GASZTRO
A Rovatból

A tészták királya: az ősi magyar tarhonya

Talán az egyetlen tésztaféle, ami igazán magyarnak mondható, hiszen külföldön nem ismerik. Nem is gondolnátok, hogy a marhapörkölt köretén kívül, milyen sokféleképpen elkészíthető!
Szántó András írása a Mélyenszántó blogon, Címkép: By Nillerdk - A feltöltő saját munkája, CC BY 3.0 - szmo.hu
2016. június 26.



A Mélyenszántó blog gasztronómiáról, vendéglátó helyekről, Budapestről és mindezek történetéről, érdekes epizódjairól szól. A gasztronómia nem csupán egy remek étel élvezetes készítése-fogyasztása, hanem egy életstílus, az élvezetek és örömök maximális kihasználása, illetve más oldalról a társasági együttlétek kellemessé tétele.

A másik két fő témakör is e célokat szolgálja háttérinformációkkal, a múlt és jelen figyelemre méltó embereinek, helyeinek és történéseinek bemutatására, az emlékek megőrzésére.

Nagyon szeretem a tésztaféléket! A barátfülétől a sajtos (remek, friss, kertben szedett zöldfűszerekkel ízesített) spagettiig – szinte mindent. Az újkori Paleolit intelmek – melyek hatásosságát jótékonyan tapasztaltam – ellenére igyekszem gyakran fogyasztani.

Persze nem a sok helyen, néha szupervendéglőkben is kapható eláztatott, agyonfőzött, sokszor borzalmas masszára gondolok, hanem a feleségem főztjére.

tarhonya1tarhonya2

Emiatt kaptam fel a fejem a napokban kezembe került hirdetésre egy régi újságban. A Falusi Gazda című újság 1863. márciusában számolt be a londoni világkiállításon aratott magyar sikerről, és bemutatta az akkoriban ismert és divatos tésztaféléinket. Csodálattal láttam, hogy 150 évvel ezelőtt már ismerték eleink az olasz tészták magyar megfelelőit. Ma mégis mindenhol "pennéket", "vermicellit", "tagliatellét" stb. kínálnak, mert így sokkal nagyobb forgalmat remélnek a kereskedők és a vendéglősök, mintha magyarul neveznék a különböző típusokat. Egyszerű "diós metélt”-re már kevesebb érdeklődő akad az éttermekben.

Hát én akkor is szeretem a diós, vagy mákos metéltet, sőt a krumplis-, vagy a káposztás kockát is, de leginkább a tarhonyát. Már csak azért is, mert körülnézve az olasz és egyéb tésztakínálatokban – a tarhonya tűnik az egyetlen olyan ősmagyar tésztának, amit más népek alig ismernek!

És az ízek is világbajnokok a tészták versenyében – legalább is erről tudósított a Falusi Gazda 1863-ban a következőképpen:

A londoni kiállításnál kitűnt, hogy a magyarbúza a világ legjobb búzáinak egyike. E szerint a jeles gabonából készült tészta-neműek a legjobbaknak találtattak, minek következtében Nagy Mihály úr győri tésztagyára kitűnő jóságú készítményei arany éremmel tüntettek ki. Ezúttal e jeles macaroni és egyéb levesbe való tészta neműeket mutatom be hazánk tisztelt gazdasszonyainak, melyek gyári áron kaphatók az első magyar kertészgazdászati ügynökségben Pesten (József tér 14. szám). Mindazon t. hazafiak, honleányok, kik eddig e jeles készítményeket megízlelték, az olasz macaroninál ízletesebbeknek találták. Áraikra nézve pedig a lehető legolcsóbbak:

Macaroni minden fajban 1 font 30 kr.

Tarhonya fajok közül a szegedi 15 kr.

A géptarhonya 20 és 25 kr.

A finom tészta neműek fontja 25-30 kr.

A másodrangúaké 20 kr.

A pakolás ládácskákba, vagy dobozokba történik s a lehető legjutányosabban számíttatik.

Így szól a régi hirdetés, ahol 1 font súly változó, az angol, belga, francia stb. kevesebb, mint fél kg, a régi magyar (bécsi) font pedig 0,56006 kg volt. Az árat, a krajcárt nem érdemes átszámítani, olyan sok a változó tényező ebben.

Az elnevezések furcsasága kitűnik a bemutatott korabeli táblázatból, ahol jócskán keveredtek az olasz, magyar és német megnevezések. A csigatészta, rizstészta mellett már szerepelt a tarhonya is – géptarhonyaként – amit gyerekkoromban „úttörőgombócnak” hívtunk, mivel az iskolai menzán gyakran kaptunk ilyet. Manapság jobban szeretem a kézzel készült házi változatát, amit piacokon sokszor lehet kapni (a legjobb a gyáli piacon a Niki tarhonyája).

tarhonya3tarhonya4

De mi is az a tarhonya és honnan jött el hozzánk? Különböző néprajzi tanulmányok foglalkoznak a tarhonya-történelemmel, de legjobban Váradi Géza: A szegedi tarhonya című írása foglalta össze 1933-ban.

Nevét a tarhóból származtatják, ami az Alföldön a felforralt tejből beoltva készült nyári hűsítő ital, az "alföldi gulyások fagylaltja".

Vámbéry Ármin könyvében leírta, hogy utazása során a sivatagi karaván-útján: "fehér lisztből gyúrt és juhzsírban kisütött apró tésztaneműt – tarhonyát – vitt magával".

Fontos dolog lehetett már őseinknél a tarhonya, mivel nagyon sok tudós (nyelvész, pl. Gombocz Zoltán, történész, pl. Vasic Nikola szerb tudós, és számos néprajz-kutató) foglalkozott behatóan az eredetével. A tarhonya (törökül tarana) tehát turáni eredetű étel, amit a honfoglaló Árpád és hadai az ázsiai közös őshazából hozhattak magukkal. A hazai tájegységekben különböző neveken és formában terjedt el, de az Alföldön és főként Szegeden ágyazódott leginkább a népéletbe az általános étkezési szokások elmaradhatatlan részeként.

A harmincas években nagyon felerősödött a magyar búza védelme a külföldi behozatallal szemben, olyannyira, hogy a tarhonya-propaganda erősítésére és a rizs importjának korlátozására több kezdeményezés indult a hatóságok (minisztérium és a kormány) felé. A szegedi tarhonya-propaganda tervezetekben kiemelték az étel tápértékét, és a magyar búza kiválósága miatt az egyéb vidékek és főként a külföldi (olasz) tésztákkal szembeni kiválóságát. Ami számomra különösen érdekesnek tűnik a korabeli tervezetekben, az a „tarhonya felhasználási módjainak változatossága”. Nagyon szeretem a (jó) tarhonyát! A marhapörkölt elképzelhetetlen nélküle, de ilyenkor mindig eszem önmagában is a tésztából, mielőtt a marhalábszár darabokkal és a szaftjával elegyíteném!

A kis füzetben mégis megdöbbentem a felhasználási javaslatokon, melyek nagyszerű kipróbálási programot tűztek elém. A Szeged környéki szokásokként bemutatott ötletekből biztosan sokat kipróbálok majd, most itt csak néhányat sorolok fel ízelítőül:

- Tarhonya édes tészták – fahéjjal, dióval, vagy kakaóval.

- Tarhonya tejben (mint a tejberizst, vagy a zabkását).

- Tarhonya felfújt (koch, puding).

- Hideg gyümölcsös tarhonya (mint a gyümölcs-rizs).

- Rengeteg sós-változat: tarhonyás hal, tarhonyás libamáj, paprikás szegedi tarhonya, kolbászos tarhonyás burgonya (Csongrád vidékén anyósom "Kemény-tarhonyaként" emlegette, bár ez kolbász nélkül, csak szalonnát kisütve készült - sokszor ettem ilyet és nagyon finom!), tarhonya-köret szegediesen, tarhonyás csirke, szegedi tarhonya-gulyás

Mindig is nagyon szerettem a tarhonyát, ezzel egyszer egy társaságban jól megtréfáltak. A lakoma végén palacsinta volt a desszert, nekem külön tálaltak 3 darabot. Mikor megkóstoltam, kitört a nevetés – sós tarhonyával voltak megtöltve.

Akkor fagyott az arcukra a röhögés, amikor – ugyan meglepődve –, de jóízűen megettem.

tarhonya5tarhonya6

És hogy ne mondjátok, miért nincs egy jó recept: egy igazán eredetit bemutatok. Rézi néni Szegedi Szakácskönyve első kiadása 1876-ban jelent meg Szegeden – azóta rengeteg kiadást és átírást ért meg, de nagyon sokan használják saját nevükön a receptjeit anélkül is, hogy utalnának az eredetére.

Most az 1876-os első kiadásból írom át ide a 479. receptet, a Tarhonya tejben címűt:

Végy egy fél liter szép tojásos tarhonyát (ez kb. 25-30 dkg.). Pirítsd meg zsírban; ekkor önts rá ½ liter forró tejet, hagyd jól elforrni, tégy rá cukrot, mazsolát, apró szőlőt, sót és fahéjat, kavard el jól. Ha föladod, hintsd meg cukorral.

Ha szereted a tarhonyát, oszd meg a cikket!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


GASZTRO
A Rovatból
Nem akarok nagy szavakat használni, DE... ez az egyik legfinomabb leves, amit valaha kóstoltam
A Hachi 2024-ben nyílt, és azóta nemcsak a turisták, hanem a városlakók egyik kedvenc ázsiai fúziós helye lett. Most itt a kistestvér, a Hachi-Ko, ami teljesen más, de pillanatok alatt elvarázsolt.
Vass Adrienn - szmo.hu
2026. január 29.



A Hachi-Ko egy apró, félhomályban úszó, fűszeres illatokkal teli zug, ahol már belépés után jó előérzetem támadt. Azonnal a nyitott konyhával találtam szembe magam. Pár centire tőlem már készültek az ételek: rotyogott az alaplé és sistergett valami a grillen. Mindez Hegedűs Levente executive séf vezetésével, aki még munka közben is mindig kedélyes.

Dél környékén jártunk, szóval az érzékszerveimnek kellett pár perc, hogy alkalmazkodjanak a sötétebb térhez, a meleg pára finom fátylához, az ázsiai aromákhoz. Aztán szépen lassan kirajzolódott az egész tér: lent a pultnál is vannak ülőhelyek, de én a fenti asztalok egyikénél foglaltam helyet. Nincs sok díszítő elem, csak pár kép a falon, méretes textil lámpák és menü az asztalon, ezért azonnal ismerkedni kezdtem vele.

Az étlap tetején ott sorakoznak a ramenek. A marhahúsos az alap, én pedig azon kaptam magam, hogy már előre izgulok: mit gondolnak majd, ha miközben feltérképezni jöttem a helyet, mégis a vegán verzióra megyek rá?

Lehet egy húsmentes ramen ugyanolyan mély, rétegzett, emlékezetes? Elég ahhoz, hogy beleszeressek a helybe?

Már a címben lelőttem a poént: abszolút!

A nagytestvér és a kishúg - Hachi és Hachi-Ko

Szöllősi Mihály, az egyik tulajdonos mutatott be nekem mindent, és a vele való beszélgetés közben realizáltam, hogy a történet valójában nem itt, hanem a Bazilika közelében található Hachiban kezdődik.

A Hachi 2024-ben nyílt meg, és mára Budapest egyik legnépszerűbb ázsiai fúziós étterme.

Nagy, tágas térrel rendelkezik, és folyamatos benne a nyüzsgés. Napi 400–500 vendéget szolgál ki a nagyjából 20 fős személyzet, hogy az élmény gördülékeny legyen. Na a Hachi-Ko teljesen más közeg.

A két hely első pillantásra sem hasonlít egymásra, talán csak a név az összekötő kapocs. A Hachi eredetileg az Október 6. utca 8. alatt nyílt meg, innen jön a nyolcas. Ugyanis japánul a hachi a 8-as számot jelenti, ami szerencsét és bőséget szimbolizál. A „ko” pedig egy nőnemű kicsinyítő képző, ezért a Hachi-Ko a Hachi kishúga... (Bár miután végigettem a fogásokat, én inkább egy tüzes nővérre asszociáltam.)

A helyszín is ezt a különbséget mélyíti. A Hachi a Bazilika környékének nyugodtabb alaphangulatát viszi tovább, míg a Hachi-Ko a Madách tér fiatalos, vibráló közegébe simul bele. Mindkettő turistás környék, de teljesen máshogy.

Technológia és a konyha filozófiája

A Hachi-Ko konyhája modern gasztropub-alapokra épül, erős japán gyökerekkel, de messze nem ragad le a hagyományos vonalnál. A technológiák között a japán mellett ott vannak a francia vagy a nordic konyhákból átvett megoldások is. Ez a fúzió pedig pont azt az izgalmas, játékos rétegzettséget adja, ami végigvonul az étlapon. Jó példa erre a császárhúsos fogás: egy klasszikus alapanyag, amit nordic marinálás után, francia hangulatú zöldborsmártással tesznek tányérra.

A konyha középpontjában a ramen áll, de nem a Hachi-féle, turistabarátabb verzió irányából közelítve. Ott ugyanis sósabbra húzzák az ízeket, hogy könnyebb legyen befogadni.

A Hachi-Koban viszont kifejezetten törekedtek arra, hogy az ízvilág visszalépjen az autentikusabb irányba.

Más alaplevet főznek, külön taret készítenek hozzá, és tudatosan kevesebb sót használnak. Így a lé, a tare és a zsiradék hármasa nem takarja ki egymást, hanem szépen külön-külön is érezhető, karakteres rétegeket ad.

Az egésznek az a vége, hogy a ramen kevésbé harsány, viszont sokkal árnyaltabb, és jobban előjönnek a finom kontrasztok.

Aktuális kínálat

A Hachi-Ko jelenleg a nyitás előtti, úgynevezett soft opening időszakát éli, így az étlapot még folyamatosan finomítják. Bár a választék még alakulhat, a vendégek visszajelzései alapján már most látszik, hogy a marhahúsos ramen abszolút kedvenc.

A ramen-felhozatal három különböző stílust képvisel. Ott van a Shoyu Beef Ramen, ami sous vide és steak marhahússal készül (5480 Ft), a csirkehúsos Shoyu Chix (4980 Ft), illetve a vegetáriánusoknak szánt, krémesebb Miso Vegan Ramen (4380 Ft). A levesek mellett érdemes felfedezni a kistányéron érkező (small plate) ételeket is. A Smoked Nappa Cabbage (3680 Ft) például egy füstölt káposzta mogyoróval és szezámmal, ami egyszerűnek hangzik, de az íze kifejezetten mély. Aki szereti a japán grillnyársakat, kipróbálhatja a marhanyakat (4280 Ft) vagy a szezonális zöldségeket is (1980 Ft). Emellett választhatunk még pikáns rákos batyut (3980 Ft) és a fentebb már említett borsmártásos császárhúst is (5780 Ft).

A desszertek között két izgalmas, mégis könnyű édességet találunk: az egyik a Bubble Tea Crème Brûlée, a másik pedig a yuzuval és fekete teával készülő japán piskóta, a Castella (mindkettő 2080 Ft).

Az itallap bár nem hosszú, de jól átgondolt. A fűszeresebb ételek mellé választhatunk Sosa üdítőket vagy kyotói teákat, de ha alkoholos italt innánk, japán kézműves sörök és könnyű highball koktélok is szerepelnek a listán. A ház egyik különlegessége a Hachi-Ko G&T, ami Nikka ginnel és cseresznyevirágos tonikkal készül (3580 Ft).

Amit én kóstoltam

Amikor az étlapra néztem, azonnal a Miso Vegan Ramen ragadta meg a figyelmemet. A leves alapja egy cold brew technikával készült dashi, algával és fafülgombával, amiben a zöldségek tiszta ízei érvényesülnek. Ebbe kerül a misós-mogyorós tare, ami a krémességet adja, majd a házi ramentészta biztosítja a tartalmat, hogy a leves ne csak ízben, hanem mennyiségben is teljes legyen. A különböző zöldségek (gomba, sütőtök, feketeretek, hagyma) pedig pont elég új textúrát adnak, így a leves nem válik unalmassá, hanem minden falatban van valami új élmény.

És hogy miért lengettem be úgy ezt az egészet, hogy ez életem egyik legfinomabb levese? Mert ez az étel tényleg napokig velem maradt. (Ami még rutinos kóstolóként is ritka alkalom.) Volt olyan este, amikor konkrétan úgy aludtam el, hogy arra gondoltam: "Úristen, mennyire szeretnék enni belőle újra!"

Lehet, hogy a kinti hideg és a krémes leves kombinációja tette, de nem tudom kizárni annak a lehetőségét sem, hogy ez egy objektíven fantasztikus fogás.

A small plate-ek közül a Smoked Nappa Cabbage számomra is kiemelkedő élmény volt. Nem véletlenül signature fogás. Ízvilága nagyon hasonló a vegán ramenéhez: a káposztát leforrázzák, grillezik, majd mogyorós-szezámos pasztával, chilipehellyel és chiliolajjal tálalják. A füstös ízek és a roppanós textúrák tökéletesen kiegészítik a levelek krémességét.

Kóstoltam még a Nduja Prawn Jiaozit is, ami bár egészen apró tálon érkezik, mégis igazán tartalmasnak bizonyult, és az ízeiben is remek: pikáns, de nem túl csípős, a rák miatt jó kis textúrával.

Összességében minden étel gondosan felépített, harmonikus.

A levesek és a small plate-ek együtt adják a Hachi-Ko teljes élményét.

Csak önmagában a levesért is bármikor visszamennék, de érdekes lesz majd később azt is látni, hogy a kínálat hogyan alakul, és hogy milyen lesz a hely vendégköre.

Tök jó, hogy van egy izakaja hangulatot adó japán hely a Madách téren.

Cím: 1075, Budapest, Madách Imre út 3.

facebook.com


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
GASZTRO
A Rovatból
Egykor finom böjti fogásnak számított, ma már tilos megenni ezt a fajta húst
A szegények kedvelt böjti eledele volt. De vajon miért lett a hajdani finomságból mára szigorúan tiltott fogás?


Ma már elképzelhetetlen, de egykor finom fogásnak számított a hód húsa, sőt, régen a szegények kedvelt böjti étele volt. Ma viszont szigorúan tilos megenni. A középkori böjti szabályok a melegvérű állatok húsát tiltották, a hal viszont engedélyezett volt. A hódot vízi életmódja miatt több helyen „halnak” tekintették, ezért a böjti időszakban is az asztalra kerülhetett.

Különösen a farka számított keresett fogásnak, amelyet levesben és sültekben is elkészítettek.

A hódot Európa-szerte vadászták és csapdázták — nem csak a prémjeért, hanem a húsáért is. A prém mellett a hús és a hód speciális váladéka, a castoreum iránt is volt kereslet, sőt gyakran használták gyógyításra és parfümök készítésére is. A hód húsát — különösen a zsíros farkát — húsforrásként is értékelték, mivel magas tápértéke volt, és időszakosan jól jött, ha más hús kevés volt.

A böjti „engedékenység” azonban tragikus következményekkel járt. A szőrmeért és részben a húsért folytatott vadászat miatt a faj a 19. század közepére eltűnt a Kárpát-medencéből. A történet azonban itt nem ért véget, a modern természetvédelemnek köszönhetően új fejezet kezdődött. Szervezett visszatelepítési programoknak és természetes bevándorlásnak köszönhetően az eurázsiai hód visszatért a hazai vizekbe.

Visszatérésével azonban a jogi környezet is megváltozott.

Az eurázsiai hód ma Magyarországon védett faj, egyedenkénti természetvédelmi értéke 50 000 forint.

Az elejtése, zavarása, károsítása és elpusztítása tiltott. A faj egyedeinek és „felismerhető részeinek” jogellenes megszerzése – beleértve a hús fogyasztását – jogkövetkezményekkel jár.

2022 óta azonban létezik egy szigorúan szabályozott kivétel. Szigorú hatósági feltételek mellett engedélyezhető az állomány gyérítése, például közérdeket sértő vízkárok megelőzése vagy egyes gazdasági tevékenységek védelme érdekében.

Ez azonban nem jelenti a „szabad vadászatot”, és azt sem, hogy a hódhús „piacra kerülhet” mint általános élelmiszer.

A hódfarok-leves és a többi hasonló étel ma már kulturális érdekesség, nem pedig gasztronómiai ajánlat.

Via Meglepetés


Link másolása
KÖVESS MINKET:


GASZTRO
Megérkeztek a Jóbarátok a McDonald’s-ba - már elérhető a Friends menü
Sokan csalódtak, hogy a menük mellé csak a figurák érkeztek meg, de számukra is van egy jó hírünk!


Február 2-tól hivatalosan is megérkezett a McDonald’s és a Jóbarátok együttműködés Magyarországra.

A Friends menü február 2-án először app-exkluzív kuponnal vált elérhetővé, február 3-tól pedig már minden étteremben megvásárolható.

A csomag tartalma a következő:

– Big Mac vagy McCrispy vagy 9 darabos Chicken McNuggets

– 1 nagy sült krumpli

– 0,5 literes szénsavas üdítő vagy Lipton Ice Tea

– 1 adag Monica’s Marinara szósz (olasz stílusú paradicsomszósz oregánóval és bazsalikommal)

– 1 Friends figura, véletlenszerűen csomagolva

Ha valaki a 9 darabos McNuggets mellett dönt, két szósz jár: ebből az egyik kötelezően a Marinara, a másik szabadon választható.

Árat a McDonald’s nem közölt, valószínűleg azért, mert az éttermek között pár száz forintos eltérés lehet. A Facebook-kommentek alapján nagyjából

4690 forint körül mozog egy menü.

A McDonald’s Facebook-oldalán megjelentek a csalódott rajongól is: sokan szóvá tették, hogy nem jelentették be az ikonikus Friends bögréket, amelyek más országokban már rég a kampány részei.

A kommentelőket a McDonald’s azzal nyugtatta, hogy: hamarosan jó hírük lesz a bögrékre váróknak, és már nem is kell sokat várni.

A kampány része még a sorozat legendás kanapéjának életnagyságú másolata is, amivel a rajongók fotózkodhatnak. Budapesten, a Nyugati téri McDonald’s-ban végig elérhető, vidéken pedig vándorol:

Debrecen: február 3–16.

Kecskemét: február 17. – március 2.

Győr: március 3–17.

A Friends menü és a figurák a készlet erejéig, de legkésőbb március 31-ig kaphatók a hazai McDonald’s éttermekben.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

GASZTRO
A Rovatból
A 3. legjobb magyar étel a világon a hóvégi spórolós bundás kenyér: a TasteAtlas listáján csak két világhírű hungarikum előzte meg
A csabai kolbász és a szegedi szalámi mögött a filléres bundás kenyér lett a harmadik legjobb magyar étel a világon


A tojásba forgatott, olajban kisütött szikkadt kenyér, amit a legtöbben a hónap utolsó, pénztárcakímélő napjaihoz kötünk, váratlanul felkerült a gasztronómiai térképre.

A nemzetközi ételeket rangsoroló TasteAtlas legfrissebb, magyar toplistáján a bundás kenyér ugyanis a harmadik helyre tört be, olyan nehézsúlyú versenyzőket utasítva maga mögé, mint a lángost vagy a Rákóczi túróst.

Csak a csabai kolbász és a szegedi szalámi tudta megelőzni, ami annyira abszurd, mintha a egy sport szelet verné meg a fine dining csokikat egy cukrászversenyen.

A listát összeállító oldal, amely közel tízezer szavazatból szűrte ki a több mint hatezer érvényeset, 4,4-es pontszámot adott a magyarok kedvencének. A leírásuk szerint a bundás kenyér a francia pirítós magyar verziója sós, amit reggelire vagy könnyű vacsorára eszünk, gyakran tejföllel vagy majonézzel, hagymával, mellé citromos teával igazi nosztalgia étel.

Addig a bundás kenyér a világ más részein egészen mást jelent.

Franciaországban a pain perdu („elveszett kenyér”) egy vaníliás-tejes, vajban sült, porcukros-gyümölcsös desszert, Spanyolországban torrijas néven böjti édesség, Hongkongban pedig két szelet közé mogyoróvajat töltenek, és az egészet sziruppal locsolják meg. A britek eggy bread-je áll legközelebb a miénkhez, ők is gyakran eszik sósan, sajttal vagy baconnel.

A technika egyébként ősibb, mint gondolnánk: már az ókori római szakácskönyvekben is szerepelt.

A lényeg pedig épp a spórolásban, a szikkadt kenyér megmentésében rejlik, így az ókori recept is egy tejbe áztatott mézes verzió.

Nemcsak takarékosságból, hanem technológiai okokból is: a kissé száraz szelet kenyér jobban magába szívja a tojást anélkül, hogy szétázna, így lesz a végeredmény kívül ropogós, belül pedig szaftos.

A TasteAtlas listái rendszeresen váltanak ki heves vitákat, de az alapító szerint épp ez a lényeg. „A TasteAtlas a hétköznapi étel és földközeli emberek platformja. Nincs fine dining, nincs modern csavar, nincs cicoma” – mondta egy interjúban Matija Babić alapító.


Link másolása
KÖVESS MINKET: