Koppintott budapesti épületek, amelyeknek máshol áll az eredetije
Budapest különleges város, amely már a századfordulón is egyedi építészetével hódított, de nem is gondolnánk, hogy több templomát és épületét bizony máshol álló építményekről koppintották, az aranykorban pedig nagy divat volt a másolatok készítése, még az építkezés terén is.
Batthyány-palota
A Teréz körúton álló Batthyány-palotáról sokan tudják, hogy a firenzei Strozzi palota pontos mása. Történt ugyanis, Gróf Batthyány Géza olaszországi utazásai alatt egyszerűen beleszeretett a firenzei Strozzik épületébe, és ezért felkérte az aranykor egyik sztárépítészét, Hauszmann Alajost, hogy építse fel a mását Budapesten.
Középen a Batthyány Palota Forrás: Fortepan/ Széman György
Egyébként Hauszmann nevéhez fűződik a New York Palota, a BME főépülete és a mai Néprajzi Múzeum megtervezése is. Aki látta az olasz épületet, azt mondja, hogy a mi palotánk jóval látványosabb, már csak az elhelyezkedése révén is, hiszen a körútról sokkal szebb rálátás nyílik a homlokzatra, mint Firenzében, ahol egy szűk utcácskában, kis tér mellett áll a Strozzik épülete. Míg a külső homlokzat tervezésénél a Batthyány család részéről elvárás volt az olasz minta követése, addig a belső kialakításban Hauszmann szabad kezet kapott. Az aranykorban egyébként ez volt az egyetlen körúti épület, ahol a felső tízezerhez tartozó arisztokrata lakott, manapság pedig házasságkötő terem működik a palotában.
Vajdahunyad vára
A XIX. század második felében több „másolat” is épült Budapesten, a legkézenfekvőbb a Vajdahunyad vára együttes, amely a millineumi világkiállításra először fából készült el, majd a nagy siker nyomán időtálló anyagokból újjáépítették. Az eredeti tervpályázat kiírása szerint egy olyan történelmi épületegyüttest szerettek volna létrehozni az ezeréves ünnepségekre, amely felvonultatja, illetve felidézi a magyar história csodálatos építményeit.
Forrás: Fortepan/Tarbay Júlia
Végül Alpár Ignác tervei alapján készült el a városligeti komplexum, amelynek névadó épülete Hunyadi János fejedelem rezidenciáját, azaz a vajdahunyadi várkastélyt mintázza. A mellette álló Jáki kápolna bejárata az azonos nevű Jáki apátsági templomot idézi, míg alaprajza megegyezik lébényi templom alaprajzával. Az Apostolok tornya pedig pontos másolata a segesvári óratoronynak, míg a Magyar Mezőgazdasági Múzeum épületének főbejárati kupolája a gyulafehérvári Károly-kapu után készült. A Katalin-bástyatorony – az épületegyüttes délkeleti sarkán álló torony - a brassói Katalin-kapu magasított utánzata, keleti oldalán a bártfai városháza erkélyével. Jól látható tehát, hogy számtalan építészeti mintát és elemet vettek át a Monarchia számos, magyar lakta területéről.
Rezső téri templom
Ha a fővárosban sétálgatunk, akkor különösen a templomok tekintetében találkozhatunk igen érdekes másolatokkal. Így például a Népliget környékén lévő, Rezső téri római katolikus templomot érdemes kiemelni, amely az Esztergomi Bazilika kicsinyített mása. Az épület a híres építész, Lechner Ödön unokaöccsének, Kismarty-Lechner Jenő munkáját dicséri. A történet pikantériája, hogy erre a helyre már a neves nagybácsi is tervezett egy templomot, amit el is fogadott a városvezetés, csak az I. világháború megakadályozta a megépítését.
Rezső tér, Magyarok Nagyasszonya templom. Forrás: Fortepan/Nagy Gyula
Lehel (Ferdinánd) tér, Árpád-házi Szent Margit templom. Forrás: Fortepan