Több mint egy évtizedes csúcson vannak jelenleg az élelmiszerárak a gyorsan növekvő keresletnek és a gyenge termésnek köszönhetően - derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) friss jelentéséből.
E szerint
az élelmiszerek világpiaci árai már zsinórban a harmadik hónapban emelkedtek, októberben 3 százalékkal nőttek szeptemberhez képest. Főként a növényi olajok és a búza drágult meg nagyon egy hónap alatt.
A búza ára 5 százalékkal emelkedett októberben, mivel a jelentős exportőr országokban, így például Kanadában, Oroszországban és az Egyesült Államokban gyenge volt a termés. De az árpa, a rizs és a kukorica ára is feljebb ment múlt hónapban. A növényi olajok 9,6 százalékkal drágultak meg egy hónap alatt, főleg a pálmaolaj ára nőtt meg. Ennek magyarázata az, hogy a legnagyobb exportőrországban, Malajziában kevesebb a vendégmunkás.
A FAO jelentése szerint
számos élelmiszer, különösen a tejpor, a baromfi, a növényi olajok és az árpa esetében nőtt a globális kereslet.
A csökkenő kínálat és a magas árak miatt több országban fennakadás alakult ki az élelmiszerellátásban. Nagy-Britanniában például sok szupermarketben üres polcok fogadták a vásárlókat. Ott viszont a Brexit miatt súlyosbodó munkaerőhiány és szállítási problémák is hozzájárultak a helyzet kialakulásához. Sok gyorsétteremben kénytelenek voltak népszerű ajánlatokat levenni az étlapról, mert nem tudták beszerezni az alapanyagokat. A növekvő élelmiszerárak miatt pedig egyes cégek a vásárlókra hárította az áremelkedést. Például az Unilever, a Kraft Heinz és Mondelez is megemelte népszerű termékeinek árait.
Eltörölnek egy munkaszüneti napot, rögtön kiment tüntetni 50 ezer ember Dániában
A szakszervezetek nem támogatják, hogy egy nappal többet kelljen dolgozni a Nagy Imádság Napjának eltörlésével. A kormány a védelmi kiadásokat növelné a plusz bevételből.
Legalább 50 ezren tüntettek vasárnap Koppenhágában, mert megszüntetnek egy ünnepnapot - írja a Reuters alapján a 444.hu.
A megmozdulást az ország legnagyobb szakszervezetei szervezték, amelyek ellenzik a Nagy Imádság Napjának eltörlését, melyet 1686 óta ünnepelnek a helyi keresztények a húsvétot követő negyedik pénteken. A szervezők szerint ez volt az utóbbi több mint tíz év legnagyobb megmozdulása Dániában.
A balközép Szociáldemokrata Párt, a Mérsékelt Párt és a jobbközép Liberális Párt kormánykoalíciója döntött úgy, hogy egy nappal többet kell dolgozni, hogy így növelni tudják a védelmi költségvetés keretét.
A kormány terve, hogy három év alatt teljesítsék a NATO 2030-as célját, és a GDP két százalékára emeljék a védelmi kiadások mértékét.
Az ehhez szükséges pénzt az ünnepnap eltörlésével és a nagyobb adóbevétellel akarják összeszedni. Bár az elemzők szerint nem biztos, hogy ez az intézkedést hosszú távú megoldást jelentene, a kormány kitart.
Szívszorító videók a törökországi földrengés pillanatairól és a kétségbeesett mentési munkákról
Összeomló házak, megrepedő utak, lángoló épületek, kétségbeeesetten menekülő emberek, a romok alól kimentett túlélők... Megrázó felvételek a természeti katasztrófáról.
Mi is beszámoltunk róla, hogy több erős földrengés rázta meg hétfőre virradóan Törökország délkeleti és Szíria északi részét, a legnagyobb rengés a Richter-skála szerinti 7,8-as erősséget is elérte.
A földmozgásnak Törökországban és Szíriában is több száz halálos áldozata és több ezer sérültje van.
Török oldalakon már azt latolgatják, hogy az áldozatok végső száma több ezerre tehető majd, egy, a Cumhuriyet TV -nek nyilatkozó geofizikai mérnök, Ahmet Ercan elmondta, hogy a földrengés után 6 ezer áldozatra kell számítani a régióban.
A török katasztrófavédelem adatai szerint helyi idő szerint 4 óra 17 perckor a dél-törökországi Kahramanmaras tartomány Pazarcik körzetében 7,4-es erősségű földrengés következett be, amelyet 4 óra 26 perckor a délkelet-törökországi Gaziantep tartomány Nurdagi körzetében egy 6,4-es erősségű, majd 4 óra 36 perckor Gaziantep Islahiye körzetében egy 6,5-ös erősségű rengés követett.
A földrengés Törökország déli részén, Szíria északi határa közelében, helyi idő szerint 04.17 órakor 17,9 km-es mélységben történt de nemcsak Szíriában, hanem Libanonban és Izraelben is érezték.
A katasztrófa után az Európai Unió vezetői, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár támogatásáról biztosította a földrengés sújtotta Törökországot és Szíriát, az EU közölte: az uniós mentőcsapatok már elindultak a térségbe.
#BREAKING : India ?? is sending search and rescue teams of NDRF, Medical teams along with relief materials (medicines) worth USD 12 millions to #Turkey today after massive earthquake of 7.8 magnitude which resulted thousands of casualties in Turkey & Syria. Prayers ? for victims pic.twitter.com/HQ3i9C8YYT— Baba Banaras™ (@RealBababanaras) February 6, 2023
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Twitter-üzenetében szolidaritását fejezte ki és közölte, a szövetségesek támogatást mozgósítanak a földrengés sújtotta Törökországnak. "Teljes szolidaritásukat fejezük ki szövetségesünkkel, Törökországgal a szörnyű földrengést követően" - fogalmazott a NATO-főtitkár, majd hozzátette: felvette a kapcsolatot Recep Tayyip Erdogan török elnökkel és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üzenetében az EU teljes szolidaritását fejezte ki Törökország és Szíria lakosságával. Közölte: Európa támogatása már úton van a térségbe. Az EU készen áll arra, hogy további segítséget nyújtson - tette hozzá az uniós bizottság elnöke. Charles Michel, a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke üzenetében részvétét fejezte ki az áldozatok családjainak, a sérülteknek mielőbbi felépülést kívánt. Végezetül az Európai Unió szolidaritását fejezte ki. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke üzenetében hangsúlyozta, Európa Törökország és Szíria népe mellett áll ezekben a nehéz pillanatokban. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt írta: az EU kész segíteni, és együtt érez Törökország és Szíria népével. Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos Twitter-üzenetében azt közölte, a reggeli földrengést követően az Európai Unió aktiválta az uniós polgári védelmi mechanizmust, sürgősségi koordinációs központján keresztül pedig összehangolja az Európából érkező mentőcsapatok kiküldését. Hollandia és Románia mentőegységei már úton vannak - tette hozzá az uniós biztos - írja az MTI.
Anton Gerascsenko ukrán elnöki tanácsadó a Twitteren osztott meg egy videót arról, hogy orosz hadifogságból kiszabadult ukrán katonák térhettek haza.
A buszról leszállva egyikük elmondta, hogy nyolc hónapot töltött orosz fogságban. A másik katona pedig, aki egy almát kapott, arról beszélt, hogy már egy éve nem evett gyümölcsöt.
VIDEÓ: A hazaérkező katonákról
Ukrainian Defenders right after they were free from Russian captivity. Their first words and emotions.
