promotálják a propagandát, hanem például névtelen weboldalakon és fiókokon, valamint alapítványi és kutatási oldalakon keresztül is.

Erre egyébként már a legnagyobb közösségi oldalak is reagáltak. A Facebook és az Instagram hétfőn bejelentette, hogy az egész Európai Unióban blokkolja a hozzáférést az RT és a Szputnyik orosz állami média oldalaihoz. Ehhez csatlakozott a Twitter és a TikTok is, míg a YouTube Nagy-Britanniában is letiltotta ezeket a csatornákat.

Íme a 10 legjobban terjedő hamis háborús mítosz a NewsGuard szerint:

1. "Az ukrajnai Donbász régió oroszul beszélő lakosai ellen népirtást követtek el."

Cáfolat: Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nem talált erre bizonyítékot.

2. "Lengyelül beszélő szabotőrök megpróbáltak lebombázni egy klórüzemet Donbászban."

Cáfolat: A "támadásra" nincs bizonyíték, az erről készült videót napokkal a "támadás" állítólagos megtörténte előtt rögzítették.

3. "Az ukrán erők lebombáztak egy óvodát a kelet-ukrajnai Luhanszkban 2022. február 17-én."

Cáfolat: A bombázás az oroszbarát szakadár frontvonalról indult.

4. "Oroszország nem vette célba az ukrajnai civil infrastruktúrát a háború kezdetén."

Cáfolat: Egy nappal az invázió kezdete után az Amnesty International legalább három olyan orosz katonai támadásról számolt be, amely civil területen történt Ukrajnában.

5. "A nácizmus burjánzik az ukrán politikában és a társadalomban a kijevi hatóságok támogatásával."

Cáfolat: Az ukrán szélsőjobboldali nacionalista párt jelöltje, Svoboda csupán a szavazatok 1,6 százalékát szerezte meg a 2019-es elnökválasztáson.

6. "A nyugati országok puccsot szerveztek 2014-ben az oroszbarát ukrán kormány megbuktatására."

Cáfolat: Nincs bizonyíték arra az elméletre, hogy a 2014-es, Majdan térről elnevezett forradalom egy, a nyugati országok által szervezett puccs volt.

7. "Az Egyesült Államoknak biofegyver-laborhálózata van Kelet-Európában."

Cáfolat: Ezzel az amerikai védelmi minisztérium Biológiai Fenyegetés-csökkentés Programját (BTRP) akarják hamis színben feltüntetni.

8. "A NATO-nak van egy katonai bázisa a dél-ukrajnai Odesszában."

Cáfolat: Ukrajnában tilos külföldi katonai bázisok létesítése.

9. "A Krím-félszigetet legálisan annektálták Oroszországhoz."

Cáfolat: Az ENSZ Közgyűlése illegitimnek nyilvánította a 2014-es népszavazást, amely támogatta a Krím Oroszországhoz való csatolását.

10. "A modern Ukrajnát teljes egészében a kommunista Oroszország hozta létre."

Cáfolat: Oroszország és Ukrajna közös öröksége több mint ezer éves múltra tekint vissza.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Megrendítő légi felvételek: elképesztő pusztítást végzett a földrengés Törökországban
A hivatalos adatok szerint 4758 épület dőlt össze Törökországban az erős földmozgások miatt.

Link másolása

Mint arról beszámoltunk, hétfőn és kedden több erős földrengés rázta meg Törökországot és Szíriát. A halálos áldozatok száma a hivatalos közlés szerint már 5000 felett jár, de lehetséges, hogy tízezrek haltak meg. Folyamatosan kutatnak túlélők után, szerencsére sokakat meg tudtak menteni, de még mindig rengetegen várhatnak arra, hogy kihúzzák őket a romok alól.

Az alábbi légi felvételeken látható igazán, mekkora pusztítást okozott a földrengés. A hivatalos adatok szerint 4758 épület dőlt össze Törökországban az erős földmozgás miatt.

Fotó: MTI/EPA/Erdem Sahin

Fotó: MTI/EPA/Erdem Sahin

Fotó: MTI/EPA/Erdem Sahin

Fotó: MTI/EPA/Erdem Sahin

Fotó: MTI/EPA/Necati Savas


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Kimentett a romok alól egy fiút a Baptista Szeretetszolgálat speciális mentőcsapata Törökországban
A szír határ közelében fekvő Antakyában keresik a földrengés túlélőit hét mentőkutyával.

Link másolása

Sikerült egy fiút kimentenie a Baptista Szeretetszolgálat speciális mentőcsapatának a törökországi Antakyában.

A szeretetszolgálat az MTI-hez kedd este eljuttatott közleményében azt írta: a HUBA Rescue24 Tűzoltó és Kutató-Mentő Nemzetközi Csoport és egy sürgősségi ellátást végző 19 tagú egészségügyi csoport 7 mentőkutyával Pavelcze László parancsnok, veszélyhelyzet-kezelési igazgató irányítása mellett a késő délutáni órákban érkezett meg a szír határ közelében fekvő Antakyába, ahol felállították bázisukat, és megkezdték a keresést a helyiek által megadott koordináták alapján.

Körülbelül kétezer házat kell átnézniük a településen, ahol még nagyon sok ember rekedhetett a romok alatt. A keresőkutyák négyórás váltásokban kezdtek dolgozni, egyszerre négyen.

Voltak életjelek, majd magyar idő szerint körülbelül 19 órakor egy fiút sikerült kimenteni a romok alól. Megkezdték az ellátását.

A kutatás a földrengés túlélői után folytatódik - írták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
320 milliárd forint támogatást ad a kormány a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyárnak
Tompos Márton, Momentumos képviselő írt erről a Facebook-oldalán kínai cikkek alapján. Ez több pénz, mint a város éves költségvetése.

Link másolása

320 milliárd forintos támogatást ad a magyar kormány a kínai CATL Debrecenbe tervezett akkumulátorgyárának - írta Tompos Márton, a Momentum országgyűlési képviselője a Facebook-oldalán két kínai lapban megjelent cikk alapján.

Ez több pénz, mint a város éves költségvetése.

A város közelébe tervezett hatalmas gyárról mi is többször írtunk: volt már tüntetés is a beruházás ellen, az ügyben tartott második közmeghallgatáson pedig olyannyira elszabadultak az indulatok, hogy verekedés tört ki.

Később az borzolta a kedélyeket, hogy napokkal a megjelenése után eltüntették a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal honlapjáról azt a tanulmányt, ami szerint a gyár vízfogyasztása 42 500 köbméter lesz, ami a nehezebb napokon felmehet akár 60 ezer köbméterig is.

Tompos Márton kedden a Facebook-oldalán azt írta: két kínai cikkben is leírják, hogy 800 millió euró értékű támogatást ad a magyar kormány a kínai CATL-nek.

Az ellenzéki politikus felidézi, hogy Szijjártó Péter korábban arról beszélt: a CATL-el két és fél évvel ezelőtt kezdték meg a konkrét tárgyalásokat, amikor a vállalat még egy másik helyszínben gondolkodott. A külgazdasági és külügyminiszter szavai szerint „így mondhatni, hogy bravúros mentéssel sikerült befurakodnunk a képbe, és világossá tenni a kínai fél számára a hazánk és Debrecen városa által kínált előnyöket”.

„A »bravúros mentés« annyit tesz, hogy beton helyett pénzbe öntené a magyar kormány a vízzabáló kínai monstrumgyárat. Ez 36 millió forintot jelent munkahelyenként, úgy, hogy valószínűleg a többség kínai, kazah, vietnámi és egyéb, harmadik országbeli lesz, ahogy azt láthatjuk szerte az országban”

- írta Tompos. A képviselő azt is hozzátette: ez több pénz, mint Debrecen egy éves költségvetése, „annyi pénz, amiből az oktatást a kormány saját bevallása szerint is rendbe lehetne tenni”.

A Momentum politikusa szerint, ha a kormányom múlna minderről nem tudnánk semmit, ezért kínai forrásokból kell tájékozódni.

„Nevetséges, hogy Kínából, egy kommunista diktatúrából több információ elérhető egy magyar beruházásról, mint a magyar kormánytól” - zárta bejegyzését a képviselő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Influenza elleni oltóanyagot is szerzett Schadl György Völner Pálnak, ami az államtitkárnak nem járt volna
Néhány napon belül be is oltották Völnert, aki meg is köszönte a segítséget a végrehajtói kar elnökének egy kiszivárgott hangfelvétel szerint.

Link másolása

A négykomponensű influenza elleni oltás beszerzéséhez is Schadl György segítségét kérte Völner Pál - derült ki korrupciós ügy nyomozati hanganyagából, amely az RTL birtokába jutott.

A volt államtitkár 2021-ben akart hozzájutni a több vírustörzs ellen védő és kevesebb mellékhatást okozó négy komponensű oltóanyaghoz, amelyet csak a 3 éves gyerekek, a várandósok, az autoimmunbetegeket és a szervátültetettek kaphattak meg.

A most kiszivárgott hangfelvételek szerint Völner megkérdezte a végrehajtói kar elnökétől, hogy tudna-e segíteni neki abban, hogy ő is hozzájuthasson a limitált számú védőoltáshoz.

Ez a beszélgetés zajlott le köztük:

Völner: Mondtad, hogy van ilyen egészségügyi kapcsolatod.

Schadl: Igen.

V: Ilyen 4 komponensű vakcinát, egy tíz adagot lehetne vásárolni ott? Vagy olyan ott nincs? tudod, ez az influenza.

S: Szerintem nincs, de biztosan tudnak szerezni.

V: Jó, jó. Influenzára, mert állítólag nem lehet kapni. Mondtam egy dokinak, hogy megkérdezem, mondta, hogy akkor...

S: Megkérdezem és visszacsörgök még délután.

Az RTL szerint az nem derült ki a hanganyagokból, hogy még aznap visszahívta-e Schadl Völnert, ahogy az sem, hogy a volt államtitkár fizetett-e az oltóanyagért. Az viszont biztos, hogy néhány nappal később beoltották őt a kért vakcinával, ugyanis ezt közölte a végrehajtói kar elnökével:

„Figyelj csak, köszönöm szépen a csomagot! Tegnap már meg is szúrtak, úgyhogy túl vagyok rajta”.

Az RTL Híradó megkereste a Nemzeti Népegészségügyi Központot azzal, hogy 2021-ben pontosan kinek járt a négykomponensű oltás és hogyan juthatott hozzá az, aki nem volt jogosult rá, de nem kaptak választ.

Az RTL Híradó riportja:


Link másolása
KÖVESS MINKET: