KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Kisgyermekeknek segítenek magyar kézművesek, akiknek a műveikre te is licitálhatsz

Az alkotók egy-egy saját terméket ajánlhatnak fel, amire licitálni lehet, és a végső összeget rászorulók kapják meg. Jelenleg a 4,5 éves Sárának gyűjtenek.


Miközben az érintett családok aláírásokat gyűjtenek, hogy a kormány elismerje: az otthonápolás munka, amelyért anyagi és lelki elismerés dukál - miközben számtalan beteg gyermek részére gyűjtenek különböző alapítványok, iskolák, óvodák kupakokat - miközben a magyar egészségügy emberhiánnyal küzd, a magyar kézművesek egy csoportja épp azon ügyködik, hogy megvalósítsa a csodát. Az igazi, lélekemelő, magyar csodát.

AnKaságok néven Kádár Annával az élükön olyan mozgalomba kezdtek, amely páratlan Magyarországon.

Az Ankaságok oldalán magyar kézművesek ajánlhatják fel egy-egy, kézzel és szívvel készített terméküket, amelyre bárki licitálhat. A licitált összeget pedig egy bizonyos beteg kisgyermek és családja kapja meg. Most zajlik az oldalon a hetedik megmozdulás, kövessétek, segítsétek a licitet ti is.

Kádár Annával beszélgetek:

Anna, hogyan indult az oldalad, mikor és hogyan született meg a kézműves licit ötlete

- Egy Skóciában élő barátnőm írt, hogy ismeri a Geszti Sára édesanyját, egy baba mama csoportból és tudja, hogy milyen gondokkal küzdenek, nem tudnék-e segíteni. Egy hirtelen ötlettől vezérelve, miután felhívtam Zsédely Máriát, arra gondoltam, hogy mi lenne ha az AnKaságok oldalamon szerveznék egy jótékonysági vásárt. A posztomat meglepően jól fogadták és özönleni kezdtek a felajánlások. Ismerős és ismeretlen kézművesektől.

Kik és hogyan tudnak kézművesként csatlakozni hozzátok?

- A vásárhoz bárki csatlakozhat, bárki felajánlhat. Minden nyilvános, a legvégén az összegeket is nyilvánosságra hozzuk.

Hogyan tudnak a segíteni szándékozók licitálni? Mi a licit konkrét menete?

- A felajánló az AnKaságok oldalra privát üzenetben elküldi a felajánlott terméket, alkotást. Mi posztoljuk, és lehet is rá azonnal licitálni. A vásár lezárása után, a nyertes licitáló közvetlenül annak a számlájára utalja a pénzt, akiknek gyűjtöttünk. Így nincs benne semmi csavar. Általában a pénzt üzemanyagra, terápiás tornákra, csak külföldről rendelhető és teljes áron megvásárolható segítőeszközökre költik. De vettek már tűzifát is, és luxus cikket: új cipőt az apukának, mert öt forintosnyi lyuk volt már a cipő talpán.

Mik a jövőbeni tervek?

- A vásárokat havonta egyszer szeretnénk folytatni. Egyre jobban összefogott a kézműves közösség. Már gyerekek is készítenek apró dolgokat és előszeretettel ajánlják fel, de volt, hogy egy vidéki iskola egyik osztálya közösen készített valamit. Bevallom néha sírok amikor posztolom a képeket, olvasom a leveleket.

Zsédely Mária és Maizl Rita adminként segítik a munkámat, nélkülük feladtam volna rég. Vásáronként több száz levélre kell válaszolni. Idén még két vásárt tervezek, egy áttétes betegségben szenvedő édesanyának és családjának szeretnék segíteni, valamint egy szintén gyógyíthatatlan beteg kisfiúnak.

Lassan szállóige az oldalon, hogy "adni jó". És tényleg jó!

Azt még megjegyezném, hogy eddig akiknek gyűjtöttünk, senkit sem ismertem és ismerek személyesen.

A jelenleg futó hetedik liciten Geszti Sárának segítetek. Az ő édesanyja írta ezeket a sorokat

"Sziasztok. Akik még nem ismernének, vagy hallottak rólunk, szeretnék Sáráról írni. Egy nagyon ritka, súlyos, gyógyíthatatlan betegséggel született Sára, melynek csak 6 hónapos kora körül jöttek ki tünetei. Sára extrém nyugtalan, és egy csecsemő szintjén ragadt. Se ülni, se fogni, se tárgyak után nem tud nyúlni, se beszélni, rágni. Végtagjai feszesek, fejét nem tartja, szemkontaktust nem mindig veszi fel. Az agyban lévő myelin hüvely sérült, így az agy nem tudja a testét irányítani. A betegséggel jár a nehezített nyelés, alvászavar, fokozatos leépülés, korai halál.

Sára most 4,5 éves, az első 4 év rettentő nehéz volt Vele. Nem aludt, nem foghatta meg senki, nem lehetett se babakocsiba, sehova lerakni. Igazából a lakásból se nagyon mentünk ki, mert ha elkezdett sírni, nehezen lehetett megnyugtatni. A feszesség miatt sajnos csípőficama lett, ami egy ideje fájdalommal jár. Többféle fejlesztést kap, szeretnénk életét könnyebbé, boldogabbá tenni. Sajnos nincs testvére, ez egy örökletes betegség, így nagy a valószínűsége, hogy a testvére is beteg lenne. Tavaly jegyezték be az Alapítványát, de csak 2020-tól kérhetjük az adó 1 %-a felajánlást. Ami nagyobb költséggel jár, a kannabiszcsepp, a tápszerei (tejfehérje tejcukor érzékeny), fejlesztő torna. Sára 24 órás felügyeletet igényel, így dolgozni nem tudok mellette."

Aki tud és szeretne segíteni, most megteheti. Hisz mint tudjuk adni jó!

Fogjunk össze a gyógyíthatatlan beteg székesfehérvári kislányért, Geszti Sáráért.

További információk ITT.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Annyit vártunk erre, és most itt van” – Leírhatatlan boldogságban él új családjában a kisfiú, aki születésétől kezdve évekig egy kórházi ágyban lakott
A pár második hete viszi bölcsibe, utána minden nap a játszótéren kötnek ki, mielőtt hazamennek Komlóra. Az ügyvéd közben az örökbefogadás lezárását várja.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Reggel bölcsi, aztán irány a közeli játszótér Komlón: Melinda és Jani második hete ezzel kezdik a napot a kisfiúval. A hinta a kedvenc, minden ülésre fel kell ülni. A bölcsiben is hintázott, ott Zsófi lökte, derül ki a Házon kívül riportjából, amit arról a kisfiúról készítettek, aki születésétől kezdve egy kórházi ágyban élt, majd újdonsült nevelőszülei hosszú küzdelem után fogadhatták örökbe.

A játszótéren találkoznak az ügyvéddel is, aki hónapok óta mellettük áll. Azt mondja, várják az örökbefogadási ügy lezárását és az illesztést, hogy a határozat kézhezvétele után a gyermeket családként magukhoz vehessék. Arról is beszél, hogy sok ember összefogása után nyitottabb lett a gyermekvédelem: megkérdezik a szakmai civil szervezeteket, az örökbefogadókat és a nevelőszülőket, és bevonják őket a gyakorlat alakításába.

Hazafelé a kocsiban Melinda felidézi, hogy minden egy puszival kezdődött a pécsi kórház gyermekosztályán. Éjszakás volt, játszottak, a kisfiú odahajolt, puszit akart adni. Az osztályon ez nem szokás, de ő sem bírta ki, és „szétpuszilgatta”. Ahogy ránézett, megfogta az arcát, egy pillanat alatt eldőlt benne: hazaviszi.

Ma már azon kapják magukat, hogy a hátsó ülésen ott szuszog valaki. Otthon a legapróbb dolgok is új élménynek számítanak. Este Melinda tízpercenként benéz a szobába, figyeli a gyerek nyugodt alvását.

Előfordul, hogy a kocsiban alszik el, mire hazaérnek. A ház új terep. Felfedezi az emeletet, megnézi a polcokat is. Az egyik polc azóta készült el, mióta utoljára járt itt.

„Amikor szomorú vagyok, vagy rossz napom volt, belegondolok, hogy mindjárt hazamegyek, és átölelhetem végre. Azt látom anyuékon, hogy boldogok nagyon” - mondja Nóri, a kisfiú új testvére.

A kisfiú még csak egy-egy szó mond, de gyorsan tanul. Mindent mond új családtagjai után, nincs olyan szó, amit ne próbálna kimondani, és szépen meg is jegyzi. Az étvágya is megjött, azonban sírni még nem tud. A kórházban hagyott gyerekek egy idő után nem sírnak. Ő több mint három évig lakott egy kórházi szobában. Most már azonban van kiktől várni a vigasztalást.

„Ha valamit nem lehet, legörbül a szája, főleg ha Nórihoz vagy Olivérhez szeretne felmenni és nem szabad, látszik az arcán, de nem sír. Tényleg meg kell tanulnia sírni tulajdonképpen” - mondja Melinda.

„Annyit vártunk erre, és most itt van. Megvan. Itt van, igen. Ez leírhatatlan boldogság”

– teszi hozzá az anyuka.

Jani az idősebb gyerekek nevelőapja. Arra a kérdésre, hogy ez a kisfiú a közös gyerekük lesz-e, a válasz: igen, igen. Szerintük meg volt írva, hogy oda kell menni dolgozni, meg kell ismerni a kisfiút, és haza kell hozni egy kicsit hétvégére. Sorsszerűnek látják, hogy ennek így kellett lennie.

A Házon kívül teljes riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
100 nap után hazamehetett egy 690 grammal született baba a Honvédkórházból
Alexa 23 hét 4 napra született, több mint három hónapot töltött a koraszülött intenzív osztályon. Most végre eljött a nagy nap, amikor édesanyjával együtt hazatérhetett a családjához.


Örömteli hírről számoltak be a Honvédkórház Facebook-oldalán: több mint három hónap után hazaengedtek egy koraszülött csecsemőt.

A kis Alexa 23 hét 4 napos várandósság után 690 grammal született meg a kórházban. Édesanyjával kereken 100 napot töltött a Perinatális Intenzív Centrum (PIC) osztályon, ahonnan 2975 grammal mehetett haza.

A bejegyzés szerint szülei mellett két nővére is várta otthon a babát. A kórház jó egészséget és sok boldogságot kívánt a családnak.

A kislányról születéskori és mostani fotókat is megosztottak, így jól látható a fejlődése.

Az Észak-pesti Centrumkórház – Honvédkórház Perinatális Intenzív Centruma (PIC) a legmagasabb, 3-as progresszivitási szinten látja el a legkisebb, az életképesség határán született újszülötteket is. A kórház struktúrájához szervezetten kapcsolódik a koraszülött-utógondozás és a fejlődésneurológiai követés is, amely a hazaadást követően támogatja a családot.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Egy tanyán találták meg a 7 éves kisfiút, akit több száz önkéntes keresett Lajosmizsén
Drónokkal és kutyákkal is kutattak az autista gyermek után. A helyi rendőrség a Facebookon mondott köszönetet mindazoknak, akik valamilyen módon segítették a keresést.


Épségben előkerült az a 7 éves kisfiú, aki csütörtök délután tűnt el Lajozsmizsén. A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság korábbi tájékoztatása szerint az autista gyerek egy tanyasi házból szaladt el 15 óra körül. A szülők bejelentése után a rendőrök nagy erőkkel, önkéntesek segítségével kezdték el keresni. Kutyákkal, hőkamerás drónnal is próbáltak a nyomára bukkanni.

Az összefogásnak meg is lett az eredménye: pár órával később már azt közölte a rendőrség, hogy épen, egészségesen előkerült a kisfiú.

A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság pénteken a Facebookon számolt be a keresés részleteiről. A posztban, amit „Egy kisfiú eltűnésének margójára” címmel tettek közzé, megköszönték „a civilek, civil szervezetek, társszervek és szolgálaton kívüli kollégák azonnali segítségnyújtását.”

A rendőrség közlése szerint „a gyermek a lajosmizsei otthonából tűnt el pillanatok alatt, annak ellenére, hogy szerető szülei minden pillanatban vigyáznak rá.” A bejelentés után azonnal megkezdték a keresést, amihez segítséget kértek „a jó szándékú emberektől”.

A felhívásukra érkezett reakciókról azt írták: „Segítségkérő Facebook-posztunkra rövid időn belül több százan reagáltak: civilek, civil szervezetek, önkéntesek, kutyás keresőcsapatok és hőkamerás drónokkal érkező segítők indultak útnak az ország különböző pontjairól.” Hozzáteszik, hogy „akik pedig nem tudtak személyesen részt venni, bátorító, támogató üzenetekkel, megosztásokkal segítették a keresést”, amely végül sikerrel zárult.

„A kisfiú szerencsére néhány órán belül épségben előkerült; egy közeli tanyán találták meg, és jól van”

– írták a posztban, amelyben köszönetet mondtak mindazoknak, akik segítették a munkájukat.

Hosszú listában sorolták fel a keresésben részt vevők segítségét, melyek között polgárőrök, tűzoltók, családsegítők, önkormányzati dolgozók, vadásztársaság tagjai és különböző mentő egyesületek képviselői is vannak.

„Számunkra, rendőrök számára felemelő és megható volt átélni ezt a példátlan összefogást, és azt gondoljuk mindenki ugyanígy érzett. Az összefogásnak valóban teremtő ereje van. Hálásan köszönjük mindenkinek – annak a legalább 300-400 önkéntesnek, szervezetnek – a segítséget”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Új szerepet vállalt a „nyugdíjas” Zacher Gábor
Az ország toxikológusa ugyan már elérte a nyugdíjkorhatárt, de továbbra is dolgozik, sőt, most újabb feladatot vállalt el. Jószolgálati nagykövetként fogja segíteni az Országos Mentőszolgálat Alapítvány munkáját.


Nemrég írtunk arról, hogy Zacher Gábor, az ismert toxikológus elérte a nyugdíjkorhatárt, ebből az alkalomból pedig a mentős kollégák megható meglepetéssel köszöntötték. Egy álriasztással csalták a kedvenc kávézójába, ahol bajtársai és Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója várták.

Zacher Gábor azonban még hallani sem akar a visszavonulásról. Mivel további szolgálatteljesítésének egészségügyi akadálya nincs, a mentőszolgálat engedélyével továbbra is gyakorolhatja hivatását a Központi Mentőállomás rohamkocsiján. A mentőorvos korábban már tisztázta a félreértéseket, és jelezte, hogy csupán papíron lett nyugdíjas, de a munkát nem hagyja abba.

„Abszolút minden megy tovább, csak nyugdíjasként. El nem tudnám képzelni, hogy otthon legyek heti hét napot. Egyelőre szellemileg és fizikálisan is bírom a történetet”

– mondta a Blikknek.

Ezt a szándékát a tettei is igazolták: egy október végi interjúban elmondta, hogy a hatvani kórház sürgősségi osztályán továbbra is vállal havi négy műszakot, és mentőorvosként is dolgozik. „Én nem ismerem a 8-tól fél 5-ig tartó munkaidőt, fiatal orvos koromban volt, hogy bementem péntek reggel és hétfőn jöttem csak haza” – jellemezte a munkabírását.

Most az is kiderült, hogy az orvos újabb feladatot is vállalt: ő lett az Országos Mentőszolgálat Alapítvány jószolgálati nagykövete.

Dr. Czakler Éva, az OMSZA alelnöke szerint Zacher Gábor hitelesen képviseli az egészségügyi témákat. Nagykövetként a jövőben az egészségtudatosság népszerűsítését, a lakosság tájékoztatását és a támogatók bevonását segíti. Az első közös akciójuk egy adventi jótékonysági kampány lesz, amellyel a mentők áldozatos munkájára hívják fel a figyelmet.

„Számomra nem is volt kérdés, hogy elfogadom-e a felkérést”

– mondta az új megbízatásáról.

Zacher Gábor emellett hamarosan új könyvvel is jelentkezik: november végén jelenik meg a Kálmán Norberttel közösen írt, Zacher 3.0 – Az én mentőszolgálatom című kötete, amely a mentőmunka hétköznapjait mutatja be az 1980-as évektől napjainkig.


Link másolása
KÖVESS MINKET: