TUDOMÁNY
A Rovatból

Van-e több ezer tonna arany a Börzsönyben? - megjött a Magyar Tudományos Akadémia válasza

Egy Varga István nevű mérnök, közgazdász az utóbbi években rendszeresen arról számol be, hogy „újra” megindulhat az aranybányászat a Börzsönyben.


Az utóbbi években rendszeresen jelennek meg hírek arról, hogy „újra” megindulhat az aranybányászat a Börzsönyben. Egy Varga István nevű mérnök, közgazdász rendszeresen tesz bejelentéseket a sajtóban arról, hogy hol tart éppen a terve. Szerinte ugyanis kutatások igazolják, hogy a hegység a világon egyedülálló mértékű aranyat rejthet, amit, ha kitermelnénk, könnyedén tudnánk törleszteni a teljes magyar államadósságot. Az üzletember története ugyanakkor nemcsak az irreális mennyiségű arany miatt nehezen hihető, hanem azért is, mert tele van ellenőrizhetetlen részletekkel. A történetről most a Telex írt részletesebben.

Varga István – aki egyébként a Hajógyári-szigeten és a Marina-parton is kikötővel rendelkező Wiking Yacht Club alapítója – börzsönyi aranybányákról szóló története egy németországi út során kezdődött. Állítása szerint ugyanis 2018-ban a Rudabánya társtulajdonosaként utazott Frankfurtba, hogy a Deutsche Bankkal tárgyaljon, a tárgyalás után pedig magyar származású bankár letett elé egy „ötkilós paksamétát”. Varga elmondása szerint ez egy 1995-ös dokumentum volt, amiben arról volt szó, hogy a bank a kilencvenes években jóváhagyott egy 25 millió dollárról szóló hitelkérelmet a börzsönyi aranybánya beindítására.

A bányával kapcsolatos kutatás egy Farkas István nevű, Bécsben élő bányamérnökhöz volt köthető, aki a kilencvenes években végzett fúrásokat a Börzsönyben. Varga ezekre a fúrási eredményekre alapozza azt az állítását, hogy a teljes magyar államadósságot meghaladó értékű arany van itt.

A bányamérnököt azonban Varga állításai szerint megmérgezték, majd fél év múlva a fiát is. 2018-ban felkereste Farkas özvegyét, aki állítása szerint 20 millió forintért eladta neki a kutatási jogokat, az üzletember pedig még ebben az évben céget alapított az ötletre. Azóta pedig folyamatosan beszél erről a sajtónak is.

A börzsönyi aranykérdésben nemrég az MTA, pontosabban a Földtudományok Osztályának Geokémiai, Ásvány- és Kőzettani Tudományos Bizottsága is állást foglalt. „A nagybörzsönyi arany kérdése” című összefoglalóban Földessy János és Molnár Ferenc geológusok azt írják

nem vitás, hogy a Börzsöny hegység az ország egyik kiemelt fontosságú, és modern kutatásokkal alig feltárt nemesfém érc dúsulási területe. Ugyanakkor azt is kiemelik, hogy a börzsönyi érces terület további nyersanyagkutatásra javasolható, de gazdaságosan kitermelhető mennyiségű készleteket jelenleg még nem ismernek.

Az állásfoglalásban Varga elméletére is kitérnek. "Az utóbbi néhány évben a hazai sajtó rendszeresen felkapta a börzsönyi aranybányászat kérdését, mivel egy, az erre a célra alapított gazdasági társaság a területen folytatott saját kutatásaira hivatkozva több ezer tonna fémarany és fémezüst kitermelését vizionálja"- fogalmaz az MTA, amely ezután 5 pontba szedve sorol szakmai kritikákat a témában.

Az MTA ezek után pontokba szedve közölte az állításait az üggyel kapcsolatban.

"Magyarországon a nemes- és színesfémek kutatásának és bányászatának joga az államé, melyet csak koncesszió keretén belül adhat át egy vállalkozásnak. Koncesszió csak nyilvános pályázat útján nyerhető el, de ilyen pályázati kiírás a nagybörzsönyi terület kutatására és bányászatára nem történt, tehát jelenleg nem létezik olyan vállalkozás, mely kutatási, vagy bányászati joggal rendelkezne e területen" - írják.

Az MTA szerint Varga cége, "a 2018-ban alapított Börzsöny Aranybánya Koncessziós Bányatársaság Zrt. 8 millió forintos alaptőkéje nyilvánvalóan nem teszi lehetővé a megkívánt volumenű kutatások és a megkövetelt minőségű értékelések megvalósítását. A vállalkozás által nyilvánosságra hozott dokumentumok csak két elemzési bizonylatot tartalmaznak, ráadásul mindkettő ugyanazon fúrás azonos mintáinak eredményeit mutatja, azaz valószínűleg ugyanabból a magmintából származnak".

"A vállalkozás a szerinte kitermelhető arany- és ezüstkészletek becslését az un. Geo-Scan távérzékelési módszerrel végzett, állítólag többezer méter mélységig behatoló mérések alapján végezte. A nemzetközileg elfogadott és alkalmazott jelenlegi kutatási technológiák között nem szerepel e módszer. A módszert egy svájci egyszemélyes cég, a

4passion Global LLC kínálja, mérési háttere nem ismert, érckutatási referenciái nincsenek. Nincs nyoma annak sem, hogy a cég, vagy akármelyik megbízott alvállalkozója a börzsönyi adatokon bármilyen elemzést, újraértékelést készített volna. Távérzékelési, vagy egyéb geofizikai mérésekkel a kézzelfogható mintákon végzett, a kőzetekben előforduló fémkoncentrációk és azok ásványos összetételére vonatkozó közvetlen elemzési adatok nem helyettesíthetők" - jegyzik meg.

Az MTA állásfoglalásában azt is megjegyzik, hogy a cég honlapján közöltek szerint "az általa vizionált ásványvagyon értékének 2 %-át apportálja 662 millió EUR értékben, és 1000 EUR/részvény névértékben részvényeket kíván nyilvánosan kibocsátani a létesítés finanszírozására. Mindeközben a megfelelően meg nem kutatott ásványvagyon jogai nincsenek a tulajdonában és nincsenek a létesítés és üzemeltetés vonatkozásában megalapozott pénzügyi becslései és modelljei".

Végül pedig azt is kiemelték: "A magyarországi ásványi nyersanyagokkal és különösképpen az Európai Unió által a gazdasági jelentőség és az ellátás biztonsága miatt kritikusnak tekintett ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos kérdéseket és feladatokat nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező hazai szakemberek munkacsoportjai rendszeresen áttekintik és értékelik" Az MTA így azt javasolta, hogy a jövőben ezen munkacsoportok szakmailag megalapozott véleménye is szélesebb teret kapjon a nagyközönségnek szóló ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos tájékoztatásokban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Ritka vendég, az év egyik legnagyobb csillagászati látványossága tűnik fel az esti égbolton
Október közepétől lesz leginkább látványos a C/2025 A6 (Lemmon) üstökös, amikor a horizont közelében bukkan majd fel. Több mint ezer év múlva jár majd megint errefelé.


Nem kell korán kelnünk ahhoz, hogy megpillanthassuk az év egyik legnagyobb csillagászati látványosságát - írja az Időkép.

Esténként a nyugati horizontot kell kémlelni,hogy megpillanthassuk az év egyik legjobban várt égi látványosságát, a C/2025 A6 (Lemmon) üstököst.

Eddig hajnalonként a keleten tűnt fel, de most október közepétől már az esti égbolton lesz látható. Nyugati–északnyugati irányban, a horizont közelében bukkan majd fel. Fényessége olyan, hogy sötét ég alatt már szabad szemmel is megpillantható lehet. Igazán szép látványt binokuláron vagy kis távcsövön keresztül mutat meg.

Az üstökös október 26-ig mutatja meg magát teljes pompájában. Utána már egyre közelebb kerül a horizonthoz, és a növekvő hold fénye is rontani fogja láthatóságát.

A C/2025 A6 (Lemmon) üstököst 2025. január 3-án fedezték fel a Mount Lemmon Survey égboltfelmérő program keretében. Kezdetben kisbolygónak vélték, ám később kiderült, hogy egy hosszú periódusú üstökösről van szó. Az égitest rendkívül elnyúlt ellipszis pályán mozog, és mintegy 1350 évente tér vissza a Nap közelébe. A számítások szerint a 2025. november 8-i napközelség során keringési ideje 1155 évre rövidülhet, így továbbra is ritka vendég marad a Naprendszer belső vidékein.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Vasárnap éjjel érdemes a Holdat kémlelni, különös égi jelenség lesz látható
Mire besötétedik, már lehet is az égi kísérőnkre figyelni. Sőt, még a tisztuló időjárás is kedvező lesz hozzá.


Vasárnap este a Hold mellett egy különös égi jelenséget figyelhetünk meg. A Szaturnusz ugyanis látszólag közel kerül égi kísérőnkhöz.

Október 5-én már sötétedés után érdemes lesz kémlelni az eget nyugaton, északnyugaton, a későbbi órákban pedig egyre többfelé az országban, ugyanis a Hold és a Szaturnusz együttállását láthatjuk az égen.

A Szaturnusz a Holdhoz képest balra, alacsonyabban lesz megfigyelhető este a keleti, délkeleti horizont fölött. Látszólagos távolságuk az alkonyat után 4,5 fok lesz, majd az éjszaka folyamán távolságuk csökken, pirkadat előtt pedig már csak 3 fokra lesznek egymástól a láthatók nyugati égbolton. A Hold 97 százalékos megvilágítottságú lesz, emiatt a holdfény már zavaró hatással lehet a Szaturnusz megfigyelésében - írja az Időkép.

Vasárnap mire besötétedik, nyugaton, északnyugaton már láthatjuk a csillagos eget, miközben még időnként felhők is megjelennek majd az égen. Az esti, éjszakai órákban pedig még nagyobb területen szakadozhat fel a felhőzet, így jó eséllyel láthatjuk majd a különös égi jelenséget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
A WHO aggasztó jelenségre figyelmeztet, egy biológus szerint versenyfutás zajlik az idővel
A WHO adatai szerint 2021-ben már több mint egymillió ember halt meg azért, mert szervezetük nem reagált a korábban bevált antibiotikumokra.


Komoly veszélyre figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Már minden hatodik fertőzés ellenáll az antibiotikumoknak. Adataik szerint 2021-ben már több mint egymillió ember halt meg azért, mert szervezetük nem reagált a korábban bevált antibiotikumokra.

Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő szerint versenyfutás zajlik az idővel. Míg korábban a penicilin számos betegségre gyógyszer volt, napjainkban megjelentek azok a baktériumok, amelyek ellenállnak ezeknek. Később pedig létrejöhet egy olyan kórokozó, ami a legtöbb ilyen szerre rezisztenssé válik.

2021-ben mintegy 7,7 millió ember halt meg bakteriális fertőzésben. Közülük több mint 1,1 millió haláleset közvetlenül az antibiotikumokkal szembeni rezisztenciának tulajdonítható.

A biológus szerint a baktériumok "fejlődése" természetes folyamat, így egy "versenyfutás zajlik a tudomány és a baktériumok evolúciója között". Úgy véli, a legjobb megoldás a személyre szabott terápia lenne. Ez azonban pénz és időigényes.

Egy háziorvos szerint pedig fontos, hogy a beteg tartsa be az előírtakat. Előfordul ugyanis, hogy sokan abbahagyják a gyógyszer szedését, mert már jobban érzik magukat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Újabb tűzhányó ébredhetett fel a gigászi földrengés után – a tudósok sem értik teljesen, hogy mi zajlik Kamcsatkán
A nyári földmozgás óta furcsa vulkanikus jelenségek történnek Kamcsatkán. A kutatók szerint már a második tűzhányó kelhetett életre az utórengések következtében.


Életre kelhetett a Kamcsatka-félszigetén magasodó Kronotszkij tűzhányó, ami száz éve semmiféle aktivitást nem mutatott, így a tudósok szunnyadó vulkánnak tekintették. Szombaton mindez megváltozott, hiszen a KVERT kamcsatkai vulkánobszervatórium közölte, hogy a levegőbe emelkedett egy 10 kilométer magas hamufelhő, amit a szél 100 kilométerre sodort.

Ha sikerül igazolni, hogy valóban a Kronotszkij ébredt fel, akkor az már a második, hosszú ideje szunnyadó vulkán ébredése lehet a július 30-ai 8,8-as erősségű földrengés óta - írja a Telexen Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, az ELTE tanszékvezető tanára.

A professzor felidézi, mi minden történt a nyári kamcsatkai földmozgás óta. Mint írja, az eseményt több ezer utórengés követte, és volt köztük 7-es magnitúdójúnál erősebb is. Néhány nappal később, augusztus 3-án kitört a több mint 450 éve alvó Krasenyinnyikov vulkán, néhány nappal ezelőtt pedig - vélhetően - a fentebb írt Kronotszkij.

A kutatók a szombati észlelés óta vizsgálják, hogy a kitörés valóban megtörtént-e. Ez azért bonyolult kérdés még napjainkban is, mert a vulkán 180 kilométerre van a Petropavlovszk-Kamcsatszkij településen lévő vulkánobszervatóriumtól.

„Itt nincsenek autópályák, hogy néhány óra alatt el lehessen érni a területet, ehhez igazi expedíció kell, helikopterrel vagy terepjáróval földutakon keresztül, folyókon átkelve” - magyarázza a tudós.

Dr. Harangi hozzáteszi, hogy a kutatók műholdas felvételeket is használnak a vizsgálathoz, és a Himawari–9 műhold képei bizony azt mutatják, hogy október 4-én vulkánkitörésre utaló felhő jelent meg a Kronotszkij fölött. A jelenség miatt vörös riasztást adtak ki a repülésre, mert a vulkáni hamu bejuthat a repülőgépek turbináiba és leállíthatja a hajtóműveket, ezáltal légikatasztrófákat okozhat.

A szakértők szerint Kamcsatka a Föld egyik legaktívabb vulkanikus területe, ahol több mint háromszáz vulkán található, és közülük 29 jelenleg is működik. A kitörések gyakran megzavarják a légiközlekedést. Az obszervatórium munkatársai éppen ezért éjjel-nappal figyelik a térséget, de a korlátozott anyagi lehetőségek miatt nem tudják mindegyik tűzhányót folyamatosan ellenőrizni.

A műholdképek alapján mindenesetre a kitörés rövid volt, ami arra utal, hogy csak egy rövid robbanás történt - hasonlóan az 1923-as eseményhez, amikor a Kronotszkij utoljára aktivitást mutatott. Horváth Ákos, Hamburgban dolgozó szakértő szerint azonban a bizonytalanság nagy, mivel a közelben van a nemrég felébredt Krasenyinnyikov vulkán is. Nem zárható ki, hogy a hamu onnan származik, de az is lehet, hogy a két vulkán közötti Krokur-maar tört ki.

A vizsgálat még tart, és néhány napig is eltarthat, mire pontos válasz születik. Az viszont biztos, hogy a Kronotszkij nem produkált jelentős kitörést, és nem jutott magma a földfelszínre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: