GASZTRO
A Rovatból

Your Guide to Pálinka History: check in with Pálinka Experience Budapest

We tried one of the many exclusive experiences on offer at Anantara New York Palace Budapest Hotel, and it turned out a concise guide to all the essentials on this popular Hungarian spirit specialty. Here’s what we learned, and tasted!


We’ve told you about many of the exciting services at New York Palace; there’s New York Café, the White Salon Restaurant, and Anantara Spa which are all available to the general public. But now we’ll show you something available exclusively to Hotel guests.

There’s a range of experiences and outings on offer from the Hotel, and many of these have a culinary theme. And when it comes to Hungarian flavors, we’ll soon arrive at a distinct and wildly popular traditional drink, locally distilled pálinka.

This Ananatara experience covers all of the essential points of everything we’ve always wanted to know about Hungary’s number one spirit. In association with Pálinka Experience Budapest, our taste buds were tantalized by premium beverages from Agárdi Pálinkafőzde distillery.

Pálinka Experience Budapest is set up in ever-bustling Király utca, an opeeration part museum, part shop and bar. This is where we come from the Anantara to become immersed in the world of pálinka.

First point on our agenda is to síp a neat little welcome drink, setting the tone for our guided museum tour.

The museum is a comprehensive exhibit of pálinka, its history, regulation, and its manufacture, all brought to life before us in the most amusing way, thanks to competent tour guides and interactive features.

I am certain that native Hungarians too can brush up their pálinka lore here, but the entire program is of course available in English.

What makes pálinka so special? It even has its own law to regulate it.

The Law on Pálinka prescribes and regulates exactly the denomination, as well as every phase of manufacture that is particular to the drink. There are also clauses regulating pálinka distribution and even a National Pálinka Council.

According to the law, genuine pálinka must meet no less than six special requirements:

- the spirit is distilled from 100% fruit, with no additives of any sort (eg. honey);

-the fruit must be grown and produced entirely in Hungary, including garden and wild fruits, grape scumble and aszú grape scumble, whereas imported fruit does not qualify for pálinka;

-fruit and grape scumble must be processed, matured and bottled entirely in Hungary;

-minimum alcohol percentage for pálinka is 37,5% v/v, whereas a maximum threshold is capped at 86% v/v, thus levels over 50% are not uncommon;

-the term pálinka is to be denoted exclusively as such (excluding palinca and other nonstandard spelling variants);

-the denomination pálinka can only be used by Hungary (as well as four Austrian counties approved to use the term barackpálinka for appropriately crafted apricot brandies).

After the museum tour comes the real fun: pálinka tasting, with apéritif snacks.

To kick off, we are served a rustic platter, perfectly balanced to complement the beverages. Venison kolbász, rustic Hungarian kolbász, cheese, both sweet and spicy Hungarian peppers, tomato, cottage cheese körözött, and fresh home-baked bread are all included.

Then comes a carefully composed lineup of drinks.

Plum, Irsai Olivér grape, Black cherry and ,Sloe are followed up with an aszú scumble pálinka appropriately named Szivar, Hungarian for cigar.

After drinking our way through this array of pálinka, we’re more clear about which fruit we most prefer, and how open we are to the more striking flavors.

Agárdi Pálinkafőzde Distillery

In the Agárd region’s lakeside, there is a farm surrounded by orchards of Morello cherries, apricot, sweet plums, black cherry and various fragrant and aromatic fruits. For over 20 years, this has been a distillery for premium quality Agárd fruit pálinkas.

Healthy fruit is converted to pálinka using an optimal and fine-tuned procedure; however, this drive to top quality limits the volume of output:

Agárdi fruit pálinkas are produced in limited batches, and shelved in numbered bottles.

Their efforts have earned a plethora of Hungarian and international recognition. Led by master pálinka distiller Tibor Vértes, Agárdi has brought home the “National Grand Prize” title for the 10th time running, at the Destillata 2023 competition. Their entry evaluations have elevated Agárdi to the “Innermost circle”, celebrated among the all-time greatest pálinka masters.

At this point, the tasting is far from over.

We’re invited to a little game, mixing up our very own "pálinka cocktails".

Our drink is based on Williams pear pálinka, and surprising as this may seem, the fruit flavor lends itself nicely to an ice-and-tonic combination.

Tweaks and decorations can be an elaborate and seemingly unending matter. A contributing factor might be that we are in fact already about 6 drinks into the experience.

At Pálinka Experience bar, there are approximately 100 different variants of pálinka available, so if we’re still thirsty, there are plenty more options to consider. But that will go beyond the scope of this package program.

In any case, we will not be leaving empty-handed, of course. There is a three-piece gift box courtesy of Agárdi distilleries included in the deal.

For more information, contact: newyorkpalace@anantara-hotels.com


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


GASZTRO
A Rovatból
Nem akarok nagy szavakat használni, DE... ez az egyik legfinomabb leves, amit valaha kóstoltam
A Hachi 2024-ben nyílt, és azóta nemcsak a turisták, hanem a városlakók egyik kedvenc ázsiai fúziós helye lett. Most itt a kistestvér, a Hachi-Ko, ami teljesen más, de pillanatok alatt elvarázsolt.
Vass Adrienn - szmo.hu
2026. január 29.



A Hachi-Ko egy apró, félhomályban úszó, fűszeres illatokkal teli zug, ahol már belépés után jó előérzetem támadt. Azonnal a nyitott konyhával találtam szembe magam. Pár centire tőlem már készültek az ételek: rotyogott az alaplé és sistergett valami a grillen. Mindez Hegedűs Levente executive séf vezetésével, aki még munka közben is mindig kedélyes.

Dél környékén jártunk, szóval az érzékszerveimnek kellett pár perc, hogy alkalmazkodjanak a sötétebb térhez, a meleg pára finom fátylához, az ázsiai aromákhoz. Aztán szépen lassan kirajzolódott az egész tér: lent a pultnál is vannak ülőhelyek, de én a fenti asztalok egyikénél foglaltam helyet. Nincs sok díszítő elem, csak pár kép a falon, méretes textil lámpák és menü az asztalon, ezért azonnal ismerkedni kezdtem vele.

Az étlap tetején ott sorakoznak a ramenek. A marhahúsos az alap, én pedig azon kaptam magam, hogy már előre izgulok: mit gondolnak majd, ha miközben feltérképezni jöttem a helyet, mégis a vegán verzióra megyek rá?

Lehet egy húsmentes ramen ugyanolyan mély, rétegzett, emlékezetes? Elég ahhoz, hogy beleszeressek a helybe?

Már a címben lelőttem a poént: abszolút!

A nagytestvér és a kishúg - Hachi és Hachi-Ko

Szöllősi Mihály, az egyik tulajdonos mutatott be nekem mindent, és a vele való beszélgetés közben realizáltam, hogy a történet valójában nem itt, hanem a Bazilika közelében található Hachiban kezdődik.

A Hachi 2024-ben nyílt meg, és mára Budapest egyik legnépszerűbb ázsiai fúziós étterme.

Nagy, tágas térrel rendelkezik, és folyamatos benne a nyüzsgés. Napi 400–500 vendéget szolgál ki a nagyjából 20 fős személyzet, hogy az élmény gördülékeny legyen. Na a Hachi-Ko teljesen más közeg.

A két hely első pillantásra sem hasonlít egymásra, talán csak a név az összekötő kapocs. A Hachi eredetileg az Október 6. utca 8. alatt nyílt meg, innen jön a nyolcas. Ugyanis japánul a hachi a 8-as számot jelenti, ami szerencsét és bőséget szimbolizál. A „ko” pedig egy nőnemű kicsinyítő képző, ezért a Hachi-Ko a Hachi kishúga... (Bár miután végigettem a fogásokat, én inkább egy tüzes nővérre asszociáltam.)

A helyszín is ezt a különbséget mélyíti. A Hachi a Bazilika környékének nyugodtabb alaphangulatát viszi tovább, míg a Hachi-Ko a Madách tér fiatalos, vibráló közegébe simul bele. Mindkettő turistás környék, de teljesen máshogy.

Technológia és a konyha filozófiája

A Hachi-Ko konyhája modern gasztropub-alapokra épül, erős japán gyökerekkel, de messze nem ragad le a hagyományos vonalnál. A technológiák között a japán mellett ott vannak a francia vagy a nordic konyhákból átvett megoldások is. Ez a fúzió pedig pont azt az izgalmas, játékos rétegzettséget adja, ami végigvonul az étlapon. Jó példa erre a császárhúsos fogás: egy klasszikus alapanyag, amit nordic marinálás után, francia hangulatú zöldborsmártással tesznek tányérra.

A konyha középpontjában a ramen áll, de nem a Hachi-féle, turistabarátabb verzió irányából közelítve. Ott ugyanis sósabbra húzzák az ízeket, hogy könnyebb legyen befogadni.

A Hachi-Koban viszont kifejezetten törekedtek arra, hogy az ízvilág visszalépjen az autentikusabb irányba.

Más alaplevet főznek, külön taret készítenek hozzá, és tudatosan kevesebb sót használnak. Így a lé, a tare és a zsiradék hármasa nem takarja ki egymást, hanem szépen külön-külön is érezhető, karakteres rétegeket ad.

Az egésznek az a vége, hogy a ramen kevésbé harsány, viszont sokkal árnyaltabb, és jobban előjönnek a finom kontrasztok.

Aktuális kínálat

A Hachi-Ko jelenleg a nyitás előtti, úgynevezett soft opening időszakát éli, így az étlapot még folyamatosan finomítják. Bár a választék még alakulhat, a vendégek visszajelzései alapján már most látszik, hogy a marhahúsos ramen abszolút kedvenc.

A ramen-felhozatal három különböző stílust képvisel. Ott van a Shoyu Beef Ramen, ami sous vide és steak marhahússal készül (5480 Ft), a csirkehúsos Shoyu Chix (4980 Ft), illetve a vegetáriánusoknak szánt, krémesebb Miso Vegan Ramen (4380 Ft). A levesek mellett érdemes felfedezni a kistányéron érkező (small plate) ételeket is. A Smoked Nappa Cabbage (3680 Ft) például egy füstölt káposzta mogyoróval és szezámmal, ami egyszerűnek hangzik, de az íze kifejezetten mély. Aki szereti a japán grillnyársakat, kipróbálhatja a marhanyakat (4280 Ft) vagy a szezonális zöldségeket is (1980 Ft). Emellett választhatunk még pikáns rákos batyut (3980 Ft) és a fentebb már említett borsmártásos császárhúst is (5780 Ft).

A desszertek között két izgalmas, mégis könnyű édességet találunk: az egyik a Bubble Tea Crème Brûlée, a másik pedig a yuzuval és fekete teával készülő japán piskóta, a Castella (mindkettő 2080 Ft).

Az itallap bár nem hosszú, de jól átgondolt. A fűszeresebb ételek mellé választhatunk Sosa üdítőket vagy kyotói teákat, de ha alkoholos italt innánk, japán kézműves sörök és könnyű highball koktélok is szerepelnek a listán. A ház egyik különlegessége a Hachi-Ko G&T, ami Nikka ginnel és cseresznyevirágos tonikkal készül (3580 Ft).

Amit én kóstoltam

Amikor az étlapra néztem, azonnal a Miso Vegan Ramen ragadta meg a figyelmemet. A leves alapja egy cold brew technikával készült dashi, algával és fafülgombával, amiben a zöldségek tiszta ízei érvényesülnek. Ebbe kerül a misós-mogyorós tare, ami a krémességet adja, majd a házi ramentészta biztosítja a tartalmat, hogy a leves ne csak ízben, hanem mennyiségben is teljes legyen. A különböző zöldségek (gomba, sütőtök, feketeretek, hagyma) pedig pont elég új textúrát adnak, így a leves nem válik unalmassá, hanem minden falatban van valami új élmény.

És hogy miért lengettem be úgy ezt az egészet, hogy ez életem egyik legfinomabb levese? Mert ez az étel tényleg napokig velem maradt. (Ami még rutinos kóstolóként is ritka alkalom.) Volt olyan este, amikor konkrétan úgy aludtam el, hogy arra gondoltam: "Úristen, mennyire szeretnék enni belőle újra!"

Lehet, hogy a kinti hideg és a krémes leves kombinációja tette, de nem tudom kizárni annak a lehetőségét sem, hogy ez egy objektíven fantasztikus fogás.

A small plate-ek közül a Smoked Nappa Cabbage számomra is kiemelkedő élmény volt. Nem véletlenül signature fogás. Ízvilága nagyon hasonló a vegán ramenéhez: a káposztát leforrázzák, grillezik, majd mogyorós-szezámos pasztával, chilipehellyel és chiliolajjal tálalják. A füstös ízek és a roppanós textúrák tökéletesen kiegészítik a levelek krémességét.

Kóstoltam még a Nduja Prawn Jiaozit is, ami bár egészen apró tálon érkezik, mégis igazán tartalmasnak bizonyult, és az ízeiben is remek: pikáns, de nem túl csípős, a rák miatt jó kis textúrával.

Összességében minden étel gondosan felépített, harmonikus.

A levesek és a small plate-ek együtt adják a Hachi-Ko teljes élményét.

Csak önmagában a levesért is bármikor visszamennék, de érdekes lesz majd később azt is látni, hogy a kínálat hogyan alakul, és hogy milyen lesz a hely vendégköre.

Tök jó, hogy van egy izakaja hangulatot adó japán hely a Madách téren.

Cím: 1075, Budapest, Madách Imre út 3.

facebook.com


Link másolása
KÖVESS MINKET:

GASZTRO
A Rovatból
Egykor finom böjti fogásnak számított, ma már tilos megenni ezt a fajta húst
A szegények kedvelt böjti eledele volt. De vajon miért lett a hajdani finomságból mára szigorúan tiltott fogás?


Ma már elképzelhetetlen, de egykor finom fogásnak számított a hód húsa, sőt, régen a szegények kedvelt böjti étele volt. Ma viszont szigorúan tilos megenni. A középkori böjti szabályok a melegvérű állatok húsát tiltották, a hal viszont engedélyezett volt. A hódot vízi életmódja miatt több helyen „halnak” tekintették, ezért a böjti időszakban is az asztalra kerülhetett.

Különösen a farka számított keresett fogásnak, amelyet levesben és sültekben is elkészítettek.

A hódot Európa-szerte vadászták és csapdázták — nem csak a prémjeért, hanem a húsáért is. A prém mellett a hús és a hód speciális váladéka, a castoreum iránt is volt kereslet, sőt gyakran használták gyógyításra és parfümök készítésére is. A hód húsát — különösen a zsíros farkát — húsforrásként is értékelték, mivel magas tápértéke volt, és időszakosan jól jött, ha más hús kevés volt.

A böjti „engedékenység” azonban tragikus következményekkel járt. A szőrmeért és részben a húsért folytatott vadászat miatt a faj a 19. század közepére eltűnt a Kárpát-medencéből. A történet azonban itt nem ért véget, a modern természetvédelemnek köszönhetően új fejezet kezdődött. Szervezett visszatelepítési programoknak és természetes bevándorlásnak köszönhetően az eurázsiai hód visszatért a hazai vizekbe.

Visszatérésével azonban a jogi környezet is megváltozott.

Az eurázsiai hód ma Magyarországon védett faj, egyedenkénti természetvédelmi értéke 50 000 forint.

Az elejtése, zavarása, károsítása és elpusztítása tiltott. A faj egyedeinek és „felismerhető részeinek” jogellenes megszerzése – beleértve a hús fogyasztását – jogkövetkezményekkel jár.

2022 óta azonban létezik egy szigorúan szabályozott kivétel. Szigorú hatósági feltételek mellett engedélyezhető az állomány gyérítése, például közérdeket sértő vízkárok megelőzése vagy egyes gazdasági tevékenységek védelme érdekében.

Ez azonban nem jelenti a „szabad vadászatot”, és azt sem, hogy a hódhús „piacra kerülhet” mint általános élelmiszer.

A hódfarok-leves és a többi hasonló étel ma már kulturális érdekesség, nem pedig gasztronómiai ajánlat.

Via Meglepetés


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk




Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

GASZTRO
A Rovatból
A 3. legjobb magyar étel a világon a hóvégi spórolós bundás kenyér: a TasteAtlas listáján csak két világhírű hungarikum előzte meg
A csabai kolbász és a szegedi szalámi mögött a filléres bundás kenyér lett a harmadik legjobb magyar étel a világon


A tojásba forgatott, olajban kisütött szikkadt kenyér, amit a legtöbben a hónap utolsó, pénztárcakímélő napjaihoz kötünk, váratlanul felkerült a gasztronómiai térképre.

A nemzetközi ételeket rangsoroló TasteAtlas legfrissebb, magyar toplistáján a bundás kenyér ugyanis a harmadik helyre tört be, olyan nehézsúlyú versenyzőket utasítva maga mögé, mint a lángost vagy a Rákóczi túróst.

Csak a csabai kolbász és a szegedi szalámi tudta megelőzni, ami annyira abszurd, mintha a egy sport szelet verné meg a fine dining csokikat egy cukrászversenyen.

A listát összeállító oldal, amely közel tízezer szavazatból szűrte ki a több mint hatezer érvényeset, 4,4-es pontszámot adott a magyarok kedvencének. A leírásuk szerint a bundás kenyér a francia pirítós magyar verziója sós, amit reggelire vagy könnyű vacsorára eszünk, gyakran tejföllel vagy majonézzel, hagymával, mellé citromos teával igazi nosztalgia étel.

Addig a bundás kenyér a világ más részein egészen mást jelent.

Franciaországban a pain perdu („elveszett kenyér”) egy vaníliás-tejes, vajban sült, porcukros-gyümölcsös desszert, Spanyolországban torrijas néven böjti édesség, Hongkongban pedig két szelet közé mogyoróvajat töltenek, és az egészet sziruppal locsolják meg. A britek eggy bread-je áll legközelebb a miénkhez, ők is gyakran eszik sósan, sajttal vagy baconnel.

A technika egyébként ősibb, mint gondolnánk: már az ókori római szakácskönyvekben is szerepelt.

A lényeg pedig épp a spórolásban, a szikkadt kenyér megmentésében rejlik, így az ókori recept is egy tejbe áztatott mézes verzió.

Nemcsak takarékosságból, hanem technológiai okokból is: a kissé száraz szelet kenyér jobban magába szívja a tojást anélkül, hogy szétázna, így lesz a végeredmény kívül ropogós, belül pedig szaftos.

A TasteAtlas listái rendszeresen váltanak ki heves vitákat, de az alapító szerint épp ez a lényeg. „A TasteAtlas a hétköznapi étel és földközeli emberek platformja. Nincs fine dining, nincs modern csavar, nincs cicoma” – mondta egy interjúban Matija Babić alapító.


Link másolása
KÖVESS MINKET: